A tanárok diákképének feltárása metaforaelemzéssel

87 A sikeres tanárok metaforáiból három kisebb csoportot képeztünk, melyeket az alábbiakban elemzünk részletesen.

A 15. táblázatba foglalt metaforák a diá-kokban rejlő lehetőségeket, az önfejlődés és a külső hatásra való változás képessé-gét fejezik ki. Az alakulásban, a fejlődés-ben játszott tanári szerepre változó hang-súllyal utalnak a metaforák. Van, aki úgy véli magától is végbemegy a szükséges fejlődés (pl. elvetett mag) és inkább csak szemléli a folyamatot, és van, aki saját közreműkö-dését emeli ki (pl. agyag). A tanári feladatok sajátos értelmezésére csak a diákokat növények-hez hasonlító metafora ad lehetőséget, ami a pedagógus kibontakozást segítő, támogató szerepére utal. Lényeges, hogy a növendékek fejleszthetőségébe vetett hit energiát, ösztön-zést adhat a tanári munka elkötelezett végzéséhez.

A 16. táblázatban szereplő két metafora közös tulajdonsága, hogy tárgyilagos hangnemben a tanulók, illetve a tanár-diák együttműködés változékonyságát emelik ki. Vagyis a sikeres tanárok sem érzékelik felhőtlennek tanítványaikkal végzett közös munkájukat.

A növendékeket flegmatikus emberhez hasonlító metafora az egyetlen sikeres tanártól származó olyan megfogalmazás, ami a tanulók érdektelenségét domborítja ki és így a tanári tevékenység középpontjába az érdektelenséggel szembeni küzdelmet helyezi. (17. táblázat)

Négy kategóriát alakítottunk ki a metaforákból az alábbiak szerint. Egy-egy költői kép több csoportban is helyet kapott.

A sikeres pedagógusok diákokra vonatkozó metaforáinak elemzése

15. táblázat Lehetőség-metaforák Metafora Magyarázat

nyersvas (3101.) bármi lehet belőle agyag (3102.) alakíthatóak

agyag változnak az ember keze alatt elvetett mag néhány fejlődik, néhány megmarad

magnak

megíratlan könyv a cím és a téma megvan, de a vége még titok

növények folyamatos gondozást igényelnek, hogy megnőjenek, de megéri vitorlás hajó a jó irányba fújó szélre várnak

16. táblázat Változékonyság-metaforák Metafora Magyarázat

időjárás (1214.)

néha simán megy minden, egyből megértik az anyagot, ilyenkor süt a nap, néha meg küzdünk egymással menza (3104.) hol ilyenek, hol olyanok

17. táblázat Sikeres tanár negatív metaforája Metafora Magyarázat

flegmatikus típus túlnyomó többségében nem érdekli őket, mi történik

A középmezőnyt alkotó pedagógusok diákokra vonatkozó metaforáinak elemzése

88 A 18. táblázat képei tárgyilagosan szólnak a tanulókról. Felmerülhet, hogy az egyik sikertelen tanár szita-metaforája és a szi-vacs-metafora hasonlóak. Bár a szivacsból is könnyen kifolyik a nedvesség, mégis megőriz valamennyit belőle. Lényeges különbség to-vábbá, hogy a szivacs fő tulajdonsága a befogadás, a nyitottság, míg a szitáé az áteresztés. A metaforák alapján a diákok, bár alapvetően befogadóak, az információk mérlegelése nem az erősségük, hiszen „mindent magukba szívnak”. A tanár feladata tehát, hogy a hatásokat szűr-je, tisztítsa és segítsen a jó és a rossz közötti mérlegelésben.

A 19. táblázatba rendezett költői képek közös jellemzője szintén az, hogy a diákok tárgyilagos jellemzésére szorítkoznak csu-pán. Nem szolgálnak támpontokkal annak megállapításához, hogy miként vélekedik a válaszadó tanári teendőiről, feladatiról a diákok ismeretében. Az állat-metaforák vélekedésünk szerint tanár és tanítványok közötti nagy és nehezen áthidalható távolságot fejeznek ki. A diákokat méhkaptárhoz hasonlí-tó metafora kapcsán úgy véljük, hogy a méhkast csak azok gondolják kuszának, akik túl távol-ról figyelik és nem értik, nem ismerik azokat a szabályokat, amelyek irányítják annak egyéb-ként jól szervezett működését. Ebből következően tehát a metaforát adó pedagógus valószí-nűleg nem érti a tanulói közösség által alkalmazott és követett szabályrendszert és/vagy ma-gától idegen csoportként definiálja őket.

A növendékek állatkölykökhöz vagy ki-csiny emberekhez való hasonlatossága pozitív érzelmek jelenlétéről árulkodik, és egyben kijelöli a tanár funkcióját, ami közelebb áll az óvó-gondoskodó szülő szerepéhez, mint a tananyagra összponto-sító oktató feladatköréhez. Hangsúlyos bennük a tanulók felnőttektől való függése. (20. táblá-zat)

18. táblázat Szivacs-metaforák Metafora Magyarázat

szivacsok isszák a szavaimat

szivacsok mindent magukba szívnak: a tisztát, a jót, a rosszat egyaránt

19. táblázat „A követhetetlen növendékek”

Metafora Magyarázat vadmalacok

növésben vannak, sokat hallani a hangjukat és folyton disznóól marad utánuk

lepkék (1233.)

