3. Az empirikus kutatás eredményei
3.2. A sikerességet befolyásoló tényezők elemzése
3.2.5. A tanórára való felkészülés feltárása metaforaelemzéssel
99 A válaszadó tanárok nem csak a diákokkal kapcsolatban, hanem a tanórára való felkészüléssel kapcsolatban is fogalmaztak meg metaforákat a következők szerint: „Az órákra felkészülni olyan, mint…, mert…”.
Ezeket a költői képeket is először a sikeresség mértéke szerinti csoportokra osztottuk és így elemeztük mélyebben.
A felkészüléssel kapcsolatos metaforák a tanári tevékenységhez kapcsolódó attitűdök feltárá-sát a következő kérdések megválaszolásával segítették: Mi áll a felkészülés fókuszában (maga a tanár vagy a tanuló vagy a tananyag)? Milyen élményt jelent a tanár számára ez a feladat?
A rendelkezésre álló tizenegy metafora nehezen kategorizálható. Az elsőként bemutatásra kerülő metaforacsoport középpontjában a tanóra-tervezés tanár-támogató funkciója áll. (28.
táblázat)
Ezek alapján azt feltételezhetjük, hogy a válaszadók bíznak abban, hogy a felkészü-lésük pozitívan befolyásolja a tanórát, illetve a saját tanári teljesítményüket. A tanórák megtervezése alapot, fogódzót jelent számukra. A metaforák tárgyilagos hangon szólnak a pedagógus e feladatáról.
Két másik metafora szerint a tanóratervezés önmagában is kellemes elfoglaltság megfogal-mazóik számára. (29. táblázat)
Ezekben az esetekben sem kerültek elő-térbe a tanulói sajátosságok, de lényeges, hogy a tanár számára élvezetes tevékeny-ség az óráira készülni, sőt, a második megfogalmazás szerint a flow-élményhez hasonló.
Három metaforában jelennek meg a diákok a tervezés középpontjában álló személyekként.
(30. táblázat) A tanórák tervezésének célja, hogy a tanulók számára feldolgozhatóvá, emészt-hetővé váljon a tananyag.
100 Ugyanakkor a harmadik metafora fényé-ben lényeges, hogy a növendékek maguk is befolyással vannak a tervek megvalósu-lására.
A 31. táblázatba rendezett metaforák tárgyilagosan, ugyanakkor inkább a ne-hézségei felől közelítik a tanári felkészü-lést, a monotonitását, illetve az idő szorítását és az ebből fakadó örök elégedetlenséget dom-borítják ki.
Összesen tizennégy metafora állt rendelkezésre a középmezőnybe sorolható pedagógusoktól.
Ebből egy magyarázat híján nem elemezhető.
Öt metafora egy csoportot alkot, mert közös jellemzőjük, hogy a tanuláshoz ha-sonlítják a tanórára való felkészülést. To-vábbi közös vonásuk, hogy középpontjuk-ban a tanári szereplés, a tanári teljesít-ményre való felkészülés, illetve a tan-anyag felidézése, felfrissítése áll. (32. táb-lázat) A negyedik metaforától eltekintve, amely a tanár tanóra-tervezéshez való pozitív hoz-záállására utal, nem derül ki, hogy milyen élmény és érzés a felkészülés a tanárok számára.
Három metafora hasonló abban, hogy az alkotáshoz hasonlatosként mutatják be az órákra való felkészülést, kifejezésre jut-tatva ezzel, hogy maga a tevékenység élvezetes, örömteli, a kiteljesedés érzését nyújtja megfogalmazóik számára. (33. táblázat) A kreatív főzés metaforája rámutat arra, hogy a tervezés a diákokkal is összefügg, megvalósíthatóságában lényeges szerepük van.
30. táblázat „Emésztésre előkészíteni” – metaforák Metafora Magyarázat
jó fűszerezés nélküle az anyag nem elég ízletes és nem emészthető
egy alkatrészt előkészíteni
a nem karbantartott alkatrészből készült áru nem megfelelő
egy kalandtúra soha nem lehet tudni, mi lesz a kimenetele és mi valósul meg belőle
31. táblázat „Mindig csinálod, mégsem fejezed be sosem”
– metaforák Metafora Magyarázat egy hétköznap ismétlődő feladat versenyfutás az
idővel sosincs elég idő jól felkészülni
A középmezőnybe tartozó tanárok felkészülés-metaforái
32. táblázat „Megmérettetésre készülni” – metaforák Metafora Magyarázat
házi feladatot írni mindig újat kell „bevinni”
megtanulni egy
szerepet minden óra egy fellépésnek számít tanulni a világ mindig változik
újra iskolába járni nekem is mindig élmény átnézni az anyagot
egy ismétlés
az informatika állandóan változik, így sok újat kell tanulnia a tanárnak, amit óra előtt átismétel
33. táblázat „Alkotás” – metaforák Metafora Magyarázat
alkotni kiélhetem a kreativitásom kreatívan főzni
tudom, hogy mely fűszerek illenek össze, de az eredmény a végén derül ki, amikor az ízek együttesen összeérnek
házat építeni nem lehet a tetőnél kezdeni
101 További öt metaforát a felkészülés jelentette kihívás és erőfeszítés köti össze. Elgondolkodta-tó a hegymászás és búvárkodás metaforája, hogy míg az előbbit a felszabadulás, a távolba látás, átvitt értelemben a fejlődés, a jövőre orientáltság jellemzi, az utóbbit a lélegzet vissza-fojtott elmerülés, a félelemmel teli kíváncsiság, a víz nyomása, terhe határozza meg, amit csak ideig-óráig lehet csinálni.
