Szilágy vármegye.
I. Krasznai járás : Csizér = Csíze'r. — Füzes = Krasznafüzes. — Hosszúaszó = Krasznahosszú-aszó. — Jáz = Ivrasznajáz. — Magyar-Valkó = Alsóvalkó. -— Oláh - Valkó = Felsővalkó. — Pecsej = Pecsely. — Rátonhoz tartozó Rátonbükk (eddig Bükk néven). — Récse = Krasznarécse. — Túsza = Tuszatelke. — Várajla = Valkóváralja.
II. Szilágycsehi járás : Ardó - Szamosardó. — Bikácza = Bikáczfalva. — Czikó = Szamosczikó.—
Egerbegy = Szilágyegerhegy. — ülésfalva = Szilágyiilésfalva. — Kis-Nyires=Szilágynyíres.—
Korond = Szilágykorond. — Nyirmon = Nyír-falva. — Oláhhorváthoz tartozó Bornemisszatanya (eddig Mihálybüktanya néven). — Oláh-Nádasd = Szilágynádasd. — Örményes = Bükkörményes. — Szamos-Ujlak = Szilágyújlak. — Szilágycsehhez tartozó Bánffytanya (eddig Petyintanya néven), Moretanya (eddig Cseresvölgytanya néven), Pojláktanya (eddig Somostanya néven). — Tóhát - Szamostóhát.
III. Szüágysomlyói járás : Badacson = Szilágy-badacsony. — Bagos = Szilágybagos. — Borzás = Szilágyborzás. — Cserese = Szilágycseres; — Domoszló = Szilágydomoszló.— Hi d vég =K raszna-hidvéghez tartozó Vasárhelyitanya (eddig
Hor-váthtanya néven).—Hosszúmező = Somlyómező.—
Ilosva = Selymesilosva. — Lompért= Szilágy-lompért. — Nagyfalu = Szilágynagyfalu. — Perecsen ~ Szilágyperecsen. — Sommály = So-mály. — Szécs = Somlyószécs. — Zovány = Szilágyzovánv.
IV. Tusnádi járás : Balázsháza =Tasnádbalázs-háza. — Csány = Tasnádcsány. — Ermindszent-hez tartozó Borzástanya (eddig Apáczatanya néven). — Érszentkirályhoz tartozó Erközi-kaizlertanya (eddig Kaizier II. tanya néven), Felsőkaizlertanya (eddig Kaizier I. tanya néven), Rajkátkaizlertanya (eddig Kaizier III. tanya néven). — Felsőszoporhoz tartozó Magyartelep (eddig Szoldobicza néven is), Szekerestanya (eddig Apáczatag néven). — Keszihez tartozó Keszipuszta /eddig Oláhkeszipuszta néven). — Kis-Paczal=Erkisszőllőshöz tartozó Szentilona-major (eddig Takácstanya néven is). — Kraszna-Paezalusa = Krasznaháza. — Nagy - Bajom = Tasnádbajomhoz tartozó Istvántelep (eddig Kolczhatárrész néven). — Nàgy-Paczal = Er-szőllőshöz tartozó Kerektóitanya (eddig Nagy-erdeitanya néven), Vasstanya (eddig Far hegy tanya néven). — Orbó = Tasnádorbó. — Pele községhez tartozó Józseftanya (eddig Péchytanya néven). — Pér = Szilágypérhez tartozó Etepuszta (eddig Etetanya és Kandeltanya külön neveken), Dengelegita,nya (eddig Tarczalytanya néven). — Szakácsi = Erszakácsi. — Szilvás = Tasnádszil-vás. — Szolnok-Paczalusa = Szolnokháza. — Usztatóhoz tartozó Boriskatanya (eddig Juhász-tanya néven), Fenyvesmajor (eddig Károlyimajor néven).
