nincs tudomásunk, melyet a szabad egye-sület hozott volna létre. Ellenben sok ezer iskola áll, mely hirdeti, hogy mit köszönhet kultúránk a magyar iskolai hatóságoknak. Amit dicsér az egyesülésben a francia lap — hogy a társadalmi és gazdasági kérdéseket összeköttetésbe hozza majd a nevelés és tanítás problé-máival — azt „konzervatív" iskolai hatóságaink máris a megvalósulás felé viszik szociálpedagógiai törekvéseikkel.
(Napközi otthonok, szünidei gyermek-telepek stb.) Mert igaz, eredményeket lehet produkálni különféle útakon, de tartós csak úgy lehet az eredmény, ha a tudományos alap mellett az erkölcsi fundamentumokat is megépítjük.
— Gyermekrajzok kiállítása. Az Ipar-művészeti Múzeum nagy üvegcsarnokában igen érdekes kiállítás nyílt meg az elmúlt napok-ban, elemi iskolás gyermekek rajzaiból. A ki-állításra az egész országból küldtek rajzokat.
A megnyitáson a közoktatási minisztérium részéről Náray-Szabó Sándor államtitkár jelent meg, a fővárost Festetich Géza gróf tanácsos képviselte, az Iparművészeti Társulatot Györgyi Kálmán igazgató-őr, az Iparművészeti Múzeumot Csányi Károly igazgató-őr. A kiállított rajzok kedves bizonyságai a gyermek talentumának s egyúttal igazolása is a modern rajztanításnak, amely a régi kényelmes módszerrel ellentétben, teljesen kifejleszti a gyermekben a szunnyadó rajzoló-tehetséget. A kiállítás túlnyomó részét az
egyes székesfővárosi népiskolák rajzai foglalják el. Egyik fülkében szemelvények láthatók néhány vidéki iskolának rajzkollekeióiból. Különös figyelmet érdemelnek Acs Lipót szekszárdi tanárnak sárközi (Tolna megye) falvakban gyűj-tött színdús ösztönszerű gyermekrajzai. A szé-kesfővárosi elemi iskolai rajzok két csoportra oszlanak : az egyikbe a tanítók vezetésével készült iskolai rajzokat sorozták, a másik cso-portban az otthon, spontán kedvtelésből készült rajzok és a gyermekek vázlatkönyvei láthatók.
Amazoknál a tanító adja meg a feladatot és irányítja a munkát, utóbbiaknál pedig maga a gyermek szabadon választja rajzának tárgyát és kidolgozásának módját. Ezért sokkal válto-zatosabbak az ösztönszerű rajzok, mert minden gyermek a maga hajlamának és egyéniségének megfelelő rajzot csinálhat. Az iskolai rajzok részben szemlélet után, részben emlékezetből készülnek ; ezek mellé sorakoznak az i l n. kéz-íigyesítő-gyakorlatok és tervezgetési kísérletek.
Különösen tanulságosak egy-egy osztálynak egy óra alatt, ugyanazon feladat nyomán készült összes rajzait magábafoglaló sorozatok. Ezek-ből megítélhető az illető osztály tanulóinak átlagos rajzbeli készsége. A kiállítást minden délelőtt 9-től l-ig lehet megnézni. Belépő-díjat nem kell fizetni.
— A városok a gyermekvédelemért. Kö-vetendő szép határozatot hozott szeptember hó 12-én a magyar városoknak Temesvárott ülé-sező országos kongresszusa. Ez ülésen Bár ez y István elnök megemlékezvén a király nyolcva-nadik születésnapjáról, fölemlítette, hogy szá-mos város és megyei törvényhatóság különböző alapítvánnyal örökítette meg e napot. Budapest székesfővároshoz több város azzal a kérdéssel fordult, hogy mikép volna e nap méltóképen megörökítendő a városok részéről. Azt indítvá-nyozza, hogy a városok országos kongresszu-sának állandó bizottsága dolgozzon ki egy javaslatot, amely azt célozza, hogy a gyermek-védelem illesztessék be a városi közigazgatás keretébe. A javaslatot Bárczy elnök hosszasan megokolta és hangoztatta, hogy 0 felsége is állandó nagy szeretettel van a gyermekek iránt.