A hegymászáshoz és a talaj előkészítésé-hez hasonlító képek kapcsán a tervezési feladat elvégzését a pozitív jövőkép ser-kenti, előre vetítik, hogy a felkészülés kedvező tantermi következményekkel járhat. (34. táblázat) Az „első randi”-metafora kezdő tanártól származik, akinek a felkészüléssel és tanítással kapcsolatos intenzív érzelmei mutatkozhatnak meg a költői ké-pében. Ezekben a metaforákban is a tanár a felkészülés domináns szereplője.
Összesen öt metafora szerepelt ebben a körben, melyek felszíni jegyeik alapján igen különbö-zőek. (35. táblázat) Az első két kép tartalma elsősorban arra utal, hogy kiről és kinek szól a tanórára való tanári felkészülés. Van, aki a diákok előtt szeretne jól szerepelni, hogy csodála-tukat elnyerje. Gondolhatnánk, hogy ez esetben a tanóra tervezésének középpontjában a tanulók állnak, de a konkrét pedagógussal készített interjú és az óráin tett látogatások szerint ez esetben a diák csak eszköz a tanár saját hiúságának legyezgetésére. A tanári szereplés ter-vezésének hevében elsikkad a tanár konkrét diákokról, osztályokról való tudásának felhaszná-lása. Van olyan válaszadó, aki a diákokat és tanárt is figyelembe veszi és mindkettejük meg-elégedését várja az óra tervezésétől. Óráira készülve az óra jó hangulatának megalapozására is törekszik, erre utal a metafora magyarázatában szereplő „jóízű” szó.
A második három metafora inkább a tan-órára való felkészülés feladatjellegét hangsúlyozza, ami kinek-kinek hasznos, örömteli, de ugyanakkor terhes kötele-zettség is. Az utolsó metafora pedig hiá-bavaló energia befektetésként értelmezi az órák megtervezését. Ez utóbbit megfogalmazó
34. táblázat „Kihívást jelentő erőfeszítés” – metaforák Metafora Magyarázat
hegymászás a hegy tetején vár rád a csoda búvárkodás bár sokszor érdekes, de mindig
fárasztó a talaj
előkészíté-se
tudatosan készülni kell arra, hogy jó legyen a termés
az első randi először mindent beleadsz, később rutinná válik
egy végtelen történet
sose lehet a tanár 100%-ban elége-dett
Sikertelen tanárok felkészülés-metaforái
35. táblázat Feladat-metaforák Metafora Magyarázat
vizsgázni (3105.) szeretném elkápráztatni őket ebédet főzni ha sikeres, akkor jóízű és mindenki
elégedett
egy kalandtúra érdekes és lelkesítő, de fárasztó és időigényes
a középkori robot nagyon sok órám van (7-8 naponta) álomvilágban élni azt hiszed, hogy lesz eredménye
102 pedagógus (2318. sz. tanár) a tanóra-tervezés funkcióit rangsorolva első négy helyből hármat a tananyaggal kapcsolatos teendők említésére szánt. Megerősítve ezzel, hogy a mégoly ala-pos, de a diákokat figyelmen kívül hagyó tanári felkészülés önmagában nem segíti elő a taní-tás eredményességét.
A három pedagóguscsoport tanórára való felkészüléssel kapcsolatos metaforái – a számítási eredményekkel megegyezően – sok közös elemet tartalmaznak.
Az alábbiakban a tanóra tervezés jellemzőit az egyes tanárok szintjén elemezzük.
Az 1214. sz. tanárnő és a 3101. sz. tanárként dolgozó tanárjelölt felkészülésében közös, hogy központi szerepet játszik a tanulócsoportra való ráhangolódás, valamint saját biztonságérzet-ük megalapozása a tananyag felelevenítése, saját teendőik megtervezése és vázlatok készíté-se révén. (36. táblázat) Saját magabiztosságuk megteremtékészíté-se a felkészüléskor azért fontos, mert – ha nem kell azzal foglalkozniuk, hogy biztosan emlékeznek-e mindenre, stb. – figyelmi kapacitás szabadul fel az órán a tanulók jelzéseinek figyelésére, kezelésére.
36. táblázat A tanórára készülés funkcióinak fontossági sorrendje a sikeres csoportba tartozó, egyéni elemzést vállaló tanároknál
Sikeres tanárok 1214 3101 3102 3104 A tananyag felelevenítése önmagam számára. 2. 1. 5. 1.
Tanári tevékenységeim (pl. magyarázatok) megtervezése. 4. 2. 4. 5.
Ráhangolódás az adott diákcsoportra, az egyes diákokra. 1. 3. 8. 7.
Új, alternatív oktatási módszerek kidolgozása. 12. 11. - 6.
Tájékozódás a témához kapcsolódó új tudományos, technikai
eredmé-nyekről, ismeretekről. 7. 12. 6. 2.
A diákok munkájának megtervezése. 3. 10. 7. 8.
A tananyag szerkezetének átgondolása logikai, érthetőségi szempontból. 6. 9. 1. 3.
Szemléltető eszközök, feladatlapok, segédeszközök, stb. készítése. 11. 8. 3. 4.
A gyerekek várható reakcióinak lepergetése gondolatban. 9. 6. - 9.
A tanulócsoport jellemzőinek számbavétele. 8. 7. - 10.
Az óra menetének, hangulatának képzeletbeli lejátszása. 10. 5. - 11.
Vázlatok készítése. 5. 4. 2. 12.
Míg az 1214. sz. pedagógus kicsit több figyelmet szentel a növendékek munkájának megter-vezésére, melynek során figyelembe veszi, hogy melyik osztálynak mivel sikerült az érdeklő-dését felkelteni, mi köti le a figyelmüket. Addig a 3101. sz. pedagógus az óra hangulatának képzeletbeli elpróbálását tartja fontosabbnak. Interjújában elmondta, hogy a tananyag fejből,