V. Zilahi járás: Kékes-Nyárló = Alsó-nyárló. — Balla = Szilágyballa. — Bodja = Szilágybogya. — Bréd = Beréd. — Erked = Szilágyerkedhez tartozó Kerekliget (eddig Kerekiiget és Dégenfeldtanya külön neveken). — Fel-Egregv = Felsőegregy. — Felső - Kékes-Nyárló = Felsőnyárló. — Görcsön = Szilágy-görcsönhöz tartozó Bánom (eddig Wesselényi-tanya néven is), Csompasz (eddig BogdánfiWesselényi-tanya néven is). — Haraklán = Haraklány. — Kirva = Szilágykirva. — Magyar-Egregy = Alsóegregy. — Meszesszentgyörgyhöz tartozó Dombaljapuszta (eddig Dumbravapuszta néven). — Mojgrádhoz tartozó Wesselényitanya (eddig Fáczetanya né-ven). —• Pósa=Egregypósa. — Szilágysámsonhoz tartozó Böndőtanya (eddig Szikszaytanya néven is). Mázsatanya (eddig Kövértanya néven is).
VI. Zsibói járás : Borzova - Egregyborzova.—
Galgó = Almásgalgó. — Kis-Debreczen Szamos-debreczen. — Őrmező = Szamosőrmező.
Rákos = Ahnásrákos. — Róna = Szilágyróna. — Solymos = Szilágysolvmos. — Szamos-Nagy-Goroszló = Nagvgoroszló. — Turbucza — Tur-bócza.
2 2 NÉPTANÍTÓK LAIPJA. 9. SZÁM.
Szolnok-Doboka vármegye.
I. Bethleni járás : Betlen = Bethlen. — Felső-Körtvélyes = Bethlenkörtvélyes. — Felső-Puszta-Egres = Felső-Puszta-Egreshelyhez tartozó Felső-Puszta-Egrespuszta (eddig Agresel néven). — Ispánmezőhöz tartozó Juhar (eddig La Frásziny néven). — Kócs = Szamos-kócs. — Kudu = Yárkudu. — Magosmart = Szamosmagasmart. Málom = Almásmálom. — Oláh-Nvires = Diófás. — Pontinásza = Jávor-völgy. — Sajó-Keresztúr = Bethlenkeresztúr. — Sajó - Magyaros = Sajómagyarós. — Sárvár = Sajósái-vár. — Somkerék községhez tartozó Blattanya (eddig Hallertanya néven). — Szász-Bréte = Magyarberéte. — Szász-Czegő = Czegő-telke. — Szász-Fellak = Fellak. — Szeszárma^
Szészárma.
II. Csákigorbói járás : Bezdéd = Bezdédtelekhez tartozó Bezdédmező (eddig Pojánaonczi néven). — Csáka - Altnáscsáka. — Erdő-Oláh-Vásárhely = Erdővásárhely. — Hosszúmező = Gorbómező. — Kalocsa = Kiskalocsa. — Klicz = Csűrfalva. — Nagykereszteshez tartozó Szalonnavölgy (eddig Valeaszolonyi néven). — Salamon =: Gorbó-salamon. — Szalonna = Szalonnapatak.
III. Di:si járás: Alsó-Körtvélyes = Déskört-vélyeshez tartozó Körtvélyespatak (eddig Bánffy-fogadó néven). —- Csatán = Csatányhoz tartozó Erdőalja (eddig Lunka néven), Szamosárok (eddig Labástya néven), Szőllötanyp, (eddig Lazsii néven). —- Csicsó-Polyán = Csicsómező. — Felsőkosály községhez tartozó Pecsétszegiút (eddig Szalatruk határrész néven). — Orbó = Désorbó. — Magyar - Bogáta = Felső-bogáta. — Monostorszeg = Kismonostórszeg.—
01áh-Bogáta=Alsóbogáta. — Révkolostorhoz tar-tozó Bogátaivölgy (eddig Vályabogerzi néven). — Szász-Nyires = Nyíres. — Szinye = Radákszinve.
IV. Kápolnokmonostori járás: Berencze = Kővárberencze. — Fonácz = Kővárfonácz. — Füred = Kővárfüred. — Gyertyános = Kővár-gyertyános. — Rózsapataka = Rózsapatak.
V. Kékesi járás : Báton = Bátony. — Csaba = Bálványoscsaba. — Kéthely - Ketel. — Oláli-Vásárliely = Kékesvásárhely. — Pujon = Kis-pulyon. — Szász-Móricz = Aranyosmóricz. — Szász-Újfalu = Kékesújfalu. — Szász -Ujős = Ujős. — Szent-Egyed = Vasasszentegyed. — Szent-Gothárd = Vasasszentgotliárd. — Vasas-Szent-Ivány = Vasasszentiván. — Veresegyháza = Mezőveresegyháza.
