12. TANULMÁNYOK
12.2.2. Iskolai könyvtári helyzetkép
A köznevelési rendszer intézményei évente statisztikai adatközlésre kötelezettek a köznevelési feladatot ellátó intézmények statisztikai célú adatszolgáltatása (KIR-STAT, „októberi statisztika”) keretében. Ennek alapján állítja össze a rendszert üzemeltető Oktatási Hivatal (OH) a hivatalos, nyilvános statisztikát. Ezek a nyil-vános statisztikák jelenleg egyetlen adatot közölnek az iskolai könyvtárakról: van vagy nincs.31 Ami fontos kiinduló adat, de önmagában nem elegendő, hiszen annak nagyságát, nyitvatartását, szolgáltatási kínálatát, valódi működését nem mutatja.
A nyilvánosan elérhető statisztika bizonyos tényeket láthatóvá tesz. Ezeket már korábban bemutattuk.32 Ebből látható volt, hogy a székhelyintézmények iskolai
30 Schultz-Jones, Barbara ‒ Oberg, Dianne (szerk.): IFLA Iskolai könyvtári útmutató.
2. átdolg. kiad., Budapest : Könyvtárostanárok Egyesülete, 2016. 16 p. https://www.ifla.org/
files/assets/school-libraries-resource-centers/publications/ifla-school-library-guidelines-hu.pdf [2017.09.30.]
31 Pl. Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei. Budapest : Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztálya, 2017.03.24. https://dari.oktatas.hu/files/kozerdeku/
kir_feladatellatasi_helyek_2017_03_24.xls [2017.04.28.]
32 Dömsödy Andrea: Iskolai könyvtárak Magyarországon – Amit a jog és a statisztika mutat.
In: Fülöp Hajnalka (főszerk.): Modern Iskola. Budapest : Könyvtárellátó Nonprofit Kft., 2017.11.07. http://moderniskola.hu/2017/11/iskolai-konyvtarak-magyarorszagon-amit-jog-es-statisztika-mutat/ [2017.12.21.]
könyvtárral való ellátottsága sokkal jobb, mint az egyéb feladatellátási helyeké.
A gimnáziumban tanulók nagyobb eséllyel férnek hozzá ehhez az alapszolgálta-táshoz, továbbá a megyék között is nagy a különbség. Békés megyében a legrosz-szabb a helyzet, a legjobb pedig a fővárosban. Az 50% alatti ellátottságú megyék közé tartozik még Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Pest megye is. (lásd az 1. táblázatban)
régió megye
Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 602 314 52,16%
Heves 195 103 52,82%
Nógrád 179 75 41,90%
Észak-Alföld Hajdú-Bihar 351 176 50,14%
Jász-Nagykun-Szolnok 291 146 50,17%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 583 271 46,48%
Dél-Alföld Bács-Kiskun 347 153 44,09%
Békés 265 104 39,25%
Csongrád 274 138 50,36%
Közép-Magyarország Budapest 864 545 63,08%
Pest 651 325 49,92%
Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 208 113 54,33%
Fejér 277 156 56,32%
Veszprém 265 144 54,34%
Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 299 154 51,51%
Vas 174 107 61,49%
Zala 178 107 60,11%
Dél-Dunántúl Baranya 255 129 50,59%
Somogy 242 124 51,24%
Tolna 159 92 57,86%
1. táblázat A könyvtárral rendelkező feladatellátási helyek regionális elosztásban33
Fenntartó szerint a különbségek az állami szférán belül is nagyok. A felsőokta-tási intézmények és a minisztériumok 70% felett biztosítanak iskoláikban könyv-tárat, míg a tankerületi központok csak 55%-ban. A gimnáziumi székhelyeken teljes lefedettséggel biztosított az iskolai könyvtár.
33 Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei. Budapest : Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztálya, 2017.03.24. https://dari.oktatas.hu/files/kozerdeku/
kir_feladatellatasi_helyek_2017_03_24.xls [2017.04.28.] alapján végzett számítások
A szövegértés szempontjából a legaggasztóbb, hogy az általános iskolák 36%-ában nincs könyvtár, de még székhelyeik 22%-36%-ában sincs. A helyzet további részletesebb elemzést kíván. Ennek érdekében a Könyvtárostanárok Egyesülete 2017 tavaszán adatkéréssel fordult az Oktatási Hivatalhoz, így részletesebb adatok elemzésére is lehetőség nyílik. A fejezetben a már megkapott adatok34 első leíró statisztikai adatainak elemzését mutatjuk be.
