A tanári kérdőív felépítése és alkalmazása

48 A kérdőív 2007-es alkalmazásának tapasztalatai alapján jelentős változtatásokra, főként egy-szerűsítésekre volt szükség. Kimaradtak az igen alacsony válaszadási hajlandóságot kiváltó kérdések, illetve azok, amelyek semmilyen lényeges kiegészítéssel nem szolgáltak a kutatás hipotéziseire, kérdéseire vonatkozóan. A különböző időpontokban gyűjtött adatok összeha-sonlíthatóságának biztosítására a megtartott kérdések, attitűdskálák csaknem mindegyike a 2007-es kutatással megegyező.

A tanári kérdőív a 4. mellékletben tekinthető meg. Az összesen kilenc kérdésből álló kutatási eszköz öt nagyobb egységre tagolható a vizsgálat középpontjában álló területek szerint:

1. Kérdéscsoport – Háttérváltozók

Életkor, tanítással töltött évek száma, oktatott tantárgyak 2. Kérdéscsoport – Közérzet

1. kérdés – A tanári közérzetet vizsgálja attitűdskála segítségével. Az állítások az aláb-bi alcsoportokba sorolhatók:

A – elégedettség, munkában talált öröm

B – képességek kihasználása, személyes kiteljesedés C – jövőkép a tanári pályán, fejlődési szándék D – tanárideálhoz való közelség

9. kérdés – A flow, az apátia és a szorongás arányainak vizsgálata a tanításban kilenc itemes flow-kérdőívvel.

3. Kérdéscsoport – Diákokkal kapcsolatos attitűdök 2. kérdés – Metafora a diákokról.

3. kérdés – Diákokkal kapcsolatos attitűdök vizsgálata attitűdskála segítségével. A kérdést alkotó kisebb itemcsoportok:

A – nyitottság, odafordulás

B – hasonlóság, gondolati átjárhatóság C– diákok mint az inspiráció forrásai

49 4. Kérdéscsoport – Pedagógiai attitűdök: felkészülés a tanórára és módszerhasználat

2. kérdés – Metafora a tanításra való felkészülésről.

4. kérdés – Az óratervezési funkciók fontosságának megítélése rangsorolással.

8. kérdés – Módszerek rangsorolása alkalmazási gyakoriság szerint.

5. Kérdéscsoport – Iskolai élmények és reflexiós jellemzők 5. kérdés – A reflexió jellemzőinek Q-rendezése.

6. kérdés – Siker- és kudarcélmények szabad kifejtése, átélési gyakoriságuk megjelö-lésével.

7. kérdés – Valóságérzékelés. A tanár vélekedése saját és tantárgya kedveltségéről.

Feleletválasztásos kérdés.

9. kérdés – A tanítás mint áramlatélmény vizsgálata kilenc itemes flow-kérdőívvel.

Korábbi kutatásunk során az élmények és reflexiók vizsgálatára nem sikerült jól alkalmazható, konzisztens attitűdskálákat készíteni, ezért ezeket új formában, a Q-módszertan elvei szerint vizsgáltuk.

A Q-módszertan pedagógiai alkalmazása egyenlőre nem terjedt el. Előnye, hogy lehetővé teszi a szubjektív vélekedések statisztikai módszerekkel történő vizsgálatát. A Q-módszertan egy témakörrel kapcsolatos 25-120 állítás rangsorolását kéri a válaszadóktól úgy, hogy azokat egy megadott mátrixba kell rendezni. (A 4. melléklet – a tanári kérdőív – 6. kérdése.) Mivel a mátrix a magára legkevésbé és leginkább jellemző dimenzió mentén differenciálásra szorítja a válaszadót, elkerülhető az attitűdskálák esetén gyakori probléma, hogy akár az állítások mindegyikét lehetséges azonos súlyúként meghatározni. A válaszadó homlokzatóvását némi-leg csökkenti, hogy az állítások száma viszonylag nagy, fejbentartásuk nehéz. (Ugyanakkor tapasztalataink szerint a leginkább és legkevésbé jellemző állítások esetében erősen érvénye-sül az elvárásoknak megfelelni igyekvő válaszadás.)

A Q-módszertan fordított faktoranalízissel teszi lehetővé a szubjektív vélekedések statisztikai elemzését, ahol az állítások az esetek, a válaszadók a változók szerepét töltik be. A faktorana-lízis feltételei teljesülnek, mivel az adatok normális eloszlásáról az ún. kényszerválasztásos mátrix gondoskodik. Az esetek és változók megfelelő arányát az állítások nagy száma

biztosít-50 ja. Így tehát néhány személy vagy egy személy néhány rendezése már faktoranalízisnek vet-hető alá.

Az általunk alkalmazott tanári kérdőívben kényszerválasztásos Q-rendezéssel a tanítással kapcsolatos élmények feldolgozásának módját, a tanári reflexió jellemzőit vizsgáltuk. Várako-zásaink szerint ezzel a módszerrel feltárhatók egyrészt a hasonló mértékben sikeres tanárok közös reflexiós jellemzői, másrészt mélyebben megismerhetők az egyének élmény-feldolgozási jellegzetességei. Néhány személy különböző kontextusokhoz kapcsolva is elvé-gezte a rendezést, mások pedig pár hónapos eltéréssel, de azonos helyzethez kötődően ren-dezték az állításokat. Az előbbitől a reflexiós sajátosságok kontextus függő mivoltáról, utóbbi-tól az időbeli stabilitásáról kívántunk tájékozódni.

