Konkrét tanárok tanórára való felkészülésének vizsgálata

102 pedagógus (2318. sz. tanár) a tanóra-tervezés funkcióit rangsorolva első négy helyből hármat a tananyaggal kapcsolatos teendők említésére szánt. Megerősítve ezzel, hogy a mégoly ala-pos, de a diákokat figyelmen kívül hagyó tanári felkészülés önmagában nem segíti elő a taní-tás eredményességét.

A három pedagóguscsoport tanórára való felkészüléssel kapcsolatos metaforái – a számítási eredményekkel megegyezően – sok közös elemet tartalmaznak.

Az alábbiakban a tanóra tervezés jellemzőit az egyes tanárok szintjén elemezzük.

Az 1214. sz. tanárnő és a 3101. sz. tanárként dolgozó tanárjelölt felkészülésében közös, hogy központi szerepet játszik a tanulócsoportra való ráhangolódás, valamint saját biztonságérzet-ük megalapozása a tananyag felelevenítése, saját teendőik megtervezése és vázlatok készíté-se révén. (36. táblázat) Saját magabiztosságuk megteremtékészíté-se a felkészüléskor azért fontos, mert – ha nem kell azzal foglalkozniuk, hogy biztosan emlékeznek-e mindenre, stb. – figyelmi kapacitás szabadul fel az órán a tanulók jelzéseinek figyelésére, kezelésére.

36. táblázat A tanórára készülés funkcióinak fontossági sorrendje a sikeres csoportba tartozó, egyéni elemzést vállaló tanároknál

Sikeres tanárok 1214 3101 3102 3104 A tananyag felelevenítése önmagam számára. 2. 1. 5. 1.

Tanári tevékenységeim (pl. magyarázatok) megtervezése. 4. 2. 4. 5.

Ráhangolódás az adott diákcsoportra, az egyes diákokra. 1. 3. 8. 7.

Új, alternatív oktatási módszerek kidolgozása. 12. 11. - 6.

Tájékozódás a témához kapcsolódó új tudományos, technikai

eredmé-nyekről, ismeretekről. 7. 12. 6. 2.

A diákok munkájának megtervezése. 3. 10. 7. 8.

A tananyag szerkezetének átgondolása logikai, érthetőségi szempontból. 6. 9. 1. 3.

Szemléltető eszközök, feladatlapok, segédeszközök, stb. készítése. 11. 8. 3. 4.

A gyerekek várható reakcióinak lepergetése gondolatban. 9. 6. - 9.

A tanulócsoport jellemzőinek számbavétele. 8. 7. - 10.

Az óra menetének, hangulatának képzeletbeli lejátszása. 10. 5. - 11.

Vázlatok készítése. 5. 4. 2. 12.

Míg az 1214. sz. pedagógus kicsit több figyelmet szentel a növendékek munkájának megter-vezésére, melynek során figyelembe veszi, hogy melyik osztálynak mivel sikerült az érdeklő-dését felkelteni, mi köti le a figyelmüket. Addig a 3101. sz. pedagógus az óra hangulatának képzeletbeli elpróbálását tartja fontosabbnak. Interjújában elmondta, hogy a tananyag fejből,

103 látszólag könnyedén, nagyon jó példákkal tarkított előadásmódja esténként több órányi fel-készülést tesz szükségessé.

A 3102. sz. tanár urat a tanításra való felkészülésekor tanár és tananyag orientáltság jellemzi.

Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy tanári pályájának első éveiben jár. Másrészt a diákok gondolkodásmódjában olyan járatos, hogy különösebb tudatosítás vagy erőfeszítés nélkül is képes hozzájuk igazítani a foglalkozásokat. (Továbbá, ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a módszereit, a tanulói tevékenység pontos formáit a diákok hangulatát is figyelembe véve az órán alakítja ki.)

A 3104. sz. tanár a sikeres tanárral kapcsolatos előzetes elképzeléseinkkel ellentétben tanórá-inak tervezése csaknem egészében a tananyag – felépítése, szemléltetése, frissítése – körül forog. Az interjúból derült ki, hogy felkészülése az órákat megelőző néhány percben történik, melyben a diákok annyi szerepet játszanak, hogy a különböző osztályokban hol hagyták abba a tananyagot az előző alkalommal.

