• Nem Talált Eredményt

Gyenge jelek a klímaváltozással kapcsolatban: a Worldwatch Institute tanulmányainak elemzése 28

In document Jövőképek és gazdasági stratégiák (Pldal 137-141)

I.3. G YENGE JELEK JÖV Ő KUTATÁSI - STRATÉGIAI ELEMZÉSEK

I.3.3. Gyenge jelek a klímaváltozással kapcsolatban: a Worldwatch Institute tanulmányainak elemzése 28

A Worldwatch Institute évente megjelenő kiadványa, a State of the World a világ helyzetét úgy mutatja be, hogy a jelenlegi trendeken kívül felhívja azokra a jelenségekre is a figyelmet, amelyek vagy nem kapnak elég hangsúlyt a döntéshozásban, vagy amelyek még alig láthatóak, de valós lehetőségként kell számolni velük. A legújabb kiadványuk, a „State of the World 2009 — Egy felmelegedő világ felé” fókuszában a klímaváltozás áll, és az a célja, hogy minél szélesebb körben hívja fel a figyelmet a veszélyekre, bemutatva a jelenlegi helyzetet és a lehetséges megoldásokat, érthetően, mindenki számára.

A szerzők tíz kihívást fogalmaznak meg, amelyekkel szembe kell néznünk, ha a klíma-stabilitás érdekében nullára szeretnénk csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

• Hosszú távú gondolkodás, mert a klímaproblémákat csak úgy oldhatjuk meg, ha túllépünk a manapság túlnyomóan nagyon rövid táv jellemezte gondolkodáson.

• Innováció, amelynek segítségével alternatív technológiákat tudunk használni, amelyek kevésbé károsak a környezetre, mint a maiak.

• Lakosság, vagyis egy olyan párbeszéd indítása, amely globális és az egészséges, családközpontú, oktatásra épülő értékeket közvetíti.

28 The Worldwatch Institute, 2009; http://www.worldwatch.org, 2009

• Életmódváltás, mert a technológiai váltás önmagában nem hatásos, ha azt nem követi a fogyasztás mérséklése és tudatosabb élet.

• Földjeink „meggyógyítása”, vagyis az erdő- és talajpusztítás megfékezése és a károk helyreállítása.

• Erős intézmények, mert a jelenlegi szabályozás nem elég hatásos.

• Felszólítás az egyenlőségre, mert a jelenlegi egyenlőtlen erőforrás-megoszlás és ökológiai lábnyom nem helyes és nem fenntartható.

• Gazdasági stabilitás, amely biztosítani tudja a klíma-egyezmények betartását is, és lehetővé teszi a források és költségek egyenlőbb megoszlását.

• Politikai stabilitás, amely biztosítja, hogy a terrorizmus és a nemzeti konfliktusok helyett más problémákra is fókuszáljunk.

• Mozgósítás a változásért azért szükséges, mert a nehéz gazdasági helyzetben a klímaváltozás ellen tenni feleslegesnek tűnhet, vagy éppenséggel feleslegesen teremt újabb további terhelést új iparágak létesítésével.

A kiadványban ezekre a kihívásokra adnak válaszokat, amelyek közül kiemelem a Magyarországot is érintő lehetséges változásokat, hatásokat, akcióterveket.

A mezőgazdaság átalakítása szükséges, környezetbarátabb gazdálkodás kialakításával, illetve a jelenleginél jobb, a klímához való alkalmazkodás kell. Öt lehetőség, amelyek bár nem csodafegyverek, kombinált alkalmazásukkal közelebb juthatunk a klímavédelemhez: a talaj karbontartalmának növelése, magas karbontartalmat elősegítő termelési rendszerek megalkotása, klíma-barát állattenyésztési rendszerek támogatása, a jelenlegi szénkészletek védelme az erdőkben és a füves területeken, és a lepusztult területek növénnyel való helyreállítása. További lehetőség olyan piaci ösztönzők bevezetése, amelyek célja a klíma-barát mezőgazdaság és földhasználat, valamint az átmenetet támogató közös szakpolitikák, és a tevékenység-orientált fellépés.

A hosszú távú energiaforrás biztosítása jelenleg nem megoldott, azonban ennek érdekében is lehet cselekednünk. Az épületek, amelyek jelenleg a világ energia használatának 40%-át emésztik fel, sokkal hatékonyabban is működtethetőek bioenergiával, nulla káros anyag kibocsátással. A jelenleg működő erőművek is felhasználhatnának megújuló energiaforrást, amely a felhasználók számára is gazdaságosabb lenne. A szemét mennyiségét is csökkenteni kellene, amely könnyebben kivitelezhető, ha eleve természetes energiaforrásokat használunk.

