Nézetek a szövegértésről

Mint már fentebb bemutattuk, mindenkinek mindenről vannak nézetei, így a szövegértésről is. A szövegértés magyar szóösszetétel, így annak szó szerinti ér-telmezése már „eligazítja” azt, aki megpróbálja értelmezni. Abban, hogy ki, mit és hogyan fejleszt a szövegértés területén, meghatározó, hogy ő maga mit gondol arról. Ezért projektünkben fontosnak gondoljuk a szövegértéssel kapcsolatos né-zetek feltárását, mind a projektben részt vevő könyvtári szaktanácsadók, mind a projekt keretében továbbképzésben részesülők tekintetében. Ezért egy rövid kér-dőívet állítottunk össze, melyben nyitott és zárt kérdésekkel is dolgoztunk.

A kérdőívet Az én könyvtáram projektiroda munkatársainak és a projektben kinevezett szaktanácsadóknak küldtük ki. Az online kérdőívet a rendelkezésre álló rövid idő alatt a 40-ből 28 szaktanácsadó és a 11-ből 6 projektmunkatárs töltötte ki. Vagyis mindkét csoportból több mint 50%-os volt a részvétel.

12.1.3.1. A könyvtárosok, könyvtári szaktanácsadók és a projekt nézetei a szövegértésről

A kérdőíven egy hatfokozatú Likert-skálán 23 állításról kellett bejelölniük, hogy mennyiben értenek egyet a megadott szövegértéssel kapcsolatos vélemény-nyel. Az állítások három csoportba voltak sorolhatóak. Az elsőben a szövegértés fogalmára kérdeztünk rá, a másodikban a fejlesztésért felelős személyekre, a har-madikban a szövegértés fejlesztésének módjaival kapcsolatos nézeteket vizsgáltuk.

Az állítások közül az utolsóként feltett kérdés egyik csoportba sem volt sorol-ható, mivel azt próbálta vizsgálni, hogy mennyire tartják egyáltalán fontosnak a témakört.

A szövegértés jelentőségét csak a PISA miatt fújják fel. Nem kellene ennyire ki-emelten kezelni.

Ennek eredménye szerint a projektben dolgozók a szövegértést, az azzal való foglalkozást fontosnak tartják. 1,29-es átlaggal elutasítják az állítást. 28-an maxi-málisan elzárkóznak ezen vélemény elől. Figyelmet érdemel viszont, hogy ketten vannak, akik, még ha minimálisan is, de egyetértenek az állítással.

Mi is az a szövegértés?

A szövegértés fogalmával kapcsolatban hétféle állítást fogalmaztunk meg.

(1. ábra) A szövegértés definícióinak változását bemutató fejezetben láthattuk, hogy az jókora jelentésbővülésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az alábbi átlagokból azt láthatjuk, hogy a hagyományos, ma már leegyszerűsítőnek mond-ható értelmezés, mely szerint a szavakat kell érteni, és akkor az minden mástól függetlenül érthető lesz, kevésbé jellemző. Az átlag elutasítja azt. Az olvasni tudást nem tekintik a szövegértés szinonimájának, négyesnél magasabb egyetértést senki nem jelölt ezzel kapcsolatban, vagyis mondhatjuk, hogy a tágabb, modernebb értelmezést képviselik.

Látni kell viszont, hogy a szaktanácsadó könyvtárosok között vannak 5-en, akik inkább egyetértenek azzal, még ha nem is maximálisan, hogy a szavak isme-rete elegendő a szöveg megértéséhez.

Megosztónak bizonyult az az állítás, mely szerint a szöveg megértéséhez előze-tes ismeret is szükséges. Miközben a gondolkodási képesség szintjével egy fő híján minden szaktanácsadó egyértelműen egyetért. Egy fő kivételével legalább 5-ös szinten, de sokan maximálisan.

1. ábra A szövegértés fogalmára vonatkozó állításokkal kapcsolatos egyetértés mértéke hatfokú skálán

(6 = maximális egyetértés)

Kinek a dolga a szövegértés fejlesztése?

A projekt szempontjából is fontos, hogy mindamellett, hogy fontosnak tartjuk a szövegértés szintjét, fejlesztését kinek a felelősségének tartjuk, mennyire érezzük benne saját feladatunkat. Az átlagok azt mutatják, hogy a szülők felelősségét látják a legegyértelműbben. Ez egybecseng a magyar pedagógusokra is jellemző, részben hárító attitűddel, mely szerint a szülők felelőssége/feladata nagy.

