I.2. A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI - KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSAI , ÉRTÉKEI ÉS SZCENÁRIÓI
I.2.2. A legnagyobb kihívásokat jelent ő trendek
• Globalizáció / lokalizáció – a multinacionális vállalatok helyi versenyfeltételek mellett működnek. A globális gazdaság integrálódásával kialakult egy közös globális-lokális szemléletmód: a glokalizáció. Egy multinacionális vállalat ki- vagy betelepülése az élet számos területét érinti az adott régióban.
• Felgyorsulás– az információs és kommunikációs technológiák rohamos fejlődésével az élet minden területén robbanásszerű a fejlődés.
• Individualizmus – egyre fontosabbá váló társadalmi trend, amely a város és a lakók közötti viszonyt is meghatározza.
• Összeolvadás – az élet számos területén megfigyelhető: munka- és szabadidő, kultúra és értékek, köz- és magánszféra (PPP) stb.
• Demográfiai jellemzők – az öregedő népesség hatása az egész világon érezhető lesz.
• Városiasodás – a nagyméretű városok szerepe egyre nagyobb az érintett régiók vagy országok gazdasági fejlődésében.
• Migráció – a népesség mozgása nagy kihívást jelent a társadalmi kohézió, az integráció és a foglalkoztatás területén.
• Hi-tech – a technológiai újítások a fejlődés motorjának számítanak.
• Hi-touch – a technológiai fejlesztések mellett egyre fontosabbá válnak az emberi tényezők (érzelmek, design stb.) is.
Nem mehetünk el azonban olyan kihívások mellett sem, mint
• a szegénység legyőzése,
• a nemek közötti egyenlőség,
• az egészség,
• a környezet.
Szegénység legyőzése
A szegénység legyőzése5 az Ezredfordulós Fejlesztési Célok fő vezérelve, amelyeket már egyre több fejlődő országban kezdenek bevezetni. A fenntarthatóság szempontjából a gazdasági elemek legfontosabbika a szegénység csökkentése, de mindig összefüggésben kell vizsgálnunk a másik három – társadalmi, gazdasági és kulturális – elemmel. A szegénység legyőzésének eszközei a „Tanulás a Fenntarthatóságért”, az „Oktatást Mindenkinek”. Az
“Írni-olvasni Tudás Évtized” kezdeményezés is a szegénység enyhítését szolgálja. Olyan nevelést kell szorgalmazni, amely felismeri a szegénység összetett természetét, és elutasítja azt az oktatást, amely egyszerűen a nagyobb jövedelem megszerzésének eszköze kíván lenni.
A világ leggazdagabb 22 országának támogatását a szegény országokban élő 5 milliárd ember élvezte. A CDI (Commitment to Development Index) rangsor 2008-ban az alábbi indikátorok figyelembevételével került meghatározásra:
5 Stratégiai Dokumentumok (Poverty Reduction Strategy Papers – PRSPs),
o a külföldi segítség mennyisége és minősége, o nyitás a fejlődő országok exportja felé, o beruházáspolitika,
o migrációs politika, o környezetpolitika, o biztonságpolitika,
o az új technológiák elterjesztésének támogatása.
Minden komponens egy skálán került értékelésre, és a végső rangsort az egyes elemek átlagértéke adta.