12.2.2.1. Iskolai könyvtár léte, nyitvatartása
A magyar közoktatás a 2016-os statisztikai adatközlés szerint 14 334 felada-tellátási helyet tart nyilván. Ez nem jelent ennyi iskolát, hiszen egy-egy intéz-mény több helyen is láthat el köznevelési feladatot és egy helyen több felada-tot is elláthat. A feladatellátási helyek 30,1%-a jelenti statisztikai adatai között, hogy könyvtárral rendelkezik. Ez 4313 iskolai könyvtárat jelent, melyek közül 281, vagyis 6,5%-a kettős funkciójú, vagyis települési könyvtári feladatot is ellát.
A nyilvános könyvtár által ellátott iskolai könyvtári funkcióra a statisztika nem kérdez rá, miközben ezen adat nélkül nem látható, hogy van-e iskolai könyvtári ellátás az iskolában.
Ezt a képet árnyalni szükséges, hiszen a közoktatási rendszer sokféle intéz-ménytípusból és ellátandó feladatból áll. A telephelyek kb. 30%-a óvoda, 20%-a alapfokú művészetoktatatási intézmény, 1,5%-a pedig pedagógiai szakszolgálat vagy pedagógiai szakmai szolgáltató.
A képet tovább árnyalja, hogy 429 könyvtárat jelentő intézmény nyitvatar-tási időt nem jelent. Nyitvatartás nélkül pedig a diákok ellátása szempontjából nem tekinthetjük könyvtári szolgáltatást nyújtó intézményegységnek. Az átlagos nyitvatartási idő heti 15,7 óra. A nyitvatartási idő 0,5 és 40 óra között szóródik.
20,3%-uk kevesebb mint 5 órát van nyitva. 48,9%-uk maximum 11 órát tart nyitva hivatalosan.
Az 1 főállású könyvtárostanár heti 26 óra nyitvatartást feltételez a jogszabályi előírások szerint. A statisztikai adatok szerint heti 26 vagy ennél több nyitvatartási óra az iskolai könyvtárak csaknem egyötödében (19,7%-ában) van meg.
A nyitvatartás erőteljesen függ az iskolatípustól. A gimnáziumokba járó tanu-lóknak és pedagógusoknak van a legnagyobb esélyük az iskolai könyvtári szolgál-tatások elérésére, ott az átlagos nyitvatartási idő heti 25,5 óra. A másik érettségit adó iskolatípus, a szakgimnázium átlaga 22,5 óra. A szakiskolában tanulók fér-hetnek hozzá a legkevesebb időben az iskolai könyvtári szolgáltatásokhoz, akikről pedig tudjuk, hogy az iskolarendszer egyik leghátrányosabb helyzetben lévő tanu-lócsoportja. A szakiskoláknak eleve csak 10–20%-ukban van könyvtár, és azok is
34 Forrás: KIR - STAT2016 - 2017.05.10. Hivatkozási szám: KIRADATSZOLG-03132
átlagosan heti 11,5 órát vannak nyitva. Elkeserítő az általános iskolák könyvtára-inak hozzáférhetősége is, ahol az átlag a heti 12,7 óra.
Az iskolai könyvtári ellátás esélye településtípusonként is eltérő. A könyv-tárra vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy Magyarországon más minőségű oktatásban részesülnek a gyermekek és fiatalok attól függően, hogy milyen te-lepüléstípuson élnek, járnak iskolába. Minél nagyobb, közigazgatásilag minél fontosabb egy település, annál nagyobb eséllyel találunk iskoláiban könyvtárat.
Míg egy fővárosi és megyeszékhelyi iskola könyvtára heti 20 órát van nyitva, addig egy községi heti 8,9-et.
Regionális eltérések is kimutathatók. A Közép-Magyarország régióban van legnagyobb esély az iskolai könyvtári ellátásra és a fejletlenebb régiókban a legke-vesebb. Érdekes megfigyelni, hogy a könyvtár léte, hozzáférési ideje és – mint a későbbiekben látni fogjuk – személyi ellátottsága nem egyformán alakul az egyes régiókban. Míg Közép-Dunántúlon viszonylag magas számban jelentik az intéz-mények, hogy telephelyeiknek könyvtára van, az erre biztosított átlagos nyitvatar-tás ott a legalacsonyabb.
