- A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének igazgató-tanácsa f.
évi augusztus hó 24-én délután ülést tartott Moussong Géza elnöklésével. Az elnök a gyűlés megnyitása után jelentette, hogy a szövetség örvendetesen gyarapszik. Simon Pál főtitkár közölte a legutóbbi igazgatósági ülés óta be-jelentett csatlakozásokat. Ezután bemutatta a közgyűlés elé terjesztendő évi jelentését, amely felöleli a szövetség egész tavalyi működését és részletesen foglalkozik a tanítóság összes fel-színen levő kérdéseivel. Bejelentette, hogy a szövetség elnöksége több kérvényt adott be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, ezek közül az országos tanítói nyugdíjtörvény reví-ziójára vonatkozó kérvényre Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke is megígérte támogatását.
Ugyanebben az ügyben memorandumot nyújtott be az elnökség a képviselőház közoktatásügyi bizottsága tagjaihoz. A gyűlés foglalkozott ez-után azokkal az ügyekkel, amelyek a szövetség-tanács csütörtöki ülése elé kerülnek; tárgyalta a benyújtott indítványokat, amelyek felett élénk vita indult meg.
A szövetség közgyűlését másnap reggel Moussong Géza elnök hosszabb, tartalmas beszéddel nyitotta meg, amelyben rámutatott a tanítóságnak ország-szerte megnyilvánuló hazafias és lelkes munkás-ságára. A magyar tanítóság állandó önképzése folytán magas értelműfejlettséget tanúsít, munkás-ságának értéke nemesak az iskola négy fala, hanem a tanítóegyesületekben fölvetett pedagógiai kér-dések tárgyalásában, valamint a társadalom körében kifejtett közhasznú és hiunanitárius megnyilvánulásokban tükröződik vissza. Mind-ezek dacára nem jutott eddig a magyar tanító-ságnak az elismerés az a foka, amely kultúr-államokban a tanítóságnak osztályrészül jutott.
Az elnök rámutatott az állam és társadalom' kötelességére, amelyek hivatva vannak a tanítóság megélhetési viszonyait nemzeti szempontból is elviselhetőbbé tenni. A tanító ma már — úgy-mond — nem a „nemzet napszámosa", hanem
a kultúra valóságos apostola, a népnevelés, a népművelés vezetője. E fárasztó és sorvasztó munkáért a tanítói nyugdíjtörvényt humánusabb és igazságos alapon kell sürgősen megreformálni.
Hangoztatta az ország tanítósága egyetemének óhajaként is, hogy a kormány a tanítók régi kérésének megfelelően a tanítóknak harminc-éves szolgálatuk után a teljes nyugdíjjogosult-ságot adja meg. A tanítóság nehéz munkája mellett ugyanis 9 0 % megőrlődik negyvenéves szolgálata előtt és így a pihenésre alig van alkalma. A tetszéssel fogadott elnöki üdvözlés után a közgyűlés az elnök indítványára 0 fel-ségéhez hódoló táviratot küldött nyolcvanadik születésnapja alkalmából.
Az elnök ezután meleg szavakkal üdvözölte a vall.- és közokt. miniszter megjelent képviselőjét, Radnay Rezső osztálytanácsost, ki megköszönte a közgyűlés szíves üdvözlését és örömének adott ki-fejezést afelett, hogy a szövetség megtalálta azt az útat, amelyen haladnia kell és hogy a nemzeti esz-mék egyesítésének nagy és fenséges gondolatát vette fel- programmjába. Jól tudja, hogy a tanítók küzdenek és fáradnak, igaz kartársi egyetértéssel hatalmas munkát végeznek a nem-zeti kultúra szolgálatában. A tanítók Széchenyi István legkiválóbb jelszavát és főeszméjét kö-vetik és a magyar nemzet jövőjét munkálják meg. Örül, hogy a szövetség nem az egyesek érdekében, hanem a tanítóság összességének érdekei javára működik. Ismeri a tanítóság óhajait, tudja, hogy a tanítók fizetésének egysé-gesítése és a nyugdíjtörvény revíziója legfőbb kívánságuk. A kormány el nem zárkózik' ez óhajok elől, de kérte a közgyűlést, hogy kíván-ságaival legyen türelemmel, amíg az ország gazdasági helyzete meg fogja engedni az óhajok teljesítését. Annak a reményének adott végül kifejezést, hogy a tanítóság jogos érdekei mi-előbb kielégítést nyernek.