VI. Magyarláposi járás : Budafalva = Nemes-budafalva. — Disznópataka = Lápospataka. — Dombhát ^Dülőfal va. — Groppa=Haragosalja.—
H orgospataka = Kohóvölgy. — Kóhpataka = Kohópatak. — Oláh-Láposbánya = Erzsébet-bánya. — Zsugásztra = Jávoros.
VII. Nagyilondai járás: Dióspataka =
Diós-patak. — Dobrocsina = Döbörcsény. — Falkusa = Falkosány. — Gombás - Csicsógombás. — Uondapataka - Uondapatak. -—• Kabalapataka = Kabalapatak. — Kápolna = Csicsókápolna. — Kis-Nyires-Kisnyíres. — Kis-Solymos=Kővár-solymos. •— Kucsulát = Kocsoládfalva. — Letka=
Létka. — Nagy-Buny = Nagybúny. — Pirosa = Pirosd. — Purkerecz = Pórkerecz. — Román-falva = Szalmapatak. — Sásza = Sasfalu. — Sósmező = Szamossósmező. — Szakatura = Szakadás. — Szelnicze = Erdőszállás. — Toplicza -Szamoshévíz.
VIII. Szamosújvári járás : Boncznyires = Boncznyíres. — Hesdát = Szamoshesdát. — Igricze = Kisigricze. — Kérőhöz tartozó Szamos-újvárfüred (eddig Fürdő néven). — Kis-Jenő = Szamosjenő. — Lozsárd = Lózsárd. —• Mikola = Füzesmikola. — Ónok = Ónok. — Poklostelke = Lónapoklostelke. — Szarvaskend = Magyar-szarvaskend. — Szükerék = Szilkerék. — Tót-falu = BánffytótTót-falu. —• Viz-Szilvás = Vízszilvás.
IX. Dés rendezett tanácsú városhoz tartozó Cziczhegy (eddig Somkútivölgy és Alsósós neveken is), Gyékényesivölgy (eddig Törpényi-völgy külön néven is).
Könyvek ismertetése.
* Új világ a régi helyén. A mai angol írók között Kipling és Bemard Shaw mellett a kon-tinensen legismertebb és legnagyobb becsben áll H. G. Wells. Fantasztikus történetei, melyek-ben a természettudomány adja a rugókat, igen nagy olvasóközönséget szereztek neki nálunk is, szociológiai munkáit azonban, melyek magyar fordításban eddigelé nem jelentek meg, csak a tájékozottabbak emlegették. Ezek legnevezeteseb-bike most kerül a magyar közönség kezébe.
Új világ a régi helyén ennek a könyvnek a címe s a mai politikai és társadalmi élet köz-ponti problémáját, a szociálizmust tárgyalja.
Wells szociálista, de nem az általánosan hasz-nált politikai párt-értelemben; úgy fogja fel a szociálizmust, mint világnézetet, a szociális mozgalmat, mint minden osztály legjava ele-meinek mozgalmát, nem pedig mint osztály-mozgalmat. A szociális eszme szerinte az ember-ben élő kollektív jóakarat tökéletlen és egyre erősbödő kifejlődése. Ebből az álláspontból kiindulva igyekszik megértetni lényegét, tartal-mát, a kilátásokat, melyeket az egyes embernek nyújt, kapcsolatát a politikával, a vallással, a művészettel és irodalommal, az élet legnagyobb problémáival. Eszméit világos, szemléletes elő-adásban, a meggyőződés és meggyőzés erejével fejti ki s alig lehet a mai olvasó kezébe gyü-mölcsözőbb érdekességü könyvet adni, mint ez.
A kétkötetes könyvet Mikes Lajos dr.
fordí-totta magyarra s a Lampel It. r.-t. adta ki igen ízléses, tetszetős kiállításban. Ara a két kötet-nek 8 korona.
* Az iskolai mulasztások bírságolása.
(Az iskoláztatás akadályai.) Irta Dezső Lipót, máramarosi kir. s.-tanfelügyelő. Megjelent Mára-marosszigeten, Berger Miksa könyvnyomdájában.
