A Neveléstan és a Didaktika tanulásának hatása a hallgatókra

149 A tanári sikeresség vizsgálatának eredményeit figyelembe véve átalakított tantárgyak hatását a 2009/10-es és a 2010/11-es tanév hallgatóinak körében vizsgáltuk 2010 és 2011 nyarán.

Kérdőívvel kérdeztük őket arról, hogyan érzékelték a sajátos szemléleti és módszertani ele-meket. (9. melléklet)

A mérnöktanár szakos hallgatók a második félév végeztével, vizsgáik után és annak tudatá-ban, hogy az oktatóval nem találkoznak már többet, felkérést kaptak az interneten elérhető kérdőív kitöltésére. A webes kérdőív biztosította az anonim és önkéntes kitöltés lehetőségét.

A kérdőív összesen tíz – néhány feleletválasztásos, több nyílt végű – kérdést tartalmazott és három főbb részből állt.

• Az első rész arra irányult, hogy mi volt a tantárgyak legfőbb üzenete a hallgatók számára és az általuk érzékelt célokkal mennyiben tudnak azonosulni.

• A második részben a tantárgyak hasznosíthatóságáról gyűjtöttünk adatokat.

• A kérdőív harmadik részében a hallgatóknak meg kellett ítélniük, hogy az általunk fon-tosnak tartott és fejleszteni kívánt területeken tapasztaltak-e saját magukon változást.

2010-ben a tantárgyak 50 hallgatója közül 24-en töltötték ki a kérdőívet. A 2011. tanévben a tantárgyakat összesen 34 fő hallgatta, közülük 14-en vállalkoztak a kérdőív kitöltésére. (41.

ábra)

150 A minta tanításban való gyakorlottság szerinti összetételét, valamint a tanárként dolgozó válaszadók tanítással töltött éveinek száma szerinti eloszlását a 42-43. ábra szemlélteti.

A véletlennek köszönhetően ugyan, de a válaszadók tanulmányi eredményeik, tanításban való gyakorlottságuk szerint és a nemek összetételének tekintetében is reprezentálják az évfolya-mokat.

A Neveléstan és Didaktika tantárgyak üzenetét és az oktató céljait vizsgáló kérdésekre adott válaszok közt jelentős átfedés figyelhető meg, ezért ezeket összevontan kezeltük. (71. táblá-zat)

71. táblázat A Neveléstan és a Didaktika tantárgyak üzenete és a tantárgyak oktatójának célja a hallgatók szerint

Említések száma [db]

A lehető legtöbb módszer megismerése 24 Diákközpontúság (elfogadás, megismerés, ráhangolódás, partnerség) 19 Korszerű elméleti ismeretek, alapelvek megismerése 10 Sikeres tanári gyakorlat elősegítése 10 Ismeretek rendszerezése 10 Tanári tevékenység tudatosítása 9

Oktatás tervezése, szervezése 4 Érdeklődés felkeltése, elmélyítése 4 Gyakori hibákra felhívni a figyelmet 3 Saját-élményeken keresztül tanulni a pedagógiát 2

Annak ellenére, hogy a Didaktika és Neveléstan tantárgyak oktatási koncepciójának kutatás-ból eredő elemeit és speciális fejlesztési szándékait nem hoztuk a hallgatók tudomására, ezek

43. ábra A tanárként dolgozó mérnöktanár-jelöltek tanítással töltött éveik száma szerinti eloszlása

A tantárgyak üzenetétől használhatóságukig

151 mégis megragadhatóvá, megfogalmazhatóvá váltak számukra, amint ezt a válaszaikból kiol-vashatjuk. Mindez azt jelzi, hogy a tantárgyak tartalma és módszerei kellően összerendeződ-tek a célok szolgálatában.

A célok ismerete önmagában azonban nem elegendő; a célokkal való egyetértés és azonosu-lás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szemléletben lényeges változások jöhessenek létre. Ezek az érzelmi feltételek a hallgatók részéről adottak voltak a tantárgyak mondanivalójának befo-gadására, ugyanis egy ötfokú skálán értelmezve, (ahol az ötös a fontos) átlagosan 4,6-os fon-tosságot tulajdonítottak a válaszadók a fent sorolt céloknak. Számításaink alátámasztják, hogy a célokkal való fokozottabb azonosulás több területen a gyakorlatban is érezhető fejlődéssel járt együtt (r=0,593 p=0,002).