A közgyűlés hosszas éljenzéssel és tapssal fogadta a miniszter képviselőjének szép sza-vait, amelyekért az elnök külön is köszö-netet mondott. Moussong elnök ezután meg-emlékezett a tanítóság két élő vezéréről,
Kozma Lászlóról és Péterffy Sándorról, majd meleg szavakban elparentálta Halász Ferenc miniszteri tanácsost, a tanítók igaz barátját és a múlt évben elhalt Lakits Vendel és Somlyay József igazgatósági tagokat. Ezután Simon Lajos főtitkár terjesztette be évi jelentését, amely a szövetség egész működésére kiterjeszkedik. — Csuha István felhívta a közgyűlés figyelmét a hajdúmegyei Gönczy-Egyesület által Hajdú-szoboszlón felállítandó Gönczy Pál szobor lelep-lezési ünnepélyére. Gönczy, aki tanítóból lett államtitkár, megérdemli, hogy minden tanító-egyesület küldjön néhány képviselőt az
emlék-ünnepélyre. Az ünnepély szeptember 4-én Hajdúszoboszlón lesz. A közgyűlés örömmel fogadta a felhívást. Ezután a népiskolai tanítók és tanítónők képzéséről és • képesítéséről érte-kezett Simkó Endre tanítóképezdei igazgató.
Határozati javaslatában azt az óhajtást tolmá-csolta, hogy a nem állami tanítóképző-intézetek állami segéllyel emeltessenek a kellő színvonalra és a középiskolák mintájára megfelelő állami ellenőrzés és felügyelet alá helyeztessenek.
A tanítóképzés szerinte elsősorban az állam joga és kötelessége ugyan, de a törvényes követel-mények szigorú megtartása mellett a hitfele-kezetek, községek, társulatok és egyesek is tarthatnak fenn ily intézetet. Előadásában ezután foglalkozott a tanítóképesítés, a kántorképesítés és általános tanítóképzési intézkedések kérdé-seivel. Simlcó határozati javaslata fölött élénk vita indult meg, amelyet Ember Sándor nyitott meg. Reakciósnak mondotta Simkó javaslatát, amely a visszafejlesztés politikáját szolgálja és nem felel meg a XX. század kultúrális szükség-leteinek. Ellenjavaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amely szerint a közgyűlés mondja ki, hogy az egységes állami tanítóképzés elvi alapjára helyezkedik, illetve fenntartja az ötödik egye-temes tanítógyűlésnek erre vonatkozó határo-zatát. Magyarországon a nemzetiségi és fele-kezeti viszonyok egyenesen megkövetelik az egységes állami tanítóképzést, ha a népnevelés terén eredményes munkát akarunk végezni.
Többek hozzászólása után a közgyűlés Simlcó javaslatát elvetette s Ember határozati javas-latát nagy többséggel elfogadta. Ezután előadá-sok következtek. Ember Sándor „Az egysé-ges tanítói fizetés" címen értekezett; kívánta annak a kimondását, hogy a nem állami taní-tók alapfizetés, előhaladás és végellátás tekin-tetében az állami tanítókkal egyenlő ellátásban részesüljenek. Halász Adolf „A nyolcosztályú népiskola" című előadásában művelődési, köz-gazdasági, erkölcsi és közegészségügyi okokból, tehát fontos nemzeti érdekből szükségesnek mondotta a nyolcosztályú népiskola szervezését, illetőleg a meglévő hatosztályú népiskola nyolc-osztályúvá való fejlesztését. Kívánja a minden-napos iskolaköteles kornak a 14-ik, illetőleg a 15-ik életévig való kiterjesztését, továbbá, hogy a nyolcosztályú népiskolák, a helyi viszonyokhoz mérten, ipari vagy mezőgazdasági munkálkodással kapcsolandók egybe. A közgyűlés e két felol-vasást élénk tetszéssel fogadta és a bennük foglalt határozati javaslatokat elfogadta. Végül a benyújtott indítványok tárgyalására került a sor. A közgyűlés több egyesület indítványára elhatározta, hogy a kereskedelemügyi minisz-terhez kérvényt intéz aziránt, hogy a tanítók családjai és a nyugdíjas tanítók is részesüljenek
