Mozgásterünk és jöv ő képeink

Hazánk mozgásterét behatárolja az EU stratégiája. A „Cselekedjünk egy új Európáért”

program 2009. évi legfőbb kezdeményezései a jelenleg nyitva álló kérdések rendezését tűzi ki célul. A program négy téma köré épül fel:

• a pénzügyi válság következményeinek kezelése;

• a klímaváltozás elleni küzdelem;

• az állampolgárok közelítése az EU-hoz és

• az Európai Unió nemzetközi szerepvállalása.

25 Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020

Pénzügyi, gazdasági válság és fenntarthatóság

ING Investment Management 2008. év végi nyilatkozata arról szólt, hogy: a gazdasági válság nem fog elmélyülni. Lesz ugyan visszaesés lesz a világgazdaságban 2009-ben, de a kormányok és jegybankok intézkedéseinek köszönhetően gazdasági válság nem lesz. A vállalati bevételek és az osztalékok viszont jelentősen csökkennek jövőre. Azt, hogy a mostani krízis nem fog elmélyülni, azzal magyarázták, hogy a pénzpiaci döntéshozók eddigi intézkedései is alapvetően különböznek az 1929-ben kezdődött világgazdasági válság idején követett gyakorlattól. Azóta bebizonyosodott, hogy tévedtek.

Gyulai (2008) a pénzügyi válsággal összekapcsolja a fenntarthatóság koncepcióját, a fenntarthatatlan életvitel számos következményeit. Amikor az egyes társadalmak vagy a föld egész népessége túlfogyasztja környezetének javait, akkor egy olyan fogyasztást előlegez meg, amelynek természeti erőforrás fedezetét a bolygó még nem termelte meg. A túlfogyasztás pénzügyi fedezetét a hitelezés teremti meg, tehát a hitelezés és a fenntarthatatlanság közti összefüggés egyértelmű. Az előrehozott fogyasztás árát egyszer meg kell fizetni valakinek, a pénzpiacon ugyanúgy, ahogyan az ökológiai javak piacán. A túlköltekezés erkölcsi kérdés, felelősség kérdése. Ez igaz minden háztartásra, intézményre és minden államra is.

Mégis mit tehet egy felelősen gondolkodó nemzet? Felkészül a jövőre! Felkészül arra a jövőre, amikor kudarcot vallanak a ma jónak tűnő válaszok, amikor darabjaira hullik a versengő világ, amikor újra parancsoló lesz az emberek közötti együttműködés. A jövőre való készülődés legsürgősebb lépése külső függőségeink enyhítése, az önrendelkezés lehetőségének visszaszerzése.

Rajczy (2008) is aggódva teszi fel a kérdést: „vajon a gazdasági válság ráébreszti-e a világot, hogy a korábban korlátlannak hitt hitelforrásokra épített fejlődés helyett hosszú távú, a környezetért is felelősséget vállaló fejlődést válassza?” Annak következtében, hogy a munkanélküliség, a csökkenő piacok és profitok, az elvesztett befektetések kész helyzet elé állítanak mindenkit, a fenntartható fejlődés koncepciója csorbát szenvedhet. A hosszú távra tervező cégek példát mutatva kikényszeríthetik a kormányoktól és nemzetközi szervezetektől a szemlélet- és politikaváltást. A gazdasági válság olcsóbb olajt, kisebb fogyasztást, a hitelből történő részvény- és ingatlan vásárlások visszaesését okozza rövid távon.

Csökken az ipar és a közlekedés által kibocsátott károsanyag-mennyiség világszerte, még a környezetvédelemre kevéssé odafigyelő Indiában és Kínában is. Egyes szakértők szerint rövidtávon ezek lesznek csak a környezetre és a fenntartható fejlődésre gyakorolt pozitív változások. A cégek, kormányok és nemzetközi szervezetek fontosabb feladatnak tekintik a munkahelyek megőrzését, a pénzügyi egyensúlyt és a befektetők érdekeit, mint a fenntartható fejlődés érdekében tett – kezdetben jelentős költségeket és befektetést igénylő – lépéseket.

Optimista meglátások szerint azonban a megerősödött és egyre nagyobb befolyással bíró civil társadalom és a zöld iparágakba fektető, egyre több tőkét felhalmozó pénzügyi alapok sikerei kikényszerítik, hogy mind több kormány tűzze napirendre a fenntartható fejlődést hosszú távú cselekvési programként.

A klíma- és energiacsomag végrehajtása

A Bizottság munkájának jelentős részét fogja kitenni, akkor is, ha sikerül az álláspontoknak közeledni, és akkor is, ha nem. A csomagban foglalt intézkedések lehetővé teszik az EU számára, hogy vezető szerepet töltsön be az ENSZ klímatárgyalásain. A Bizottság cselekvési tervében szerepel, hogy 2009 elején javaslatot tegyenek arra, hogy milyen alapelvek mentén kerüljön kialakításra az új globális klímaprotokoll.

A fenntarthatóság részéről a Bizottság várhatóan az energiapolitikára koncentrál majd, hiszen a grúz-orosz válság rámutatott, hogy a keleti tagállamok milyen nagymértékben függenek az orosz energia-exporttól. Várhatóan ez a téma adja majd a Fenntartható Fejlődés Stratégia központi elemét.

Mindezek közepette természetesnek tűnik, azt szeretnénk, hogy gyermekeinknek is legyen:

• szép lakása (ami jól berendezett, környéke biztonságos), a fűtés- és villanyszámlát könnyen ki tudják fizetni,

• lehetősége igényeiknek megfelelő oktatásra és képzésre,

• olyan munkahelye, ahol nem kell félni az elbocsátástól,

• lehetősége egészséges életmódra, és általában olyan körülmények között élni, amelyek nem rontják az egészséget (tiszta víz, levegő, talaj),

• olyan természeti környezete, amelyben szabadon csodálhatja a növény- és állatvilág sokféleségét és szépségét,

• könnyen elérhető üzletek, amelyekben igényei szerint, olcsón vásárolhat,

• lehetősége a kulturálódásra és a sportra,

• könnyű hozzáférhetősége a szükséges információkhoz és lehetősége a döntéshozatalban való részvételre,

• egy segítőkész helyi (kis)közössége, egy biztonságos (nagy)közössége, amely félelemtől és bűnözéstől mentes, és amely nemcsak önmagával, hanem az ország és a Föld egész lakosságának igényeivel és a következő generációk igényeivel is számol.

(Kiss, 2008).

Ha meg akarjuk valósítani a fenti gondolatokat, szükségünk van jól felépített, tudományos elemzéseken, szakértői becsléseken és széles érintetti kör bevonásával kidolgozott forgatókönyvek alapján megrajzolható stratégiára, és megfelelő hozzárendelt indikátorokra (jelzőkre), amelyek megmutatják, jó úton járunk-e. Ezek segítenek megláttatni, hogyan haladunk előre a céljaink elérése érdekében. Az igazi értékük mégis abban rejlik, hogy nemcsak kijelölik az utat, hanem a megvalósítás során segítenek a prioritások meghatározásában is.

I.3. G YENGE JELEK JÖV Ő KUTATÁSI - STRATÉGIAI