Az 1233. sz. tanárnővel kapcsolatban táblázatból kiolvasható, hogy az óráinak előkészítését mind a tananyag frissítése és strukturálása, mind a segédeszközök elkészítése, mind a tanulói tevékenység megtervezése jellemzi. Esetében megjelenik a módszerek tudatos tervezés. (Ref-lexiós sajátosságai kapcsán később látható lesz ezek fokozott jelentősége a vizsgált tanár munkájában.) (37. táblázat)

37. táblázat A tanórára készülés funkcióinak fontossági sorrendje a középmezőnybe és a sikertelen csoportba tartozó, egyéni elemzést vállaló tanároknál

Középmezőny Sikertelen 1233 3201 3103 3105 A tananyag felelevenítése önmagam számára. 9. 4. 1. 3.

Tanári tevékenységeim (pl. magyarázatok) megtervezése. 8. 3. 5. 4.

Ráhangolódás az adott diákcsoportra, az egyes diákokra. 6. 7. 11. 6.

Új, alternatív oktatási módszerek kidolgozása. 5. 6. 12. 11.

Tájékozódás a témához kapcsolódó új tudományos, technikai

eredmények-ről, ismeretekről. 2. 8. 3. 12.

A diákok munkájának megtervezése. 3. 9. 4. 2.

A tananyag szerkezetének átgondolása logikai, érthetőségi szempontból. 1. 1. 6. 1.

Szemléltető eszközök, feladatlapok, segédeszközök, stb. készítése. 4. 5. 2. 5.

A gyerekek várható reakcióinak lepergetése gondolatban. 11. 11. 10. 8.

A tanulócsoport jellemzőinek számbavétele. 10. 12. 7. 7.

Az óra menetének, hangulatának képzeletbeli lejátszása. 12. 2. 8. 9.

Vázlatok készítése. 7. 10. 9. 10.

A 3201. sz. és a 3103. sz. tanárként dolgozó tanárjelöltek tanóráikra való felkészüléskor leg-nagyobb hangsúlyt a tananyag feldolgozható formába hozására, tanári tevékenységük meg-A középmezőny tanárai

104 tervezésére fektetnek. A 3201. sz. tanárnő az óra hangulatának előzetes elképzelésével egé-szíti ki ezeket. Órái alaposan tervezettek, jól átgondoltak, szakmailag roppant igényesek. Tíz-évnyi tanári tevékenység után is minden órára vázlattal érkezik.

A 3103. sz. tanár a tanulói aktivitás megtervezésével bővíti a fentieket és tanóráit nagy gon-dossággal tervezi. (37. táblázat)

Az 1102. sz. tanár rangsora a felkészülés funkcióinak fontosságáról nem volt alkalmas érdemi elemzésre. Az interjú során kifejtette, hogy a nap minden pillanatában az óráira készül, figyel, hogy mit tudna felhasználni a tanításban, akár a hírek közül is. A fizika és a kémia minél kéz-zelfoghatóbbá tételének eszközeit, lehetőségeit fürkészi.

A 3105. sz. tanár az előbb bemutatott pedagógustársaihoz hasonló szempontokat vesz figye-lembe tevékenységének tervezése során. (37. táblázat) A diákok munkájának megtervezését második legfontosabb feladatának tekinti. Ennek jeleit az órákon nem lehet tapasztalni, ahol elsősorban tanári előadás, magyarázat, valamint diktálás zajlik. S bár ebben a sorrendjében a segédanyagok és szemléltetőeszközök készítését az ötödik legfontosabb feladatnak ítélte az interjúban elmondta, hogy az iskolája semmilyen anyagi forrást nem biztosít az oktatás szem-léletesebbé tételére. Saját erőből nem tud, és nem akar készíteni, ennek folyományaként pedig nem alkalmaz ilyen eszközt.

A tanórára való felkészülés jelentőségét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a sikeresség mérté-kétől függetlenül a pedagógusok számára az órák előkészítésekor a tananyag logikai struktú-rájának kialakítása, a tananyag önmaguk számára való felelevenítése a legfontosabb szem-pont. Az azonos sikerességi kategórián belüli tanárok tanóra-tervezési szempontjai igen válto-zatosak voltak, így a csoportok közötti különbségek sem szignifikánsak, kivéve, hogy a sikeres tanárok számára a tantárgyukkal kapcsolatos új ismeretek gyűjtése, a szakmai tájékozódás lényegesen fontosabb, mint kollégáiknak. A felkészüléssel kapcsolatos metaforákban is sok közös elemet fedezhetünk fel sikerességtől függetlenül.