Telbisz Károly temesvári polgármester örömmel és készséggel járult hozzá a javaslathoz, amely által nemcsak a társadalom és az állam, hanem a városok is pártfogásukba fogják venni a gyermekvédelem ügyét. A kongresszus elhatá-rozta. hogy részletes javaslatot fog kidolgozni és a legközelebbi kongresszus tárgysorozatába illeszti.
— Népoktatás a vármegyékben. Szilágy vármegye alispánjának a minap közzétett jelen-téséből adjuk közre az alábbi érdekesebb és a vármegye népoktatásügyét jellemző adatokat.
A kir. tanfelügyelőségnek iskolalátogatásra jogosított 3 tagja az 1909—10. iskolai évben
meglátogatott összesen 139 elemi, polgári isko-lát és kisdedóvodát, 201 tanerővel. A megisko-láto- megláto-gatott iskolák között 79 nemmagyar tanítási nyelvű volt. Az iskolák működésének ellenőr-zésében a kir. tanfelügyelő különös súlyt helye-zett arra, hogy a községi és hitfelekezeti iskolák az 1907. évi XXVII. t.-eikk rendelkezéseihez hova-tovább alkalmazkodjanak. Az 190(3—07.
évben megkezdett iskolaállamosítás most lassúbb léptekkel halad, mert meg van nehezítve az iskola felépítése. Ugyanis a közoktatásügyi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy a községek a visszabocsátandó helyi járulékok terhére föl-vehető kölcsönből iskolát építsenek. 70—140 százalékos községi pótadó alatt nyögő községek azonban legtöbbször igen csekély törzsvagyonuk ellenében kölcsönt nem kapnak, mert a tör-vényhatóság a községekért a készfizető kezes-séget most már nem vállalja el. Epen ezért a kölcsönfelvétel ügyét a törvényhatósági köz-gyűlésben ismét napirendre tűzni s a kész-fizető kezesség elvállalásának kimondásával ennek a nagy horderejű kultúrális akciónak gyors tempóban leendő megoldását biztosítani elsőrendű nemzeti feladat lenne. A magyar analfabéták részére az Orsz. Közművelődési
Tanács az 1909—10. év telén is rendezett tan-folyamokat és pedig a vármegye területén 11 községben 12 s a zilahi 3-ik honvédzászlóalj legényei részére (2 tanerővel) 1 tanfolyam tarta-tott. Részt vett összesen 140 hallgató, akik közül bizonyítványt nyert 51. A költségekre a Közm.
Tanács 314 K 48 fillért fizetett ki. — Hunyad vármegye szeptemberi közigazgatási bizottsági ülésén a kir. tanfelügyelő azt az érdekes és fontos indítványt tette, hogy a tanfelügyelősé-gek mellé számvevősétanfelügyelősé-gek szerv estessenek. A köz-igazgatási bizottság a tanfelügyelő javaslatát magáévá tette és elhatározta, hogy a közokta-tásügyi miniszterhez fogja a határozatot fölter-jeszteni. — Tolna vármegye közigazgatási
bizottsága szeptember hó 14-én tartotta Szek-szárdon rendes havi ülését, melyen Nagy Béla kir. segédtanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hónapban a gerjeni községi tanítóválasztáson 7 pályázó közül Paul Sándor kajdacsi ref.
tanító választatott meg egyhangúlag. Tamásiban ipariskola szerveztetett, ígv ezen iskolák száma Tolna vármegyében 8. Tandíj váltságot állam-segélyből Tolna vármegyében eddig 34 tanító 2971 koronát kapott, több kérvény azonban még tárgyalás alatt van. A szekszárdi, mözsi és tolnai iskolák megnyitása vörhenyjárvány miatt hatóságilag elhalasztatott.
— Az iskolán kívüli oktatás eredményei.
