I.2. A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI - KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSAI , ÉRTÉKEI ÉS SZCENÁRIÓI
I.2.4. Hazai jöv ő képek
I.2.4.2. Hazai energetikai jöv ő képek és energiastratégia
A világban és Európában megjelenő hosszú távú jövőképek hatása a hazai energetikával foglalkozó kutatókat, felelős gondolkodókat is elérte (Schell szcenárió, a Stockholmi Környezeti Intézet globál szcenárió csoportjának forgatókönyvei, WBCSD szcenáriók a fenntartható fejlődésre, IPCC szcenárió, Millenniumi Projekt, OECD, Clean Energy, Energy).
Bár még nem született meg az új energiastratégia, a meglévő a hagyományos gyakorlat továbbvitelét támogatja.
A Greenpeace és az Energia Klub közös tanulmánya a hazai energiagazdálkodás alternatív jövőjét mutatja be. A szerzők javaslataiknál nem rövid távú politikai és gazdasági szempontokat, hanem a környezet védelmét és Magyarország hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeit tartották szem előtt.
A fenntartható energiatermelés és energiafogyasztás alapfeltétele, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja meglévő lehetőségeket az energiahatékonyság és energiatakarékosság terén, és növelje a megújuló energiaforrások használatára épített primer energiaigényt.
Forgatókönyvük épít az „Energia(forradalom) az európai OECD országok számára” című tanulmányra. Az Energia(forradalom) forgatókönyv szerint az aktív politikai támogatásnak köszönhetően az energiahatékonyság technikai potenciálja 2050-re nagymértékben kiaknázható, így a magyarországi energiaintenzitás eléri az európai átlagot, ezzel is javítva hazánk versenyképességét.
A tanulmány bemutatja a Referencia forgatókönyvet, amely a jelenlegi trendek és stratégiák jövőbeli folytatását tükrözi, valamint az Energia(forradalom) forgatókönyvét, amely az éghajlatváltozás csökkentése érdekében meghatározott energiapolitikai célkitűzések elérését biztosítja.
Az energiaklub tanulmánya Magyarország fenntartható energiastratégiáját 2050-ig vázolja fel, amely kellő időhorizont ahhoz, hogy az iparág jelentős változásokon mehessen keresztül, és a kormányzati politikának is nagyobb mozgásteret biztosít. A gazdaság, a társadalom és a környezet sok esetben egymással konfliktusban álló érdekei közötti egyensúlyt a fenntarthatósági stratégiák próbálják megteremteni. Látni kell azonban, hogy ez a három szempont nem egyforma súllyal esik latba: közülük a környezeti érdek a legrugalmatlanabb.
A stratégia azt a közel félszáz évet fogja át, amely alatt fel kell készülnünk a fosszilis energiaforrások nélküli új korszakra, amely alatt az is eldől, hogy az emberiség képes-e mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait, valamint tud-e alkalmazkodni az elkerülhetetlenül bekövetkező változásokhoz.
A FES markáns – elutasító – álláspontot foglal el a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. Az atomenergiának egyre csökken az elfogadottsága. A tendencia egyik oka a tőkehiány: az atomerőművek abszolút és fajlagos értelemben is a legdrágább erőműtípusok közé tartoznak, és a megoldatlan hulladékkérdés. Magyarországon még nem született meg a döntés, hogy Oroszországban fogják-e feldolgozni a kiégett fűtőelemeket, vagy azokat itthon helyezik el.
Az elutasítás oka az is, hogy megítélésük szerint a villamosenergia-rendszerbe táplált atomerőműi villamosenergia túlsúlya rugalmatlanná teszi a rendszert.
A FES-ben felvázolt fenntartható energetikai jövőképet e rendelkezésre álló erőforrások felhasználására alapozták. Nem hagyták figyelmen kívül a gazdasági és egyéb társadalmi szempontokat, és fő fenntarthatósági indikátorként az energetika üvegházhatású gáz kibocsátását használták. A FES kísérletet tesz annak megvilágítására, hogy az energetika mai helyzete mind gazdasági, mind társadalmi, de leginkább környezeti szempontból nem fenntartható. Felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedekben számos olyan döntés született, amely középtávon determinálja az ország mozgásterét.