Bár nem következetes a különbség, de a konkrét diákra, tanulócsoportra való ráhangolódás – feltételezésinkkel megegyezően – a sikeres tanárokra jellemző leginkább. A diákjaikra való ráhangolódást fontosabbnak tartó pedagógusokra fokozottabb kiteljesedés érzés jellemző, továbbá közelebb érzik magukat saját tanárideáljukhoz. Az összefüggés-vizsgálatok szerint Sikertelen tanárok

105 minél inkább lényeges egy pedagógus számára a növendékeire való ráhangolódás, annál ki-sebb hangsúlyt fektet az oktatást segítő tárgyi eszközökre.

A sikertelen tanárok számára a legfontosabb – bár nem szignifikánsan – az új módszerek kidolgozása, az oktatást segítő tárgyi, technikai eszközök alkalmazása és a diákok munkájá-nak pontos megtervezése. Ha tekintetbe vesszük a diákok iránti attitűdjeikkel összefüggő eredményeinket is, akkor valószínűsíthető, hogy a diákokkal kapcsolatos attitűdök rendezése nélkül a sikertelen pedagógusok munkájuk fejlesztésére tett erőfeszítései a módszerek, a tár-gyi eszközök és a tervezés fokozása terén nem elegendőek ahhoz, hogy a sikertelenségből kilépjenek.

Az elővizsgálatokban megkérdezett pedagógusok sikeres óráinak történeteit elemezve megfi-gyelhető volt, hogy az emlékezetesen jó órák során a pedagógusok olyan módszert alkalmaz-tak, mely lehetővé tette tanár és diákok feloldódását, aktív együttműködését. Ezek a módsze-rek lehetőséget teremtettek a diákok mozgósítására, partnerként való bevonására. (Fűzi, 2005)

38. táblázat Oktatási módszerek szerepe a sikerességben a diákvélemények tükrében Említések

száma [db]

Említések aránya az összes tanári

jellemzőhöz képest

Sikeres tanárok jellemzői jól tanít; érthetően/értelmesen/jól magyaráz; humorosak a mód-szerei; élvezetes vele a tanulás; megérteti a tananyagot; meg tud győzni; érdekesek az órái; szakszerű órákat tart; újra elmondja, ha nem értem; nem kiabál; összekapcsolja az anyagot az élettel; játé-kosan tanít; sok érdekességet mond; sok jó dolgot mond; a képes-ségeinkhez mért dolgozatokat készít; saját tapasztalataival egészíti ki az anyagot; jók a módszerei; jó feladatokat ad; ad javítási lehető-séget; segít, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsam; tartja a színvo-nalat; többször is elmagyarázza a dolgokat; jó élményt adnak az órái; amit leírtunk, azt jól számon kérte; a lényegre koncentrál;

mindig szoktunk ismételni

216

23%

(A sikeres tanárokkal kapcsolatos összes jellem-ző: 925)

Sikertelen tanárok jellemzői nem lehet érteni a magyarázatait; túl lassan/gyorsan halad; nem csinálunk semmit; nem tud tanítani; rosszul tanít; csak leadja az anyagot, nem pedig tanítja; röhejesek a módszerei; középkori mód-szereket használ; nem magyaráz;, nem elég vázlatos; rövidítéseket ír a táblára; rosszul osztályoz; túl aprólékos; követelményei túl alacsonyak/túl magasak; unalmasan tanít; állandóan számon kér;

túl tudományos; amire nem jut idő föladja leckének;, buta felada-tokat talál ki; kuszák a vázlatai; nem válaszol a kérdésekre; nem mondja el többször a dolgokat; magának beszél; érdektelenné teszi a tananyagot; kevés az összefoglalás; monoton; a tanítás a könyv felolvasásából áll; nem kelt érdeklődést; kiabál

237

30%

(A sikertelen tanárokkal kapcsolatos összes jellem-ző: 791)