Az iskolán kívüli oktatás terén az utóbbi
évek-ben az Uránia tudományos egyesület szép és nagy előhaladást tett. Szabad tanítással az Uránián kívül a következő szervezetek foglal-koznak még: a Népszerű főiskolai tanfolyam, a fővárosi Szabad Líceum, az Erzsébet-Nép-akadémia és 107 vidéki Szabad Líceum. Ezek együtt az 1908—9-ik évben 1425 előadást tartottak 228 ezer hallgatónak és előadóikat az állam 28 ezer koronával jutalmazta. Velük szemben az Uránia és 40 munkásgimnáziuma 2362 előadást tartott 265 ezer hallgatónak s az előadók tiszteletdíja nem tett ki többet 8564 koronánál. Az Uránia tehát közel 1000 előadással tartott többet, hallgatóinak száma több volt 37 ezerrel, s az előadó tanárai ez aránytalanul nagyobb munkáért 20 ezer koro-nával kevesebb államsegélyt kértek és kaptak, mint a többi négy intézmény előadói. Százalé-kokban kifejezve, az Uránia tartotta az összes előadások 62 százalékát (tehát majdnem két-harmadát) ; az Uránia-előadásokat, hallgatta az összes hallgatók 53 százaléka. És végül, amíg a többi intézmény előadásai egyremásra 20—20 koronába kerültek, addig az Uránia munkás-gimnáziumainak előadásaira az állam alig némi segélyt adott. Ezzel szemben azonban az Uránia még 72.887 füzetet is kiosztott.
— Az utca gyermekei. Az angol belügy-minisztérium bizottságot küldött ki a gyermek-munkára vonatkozó 1903-iki törvény működésé-nek tanulmányozására és annak megállapítására, nem szükséges-e további törvényes rendszabá-lyokkal korlátozni a gyermekek alkalmazását az utcai árusításban. Ez idő szerint csak 11 évesnél fiatalabb gyermeket tilt el a törvény az utcai árusítástól. 14 éven aluli gyermekeket este 9 órától reggel 6 óráig terjedő időközben nem szabad az utcán foglalkoztatni. Londonban körülbelül 14.000 fiú és 1000 leány kereskedik az utcákon. Ezek főként újságárúsítással fog-lalkoznak. Virággal és gyufával aránylag kevesen kereskednek, a cipőtisztítás pedig kihalóban lévő mesterség. A bizottság jelentésében rá-mutat arra, hogy az utcai árusítás nagyon orvakran erkölcsileg veszedelmes. A fiúk sok-ÖJ O
szor szerencsejátékra vagy koldulásra adják magukat. A leányok még sokkal rosszabb bű-nökre. Egészségi szempontból különösen vesze- >
delmes az utcai foglalkozás a nyers és rossz időjárás miatt. A bizottság ezért azt javasolja, hogy a 17 évesnél fiatalabb fiúkat és a 18 évesnél fiatalabb leányokat teljesen tiltsák el az utcai árusítástól. A bizottság kisebbsége külön véleményben azt javasolja, hogy a helyi hatóságokat hatalmazzák föl arra, hogy a 18 évesnél fiatalabb gyermekeket tiltsák el az utcai árusítástól, de előbb vizsgálják meg, vájjon más megfelelő foglalkozást
találhatná-8 NÉPTANÍTÓK LAPJA. 5. SZÁM.
nak-e. Más esetben azonban 14 éves fiúknak is adhatnak engedélyt utcai árusításra, azzal a kikötéssel, hogy a fiúk kötelesek időközben valamilyen technikai iskolát látogatni. Ezt az intézkedést főként azért tartják fontosnak, mert az utcai árusítással foglalkozó gyermekeknek az a hátrányuk, hogy semmilyen munkához nem értenek s amikor felnőttek csak a munka-nélküliek számát szaporítják vagy a legjobb esetben időközönként napszámosmunkát végez-hetnek.
— Magyarországi román tanítók Belgrád-ban. Belgrádból jelentik: Több mint kétszáz magyarországi román tanító és tanítónő láto-gatást tett az elmúlt napokban Belgrádban, ahol a szerb tanítóegyesület fogadta őket. Az egye-sület elnöke szerbül üdvözölte a román vendé-geket, akiknek vezetője németül válaszolt. Este a Páris-szállóban ismerkedés volt, amely után a Sztankovia-daloskör hangversenyt adott a vendégek tiszteletére. A románok tartózkodtak mindennemű politikai enunciációtól, s reggel elhagyták Belgrádot. A látogatók nagyobb része a Bánságból, Karánsebes vidékéről való.