4. táblázat CDI rangsor 2008-ban
Sorrend Segély Keres- kedelem
Beruhá-
zás Migráció Környe- zet
Bizton- ság
Tech-
nológia Átlag
Hollandia 11,4 5,9 6,1 4,9 7,2 6,1 5,1 6,7
Svédország 13,0 5,6 5,2 7,8 5,4 4,3 4,6 6,6
Norvégia 11,0 1,4 5,6 6,4 7,5 8,3 5,6 6,6
Dánia 11,3 5,5 4,8 5,5 6,5 6,7 5,2 6,5
Írország 9,2 5,4 2,8 7,7 7,9 5,9 3,4 6,0
Egyesült Királyság 6,2 5,6 6,3 3,1 7,5 6,0 4,4 5,6
Új-Zéland 3,2 7,1 3,9 6,1 6,8 7,7 3,8 5,5
Finnország 5,1 5,7 4,9 3,2 8,2 6,2 5,3 5,5
Ausztrália 3,1 6,9 6,1 4,0 5,6 7,5 5,2 5,5
Ausztria 2,7 5,5 3,0 11,6 6,2 4,2 5,0 5,5
Kanada 3,8 6,5 6,3 5,5 4,7 5,4 5,9 5,4
Spanyolország 3,3 5,6 5,3 7,3 4,3 3,3 6,6 5,1
Németország 2,9 5,5 6,3 6,2 6,4 4,0 4,3 5,1
Belgium 5,1 5,5 5,2 3,6 6,9 3,7 4,5 4,9
Portugália 2,6 5,6 5,0 3,9 5,8 6,2 4,9 4,9
Franciaország 4,0 5,6 5,0 3,0 6,6 2,9 6,2 4,7
USA 1,9 6,8 5,3 6,0 2,5 3,6 5,0 4,5
Svájc 4,5 1,0 4,8 6,6 4,6 3,6 4,8 4,3
Görögország 2,3 5,5 4,4 2,3 6,3 5,7 3,1 4,2
Olaszország 1,5 5,7 4,8 2,7 4,7 4,9 4,0 4,1
Japán 1,4 2,0 4,2 1,8 3,6 2,0 6,0 3,0
Dél Korea 0,6 0,0 4,6 0,9 2,3 1,7 6,8 2,4
Forrás: Roodman (2008)6
6 D. Roodman (2008): The 2008 Commitment to Development Index: Components and Results, CGD Brief, © Center for Global Development. www.cgdev.org/cdi.
Nemek közti egyenlőség
A Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozó Megvalósítási Tervében a nemek közötti egyenjogúság egyszerre cél és a fenntartható fejlődés alapfeltétele. Az ENSZ Lányok Nevelése Kezdeményezésnek (UN Girls’ Education Initiative – UNGEI) fő célja a nemek között egyenlőség az intézményes oktatásban. A kezdeményezések hangsúlyozzák a nemi különbségeket figyelembe vevő megközelítések szükségességét és a nemi nézőpontok beépítését minden nevelési tevékenységbe.
A nemek közötti egyenjogúság olyan szerepet tölt be, amely lehetőséget biztosít a nők képességeinek kibontakoztatására, központi fontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából. Sok társadalomban a nők viselik az élelemszerzés és a gyermeknevelés terhének túlnyomó részét, nem vehetnek részt az őket is érintő családi és közösségi döntésekben, és alig vagy semmi lehetőségük nincs jövedelemszerző munkára. Ha ehhez a női-léthez más tényezők, pl. szegénység, elszigeteltség, etnikai kisebbséghez tartozás is járulnak, fokozódik a marginalizáció veszélye, és csökken a fenntartható fejlődés esélye. A tanulás a fenntarthatóságért szemlélete szerint kulcskérdés a nők bevonása, mert így a következő nemzedékben a fenntarthatóbb viselkedésminták elsajátítása nagyobb esélyt kap.
Egészség
A fejlődés, a környezet és az egészség témakörei egymással szorosan összefonódnak. A rossz egészségi állapot gátolja a gazdasági és társadalmi fejlődést, ördögi kört gerjeszt, ami fokozza az erőforrások fenntarthatatlan használatát és a környezet pusztítását. Az egészséges népesség és a biztonságos környezet a fenntartható fejlődés fontos előfeltételei. Az éhezés, alultápláltság, malária, vízzel terjedő betegségek, drog- és alkoholfüggés, erőszak és bántalmazás, nem kívánt terhesség, HIV/AIDS és más nemi úton terjedő betegségek csupán kiragadott példák azokra a gondokra, amelyeknek hatalmas egészségügyi jelentősége van. Az iskolai környezet legyen biztonságos és egészséges, és ne csak az akadémikus tanulás színterei legyenek, de a létfontosságú egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások színhelyei is.
HIV/AIDS
Az Afrikában dühöngő HIV és AIDS járvány és a betegség egyre gyakoribb előfordulása Ázsiában és Európában aláássa a fenntartható fejlődést és a nevelés folyamatát egyaránt.