A FES kidolgozói szerint Magyarország jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a FES-ben leírt útra lépjen: a jövő alakítható, ehhez azonban tudatos, előrelátó és pártatlan, részrehajlás nélküli tervezés, a hazai erőforrások felhasználására és társadalmi összefogásra van szükség.
Modelljükben óvatos becslésekkel éltek, de folyamatos CO2-kibocsátáscsökkenés mellett 2050-re 81%-os csökkenés érhető el. Ebben a jövőképben 8,5 millióra tették a magyar lakosság létszámát, ez a 2050-re becsült népességadat a KSH Népesedéstudományi Kutató Intézet számításain alapul. Ezzel szemben a „szokásos üzletmenet”, a pesszimista forgatókönyv szerint Magyarország kibocsátása már 2018-ban átlépi a jelenlegi ismereteink szerint valószínűsíthető – az ENSZ által a közeli jövőben meghatározandó – limitet.
16. ábra A magyarországi teljes végfelhasználói energiaszükséglet előrejelzése ágazatonként,
a Referencia és az Energia(forradalom) forgatókönyvek szerint
Forrás: http://www.greenpeace.hu/energia.pdf 8. o.
Megítélésük szerint, ha megváltozik az energiafogyasztással kapcsolatos attitűd, és egyéb hatékonyságjavító intézkedések is történnek, sikerülhet 2 Co alá csökkenteni a melegedést, de ha minden ugyanúgy folytatódik, mint eddig, akár 5Co emelkedés is bekövetkezhet 2100-ra.
17. ábra
A magyarországi energiaintenzitás előrejelzése a Referencia forgatókönyv és az Energia(forradalom) forgatókönyve szerint
Forrás: http://www.greenpeace.hu/energia.pdf 25. o.
A megújuló energiaforrásokkal megtermelt energia aránya jó esetben is csak 15%-ot ér el 2020-ban a teljes energiafogyasztáson belül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium stratégiatervezete szerint (Energia Club, 2007).
A tárca internetes oldalán hozzáférhető megújuló energia stratégia négy lehetséges jövőképpel számol. Ezek alapján a legmagasabb arány akkor érhető el, ha a dokumentumban javasolt intézkedések megvalósulnak. Amennyiben mindezek elmaradnának, akkor is 10%
körüli szintre emelkedik az alternatív energiaforrásokkal megtermelt energia tavalyi 4,7%-os aránya a már megindult, illetve a már elfogadott fejlesztési támogatásokkal előbb-utóbb startoló projekteknek köszönhetően. Ha csak az energiatakarékossági intézkedések nem valósulnak meg, akkor 13,8%-ra fut fel a környezetbarát energia aránya, ha pedig a különböző egyéb intézkedések terén nem lesz előrelépés, akkor 11%-ra.
A megújuló célértékekre vonatkozó forgatókönyvek
A megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználásban vett részarányára vonatkozó célértékek meghatározásához két forgatókönyvet állítottak fel. Az alap szcenárió (BAU) és a stratégiai (Policy) szcenárió között alapvető különbséget jelent, hogy míg a BAU a már
meghozott vagy jelenleg ismert és előkészítés alatt álló intézkedések eredményét veszi alapul, addig a Policy forgatókönyv további, a megújulók hasznosítását ösztönző intézkedések hatásával is számol. Megfogalmazták a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.
18. ábra A megújuló részarány várható alakulása a halmozatlan bruttó
energiafelhasználásban a BAU és a Policy forgatókönyvek alapján
A megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de aránya a mai 90% körüliről a Policy forgatókönyv szerint 70%-ra csökken 2020-70%-ra. A jövőben a bioüzemanyag mellett a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és hulladék-hasznosítás is. A megújuló energiafelhasználás várható összetétele: a megújuló alapú villamosenergia-termelés teljes villamos energia-felhasználásban prognosztizált részaránya a BAU forgatókönyv alapján 14,5%-ra, a Policy forgatókönyv alapján 18%-ra emelkedik.