Ehhez a szokásaink gyökeres átformálása szükséges, ami a megfelelő szabályozással elősegíthető és elősegítendő.

Bár még nem ismerjük a klímaváltozás mértékét és minden lehetséges hatását, az azonban bizonyos, hogy a világ egésze érintett lehet. Mivel az emberiség nagy része érzékeny a változásokra, és egyúttal meglehetősen sebezhető is, ezért az alkalmazkodóképességet és a rugalmasságot kellene növelni. Egy ember ellenálló képessége és rugalmassága attól függ, hogy milyen jogai, eszközei és forrásai vannak. Éppen ezért a nemzeti és nemzetközi szervezeteknek kell biztosítani azt a feltételrendszert, amelyben az egyének minél jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Elsősorban a fejlődő országokban a mezőgazdaságból élők vannak veszélyben. Ezek a rendszerek kulcsszerepet töltenek be az emberiség élelmezésében, így fenntartható és stabil működésüket kell biztosítani. A városlakókat fenyegető legfőbb veszélyek a túlnépesedés, a nyomornegyedek kiterjedése, a bűnözés, valamint az extrém időjárási körülményekhez való gyengébb alkalmazkodási

képesség. Ezek leküzdésében, illetve megelőzésében a helyi vezetésnek kell élen járnia, az érintettek megfelelő ismerete és tenni akarása mellett. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást a fejlődő országokban alapvetően két forrásból finanszírozzák: az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéből, illetve a különböző nemzeti fejlesztési alapokból. A klímaváltozás miatt leginkább sebezhető országok támogatása közös érdek, és ezért a segélyezés a fejlett országok összefogásával oldható meg.

A jelenlegi trendek gyűjteményét, amelyek már tartalmazzák a lehetséges töréspontokat, mutatja be World Watch Institute Vital Signs Online gyűjteménye.

16. táblázat A „Vital Signs” trendjei és azok jellemzői

WI.VS. Trend Lehetséges töréspont Gyenge jel

Magyarországra növekvő ár növelte a termelést, a gabona-segélyek csökkentek, és az üzemanyagra annak ellenére, hogy pl. az EU-ban a génmanipulált termékek tiltottak. A jelentősen növekedhet, ha a klímaváltozás veszélyei tovább fenyegetnek, bár sok ország még mindig nem engedi be a génmanipulált termékeket a földjeikre,

4. A húsfogyasztás nem csökken, annak ellenére, hogy rengeteg negatív hatása van a tenyésztési szakasznak (levegőszennyezés, vízhasználat), és a növekvő ára miatt a minősége is romlik.

Új összetételű étrend Vegetarianizmus elterjedése fejlődő országokban létesített kisebb egységek hatékonyak tudnak maradni, munkát biztosítva ezzel az ott élőknek és tartalmas táplálékot biztosítva az egyre csak

WI.VS. Trend Lehetséges töréspont Gyenge jel Magyarországra

Hatás

Bizonytalanság 6. Az öntözött területek nem arányosan

oszlanak el a Földön. Az öntözés sok helyen még nem hatékony, azokat fejleszteni kell.

A klímaváltozás az öntözött területeket is fenyegeti, ezért erre is fel kell készülni.

A kiszáradt területek ezt azonban lassan oldja a sok kis termelő megerősödése. A termelők nehéz hanem más állatokat is megfertőzhet, elsősorban a rossz tartási viszonyok okán.

A termelők azonban kénytelenek a költségeiket csökkenteni, így a fogyasztó Kína, kőszén-igénye évente csak nő.

10. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet nem csökken, az ára viszont nagyon ingadozik, és a jövőben is kiszámíthatatlan az alakulása. Többek között ezért is kellene az alternatív megoldásokat választani,

11. A szénkibocsátás kvótáival kereskedő piac nő, mert tudjuk, hogy a szén-dioxid

12. A nukleáris energia lassan nyer csak teret, mert ez nagy beruházás, és egyes

13. A megújuló energiaforrások közül a szélenergia a legjelentősebb, felhasználása

WI.VS. Trend Lehetséges töréspont Gyenge jel Magyarországra

Hatás

Bizonytalanság 14. A napenergia kihasználása folyamatosan

nő, de egyelőre nem veszi fel a versenyt a többi energiaforrással, a cellák magas költsége okán. Ha azonban sikerül versenybe hozni, akkor az nagyon kedvező lesz, ugyanis a napenergia forrása végtelen.

A napenergia a jelenleg ismert módon való felhasználásának egyéb káros hatásainak felfedezése.

Napenergiába való befektetések

Kicsi Kicsi

28. ábra A „Vital Signs” trendjei hatás és bizonytalanság alapján

I.3.4. Gyakorlatorientált megközelítés: a Global Business Network

In document Jövőképek és gazdasági stratégiák (Pldal 137-141)