20 NÉPTANÍTÓK LAPJA. 4 . SZÂJI.
vasúti kedvezményben. Az esztergomvidéki tanítóegyesület indítványt tett aziránt, hogy a szövetség írjon fel a törvényhatóságokhoz az iskolásgyermekek pálinkaivása és dohányzásának eltiltása dolgában. A közgyűlés kimondotta, hogy ez a kérdés az egyes megyei tanítóegyesületek elé való. Háda József egy tanítókat útbaigazító és jogvédelemmel ellátó iroda felállítása dolgában terjesztett be indítványt. Eziránt a kormányhoz ír fel a szövetség. Néhány kisebbjelentőségü indítvány letárgyalása után a közgyűlés véget ért.
*
* *
-j- Az Eötvös-alap országosttanítói segély-egylet osztóbizottsága f. évi augusztus hó 25-én délután a Ferenc József Tanítók Házában Trájtler Károly elnöklésével ülést tartott. A gyű-lésen Mosdóssy Imre kir. tanfelügyelő is részt vett. Az osztóbizottság Székely Károly és Kapy Rezső gondnok előadása után 9140 korona alapítványi kamatot osztott ki ösztöndíjként tanítók gyermekeinek. 200 korona ösztön-díjat egy főiskolai hallgató, 100—100 korona ösztöndíjat 38 főiskolai hallgató és tanítóképző-intézeti növendék, 55 korona ösztöndíjat egy gimnázista és 40—40 korona ösztöndíjat két tanuló kapott. Ezeken felül negyvenhatnak jut-tattak 100—100 korona, egynek 55 korona és ötnek 50—50 korona segélyt. A segélyek és ösztöndíjak kiosztása körül nagy vita volt az osztóbizottság tagjai körében.
Az egyesület f. évi aug. 26-án d. e. Pest vár-megye székházának nagytermében tartotta ezévi rendes közgyűlését. A gyűlést Trájtler Károly alelnök nyitotta meg s üdvözölvén a megjelen-teket, bejelentette, hogy Ujváry Béla kir.
tanácsos, az alapnak hosszú éveken át volt elnöke, lemondott. Ezután felolvasta Ujváry-nak a közgyűléshez intézett búcsúlevelét, amely-ben megokolja az elnöki tisztségről való le-mondását. A közgyűlés sajnálattal vette tudo-másul Ujváry Béla lemondását és Pallos Albert indítványára elhatározták, hogy az Eötvös-alap háláját és • elismerését sürgönyben tolmácsolja Ujváry előtt. Az elnök ezután bejelentette, hogy Péterffy Sándor, az alap megalapítója, hozzá intézett levélben lemondott a tiszteletbeli elnökségről. A közgyűlés egy-hangú határozattal a lemondást nem fogadta el és lelkesedéssel tüntetett Péterffy mellett.
Elhatározták, hogy sürgönyileg üdvözlik és kérik, hogy továbbra is maradjon meg az Eötvös-alap tiszteletbeli elnökének. Az elnöki jelentés kapcsán Gergely István helyettes szám-tartó szólalt fel és bejelentette a közgyűlésnek, hogy az Eötvös-alap vagyonából 3000 koronás tételt le kellett írnia, mert az alapítványok között egy teljesen értéktelen 3000 koronás
biztosí-tási kötvényt talált. Bácz József ellenőr indítvá-nyozta, hogy a közgyűlés háromtagú bizottságot küldjön ki annak megállapítása végett, vájjon történt-e mulasztás és ha igen, ki felelős ezért.
E kérdés körül igen élénk vita fejlődött ki.