— Temesvár közoktatásügyéről. Temesvár városának vezetősége egy 300 oldalas, díszes munkában („Temesvár szab. kir. város közálla-potai as 1910. évben") számol be, többek közt
a város közoktatási állapotáról is. Tanulságos és lelkesítő az idevonatkozó fejezet, melyben az idegen befolyás alatt álló régi kultúrállapo-tokra rövid visszapillantást vetve, leírja, hogy az oktatás szelleme és nyelve az 1870-es éve-kig teljesen német volt, sőt az'1850-es években a magyar szó egyenesen tiltva volt, amikor egyébként a városnak 20 ezer lakosa közt csak 2 ezer volt magyar. A magyar nemzeti iskolá-zásra csak az alkotmány visszaállítása után lehetett gondolni, s akkor is a legelemibb fegy-verrel, a magyar tanítási nyelvnek kötelezővé tételével kellett kezdeni, úgy, hogy csak foko-zatosan, 1890-ben lehetett a népiskolákat ma-gyar tannyelvű iskoláknak nyilvánítani. Azóta azonban a város egész erejével nekilátott a nemzeti kultúrmunkának és alapjából magyarrá igyekezett tenni mindazt, ami a kultúra és közélet terén tényezőt képez. Ma már, a felső oktatást kivéve, alig van tudományos, népneve-lési és nemzeti közművelődési intézmény, amely Temesvárott meg nem honosodott volna és amely ne virágoznék. A város közoktatási cé-lokra 25 év előtt még csak 88 ezer koronát fordított, ma már évi 424 ezer korona az ebbeli szükséglet ; az emelkedés tehát 470 szá-zalék, és az összeg fölemészti nemcsak a város 5 százalékos iskolapótlékát, hanem az egész 30 százaléknyi közköltséget is. Az eredmény nem is maradt el : Temesvár iskoláiban több
mint 13 ezer tanuló részesül magyarnyelvű és nemzeti szellemű oktatásban; a magyarul be-szélők száma 25 év alatt megkétszereződött és ma már a lakosságnak több mint 70 százaléka beszéli a magyar nyelvet.
— Adomány. Nagy Sándor czeglédi ref.
elemi iskolai igazgató-tanító több elemi iskolai és gimnáziumi tanuló által a nagy szünidőben rendezett műkedvelői előadás jövedelméből a Magyarországi Tanítók Árvaház a javára 14 K-t küldött be hozzánk. Illetékes helyre juttattuk.
— Halálozás. Király István sepsiszent-györgyi nyug. áll. el. isk. igazgató-tanító, városi képviselőtestületi tag szeptember hó 8-án, éle-tének 59-ik évében, 36 éves tanítói működés .után meghalt. Áldás emlékére !
Könyvek ismertetése.
* A gümökór képeskönyve. A nagy nép-betegség természete és az emberiség birkózása vele. Oktató könyvecske a tanulni vágyó nép-nek, 2-58 magyarázott képpel. (A gümőkór deák neve : tuberkulózis ; a tüdő gümőkórját hívják tüdővésznek, sorvadásnak.) Irta Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., királyi tanácsos, egyetemi magántanár, az Erzsébet Királyné Szanatórium igazgató-főorvosa. Budapest, Korvin-testvérek könyvnyomdája, 1908. Ara 60 fillér. A Társa-dalmi Múzeum kiadványai. 4. sz. — Európában állandóan több ember szenved gümőkórban, mint amennyi Szerbia és Görögország lakossága együttvéve és évente legalább annyian halnak el a mi földrészünkön e betegségben, mint amennyi Budapest összes lakóinak száma. Csak magában Magyarországban is néhány százezer család érzi betegsége által a gümőkór csapását.
Okolicsányi-Kuthy Dezső dr.-nak, a kiváló szak-embernek ez a megkapó egyszerűséggel odavetett néhány szava, amellyel képeskönyvét bevezeti, maga felér egy könyvvel, melyet e rettenetes kór pusztításáról megírni lehetne. Kuthy dr., igen helyes pedagógiai érzékkel, nem is beszél sokat, hanem szakítva minden tudományos nagy-képűsködéssel, szürke és élvezhetetlen elmélettel, képekben, szemmel láthatóan állítja, elénk a betegséget és mindazt, amit lebírására eddig a tudomány és gyakorlat teremtett. Csak ott és csak annyit beszél, ahol és amennyiben ezt a cél megkívánja. Bemutatja képekben és elmondja szóval a kór keletkezését, terjedését. Felhívja figyelmünket arra, hogyan jut a baj testünkbe, melyek a ragály forrásai és a ragályozás alkalmai.