A 14 oldalas, figyelemre méltó értekezésben a szerző az egyik legaktuálisabb népoktatási kér-déssel foglalkozik. Hisz elemi iskoláinkban az 1909. évben 11,818.000 igazolatlan mulasztás történt. Dezső sok tekintetben a községi elöl-járóságokat teszi ezért felelőssé. Az elöljárósá-gok nagyobb és állandó ellenőrzése volna — szerinte — szükséges. Megbírságolását a tan-felügyelőnek nem a szolgabíró útján, hanem közvetlenül kellene gyakorolnia. Majd a végre-hajtási novellával foglalkozik Dezső, mint amely törvény egyik leghathatósabb előmozdítója az iskolai mulasztásoknak. Ha a bírság be nem hajtható, úgy azt közmunkára kellene minden esetben átváltoztatni. Csökkenthetné a mulasz-tások számát a tanév célszerű beosztása is.
Mezei munkák, hóviharok idején, általán téli időben természetes az iskolamulasztás. A nyári hónapok valamelyikét kellene — különösen hegyes vidéken — felhasználni a tanításra. Itt legforróbb időben sincs nagy meleg. A rendes iskoláztatás nagy akadályozója még a szülők leírhatatlan közönye is. Mikor az analfabéta honpolgár is lehet iskolaszéki tag, akkor nem várható, hogy megbecsülje a nép az iskolát.
Minden állampolgárnak legalább is az elemi iskolát el kellene végeznie, hogy megszűnjék a nemtörődömség az iskola irányában. Nagyban akadályozza a kultúra terjedését az iskolahiány is. Ingyenes népoktatásról csak akkor lehet szó, ha minden tanköteles gyermek helyet is kap az iskolában. Az igazolatlan mulasztások esetén nem lehet a beiratkozottakkal szemben szigo-rúbban fellépni, mint a be nem íratkozottakkal szemben. A bírságolásnak gyorsan kellene meg-történnie. Ha a vagyontalan szülő gyermeke már négy ízben lett büntetve, úgy a szülő vagy gyám 1—2 napi elzárással volna — a szerző szerint — büntetendő. Erre németországi példával is szolgál. Az érdekes füzetet melegen ajánljuk olvasóinknak.
* Magyar Football Évkönyv. Ifj. Földessy János tavaly nagy népszerűségre emelkedett
„Football-évkönyve" az idén ismét megjelent.
A szerkesztő és a kiadó Nemzeti Sport nem kíméltek áldozatot, hogy a könyvbe össze-gyüjtsenek mindent, ami nemcsak a közönsé-get, hanem az egész footballvilágot, a játéko-sokat és vezetőket is beleértve, érdekelheti. A könyv tartalma tanúskodik arról a mindenre kiterjedő figyelemről, amellyel az évkönyv
anya-gának megszerzése történt. Az Évkönyv szen-zációja a nálunk is járt Connthiánok cikksoro-zata, a „Football-Akadémia". Ez a két cikkből álló sorozat évek óta érzett hiányt pótol ; meg-tanítja ifjúságunkat az oly sokszor megcsodált és mégis oly egyszerű angol játékmodor min-den fortélyára. A könyv többi része is a maga nemében teljes. A könyv közli elsősorban a teljes sportnaptárt, majd beszámol a szövetség és az egyesületek tavalyi működéséről. Rövid időre felvonulnak itt előttünk a mult év ese-ményei, amelyekben külön részt szentel a szer-kesztő a milánói nemzetközi kongresszusnak s ezzel kapcsolatban a nemzetközi helyzetnek és az ifjúsági labdarúgásnak. E részben közli az összes fővárosi és vidéki bajnokcsapatok, ván-dordíjak fényképeit. A nagyterjedelmű football-akadémiát a multévi bajnoki és vándordíj-mérkőzések pontos eredményei előzik meg, kiegészítve ar válogatott és nemzetközi mér-kőzésekkel. Értékes része a könyvnek a kül-földi labdarúgósport, Angliát, Ausztriát, Bel-giumot, Dániát, Franciaországot, Hollandiát, Németországot, Olaszországot, Svédországot és Svájcot ismertető része, melynek révén össze-hasonlításokat tehet az olvasó a magyar foot-ballsporttal is. A könyv ^ teljességét az Év-könyv végén található „Altalános tudnivalók"
adják meg, amelyek a szabályok lényegét tar-talmazzák, a játékos, vezető és a közönség első tájékozására. A szép kiállítású könyv Garai Mór és Fia nyomásával készült s egy koro-náért az ország minden könyvkereskedésében kapható.