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a hallgatók mennyiben érezték szemléletformáló erejűnek és a gyakorlatban hasznosíthatónak a tantárgyak tartalmát és az oktatásuk során alkalmazott módszereket. A válaszadók közül 35 fő (92%) érezte úgy, hogy a tantárgyak módosították szemléletét, továbbá 33 fő (87%) gondolta, hogy a tanítási tevékenységét befolyásol-ta/befolyásolná a Neveléstan és Didaktika tantárgyak tanulása. A szemlélet és a tanítási tevé-kenység megváltozásának konkrét tartalmát vizsgáló kérdésre adott válaszok jelentősen át-fedték egymást, ezért ezek eredményeit összesítve mutatja a 72. táblázat.

72. táblázat Szemlélet/tevékenység változás területei

Említések száma [db]

Differenciáltabb, tanulókat mozgósító módszereket alkalmaz 12 Tudatosabbá és/vagy reflektívebbé vált 8 Konfliktusokhoz való hozzáállása, kezelési technikái változtak 8 A tanulói viselkedés valódi okainak feltárása és kezelése 8 Megváltozott a tanulásról alkotott elképzelése, ezért másként építi fel az órákat, a

tananyagot

7 Többet, részletesebben tervez 7 Az oktatás mellett a nevelés fontosságát belátta 3 Szaktudásában hiányokat fedezett fel és ezeket pótolja 3 Nagyobb felelősséget érez 2 Új értékelési eljárást vezetett be a tanulói teljesítményekre 2 Több tanulói visszajelzést kér 2 Állandó kritizálás helyett elfogadással viszonyul diákjaihoz 1

A jelenleg is tanárként dolgozó válaszadók közül 23-an (92%) kipróbáltak a gyakorlatban is a tanult elemek közül legalább egyet. Csak kevesen fejtették ki bővebben, hogy pontosan mi-lyen elemet és mimi-lyen eredménnyel használtak fel, melyeket csak felsorolunk az alábbiakban.

• A számszerű teljesítményértékelés kiegészítése szöveges értékeléssel és azok értelmezé-se a diákokkal közöértelmezé-sen. A diákok részéről pozitív és negatív visszajelzéértelmezé-sek is akadtak.

152

• Csoportmunka, projekt, önálló tanulási formák, differenciált tanulásszervezés. A diákok élvezték.

• Szerződéskötés a problémás osztályokkal, tanulókkal. A diákok részéről pozitív visszajel-zések.

• Erőszakmentes kommunikáció. Konfliktuskezelési technikák.

• A tananyag órai feldolgozásakor több visszajelzési lehetőség beépítése a tanulók számá-ra, haladásuk nyomon követésére.

Lényeges, hogy a válaszadók segítségére voltak-e a tanultak aktuális iskolai problémáik meg-oldásában. A tanítással foglalkozó 25 főből 16-an (64%) tudták rögtön felhasználni a tanulta-kat. A nyolc pályakezdő számára kivétel nélkül segítséget jelentett a tantárgyak tanulása va-lamilyen pillanatnyi iskolai nehézség kezelésében. Elsősorban a tanulókkal való konfliktusok rendezésében, egy esetben az értékelés körül rendszeresen kialakuló viták rendezésében volt hasznos az újonnan szerzett tudás, ezen kívül a fegyelmezetlenség feladatokkal való kezelé-sében, illetve a tanulókkal való közös munka kezdetén a szabályok kialakításában nyújtott azonnali segítséget.

A válaszadók közül hatan (16%) gondolták úgy, hogy volt a tantárgyaknak felesleges része. A válaszok szerint: a neveléstörténeti utalások nem hasznosíthatóak a gyakorlatban, ezért el-hagyhatóak, illetve a tankönyv nem aratott tetszést. Egyvalaki feleslegesnek találta a tanügyi dokumentumok részletes tárgyalását és további egy válaszadó a csoportmunka szervezésének szemléletével nem értett egyet.