Kitanít bennünket arra, hogyan védekezhetik az egyes ember, mi a teendője a hatóságnak és a társadalomnak, hogy az egészségeseket megóvja, a betegeket megmentse és a baj terje-dését megakadályozza. Rövidre szabott, világos,
egyszerű és közérthető nyelven írt fejtegetéseit 258 képpel kíséri, úgy, hogy még a legegy-szerűbb ember vagy gyermek is érdeklődéssel forgatja a könyvet és elolvassa a hozzáfűzött rövid magyarázatot, ami által önkénytelenül és eltörülhetetlenül is magába szívja az erről a bajról szükséges tudnivalókat. H a valamely könyvről el lehet mondani, hogy egy olvasó-asztalról sem volna szabad hiányoznia, úgy bizo-nyára Kuthy dr.-nak a gümőkór-képeskönyve az.
Aki igazán szívén viseli a nép javát, nem fogja elmulasztani az alkalmat, hogy ezt a valóban hasznos könyvet minél szélesebb körben ter-jessze.
* A fáraók országában. (írta Erodi Béla.
Második kiadás. Budapest, Lampel R. kiadása.) Mindenkor élt a vágy az emberekben meg-ismerni a mi földünket, bejárni annak külön-böző nemzetek lakta vidékeit, városait s be-barangolni őserdeit és végtelen pusztáit, Szaharáit.
Ez a vágy úgyszólván kiírthatatlan az ember véréből ; fiatalt és öreget egyaránt magával ragad. Földünknek különösen azok a részei vonzanak, amelyeken nagy, az egész emberiségre kiható történeti események játszódtak le s ame-lyeknek mesés szépségű tájait egy őskidtúra szentelte meg. Ilyen Egyiptom, a fáraók or-szága is. Már az ószövetség történetében hall a gyermek, talán legelőször életében, erről a csodás országról, mely egyedül áll a maga nemé-ben az egész földkerekségen. Kőből épült városai, beláthatatlan sivatagjai, piramis - kolosszusai, szfinxei, a fáraók kőkriptái, pálmaerdői mint egy bűvös mesének megelevenedett képei vetődnek szemeink elé. Az ember úgy érzi : itt ölelkezik össze az emberiség kezdete az emberiség el-múlásával. Itt érzi meg az ember, hogy minden elmúlik, akármilyen nagy és szép is volt, amit megteremtett. Kecskék és tevék legelész-nek ma az egykor hatalmas királyok sírdomb-jain. F ű és bozót nőtte be Ninive és Babilon minden kultúráját. De a pusztulás színhelyén egy új világ született — egy modern világ.
Az ember nem hagyja magát, nem adja fel a harcot. Alexandria és Kairó ma nagyforgalmú világvárosok. Mindenütt élet lüktet s a lehan-goltság, amit Thaebe romjain, vagy a kamaki hypostil törmelékein érzünk, hamar feledve van Kairó hangos utcáin s minden kényelmet biztosító angol és francia hoteljeinek fényes csarnokaiban.
Erődi Béla kétszer kereste fel a Nilus e hazáját s könyvében leírja élményeit, megfigye-léseit és bő tapasztalatait. Magyar nyelven Egyiptomról jobb és élvezetesebb munka eddig nem jelent meg. Erődi Béla stílusának meleg-ségével ad még egy külön költőiséget ennek az amúgy is költői világrésznek. Könyve nemcsak szórakoztató olvasmány, hanem a legélvezetesebb
útleírás. Valóságos kalauz azok számára, akik Egyiptomot — legnevezetesebb részeiben — látni akarják. A könyvet igen sok kép díszíti s művészi kivitelükkel a mű becsét nagyban emelik. A díszkötésű mű ára 5 korona 60 fillér.
* Költészettan, a történetírás és a magyar nemzeti irodalomtörténet vázlataival. A polgári leányiskolák IV. osztálya számára írta Nóvák Sándor, sajtó alá rendezte Bognár Dénes dr.
Az ú j polgári leányiskolái Tanterv alapján javí-tott hetedik kiadás. Ára 3 korona 20 fillér.
Budapest, Lampel R. Ivk. (Wodiáner F. és Fiai) r.-t. könyvkiadóvállalata, 1910. Engedélyezve előbbeni kiadásban 3683/1903. e. sz. a. — Bizo-nyára jónak és használhatónak kellett lennie e könyvnek, hogy régi alakjában hat kiadást érhetett meg; és használható lesz most is, hogy immár hetedik kiadása jelent meg, ezúttal az ú j polgári leányiskolái Tanterv alapján javítva.