Maga a fenntartható fejlődés is másként jelenik meg ilyen helyzetekben, speciálisan megtervezett intézkedéseket és támogatást igényel. Az oktatásban megjelenhet a világméretű járványok megakadályozásához szükséges viselkedésváltozás közvetítése.
Környezet
A földi ökoszisztémák7 megóvása és helyreállítása fontos kihívás. A víz, az energia, a lakás, a mezőgazdaság és a biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődés kulcskérdése, mert a tönkretett bolygón semmiféle hosszú távú társadalmi vagy gazdasági fejlődés nem lehetséges A környezeti nevelés szerepe, hogy új viselkedésformákat közvetítsenek, amelyekkel védik a Föld természetes erőforrásait, amelyek létfontosságúak az emberiség fejlődése, sőt, fennmaradása szempontjából. Az emberiség léte az ökoszisztémák szolgáltatásaitól és javaitól függ. Különösen igaz ez a Kis Szigetek Fejlődő Államai számára, amelyek méretben, alakban, gazdagságban, természetes és gazdasági források tekintetében különböznek egymástól, de egyformán megtapasztalják a fenntartható fejlődés kis területből, földrajzi elszigeteltségből, a természeti katasztrófákra való érzékenységből, a korlátozott szárazföldi forrásokból, az erős importfüggőségből, a korlátozott közjavakból, a piacoktól való elzártságból és még sok más jellemzőből és folyamatból adódó határait.
A környezeti jövőképek több nagy témát ölelnek fel, különböző célok és célcsoportok szerint.
Víz
Ha képesek lennénk a világ népességét egy 100 fős faluba zsugorítani, akkor a falu 16 lakója nem jutna biztonságos vízforráshoz. Ha jelenlegi trendek folytatódnak, 2025-ben az emberek kétharmada kisebb-nagyobb vízellátási problémáktól fog szenvedni, mivel a víz az élőlények sejtjeinek is nélkülözhetetlen része (a sejtek 70%-a víz). A legtöbb létfontosságú molekula könnyen oldódik vízben.
Éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás „modern” probléma – bonyolult, az egész Földet érinti, és rengeteg más súlyos kérdéssel összefügg, pl. a szegénységgel, gazdasági fejlődéssel vagy a népességnövekedéssel.
1992-ben a legtöbb ország csatlakozott az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéhez, hogy gondolkozni kezdjen azon, mit tehetünk a globális felmelegedés csökkentéséért, és hogyan birkózzunk meg az elkerülhetetlen, ismeretlen mértékű hőmérséklet-emelkedéssel.
1997-ben a kormányok aláírták a Kyotói Egyezményt, amely egy erősebb, jogilag kötelező érvényű előírásokat tartalmaz, és várhatóan hamarosan érezteti hatását.
Vidékfejlesztés
A vidék nyomora és a szegények városokba áramlásának problémája nem oldható meg a vidékiek röghöz kötésével. A fejlődő országokban élő 3 milliárd ember 60%-a vidéken él, többségük napi 1 dollárnál is kevesebbet keres, és többségük nő. Így aggregálódnak a problémák: a szegénység, az iskolából való korai kimaradás, a felnőttek írástudatlansága. A
7 General Assembly Document A/CONF.167/9 (New York: UN
nemek egyenlőtlen iskolázása aránytalanul magas ezeken a területeken. Többszektorú, minden korosztályra kiterjedő, intézményes és intézményen kívüli oktatási megközelítés szükséges.
A vidéki szegénység leküzdéséhez és a fenntartható fejlődés megteremtéséhez a két leghatékonyabb fegyver a nevelés és a képzés. Ismert tény, hogy ott, ahol alapképzésben részesültek a gazdálkodók, nagyobb eséllyel alkalmaznak technológiai újításokat és termelékenyebbek lesznek. Alapvető képzettségüknek köszönhetően képesek szerepet vállalni a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés egyes területein. Az írás, olvasás és számolás alapjainak ismerete nélkül nincs esélyük a legalacsonyabb szintű bérmunkánál többet vállalni.