Az iskolai könyvtárral rendelkező telephelyeken tanuló diákok átlagos száma jelentősen magasabb, mint a nem rendelkezőkön, a pedagógusok átlagos létszá-máról ugyanez állapítható meg.
Az itt bemutatott adatok minőségi mutatóként való használhatóságát több tényező is megkérdőjelezi. Mint említettük, nem lehet tudni belőle, hogy hány helyen működik a közkönyvtár kettősfunkciójúként. Továbbá a jogszabály (20/2012. EMMI rend.) kétféle könyvtári ellátást tesz lehetővé: könyvtárat és könyvtárszobát, utóbbi nem minden szempontból tekinthető könyvtárnak. A sta-tisztika viszont nem tesz különbséget a kettő között. Emellett nem látni, hogy a több telephelyes intézmények székhelyei mennyiben látják el a telephelyeket leté-tekkel és egyéb szolgáltatásokkal, amennyiben nincsen telephelyi iskolai könyvtár.
Az adatok értelmezésekor óvatosságra intenek azok a feltárt anomáliák is, miszerint az egy címen több feladatot (pl. általános iskola, gimnázium) ellátó intézmények nem minden feladatához van a könyvtár hozzárendelve, miközben nyilvánvaló, hogy ezek az iskola összes diákját és pedagógusát ellátják.
12.2.2.2. Az iskolai könyvtárak könyvtárossal való ellátottsága
A korábban idézett kutatások értelmezései azt mutatják, hogy a szakképzett könyvtárostanár meghatározza a tanulási eredményeket. Vagyis a helyzet értékelé-séhez azt is látni kell, hogy a könyvtárat kik működtetik, hiszen a humánerőforrás meghatározó. A több mint 14 ezer feladatellátási hely közül a statisztika szerint 1126 alkalmaz főállású könyvtárostanárt. További 234-ben van a könyvtárosnak pedagógus szakképzettsége is, de nem pedagógus munkakörben foglalkoztatják.
Vagyis szakmailag kb. 1300 feladatellátási helynek – azaz az iskolák kevesebb mint egytizedének (9%) – van főállású könyvtárostanára. Ha a végzettségtől és munkakörtől eltekintünk, akkor 3383 olyan feladatellátási hely van a közoktatási statisztikában, ahol alkalmaznak valamilyen könyvtári munkakörben valakit. Ez a feladatellátási helyek kevesebb mint egynegyede (23,6%). A statisztikai adatok azt viszont nem mutatják, hogy hány olyan könyvtárostanár van, aki munka-idejének kevesebb, mint 50%-ában látja el ezt a feladatot, így statisztikailag más szakos tanárként kerül besorolásra. Az ő létszámukra csak következtetni tudunk.
A statisztika szerint 2061 olyan feladatellátási hely van, ahol van könyvtár, de nincs könyvtári személyzet. Ez a nyilvántartott iskolai könyvtárak kevesebb mint fele (47,8%). Ez a szám nem 52%-nyi elhagyott könyvtárat jelent, hiszen ide tar-toznak azok az intézmények, ahol több telephely van, és azok iskolai könyvtárait egy könyvtáros vagy könyvtárostanár látja el, de ő csak egy telephely adatai között szerepel. Továbbá ide tartoznak a fent említett esetek, amikor a könyvtárostanári munka mellett nagyobb arányban valamely más szakot tanít, vagyis a közoktatá-si statisztikában nem könyvtárostanárként van besorolva. És természetesen ezt a számot növelik azok az iskolai könyvtárak is, ahol valóban nincs könyvtári sze-mélyzet. Ezekre azonban nem lehet egyértelműen következtetni, ugyanakkor a nyitvatartás némiképp iránymutató lehet.
Külön figyelmet kíván annak az adatnak az elemzése, mely szerint 1131 olyan intézmény van, melynek nincs könyvtára, de alkalmaz valamilyen könyvtári sze-mélyzetet, köztük 53 feladatellátási helyen kifejezetten főállású könyvtárostanárt.
Ezen számba tartozhatnak azok a kollégák, ahol a kettős funkciójú könyvtár úgy működik, hogy ahhoz az állományt a közkönyvtár adja, de a személyzetet vagy annak egy részét az iskola. Az ilyen esetek viszont nem valószínű, hogy ezres nagy-ságrendű számot tesznek ki.
