Normatív szcenáriók

Az 1999-ben készült normatív szcenárió elemzés lényege, hogy három témát elemeztek, amelyek gyakorlatilag egy szcenáriót jelentenek, három perspektívából vizsgálva: a technológia mint a változás kulcsa; az emberi fejlődés, vagyis a tudatosság és az emberi képességek változása mint a hosszú távú változás alapvető követelménye; illetve a politikai-gazdasági nézetek, amelyek a feltételeket adják a technológiai és az emberi fejlődéshez.

A résztvevők több norma közül négyet választottak, amelyek meghatározták a forgatókönyvet: környezeti fenntarthatóság, bőség, globális etika és béke; és a többi, amely szintén fontos, de nem alapvető követelményei voltak a szcenáriónak: egészség, szabadság, az oktatás univerzális elérése, egyenlőség, az emberi fajok megőrzése, megvilágosodás, izgalmas és értelmes élet, önmegvalósítás, hosszú élet, mindenkinek megvan mindene, amit szeretne, és biztonság.

A normatív forgatókönyv vázát azok a tevékenységek adták, amelyeket a globális kihívások érdekében általánosan fogalmaztak meg. Egy külön csoport foglalkozott azzal, hogy főbb vonalakban megfogalmazza és folyamatosan alakítsa a szcenáriót. A szcenárió nagyon optimista lehetőségeket vázol a következő ötven évre.

A szcenárió különböző aspektusainak meghatározásához szükséges volt először egy általános, normatív világot leírni, amilyen a világ 2050-ben lesz: globális gazdaság, amely a környezeti fenntarthatóság mellett szinte minden embernek biztosítja azokat az alapszükségleteket, amelyek az élethez kellenek, és a legtöbbüknek a komfortos életet is. Ez a szociális stabilitás egy nagyjából békés világot eredményez.

A) A technológiára jellemző, hogy elsősorban az emberek életét könnyíti, illetve színesíti:

mindenki számára elérhető az Internet, a virtualitás, az elsődleges energiaforrás a hidrogén, amelyet a tengervízből nyernek, és a vízhiányos országok problémáit is enyhíti, a bio-, gén- és nanotechnológia elterjedtek és elfogadottak.

B) A szcenárió emberi oldalára jellemző, hogy megvalósult a tudástársadalom, amely elsősorban az oktatásnak köszönhető. A globális tudatosság kora ez, ahol az emberek tudatosak a világról és önmagukról a világban, ami a földi méretek naprendszerbeli kiszélesedésének is köszönhető.

C) A politikai-gazdasági nézetekre, szakpolitikai intézkedésekre jellemző, hogy szilárd nemzeti alapokon nyugszanak, és emellett remekül működik a globális együttműködés is minden területen, megvalósult a globális piac. A befektetéseket elsősorban a fenntarthatóság keretein belül tartják, és kiemelten fontos a megújuló energiák használata. A kormányok a kisebb és egészségesebb életvitelű családok fenntartását ösztönzik.

10. táblázat A normatív szcenáriók gyenge jelei és azok jellemzői

MP.2. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges állítják elő a táplálékok alapanyagát.

(MP.2.A)

3. A génállomány alapján a betegségek megelőzhetőek, és az abnormális

5. A virtuális világok játékai segítenek a döntéshozásban, mert a problémákat a virtuális világokban is meghirdetik, és ha a játékosoknak jó ötleteik vannak, akkor alkalmazzák őket a valóságban, hogy továbbgondolhassák vagy kivitelezhessék

6. A nanotechnológia alacsony költségű és személyre szabott étkezést tesz lehetővé.

(MP.2.A)

MP.2. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges

töréspont

Hatás

Bizonytalanság 10. A globális szintű információs rendszerek

segítségével az oktatás olcsóbb és egyszerűbb, és egy oktató szoftver segítségével bárki bármit meg tud tanulni,

11. A virtuális világ mindenki számára egyformán elérhető, szegények és 12. Az új média nem konfliktus-orientált vagy

drámát kereső, hanem a kooperációt keresi és a felhasználók az együttműködést preferálják. (MP.2.A)

13. A globális virtuális világban bárki kereskedhet vagy folytathat más üzleti

15. A bankrendszer teljesen átlátható, online információk elérhetőek, amely csökkenti a spekulációt is. (MP.2.A) 16. A robotok és a nanotechnológia

használatával az orvoslás sokkal

17. A digitalizált adatokat a számítógépek és az elektromos készülékek intelligensen használják, már nincsen szükség arra, hogy az emberek keressék ki azokat, így válnak valódi felhasználókká. (MP.2.A)

18. Az egészség egy általánosan elfogadott emberi jog, mindenki hozzáférhet az egészségügyi ellátáshoz, függetlenül attól, hogy mennyit tud érte fizetni vagy, hogy honnan származik. (MP.2.A)

széles körben elérhető és elfogadott.