A rendezést a kérdőívben egy listából végezték el a válaszadók. Ennek nehézkességét a ké-sőbbiekben úgy kezeltük, hogy a kártyákra nyomtatott állításokat kellet asztalon a mátrix szerint elrendezni.

A tanításhoz kapcsolódó áramlat-élmények gyakoriságának feltárására egy már kipróbált esz-közt illesztettünk be: az Oláh-féle flow-kérdőív kilenc itemes változatát.

A kérdőív előkészítése lényeges, mivel a tanárok – ellentétben a tanulókkal – nem a kutató jelenlétében töltik ki azt, így a kérdések további értelmezésének segítésére, útmutatásra nincs lehetőség.

Az együttműködési hajlandóság maximalizálása érdekében az alábbi feltételeket biztosítot-tuk.

• A tanárok személyes megkeresése és tájékoztatása a kutatás céljáról, a részvétel szemé-lyes hasznáról. A tanárok felkeresésére egyénenként került sor. Így lehetőség nyílt arra, hogy kérdéseikre választ kapjanak, kétségeik eloszlatása megtörténjen. A 2007. évi kuta-tásban már részt vett tanárok tájékoztatást kaphattak arról, hogyan hasznosultak az ak-kori vizsgálat eredményei.

• A kérdőíveket névre szólóan, lezárt borítékban, válaszboríték és az adataik bizalmas keze-léséről szóló titoktartási nyilatkozat mellékelésével juttatattuk el a tanárokhoz. (A kitölté-si kedv fokozásának reményében a tanárok egy-egy tollat is kaptak a kérdőív mellé.)

• A kérdőíveken előre feltüntettük az adott tanárt azonosító-számkódot, megelőzve ezzel egymás azonosító számának megismerését. A tanárok azonosítója alapján megállapítható A kérdőív alkalmazásának feltételei

51 a tanárok neme és az, hogy hányadik alkalommal vesznek részt a kutatásban. Így kevéssel ugyan, de csökkenthető lett a háttérkérdések száma.

• A kérdőív lehetőséget adott arra, hogy a pedagógus személyes visszajelzést kérjen.

• A kitöltés határidejét a tanárok határozhatták meg, a dátumot a kérdőívet tartalmazó borítékra és egy kutatói névsorban is rögzítettük. Ez utóbbi fontos volt, hiszen számíthat-tak rá, hogy a kitöltés elmaradása esetén ismételt megkeresésre kerül majd sor.

• A tanárok a kérdőíveket egy egyeztetett helyen kihelyezett gyűjtőládába dobhatták be a közösen megállapított határidőig.

A 2007-ben végzett kutatás során némileg magasabb volt a válaszadási hajlandóság, de a kitöltés minősége sok fejtörést okozott. Számos kérdés maradt megválaszolatlan vagy az út-mutatásoktól eltérő, értelmezhetetlen. Ennek kiküszöbölésére alkalmaztuk a személyek egyenkénti megkeresését a 2010-es kutatás során. A válaszadási hajlandóság nem nőtt a ko-rábbiakhoz képest, ugyanakkor a kitöltés minősége jelentősen javult. Átugrott kérdések vagy a kitöltési útmutatótól eltérő válaszok csak elvétve fordultak elő.

Néhány esetben a válaszadás nem történt meg az egyeztetett határidőre, ilyenkor lehetőség nyílt a megállapodásra hivatkozva kérni a kitöltést, ami legtöbbször pótlólag megtörtént.

A kiemelkedően kedvelt és elutasított tanárok körében volt a leggyakoribb a részvétel elutasí-tása, az ezzel kapcsolatos viselkedés azonban jellegzetes volt. A kedvelt tanárok nyíltan vállal-ták, hogy nem töltik ki a kérdőívet, leggyakrabban teendőikre, feladataikra hivatkoztak, érveik konkrétak, beláthatóak voltak, ugyanakkor a kutatás céljai iránt érdeklődőek voltak. A vizsgá-lat hasznosságának belátása után szinte valamennyien bekapcsolódtak. Az elutasított tanárok kezdetben együttműködőnek mutatkoztak, később azonban – a kérdőív visszaadási határide-jének lejárta után – kerülték a kutatóval való találkozást, konkrét magyarázat nélkül húzódoz-tak a kitöltéstől.

A 2007-ban végzett kutatás egyik célja volt, hogy más alkalommal is használható – esetleg egy longitudinális vizsgálatban is alkalmazható – kutatási eszközt hozzon létre, ezért a benne sze-replő skálákat részletes elemzésnek vetettük alá. A kutatás központi elemei közül a tanári közérzetet, a diákokkal kapcsolatos attitűdöt, valamint a reflexióra vonatkozó jellemzőket a A tanárok körében végzett adatgyűjtés személyes tapasztalatai

2.3.4. A TANÁRI KÉRDŐÍV SKÁLÁINAK MEGBÍZHATÓSÁGA, MUTATÓSZÁMOK