* Hangszereléstan, az összes hangszerek ismertetése ; konzervatóriumok, tanítóképző-inté-zetek és a zenekedvelő nagyközönség számára írta Erdős Tivadar, tanár. Havelka József könyvkereskedő bizománya, Beszterczebánya.
Ára 3 korona. Erdős hangszereléstana rövid előadásban a hangszerek leírását, azok terje-delmének kijelölését, hangszínének s ezzel együtt hatásának, hangulatfestő és hangulatébresztő erejének ismertetését tartalmazza. A bevezetésül írt rövid tájékoztató után a hangszerek fel-osztásával, a hangszerelés és partitura (vezér-könyv) olvasás általános szempontjaival ismer-teti meg az olvasót. Majd rendre veszi a különböző hangszereket, a következő csoportosí-tással: 1. fafúvók, 2. rézfúvók, 3. ütőhangszerek, 4. húros hangszerek, 5. vonós hangszerek, 6. harmónium és orgona, 7. legújabb hangszerek.
A különböző hangszerek leíró ismertetését csinos, tiszta és pontos kivitelű ábrák kísérik ; minden hangszer ismertetésénél kellő méltatásra talál az illető hangszer orchesztrális szerepe ; a hang-színek rajza itt-ott maga is hangulatos. A magyar zenével sokféle vonatkozásban álló tárogató és
eim-2 4 NÉPTANÍTÓK LAIPJA. 9. SZÁM.
balom ismertetésénél ezek a vonatkozások jól ki-emelvék s némi történelmi adalékok is érintve vannak. Bennünket, tanítókat elsősorban a harmó-niumról és orgonáról adott ismertetések érdekei-nekigen közelről. Az orgona szerkezetének, mecha-nizmusának, az orgonajáték technikájának s az orgonaváltozatok kezelésének megismertetésére elég teret szánt a szerző, kivált ez utóbbit illetőleg odáig kiterjed figyelme, hogy az orgona-változatoknak betüsoros jegyzékét is közli.
A voltaképeni liangszereléstan (vagyis azon gyakorlati útbaigazítások foglalata, melyek a különböző hangszereknek orchesztrális érvé-nyesítésére vonatkoznak) a VIII. fejezetben van feldolgozva. Ebben a részben tájékoztatja szerző a tanulót a zenekar ökonómiájában, a zenekari szerkesztésben, a hangszerelés dinamikájában s a zenekari hanghatások érvényesítéséljen. Végül rövid tájékoztatót ad az énekbangokról, a szólam-fajok terjedelméről s az énekhanghoz társuló zenekari kíséretről.
Függelékben adja szerző a partitúraolvasás és írás szabályait, melyek egyfelől az analízisre, másfelől a szintézisre vezetnek.
Erdős Tivadar művecskéje — rövidsége mellett is — kellő áttekintést nyújt a tárgyalás
alá vett kérdésekről. (sz.)
* Mértan az elemi iskolák V. és VI. osz-tályai, a gazdasági ismétlő-iskolák és az iparos-tanulók iskolái számára. írták Vélősy Lipót és Ladányi Miksa. A szöveg közé nyomott 120 magyarázó-rajzzal és 42 síkdíszítménnyel. Enge-délyezve 58.443/1910. sz. a. Budapest, 1910.
Singer és Wolfner könyvkereskedése, VI. ker., Andrássy-út 10. Ára 80 fillér.
Szerzők 76 oldalon, tehát aránylag elég rövi-den nyújtják a mértani ismereteket. Kiindulnak azokból az utasításokból, melyekre szükségük van a tanulóknak, hogy a továbbiakat meg-értsék s hogy a mértan anyagát rajzzal kísér-hessék. Ezt célozza a legelői levő „Gyermekek"
című megszólítás s a „Hogyan rajzoljunk?"
című szakasz. Ezután térnek át a test bemu-tatásával az igazi anyagra s haladnak mód-szeresen tovább, a tanterv útmutatása nyomán.
Szerzők igen helyesen tették, hogy nem egy-szerűen az igen elvont mértani testet ismertetik, hanem körültekintetnek a gyermekekkel a körülöttük levő tárgyakon s azok alakjából mennek át az illető mértani testre.