Minké Béla szerint elsősorban a régi elnökség felelős a mulasztásért, de felelős a felügyelő-bizottság és a választmány is. Gergely István, továbbá Kemény Simon, Sturcz György, Mesz-lényi Zoltán felszólalása után Biró István kérte a közgyűlés tagjait, hogy tartózkodjanak a szenvedélyes kifakadásoktól. Sajnálattal látja a viszályt a tanítóság körében, amely most is oly kérdés felett vitatkozik, amely tisztán jogi és könyvelési kérdés. Indítványozta, hogy ebben az ügyben a vitát zárják be. A köz-gyűlés ily értelemben határozott és Ember Károly indítványára elhatározta, hogy a szám-vizsgáló-bizottságot kiegészíti Tóth József nyug. kir. tanfelügyelő, Arányi Antal és Bene-dek Vince tagokkal, akik megvizsgálják a vita tárgyává tett tételt és a legközelebbi köz-gyűlésnek vizsgálatukról számoljanak be. Székely Károly főtitkár terjesztette ezután elő évi jelenté-sét, amely örömmel állapítja meg, hogy a februári közgyűlés óta öt új alapítványt tettek az egyesü-letnél. Bejelentette, hogy a bukarest-kerületi magyar tanítók testületileg beléptek az Eötvös-alapba. A jelentés felemlíti, hogy a munkácsi tanítóegyesület az alapszabályok módosítására tett indítványt. A jelentést a közgyűlés tudo-másul vette.
Végül a választásokra került a sor. A szavazás eredménye a következő : leadtak összesen 217 szavazatot, amelyből Trájtler Károlyra, az eddigi ügyvezető alelnökre esett 95, Bákos István alelnökre 88 és Ember Ká-rolyra 34. Számtartóvá Gergely Istvánt válasz-tották meg 115 szavazattal, Sebő Bélának 101 szavazatával szemben. Jegyzővé Bartha Pált választották meg, 1 szavazattöbbséggel. A vá-lasztmányt három taggal egészítették ki, még pedig Háda Józseffel, Búza Jánossal és Hajnal Adolffal. Az elnök kihirdette a választás ered-ményét és magát is, tiszttársait is megválasz-tottnak jelentette ki. Az elnök ezen kijelenté-sére többen azt vitatták, hogy az elnököt abszolút szótöbbséggel kell választani, Trájtler azonban ezt a többséget nem nyerte el. Az ellenzék óvást jelentett be az elnök megválasz-tása ellen.
— Az Iparostanonciskolai Tanítók Or-szágos Egyesülete f. évi augusztus hó 27-én tartotta 111. rendes közgyűlését Budapesten.
A közgyűlés iránt nagy érdeklődés mutatkozott, mert az ország minden vidékéről jöttek el a tanítók, hogy a közgyűlésen részt vehessenek.
A közgyűlést, mivel a lelépő elnökök közül
egyik sem volt jelen, Orsovszky Gyula nyírházi ipariskolai igazgató nyitotta meg és egy-szersmind indítványozta, hogy a közgyűlés napirendjét változtassa meg olyformán, hogy a tisztújítást első tárgyul vegye. A közgyűlés elfogadta az elnök előterjesztését s elnökké választotta Mártonffy Márton udvari tanácsost és országgyűlési képviselőt, alelnökké Csizik Gyula székesfővárosi iparrajziskolai tanárt és szakfel-ügyelőt, Orsovszky Gyula nyíregyházi ipariskolai igazgatót. Főtitkár lett : Birton Imre székesfővá-rosi iparostanonciskolai igazgató, titkár : Albrecht István székesfővárosi ipariskolai tanító, pénz-táros : Kados Aladár székesfővárosi ipariskolai igazgató ; ellenőrök lettek : Stures György és Nagy Lajos, szintén székesfővárosi iparos-tanonciskolai igazgatók. Ezenkívül a közgyűlés 60 választmányi tagot választott. A tisztikar megalakítása után egy négytagú küldöttség ment az elnök lakására, hogy őt az elnökség elfogadására és a mai közgyűlés vezetésére felkérje. Amikor az ú j elnök a terembe belé-pett, hosszantartó taps és éljenzés fogadta.
Orsovszky Gyula ildvözölte az új elnököt, aki meghatva mondott köszönetet a tanítóság-nak, hogy őt, dacára antanítóság-nak, hogy megválik eddig viselt állásától, ilyen lelkesedéssel üdvözli.
A közgyűlés második tárgya Szűcs Izsó nagy-váradi ipariskolai igazgató előadása volt. Az iparostanonciskolai rajzoktatás reformjáról érte-kezett. Az előadás iránt is nagy érdeklődés mutatkozott, annál is inkább, mert előadását a saját iskolájában készült rajzoknak bemutatásá-val élénkítette. Ezután a titkári jelentését mutatta be Barton Imre főtitkár, melyet a közgyűlés Jóssá Dániel felszólalása után tudomásul vett. .lózsa titkári jelentésének azon részéhez szólt, amely a mult évben tervezett kiállítással foglalkozik.