A projekt eredményessége tekintetében fontos erősség, hogy a közkönyvtáros szaktanácsadók úgy látják, hogy a terület nekik is feladatuk. Az átlag 4,18, vagyis érdemes a megoszlást is megvizsgálni. A 28-ból 19-en értenek egyet ezzel, közülük 9-en maximálisan. Teljességgel elutasítóan egy kolléga foglal állást. A többiek 1-2 fokozattal elfogadóbbak e feladattal szemben. Ezt a véleménymegoszlást kiindu-lópontként szükséges figyelembe venni a továbbképzés tervezésénél és minden szaktanácsadóknak kiosztott feladat előkészítésénél.

A könyvtári szaktanácsadó kollégák azt is látják, hogy a könyvtárostanárok közelebb állnak ezen feladathoz.

A szövegértés kizárólagos felelősének egyik felsorolt szereplőt sem látják.

Átlagban nem azt az elavultnak tekinthető nézetet képviselik, hogy a szövegér-tést elsősorban alsóban és az irodalomhoz, nyelvtanhoz kötődően kell fejleszteni.

De mindhárom „felelősről” való gondolkodás vizsgálatánál találunk olyan kollé-gákat, akik nagymértékben egyetértenek az iskolára, alsós tanítóra, magyartanárra vonatkozó, elsődlegesen az ő feladatkörükbe utaló állításokkal, és akik maximá-lisan elutasítják azt, így nyilvánvalóan a velük való együttműködési hajlandósá-gukat, céljaikat is befolyásolja. Vagyis a szaktanácsadók köre közel sem homogén ebben a tekintetben. A továbbképzés, a munkaközösségben való tanulás során lehet építeni a véleménykülönbségekre.

Mint láthattuk, van nyitottság arra, hogy közkönyvtárosként szövegértést fej-lesszenek a kollégák, de ezen a területen az átlagos vélemény az, hogy alig vannak rá felkészülve. Egyetlen kolléga mondja azt, hogy ő maximálisan felkészültnek érzi magát, további 21 különböző mértékben, de érez alapot a feladathoz. Van öt olyan kolléga is, aki ezen a területen teljesen felkészületlennek vallja magát.

2. ábra A szövegértést fejlesztésének felelőseiről való nézetek A szövegértés tanítása/fejlesztése … dolga

(6 = maximális egyetértés)

Mitől, hogyan fejlődik a szövegértés?

A sok olvasás szövegértésre gyakorolt pozitív hatásával két kollégát leszámítva mindenki egyetért. Az olvasmányok tartalmával kapcsolatban már megoszlanak a vélemények. 4 fő szerint bármi nem fejleszti a szövegértést, ellenben 8 kollé-ga szerint mindegy, csak betű legyen. További 14-en hajlanak inkább arra, hogy mindegy, csak olvassunk.

Figyelemre méltó az az adat, hogy igen sokak szerint a sok olvasás már ön-magában elegendő a szövegértés fejlesztéséhez, vagyis elsősorban az olvastatás a dolgunk. Ezzel hatan maximálisan egyetértenek. Ők nyilvánvalóan az olvasást motiváló módszerekre lesznek nyitottak. Mindössze öten vannak, akik ezen nézet alapján más célú módszerekre is nyitottak lesznek. Emellett azért a konkrét kér-désre válaszolva 24-en a nyelvtani tudás fejlesztésében is látnak szerepet. A beszé-dértés fejlesztéséről is csak öten gondolják, hogy kevésbé szükséges a szövegértés fejlesztéséhez. A képértelmezés fejlesztése mentén erőteljesebben nyílnak szét a projekt munkatársainak nézetei.

3. ábra A szövegértés fejlesztésével kapcsolatos nézetek (6 = maximális egyetértés)

A fejlesztés módszereit, eszközeit tekintve azt láthatjuk, hogy a kollégák látják a szövegértés tág értelmezésének szerepét, hisznek az olvasás erejében, támogatják a képregényeket, és látják a képi és hangzó információk szerepét is. Ezek fontos feltételei a komplex fejlesztőprogramok tervezésének.

Ehhez a témakörhöz érdemes még hozzákapcsolni a szövegértés fogalmával kapcsolatos nézetek eredményét, hiszen a fogalom összefügg a fejlesztésében sze-repet játszó tényezőkkel is.