Ez a hetedik kiadás oly ékesen beszél, hogy még a hivatalos bírálónak is számot kellene vele vetnie. A mi helyzetünk sokkal könnyebb, mert egyszerűen csak regisztráljuk a mű meg-jelenését és olvasóink tájékoztatása céljából röviden ismertetjük tartalmát. A 18 ívre ter-jedő kötet három részre oszlik. Az I. rész 220
oldalon a költészettannal foglalkozik, a magyar irodalom gyöngyeiből merített szemelvények kapcsán ismertetve a lírai, elmélkedő, leíró, elbeszélő és drámai költészetet. Meghatározásai rövidek, világosak és szabatosak. Csak a lénye-get nyújtja, amit a tanulónak a tanár magya-rázata után, meg kell jegyeznie. A II. részben 25 oldalon a prózai olvasmányokat tárgyalja.
A III. rész 32 oldalon a magyar nemzeti iro-dalomtörténet vázlatát nyújtja, egy általános bevezetés után a következő alcímekkel : A nem-zeti költészet kora : a) Az Aurora és Athenaeum kora (Kisfaludy Károly, Katona, Vörösmarty, Bajza), b) A nemzeti költészet aranykora (Jósika, Eötvös, Kemény, Tompa, Petőfi, Arany, Szig-ligeti). c) A legújabb kor költészete (A dráma:
Madách. A regény: Jókai).
* Az iskolakerülés elharapódzása. (írta Horváth Dezső dr., Békés vármegye kir. segéd-tanfelügyelője. Kikerült Dobay János könyv-nyomdájából, Gyulán. 1910.) E mindig aktuális témájú értekezés az iskolakerülés elharapódzását minálunk elsősorban az 1868. évi XXXVHI. t.-c.
vonatkozó enyhe rendelkezésének tulajdonítja.
Az 1906/07. iskolaévben még 331.994 volt azon tankötelesek száma, akik iskolába egyáltalán nem jártak. Hogy mennyire hatálytalanok meg-torló-eszközeink, bizonyítja az, hogy az igazo-latlan mulasztásokért az említett tanévben ki-szabott 665.070 korona bírságpénzből csupán 126.962 korona volt közigazgatási úton behajt-ható. A baj főforrását abban leli fel Horváth,
1 0 NÉPTANÍTÓK LAPJA. 5. SZÁM.
hogy a törvény végrehajtása körüli eljárás nehézkes és hosszadalmas. A büntetést is ritkán lehet igazában alkalmazni. Mint figyelemreméltót hozza fel a szerző egyik békésmegyei főszolga-bírónak javaslatát, mely az iskolától való szán-dékos visszatartást kihágásnak minősíti, amely elzárásra is átváltoztatható és 100 koronáig terjedhető pénzbírsággal volna büntetendő. Álta-lában szigorúságot ajánl Horváth e kérdés meg-oldásában.
* A Boldizsár-féle domború földgömb.
Boldizsár László nógrádszakoli tanító érdekes munkával lepte meg a geográfusokat. Ugyanis mindenféle gyári fölszerelés nélkül, puszta kézzel egy úgynevezett domború földgömböt készített, amelyen a kidomborított és lemélyített területek a kontinensek hegyrendszertömegeit és az óceá-nok mélyedéseit ábrázolják. E földgömb külö-nösen abban különbözik az eddig szerkesztett domború földgömböktől, hogy magassági vona-lakkal is ellátja a földgömbfelületet és hogy ezeket a magassági vonalakat nemcsak a kontinenseken alkalmazza, hanem a tengereken is. E domború
Boldizsár László nógrádszakoli tanító érdekes munkával lepte meg a geográfusokat. Ugyanis mindenféle gyári fölszerelés nélkül, puszta kézzel egy úgynevezett domború földgömböt készített, amelyen a kidomborított és lemélyített területek a kontinensek hegyrendszertömegeit és az óceá-nok mélyedéseit ábrázolják. E földgömb külö-nösen abban különbözik az eddig szerkesztett domború földgömböktől, hogy magassági vona-lakkal is ellátja a földgömbfelületet és hogy ezeket a magassági vonalakat nemcsak a kontinenseken alkalmazza, hanem a tengereken is. E domború