(MP.2.A)

Egészségügyi ellátás Digitális szakadék

Nagy Közepes 20. A biomonitoring segít a betegségek

hatékony megelőzésében. (MP.2.A)

MP.2. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges

töréspont

Hatás

Bizonytalanság 21. A szoftver-technológia olyan fejlett, hogy

az emberi testet használja azonosítóként,

22. A test alapján azonosított vásárlók

személyes kérdésekkel és ajánlatokkal való 23. A számítógépes technológiák fejlődésével

egy globális agy, egy bolygószintű neurális rendszer alakul ki, amelyben az ismert és korábbi fertőzés, aminek következtében csökken a terhességek száma is, mivel nincsen szükség már annyi szülésre azonos családmérethez. (MP.2.A) 26. A csillagászok elméletben egyre közelebb

kerülnek az univerzum keletkezéséhez,

27. A földönkívüli élet jeleit érzékelik, de nem biztosak abban, hogy ezek embertől vagy valóban földönkívüliektől származnak.

28. A globális etikában való gondolkodás, amely részben a könnyebb utazás által a globális világ zsugorodásának, részben pedig a földönkívüli élet után való kutatás lehetséges sikerének köszönhető. (MP.2.A)

29. A cybervilág segít a globális etika elfogadtatásában és betartásában, mivel abban mindenki érintett és részt tud venni.

(MP.2.A)

MP.2. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges

töréspont

Hatás

Bizonytalanság 32. Egy globális oktatási rendszer, virtuális

alapokon. (MP.2.B)

Oktatási rendszer Digitális szakadék

Közepes Nagy 33. Az akadémiai kutatások egyik célja, hogy a

virtuális rendszerekben való

humánökológia szerepe és jelentősége a döntéshozásban, a társadalmi részvét,

35. A multi- és transzdiszciplináris technikák, a nemlineáris gondolkodási minták 36. Az embereknek nemcsak a múltat kell

ismerniük, hanem a lehetséges jövőket is.

(MP.2.B)

Jövőtudatosság Tudás-szakadék Közepes Közepes 37. A jövőkutatás általános tantárgy a képzési

rendszerekben. (MP.2.B)

Oktatás Tudás-szakadék Közepes

Közepes 38. Minden intézmény rendelkezik jövőre

vonatkozó kutatásokkal és elnemzésekkel,

39. A jövőkutatási módszereket olyan oktatási módszerekké alakították át, amelyek segítik a jövőorientált képzést. (MP.2.B)

Oktatási rendszer Tudás-szakadék Közepes Közepes 40. A vallásközi tanulmányok eredménye a

közös erkölcsi értékek és a minden kultúra számára elfogadható attitűd megtalálása,

41. A globális etikát mindenki általánosságban elfogadja és érti, amely ezáltal hozzájárul a társadalmi stabilitáshoz. (MP.2.B)

42. Az etnikai diverzitás egy komparatív előny a globális gazdaságban és társadalomban.

MP.2. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges csoport részt tud venni a gazdaságban és oktatásban a virtuális világon keresztül,

48. Univerzális norma, hogy azonos munkáért mindenhol ugyanannyit fizetnek. (MP.2.B) amelyek a természetes gyógyító erőt növelik és a kognitív stratégiákat segítik

50. A béke fenntartása érdekében tett intézkedéseket (pl. fegyverek ellenőrzése,

politikusok számára lehetővé tette nemcsak az ismereteik bővülését, hanem a

MP.2. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges ezek lehetővé teszik az emberek számára a kockázatmentes tapasztalást és így a

55. A globális tudatosság elérésével a korábbi hierarchikus és hálózati intézmények megszűntek, ehelyett az együtttműködés dominál. (MP.2.B) 57. A társadalmi stabilitás 2 milliárd embert

emelt középosztálybeli szintre 2010-ig. monitoring rendszere lehetővé tette az időben való válaszlépéseket, megelőzve ezzel nemzetközi és helyi háborúkat.

59. A döntéshozásban sokkal többen részt vesznek, mint korábban, és a nemzetközi

60. Az információs technológia fejlődése segíti az államok demokratizálódását a választási rendszerek kialakításával. (MP.2.C)

Választási rendszerek Új lehetőségek a manipulálásra

Kicsi Közepes 61. Az internet elérése állampolgári jog lett,

miután a kormány elismerte, hogy ez az ésszerű kiterjesztése a közkönyvtárnak.