Minden egyes' mértani tétel tanítása után megfelelő rajzgyakorlat van mellékelve s azon-kívül az eltanított anyagot feladatok adásával, összefoglaló ismétlő kérdések feltevésével erősítik meg. Ez az eljárás húzódik végig az egész munkán s ez tekinthető a könyv sikerének.
A könyv kiállítása tetszetős, bár az ábrák némely helyen kívánnivalót hagynak fenn.
A könyv a megjelölt iskolákban sikeresen hasz-nálható. Ára megfelelő. A könyv a szerzők tulajdona lévén, a szerzőknél rendelhető meg.
(Budapest, VII., Damjanich-utca 43.) (U. A.)
* Református temető-énekek. Református tanítók^ énekvezérek és gyülekezetek haszná-latára. írta Fövenyessy János, ref. tanító s ének-vezér. Szerző kiadása (Alsószulia, Gömör m., u. p. Ragály). Ára 2 korona. E kis könyvecske majdnem száz éneket tartalmaz, valamennyit temetési alkalmakra. Gazdag választékát adja az alkalmazott részben gyermekek, ifjak, család-fők, öregek felett elmondandó énekeknek; az általános részben közölt énekek imígy csopor-tosulnak : háznál vagy templomban éneklendők, záróénekek, úton és sírnál éneklendők. Az egyes énekek dallamai a költemények élén mindenütt fel vannak tüntetve. Két dallamot a mű végén közöl a szerző, egyike a próbaénekes-könyvből van véve, másika régi, ismeretes dallam.
A kis művecske elé Szuhay Benedek ref.
lelkész s egyházmegyei főjegyző írt igen meleg ajánló s egyben a Fövenyessy költészetét is igen szépen és találóan ismertető sorokat. „Lelki élvezettel olvastam végig — úgymond — s azon jóleső meggyőződéssel tettem le, hogy fiatal szerzője akkor, mikor temetési énekeit közrebocsátja, hasznára válik úgy kartársainak, mint az énekirodalomnak. Különösen mélységes hite lep meg. E mélységes hit forrásából fakad minden éneke. Erdeme, hogy ú j mezőn jár, mert egészen szakít a halott beszéltetésével.
Megnyugtatni, vigasztalni a szomorodott szívűe-k e t ; elringatni a gyásztisztességtevőszívűe-ket az el-múlás költészetének szelíd karjain ; áldást mon-dani a kihűlt porokra : ez a kitűzött célja.
E célt el is éri egyszerű, minden cicomától ment, szívhez szóló énekeivel. Vajha ez énekek kedvező fogadtatásban részesülnének!" (sz.)
Tanítók tanácsadója.
(E rovatban csak általános, a tanítók szol-gálati viszonyaira s általában népoktatási ügyekre vonatkozó kérdésekre adunk választ.
Ugyanezen keretben egyes tanítóknak egyes esetekre vonatkozó kérdéseire sem itt, sem levélben nem válaszolunk; de lehetően ez ese-tekben is eljárunk. A válaszbélyeggel vagy válaszlappal ellátott leveleket szintén a fenti értelemben bíráljuk el ; levélbeli választ azonban nem adunk. Az összegyűlő válaszbélyegeket az Eötvös-alapnak szolgáltatjuk át.)
Özv. B. J.-né, Heves. Az elhalt tanító hátrahagyott vagyona a hátralékos nyugdíj-intézeti járulékokkal megterhelhető. Ha tehát
az ön férje után valami vagyon maradt, akkor a kereseti jog férje tartozásai miatt e vagyon irányában érvényesíthető. A miniszter hasonló esetekben azért nem rója a nyugdíjintézeti tartozásokat az elhalt tanító esetleges hagya-tékára, mert az 1891. évi XL1II. t.-c. 12. §-a megállapítja az iskolafenntartók szavatosságát és ez alapon a be nem fizetett járulékok az iskolafenntartóktól követelhetők. De viszont az iskolafenntartók a tanítókkal, vagy örökö-seikkel szemben visszkereseti jogot gyakorol-hatnak. Ha a község az ön férjének tartozását kifizette, akkor a tartozásnak a férje hagya-tékából való megtérítését jogosan kívánhatja.