Felszólalása következtében a közgyűlés elha-tározta, hogy a kérdéses országos iparos-tanoncoktatási kiállítást a jövő iskolai év végén okvetlenül rendezni fogja. A titkári jelentés tudomásul vétele után rPausch Ráfael székesfővárosi ipariskolai igazgató igen élve-zetes felolvasásban ismertette, hogy milyen anomáliák származnak abból, hogy az iparos-tanonciskolai tanítók fizetése sem törvényileg, sem rendeletileg szabályozva nincsen. Végül bemutatta határozati javaslatát, melyet a köz-gyűlés egyhangúlag tudomásul vett, illetve el-fogadott. Végül következett volna még Barton Imre főtitkár a tanonciskolái szervezet- és tantervre vonatkozó előterjesztése, de mivel a választmánv a kérdéssel előzőleg nem
foglal-«' o o
kozott, a közgyűlés, tekintettel az előhaladott időre is, ezt a tárgyat levette a napirendről.
Több kisebb indítvány elintézése után az elnök éltetése mellett a közgyűlés véget ért.
Könyvek ismertetése.
* Philosophiai essayk. Irta Bárány Gero dr. A német, angol és francia irodalom majdnem garmadával termi a legkülönfélébb essay-gyűjteményeket. Nálunk csak elvétve akadunk ilyenekre. Míg külföldön úgyszólván sablonná váltak az essay-kötetek, Magyar-országon még újdonságsfcámba jönnek. Újdon-ság a Bárány Gerő dr. könyve is, sőt meg-lepetés, mert a magyar filozófiai irodalomnak
— sajnos — csak gyéren kultivált mezejéről való. Bárány Gerő majdnem úttörő ezen a téren, mert tudtunkkal filozófiai essayk gyűj-teményes kiadására előtte nálunk senki sem vállalkozott. Összesen tizenöt cikket ad a szerző ezen könyvében és pedig a következőket : 1. Lapozgatás a filozófia történelmében. 2. Kant Immanuel. 3. Schoppenhauer és a pesszimizmus.
4. Pesszimizmus vagy optimizmus ? 5. Solfeggio.
6. Phüosophema. 7. A világrejtélyek. 8. Az ősvalóság. 0. A mindenség egysége. 10. Felelet egy megoldhatatlan kérdésre. 11. A lélek nagy-ságéi. 12. A saisi kép. 13. Korunkról kortár-sainknak. 14. A kultúra végső kérdéseiről.
15 Az eszményekről. Bárány Gerő tehát nem egy témát variál, hanem a legkülönfélébb témá-kat boncolgatja. De azért valamennyi cikkének együttvéve egységes, felemelő a hatása. Minu-ciózus, de nem aprólékoskodó íróval van dol-gunk s nem amatőr-filozófussal, hanem született gondolkodóval, akinek lelki szükség az elmél-kedés s a dolgok furcsa rendjén való tudós töprenkedés. Tud szuggerálni a maga átérzett igazságával. Könyve nemcsak felvilágosít, de nevel is. Ára 3 Iv 50 f. Megjelent Budapesten, a Lampel R. cégnél.
* Utazás a levegőben. írta Berget Alfonz.
Fordította Bogdánfy Ödön. Budapest. Kir. M.
Természettudományi Társulat. Hasznos és el-ismerésreméltó szolgálatot tett a Kir. Magyar Természettudományi Társulat ennek a kis műnek a kiadásával. Mindazok, akik a levegő meghódításának a problémájával foglalkoznak, vagy e probléma iránt érdeklődnek, sok, his-tóriailag és technikailag érdekes adatot fognak ebben a könyvben találni. A szerző minden mondanivalójáról egy rövid bevezetésben s két fejezetet kitevő, szakszerű értekezésben számol be. Az első fejezet a kormányozható léghajóról szól; hogy mi is tulajdonképen a kormányoz-ható léghajó, milyen az azt mozgásba hozó szerkezet s hogy a levegőnyomásnak minő törvényével van a léghajónál dolgunk. Meg-tudjuk, hogy milyen lassan fejlődött ki a lég-hajóból a kormányozható léghajó s mi volt az oka ennek a lassú fejlődésnek. A súly, a se-besség, az egyensúly, a levegő ellenállásának
20
A( * y, . H
NÉPTANÍTÓK LAPJA. 4 . SZÂJI.
meghatározása és hasonló fontos kérdések meg-oldására volt szükség a féjlődés folyamán.