A fenti adatok különböző háttérváltozók mentén is fontosak. Ezt most csak azon feladatellátási helyek szempontjából mutatjuk be, ahol a statisz-tikában azt jelentik, hogy működtetnek iskolai könyvtárat. Az adatok értel-mezésénél figyelembe kell venni, hogy – mint azt fentebb bemutattuk – két tényező rontja a statisztikai számokat. Az egyik, hogy a nem főállású könyv-tárosokat nem tartalmazza, a másik, hogy a több feladatellátási helyet ellátó kollégákat csak egyik könyvtárhoz kapcsolja. Mindezek mellett is a számok azt mutatják, hogy az egyes iskolai könyvtárakban milyen arányban tudnak nagyobb energia- és időbefektetéssel, így feltételezhetően magasabb színvona-lon szolgáltatni.
A számokból jól látszik, hogy intézménytípus szerint vizsgálva a gimnázium-ba járó tanulóknak nemcsak az iskolai könyvtári ellátásra van nagyobb esélyük, hanem a szakképzett könyvtárosi, könyvtárostanári támogatásra is. Az ő isko-láik könyvtárainak csaknem kétharmadában (65%) van a telephelyhez kötött
diplomás könyvtáros. Az érettségit adó szakképzési formában még nem jelentős a hátrány, az érettségit nem adó szakközépiskolák tanulói, pedagógusai viszont már 30 százalékponttal kisebb eséllyel kaphatnak diplomás könyvtárostól tá-mogatást tanulásukhoz, információs igényeikhez. Elkeserítő, hogy az általános iskolákban, ahol sok más mellett a könyvtárhasználat és az olvasás módszeres, tantervbe épített alapozása folyik, alig több mint egyharmados (37,3%) a sta-tisztikailag kimutatható, vagyis legalább félállású diplomás könyvtárossal való ellátottság. Vagyis ennyi helyen várható el, hogy a diákok módszeres könyvtár-használati képzésben részesülnek.
A településtípusonkénti különbség a könyvtárossal való ellátottságból is látszik.
Az esélyek itt sem egyenlőek. Érdekes adat, hogy a megyeszékhelyeken valamivel több feladatellátási helyen alkalmaznak könyvtári dolgozót, mint a fővárosban, de mindkét helyen 60% körüli az arány. A városokban a könyvtáros alkalmazása már csak 50% körüli az iskolai könyvtárat működtető feladatellátási helyeken. A kü-lönbség a községek esetén még nagyobb, ott az iskolai könyvtárak kevesebb mint négytizedének (36,2%) van „saját” könyvtárosa, diplomás viszont csak 12%-ának.
Természetesen ezen a területen is kimutathatók regionális eltérések. A leg-nagyobb különbség a diplomás könyvtárossal való ellátottságban van. Erre Kö-zép-Magyarországon kétszer akkora esély van, mint Észak-Magyarországon.
Az iskolai könyvtárosokra vonatkozó adatok értelmezése és validitása okozza a legtöbb kérdést az elemzések során. Ezek egy részét már említettük, de a szol-gáltatott adatok azt is egyértelműen mutatják, hogy az iskolákban nincsenek tisz-tában a vonatkozó szakkifejezésekkel (könyvtárostanár, könyvtáros, könyvtáros asszisztens, könyvtártechnikus). Véletlenszerű ellenőrzéseink azt mutatják, hogy a pedagógusi munkakörben és a nem pedagógusi munkakörben dolgozó kollégák statisztikai besorolása esetleges.
12.2.2.3. Az iskolai könyvtárak állományi adatai
2016-ban a 4313 közoktatási statisztikában szereplő iskolai könyvtár át-lagos állománya 12 016 könyvtári egység volt, mely 135 és 192 ezer között szóródott. A könyvtári állomány abszolút értéke kevés információt szolgál-tat a szolgálszolgál-tatóképességről. A korábbi, 2002-es IFLA/UNESCO nemzetközi ajánlások minimálisan 2500 könyvet ajánlanak a legkisebb iskolák könyvtá-raiba is36, az újabb 2015-ös ajánlás már nem ad meg irányszámot azzal a ma-gyarázattal, hogy ezt a helyi szempontok, igények szerint kell meghatározni,
35 Ez az adat is mutatja, hogy az iskolák statisztikai adatközlésével vannak problémák.
36 Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Végrehajtási elvek az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatához. In: Csík Tibor (szerk.): Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Könyv és Nevelés, 10. (2008) 4. melléklete.