A közigazgatási bíróság 1909. évi 17. számú döntvénye nem mondotta ki azt, hogy a nyugdíjintézeti hátralék „csak a tanító sze-mélyes járandóságából vonható le" ; mert a döntvény csupán azt állapította meg, hogy a hátralékos nyugdíjjárulék „az özvegyet és árvákat megillető nyugdíj- és gyámpénztari ellátás ellen nem -érvényesíthető". — T. Gy., Drczen. Azon állami tanító, ki saját kérésére, vagy egyéb okokból oly állásra helyeztetik át, amelyre nézve a törvény magasabb fizetést állapít meg, az 1907. évi XXYI. törvénycikk 13. §-a értelmében beszámítható összes szol-gálati idejének figyelembe vételével a magasabb fizetésre igényt tarthat. Ellenben, ha az állami tanító kisebb fizetési csoportba tartozó község iskolájához helyeztetett át, fizetését megtartja ugyan, de ú j állomásán csak akkor lép elő, ha összes szolgálati idejének beszámításával az új állomáson szerzett igénye meghaladja előbbi fizetését. Az ily állomásra áthelyezett tanító tehát a következő előlépe'snél minden esetre veszít. — Ii. J., Nvrad. Az iskolai ünnepeket és egyházi ünnepi szüneteket a gondnoksági Utasítás 38. §-a szabályozza. Szíveskedjék ezt elolvasni s akkor meggyőződik arról, hogy a naptári vörösbetűs ünnepek nem lehetnek álta-lánosan iskolai szünetek is. — W. A., Gy. pta.
1. A magániskoláknál alkalmazott tanítókra feltétlenül kötelezők azok a megállapodások, melyek az állás elfoglalása alkalmával létre-jöttek. Ezek a megállapodások kötelező erővel bírnak még azon esetre is, ha a magániskola felekezeti fennhatóság alá kerül, jellegében azonban nem szenved változást. Ez utóbbi pedig önöknél nem történt meg, mert nem a hitfelekezet, hanem az uradalom tartja fenn továbbra is kizárólag az iskolát. A törvényes korpótlékra önnek nincs igénye, mert az 1907.
évi XXVII. t.-c. csak a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságait szabályozza, a magán-iskolák tanítóiét ellenben nem. Be kell tehát érnie azzal a korpótlékkal, amit szerződése biztosít. 2. Az Eötvös-alapot illető kérdéseiben
tessék az alap titkárához fordulni (VIII. Szent-királyi utca 47.). — Közs. tanító. A fennálló rendelkezések értelmében a sorozás alá kerülő tanítójelöltnek póttartalékba való helyezés iránt beadandó kérvényéhez csatolnia kell a tanító-képző utolsó, de legalább a harmadik évfolya-mának elvégzését igazoló bizonyítványt. Ehhez képest annak a tanítójelöltnek, ki soroztatása idején a harmadik osztályt látogatja, a szabá-lyok értelmében nem volna joga ahhoz, hogy póttartalékba helyeztessék besoroztatása esetén.
Mindamellett abban a feltevésben vagynnk, hogyha az illető a jelzett osztály látogatásáról az igazgatótól igazolványt mutat be legkésőbb a fősorozás idején, valószínűleg meg fogják adni neki is a kedvezményt. Azok a tanítóképző-intézeti növendékek, kik besoroztatásuk évében folytatják tanulmányaikat, ezek befejezése cél-jából szabadságra bocsáthatók. — K. Zs., Nbjom. Ügy látszik, hogy ön a lakbérosztá-lyokról nincs kellőképen tájékoztatva. A negye-dik lakbérosztályban, ahová községe is be van sorozva, a lakáspénz évi 300 K. Minthogy eszerint a törvényesnél magasabb lakáspénzt nem élvez, a kert béregyenértékéhez joga van. — M. J., Gdlő. A. gazdasági ismétlő-iskolák szá-mára kiadott Utasítás 46. §-a alapján a gaz-dasági tanító csak oly iskoláknál nem tartozik a közismereti tárgyak tanításában résztvenni, ahol kettőnél több tanítói állás vau és csak egy bízatott meg a gazdasági tanítással. Miután pedig önöknél két tanítói állás van rend-szeresítve, a gazdasági tárgyakat oktató tanító is köteles közismereti tárgyak tanítását ellátni. -—
Nyugdíjas tanító. Nyugdíjas tanító részére az adóhivatal a nyugdíj havi részleteit nem
Nyugdíjas tanító. Nyugdíjas tanító részére az adóhivatal a nyugdíj havi részleteit nem