Szerző bemutatja sikerült képekben a legneve-zetesebb kormány ózható léghajókat, köztük Zeppelin léghajóját, a „Bayard Clément" nevü kormányozható iéghajót, a szerencsétlenül járt
„République" léghajót s néhány sikerült fény-képfelvételt léghajókról. A könyvecske második fejezetében a repülőgépről kapunk részletes le-írást. A repülőgép egészen más szerkezet segé-lyével akarja a repülés feladatát megoldani.
A madár repülését, ennek a repülésnek a tör-vényeit veszi számításba. A feladat megoldását, ha nem is tökéletes sikerrel, de már is meg-találták, még pedig három alakban: 1. madár-szárnyú szerkezettel ; 2. csavarmadár-szárnyú szerke-zettel ; 3 sárkányszerkeszerke-zettel. Szerző részletes leírást ad ezekről a szerkezetekről s egészben kimeríti mindazt, amit eddig, a legutolsó időig, a repülőgépek fejlődése terén az emberi lele-mény és buzgalom elért. Ezt a fejezetet is képek tarkítják s a laikus olvasó így, szemlél-tetve sok mindent megért, ami képek és ábrák nélkül homályban maradt volna előtte. Ismé-teljük, hogy Berget Alfonz könyve időszerűsége mellett kiválóan hasznos is, és a Kir. Magyar Természettudományi Társulat jó szolgálatot tett annak szakavatott emberrel való lefordít-tatásával. A mű ára 2 K 50 f.
* A Társadalmi Múzeum Értesítője. Máso-dik évfolyam; 1. szám. 1910 január—február.
A Társadalmi Múzeum szerkesztésében és ki-adásában megjelenő ezen értesítő tizenkét, rész-ben szociálpolitikai és munkásvédelmi, részrész-ben szociális egészségügyi cikket tartalmaz. Jelesül a következőket: A sport és az egészség. írta Okolicsányi Kuthy Dezső. — Famegmunkáló gépek védőkészülékei, ifj. Cratd Károlytól. — A munkások rokkantsági és aggkori biztosítása, Pethő Sándortól. — A kispesti állami munkás-telep, Virágh Andortól. — Az anyaság védelme,
Deutsch Ernő főorvostól. — A külföldi szociá-lis törvényhozás az 1909. év második felében.
—.Magyar szociálpolitika. — Az otthoni munka szabályozásáról szóló angol törvény, Sidó Zol-tán dr.-tól. — A német ipartörvény módosítása.
— A gümőkórellenes mozgalom haladása a külföldön 1909-ben, Okolicsányi Kuthy Dezső-től. — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alkoholmentes étterme, Lányi Márton dr.-tól.
A magvas és közérdekű cikkek említett soro-zata a legjobban igazolja azt, hogy a Társa-dalmi Múzeum céltudatos működésében első-rangú munkásokra támaszkodhatik. Az Értesítő évenként hatszor jelenik meg, legalább ötívnyi terjedelemben. Előfizetési ár egész évre 4 K, mely összeg az Értesítő kiadóhivatalához :
— Budapest, VI., Csengery u. 31. sz. alá —
küldendő. Szerkesztőség : V., Mária Valéria utca 12. szám.
* Az ifjúság testi nevelése. í r t a : Mosso Angelo, turini egyetemi tanár. Fordította és bevezető tanulmánnyal ellátta: Karafiáth Má-rius dr. Budapest, Lampel R. könyvkereskedése.
Ezzel a művel kezdette meg a Magyar Athle-tikai Szövetség Könyvtára sorozatos kiadását.
A művet Mosso Angelo, a turini egyetem kiváló élettan-tanára írta ; ő volt az elsők egyike, akik korunk túlzásig vitt szellemi
A művet Mosso Angelo, a turini egyetem kiváló élettan-tanára írta ; ő volt az elsők egyike, akik korunk túlzásig vitt szellemi