A Neveléstan és a Didaktika oktatásában használt módszerek közül 34-en (89%) tud-nak/fognak tudni alkalmazni legalább egy módszert saját tanári munkájukban. (73. táblázat)

73. táblázat Alkalmazni kívánt elem a Neveléstan és Didaktika tantárgyak oktatásának szemléleti és módszertani elemei közül

Említések száma [db]

a tanulókkal közös és a tanulók önálló aktivitásra építő oktatási módszerek 17 a saját tanári tevékenység tudatosításának technikái 6 a prezentációk, a témavázlatok tanulói sajátosságok szerinti átalakítása 4 az értékelés, a csoportmunka értékelésének módszeri 3 több szemléltetés, pl. filmrészletek beillesztése 2

Bár az önbevalláson alapuló válaszadás hitelességének korlátai ismertek, ugyanakkor e kérdé-sek kapcsán különös figyelmet érdemelnek a gyakorló tanárok válaszai, hiszen ők az osztály-termi gyakorlatuk során meg tudják ítélni a tevékenységük, a reakcióik változásait és ezek eredményességét. Esetükben a válaszok torzítását külső tényező nem indokolta.

153 A tantárgyak szemléletformáló és tanári tevékenységet befolyásoló hatásával, továbbá tar-talmi, módszertani elemeinek gyakorlati hasznosíthatóságával kapcsolatos eredményeket mutat a 44. ábra, a tanárként dolgozók válaszait kiragadva a teljes mintából.

A fentieket figyelembe véve feltételezzük, hogy a Neveléstan és Didaktika tantárgyak általunk kipróbált felépítése és módszerei révén a tervezett területeken – diákokra hangoltság, reflektivitás, gazdag módszertani felkészültség – komoly tanári szemlélet- és tevékenységfej-lesztést lehet elérni.

A Neveléstan és Didaktika tanításával és tanulásával ténylegesen elért fejlődés iránya jól lát-ható, mértékét objektíven meghatározni igen nehéz. Tekintettel arra, hogy a megkérdezettek jelentős része gyakorló pedagógus, úgy véltük, képesek annak megítélésre, hogy tapasztaltak-e pozitív változást osztályttapasztaltak-ermi munkájukban. Hat ttapasztaltak-erültapasztaltak-et kapcsán arra kértük a válaszadókat, hogy ítéljék meg, fejlődésük érezhető vagy feltételezhető, vagy éppen elmaradt. A 45. ábra szemlélteti a tanárként dolgozók körére vonatkozó eredményeket.

A válaszadók közül átlagosan három-négy vizsgált területen tapasztaltak érezhető fejődést, két-három területen feltételezik. Olyan válaszadó nem volt, aki egy területen sem tapasztalt érezhető fejlődést.

44. ábra A tantárgyak hasznosíthatósága a tanárként dolgozó mérnöktanár-jelöltek szerint

A fejlődés mértéke a vizsgált területeken

154 Meglepő, hogy arányaiban a tíz évnél régebben tanítók tapasztaltak a legtöbb területen érez-hető fejlődést, majd a tanári gyakorlattal nem rendelkezők következnek és csak ezután egyenlő arányban a pályakezdők és a négy-tíz esztendeje tanítók.

Az összefüggés-vizsgálatok alapján sem a válaszadók neme, sem tanítási tapasztalata nem mutat szoros kapcsolatot a fejlődés mértékével.

Kereszttábla elemzés és khi négyzet próba segítségével vizsgáltuk a szemléletváltozás és a leginkább fejlődő területek kapcsolatát. Sokan érezték úgy, hogy a képzés hatására történő szemléletváltozás leginkább a diákokra való ráhangolódásban (p<0,01), a diákok viselkedésé-nek megértésében (p<0,001), továbbá a nevelés és oktatás összefüggéseiben való gondolko-dás terén (p<0,01) mutatott fejlődéssel jár együtt.

A Didaktika és a Neveléstan tantárgyak tanulásával megszerzett ismeretek és élmények hasz-nosságának megítélésekor a mérnöktanár szakos hallgatók szubjektív vélekedése igen lénye-ges, de valódi értékük, fejlesztő hatásuk akkor ítélhető meg, ha a már jelenleg is tanárként dolgozó tanárjelöltek diákjai is pozitív változást tapasztalnak tanáraik tevékenységében. Kí-váncsiak voltunk arra, hogy a tanárok sikeressége fokozható-e a tantárgy keretében feldogo-zott racionális és érzelmi elemekkel, melyek kiválasztását, összeállítását kutatásaink alapozták meg.

45. ábra A tantárgyak fejlesztő hatása a tanárként dolgozó mérnöktanár-jelöltekre saját megítélésük alapján