63. A jövőkutatás információit felhasználó részvételi rendszerek építik a nemzeti és

MP.2. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges

65. Az NGO-knak komoly szerepe volt a bizalomépítésben, a konfliktusok

67. Új gazdagsági mutatókat vezetnek be, amelyek etikán és közös értékeken alapulnak, ezek felváltják a GDP-t mint mérőszámot. (MP.2.C)

Gazdagsági mutatók Eltérő rendszerek téves amely a kereskedelem etikai oldalát erősíti.

(MP.2.C)

Munkaerőpiac Fiatalok

munkanélkülisége

Közepes Nagy

69. A jólét helyett a vállalkozói szellem jellemzi a vállalatokat, amelyeknél a jobb

70. Egy olyan átfogó tájékoztatási rendszert dolgoztak ki, amely a vállalatokról

71. Egy olyan nemzetközi szervezet alakult, amely a fenntartható fejlődést segítette: a nagyvállalatoknak, köztük az

olajvállalatoknak is, áttérni a zöld energiákra, a kistermelőknek pedig a biodiverzitás megőrzése mellett a

környezetnek megfelelő termelés feltételeit megteremteni. (MP.2.C)

Fenntartható fejlődés Piaci érdekek dominanciája elnyomja ezt a kezdeményezést

Nagy Nagy

72. A termelés minden szintjén a környezetkárosító folyamatok

22. ábra A normatív szcenáriók gyenge jelei hatás és bizonytalanság alapján

I.3.2.3. Millennium 3000

A Millennium 3000 szcenáriók 2000-ben készültek. Ezer éves távlatban nagy merészség gondolkodni, a szcenáriók alkotásánál ezért a szerzők különös figyelmet fordítottak a gyenge jelekre. Olyan már látható tényezőket gyűjtöttek össze, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberiség jövőjét a következő ezer évben. Az összegyűjtött tényezőket szakértők osztályozták aszerint, hogy, amennyiben az megvalósul, akkor az mennyire befolyásolja az emberiséget, illetve az emberek mennyire tudják befolyásolni annak a tényezőnek a pályáját.

Ezek mellett meg kellett becsülni az egyes tényezők várható alakulását, és néhány váratlan hatását is. Ezek alapján készült el a hat szcenárió:

A) „3000-ben még életben vagyunk”, amelyben az emberiség nemcsak a Földön, hanem az egész Naprendszerben él, egy szociálisan és szellemileg is fejlett fajként.

B) „Az emberiség vége és a főnix szárnyalása” szcenárióban az emberiség egy része a szennyezések és járványok miatt meghal, és a háborúk és a rossz körülmények miatt új intelligens formákat alkot az emberiség, amely túléli azokat a pusztításokat, amelyeket az emberek nem.

C) „Minden az időről szól” forgatókönyvben az idő relatív az időutazásnak köszönhetően, és a fejlődés motorjai az időutazók, akiket előre- vagy visszaküldenek a jövőben, ahogyan Einsteinnel is történt.

D) „A nagy szétszakadás”-ban három létforma van: a fejlett technológiát elutasító emberek a Földön, egy technológiát használó faj és egy mesterséges létforma, amelyet eredetileg emberek terveztek, de már nem ők irányítják.

E) „A robot birodalom felemelkedése és bukása” forgatókönyvben a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia fejlesztéseként létrejött robotok átveszik az irányítást, amely végül megbukik, mert nem tudták elnyomni az embereket, akik végül újra átveszik az irányítást.

F) A „Csalódás ET-ben kilencszáz év után” szcenárióban az emberiség hiába keresi az idegen létformákat, nem találja, és magának sem keres új élőhelyet, mert a Földet kívánják békében és tisztán tartani.

11. táblázat A Millennium 3000 szcenáriók gyenge jelei és azok jellemzői

MP.3. Lehetséges jövők és gyenge jelek:

az áttörés eredménye, a trend új pályája

Trend Lehetséges

töréspont

Hatás

Bizonytalanság 1. Az eddig is használt emberi bölcsesség továbbra is

nagy érték, mert a felgyorsult

2. Az egyéni és kollektív intelligencia a génmódosítások által megnőtt, és ezek már olyannyira kötődnek a technológiához, hogy egyéni teljesítményeket már nem lehet mérni. 5. Einstein időutazással érkezett hozzánk, hogy

segítse a fejlődést. (MP.3.C)

Időutazás Az időutazás tiltása

Nagy Kicsi 6. Azok az emberek, akik szinte egyáltalán nem

használják a technológiát, elérik a

7. A mesterséges létformák tudják egyensúlyban tartani a technológia nélkül és az azzal élő embereket. (MP.3.D) figyelemeltereléssel sikerül a robotokat legyőzni.

(MP.3.E)

23. ábra A Millennium 3000 szcenáriók gyenge jelei hatás és bizonytalanság alapján

In document Jövőképek és gazdasági stratégiák (Pldal 118-128)