szépek és még szebbek, szabadok, aztán bebábozódnak és csúnya vagy szép hernyók lesznek belőlük, és vannak, akik azután gyönyörű sely-met szőnek

vetett búza szétszórtak

kósza szél hol itt vannak, hol nem (mármint lélekben)

méhkas össze-vissza nyüzsögnek

20. táblázat Kölyök-metaforák Metafora Magyarázat

vadmalacok

növésben vannak, sokat hallani a hangjukat és folyton disznóól marad utánuk

háziállatok állandó gondoskodást és figyelmet igényelnek

kisgyerekek sok törődést igényelnek gyerekek mindig figyelni kell rájuk

óvodások a viselkedésük jelentősen hasonlít

89 A növény, illetve kertész metaforák gya-koriak a pedagógiai tevékenységgel össze-függésben. (21. táblázat) Hangzása pozitív és utal arra, hogy a diák magától is fejlő-dik, továbbá hogy a tanári munka a jövőben megtérülő befektetés. Vannak, akik a gondozást emelik ki a növényhasonlatok kapcsán. Jelen esetben viszont a metszegetés került előtérbe.

Ez azért elgondolkodtató, mert a fa nem tud elmenekülni vagy tiltakozni a beavatkozás ellen.

A tanuló tehát köteles elfogadni-elviselni-elszenvedni egy rajta végrehajtott változtatást. A metszés, a csonkítás az alakítás igen drasztikus módja, ami a metaforát adó pedagógus (3201.

sz. vizsgált tanár) óráinak megfigyelései alapján a büntetés – mint nevelési módszer – domi-nanciáját, illetve a direkt tanári vezetés iránti igényét fejezi ki.

Két kategóriába rendeztük a sikertelen tanárok által megfogalmazott diák-metaforákat.

A költői képek negatív csengésűek. A diá-kok meghatározó tulajdonságai a passzivi-tás, a beáramló információk feldolgozás nélkül való átengedése önmagukon. (22. táblázat) A tanár tehát előre tudhatja, hogy munkája felesleges, hiszen a befektetett energiája nem térül meg, nem hasznosul a tanulóban. Ezek alapján a tanári munka reménytelen küzdelemhez hasonlatos. Elgondolkodtató, mi az üzene-te annak, hogy a tanítványok állatokhoz vagy életüzene-telen tárgyhoz hasonlóak. A tanár számára a diák annyira idegen, érthetetlen, hogy egy másik faj egyedeként tudná definiálni, nem csoda, hogy nem lehetséges köztük a párbeszéd. A metaforák szerint a fő tanári feladat a tartalom-mal való megtöltés, vagyis az információ átadása.

Az ide sorolt metaforák főként a diákok jellemzésére szorítkoznak. (23. táblázat) A szóhasználat semleges érzelmeket vagy a szivárvány-kép esetében pozitív töltést sugall. A magyarázatok tárgyilagosak vagy pozitív és negatív elemeket együttesen vonultatnak fel és megmutatják azokat a pontokat, ahonnan a tanár-diák kapcsolat nehézségei eredeznek.

A növendékek, illetve az egyediség kezelése okozhat gondot annak, aki gyakran szembesül akaratosságukkal, irányítással szembeni ellenállásukkal vagy éppen azzal, hogy mindegyikük

21. táblázat Gyümölcsfa-metafora Metafora Magyarázat

gyümölcsfák (3201.)

a „vadhajtásokat” metszeni kell, hogy jó legyen a termés (mert sze-retjük őket)

Sikertelen tanárok diákokkal kapcsolatos metaforáinak értelmezése

22. táblázat „A felesleges energia-befektetés”

Metafora Magyarázat

birkák ülnek és nem hallanak piócák elszívják az energiámat

szita kifolyik belőle a víz

23. táblázat Sikertelen tanárok semleges, leíró metaforái Metafora Magyarázat

gyerekek szertelenek, kíváncsiak, akaratosak szivárvány olyan sokszínű egyéniségek nád (3105.) egy irányba lehet terelni őket, de

egy-egy elhajlik

90 egyéni bánásmódot igényel. A nád-metafora sajátossága, hogy a tanár-diák viszonyt én-csoport viszonyként írja le, a tanár és diák közötti személyes én-te kapcsolatot távolítja magá-tól. A tanár feladata a harmonizáció, az együttműködés kialakítása lenne. Tekintve, hogy si-kertelen tanárok metaforáiról van szó, meglehet, hogy a tevékenységük sikeresebbé tételé-nek lehetőségére, útjára is rávilágítanak ezek a képek.

Az egyéni elemzést is vállaló pedagógusok diákokhoz való hozzáállásáról nem csak az általuk kitöltött kérdőív adatai adnak képet, hanem az interjúk, a tanárként dolgozó mérnöktanár-jelöltek esetében az óramegfigyelések és a mérnöktanár-képzés egyes óráin való viselkedésük megfigyelése is.

Az 1214. sz. tanár diákokhoz való attitűdje mindhárom vizsgált dimenzióban jobb az átlagos-nál. (30. ábra) A tanulókhoz való pozitív hozzáállása az interjú során is többször előtérbe ke-rült: kiderült, hogy az osztályok számos sajátosságát veszi figyelembe órái tervezésekor. Úgy érzi, hogy a diákjai nagyon őszinték és nyitottak vele szemben, ezért a kritikájukat vagy elis-merésüket érdemes komolyan venni.