Budapest : OFI-OPKM, 25. p.
hiszen egyre több az online és előfizetéssel elérhető forrás és a tantervi köve-telmények is eltérőek. Így a nemzeti sztenderdek kidolgozását ajánlja.37 A ha-zai jogszabály 3000 könyvtári dokumentumot határoz meg minimumként.38 Ehhez képest az átlagos 12 ezres állomány jónak mondható, de az állomány életkoráról, tartalmi összetételéről nincs adatunk.
A fent idézett irányelvek 10–15 körüli tanulónkénti könyvtári egységet ajánla-nak. A hazai statisztikai adatok szerint ott, ahol van könyvtár, átlagos 61,3 egység jut egy tanulóra, ami magasnak mondható, de itt is a minőség és az igényeknek való megfelelés lenne a fontosabb adat.
Intézménytípusonkénti bontásban vizsgálva láthatjuk, hogy az érettségit adó középiskolák állománya átlagosan jelentősen nagyobb, mint az érettségit nem adó intézményeké. A gimnáziumok könyvtárainak átlagos állománya 22 ezer egység, a szakgimnáziumoké ettől négyezerrel marad el. Ezekben az intézményekben az egy tanulóra eső könyvtári egységek száma is jelentősen magasabb, átlagosan 86 kötet. Az általános iskolák könyvtárainak átlagos állománya viszont csak fele a gimnáziumokénak. Ehhez nagyon hasonló az érettségit nem adó szakképzésben, a szakközépiskolákban. Látni kell viszont azt is, hogy az összesített állományok ada-tainak szóródása nagy, nagyok a különbségek az egyes iskolai könyvtárak között, különösen a gimnáziumi könyvtárak között.
A tartalmi összetételről rendelkezésünkre álló adatok közül a tankönyvek ará-nya a legfontosabb, legbeszédesebb, amiből a minőségre, a szolgáltatóképességre is lehet következtetni. Az állományok átlagosan több mint négytizede (42,6%) tankönyv, melyek fontosak és szükségesek az iskolai könyvtárakban, de azok más szolgáltatás részét képezik, így nem számítandók be, ha az iskolai könyvtár könyv-tári szolgáltatóképességét akarjuk vizsgálni. Ez az adat különösen aggasztó, ha a tendenciát is megvizsgáljuk. Kertesi és Kézdi majd tíz évvel ezelőtti adatai alapján a tankönyvi arány folyamatos és tartós növekedést mutat (5. ábra).39 Ez eredmé-nyezi a mai majdnem 50%-os állományi arányt.
37 Schultz-Jones, Barbara ‒ Oberg, Dianne (szerk.): IFLA Iskolai könyvtári útmutató.
2., átdolg. kiad., Budapest : Könyvtárostanárok Egyesülete, 2016. 38. p. https://www.ifla.org/
files/assets/school-libraries-resource-centers/publications/ifla-school-library-guidelines-hu.pdf [2017.09.30.]
38 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 2. mell. 2. I. 17.
39 Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: Olvasási kompetenciák és a könyvekhez való hozzáférés:
a települési és iskolai könyvtárak szerepe. A közoktatás teljesítményének mérése-értékelése című kutatási program keretében készült tanulmány. Bp.: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2008.
http://econ.core.hu/kutatas/edu/produktumok/konyv.html [2017.06.23.]
5. ábra Tankönyvek és arányuk az iskolai könyvtári állományban40
A tankönyvek aránya különösen a szakképzésben magas, de a kollégiumokat leszámítva mindenhol az állományok legalább egyharmadát teszi ki, az érettsé-git nem adó szakképzésben több mint felét, ami az amúgy is jelentősen kisebb állományokra vonatkoztatva azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban oktató iskolákban jelentősen kisebb valódi könyvtári állománnyal dolgoznak.
A tankönyves arányban a fővárosi iskolák szerepelnek a legjobb eredménnyel.
Ezeken a feladatellátási helyeken a könyvtárak állományai „csak” 38%-ban állnak tankönyvből. A többi településtípus esetén ez 42–44%.
12.2.3. Az iskolai könyvtári szolgáltatások és a szövegértési