Mely iskolai könyvtári statisztikai mutató megbízható és érvé- érvé-nyes a szövegértési teljesítmény előrejelzésében?

A fejezetben egy előzetes gyorselemzés eredményeit mutattuk be. Azok egyér-telműen azt mutatják, hogy azoknak az iskoláknak a tanulói, melyek működ-tetnek könyvtárat, jobb eredményeket érnek el az Országos kompetenciamérés szövegértési és matematikai tesztjein egyaránt. Ezen belül is fontos kiemelni, hogy az alulteljesítők aránya is kisebb ezekben az iskolákban. Az iskolai könyvtár léte önmagában viszont az iskolai pedagógiai hozzáadott értékével nem mutat egyér-telmű összefüggést.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak részletesebb mutatói közül azt láthat-juk, hogy ha van az iskolában az iskolai könyvtárhoz egyértelműen és látható óraszámban hozzárendelt személyzet, az szignifikáns pozitív összefüggést mutat a szövegértési és matematikai teljesítmények alakulásában, külön kiemelve, hogy a pedagógiai hozzáadott értékkel is pozitív az összefüggése.

Az iskolai könyvtár nyitvatartásából lehet következtetni a könyvtárosok lét-számára, óraszámára is. A hosszabb nyitvatartás együtt jár a jobb OKM eredmé-nyekkel, de a pedagógiai hozzáadott érték mutatójával nem. Vagyis úgy tűnik, hogy abban a könyvtáros végzettsége meghatározóbb, mint léte vagy hivatalos szolgáltatási ideje, munkaideje.

Az iskolai könyvtári állomány „eltankönyvesedése” valós pedagógiai veszély. Ezt mutatják adataink is. Ott, ahol a tankönyvek állománybeli aránya nagyobb, szig-nifikánsan alacsonyabb az iskola pedagógiai hozzáadott értéke. Az iskolai könyv-tárak gyarapítására hosszú évek óta nincsen garantált költségvetési keret. Az állam

által biztosított tankönyvek nagyobbik részét viszont állományba kell venni. Így a PHÉ mutatóval való összefüggést azzal magyarázhatjuk, hogy ma az iskolai könyv-tárak állománygyarapítása két tényezőtől függ. Egyrészt attól, hogy az iskolavezetés-nek, fenntartónak mennyire fontos az iskolai könyvtár, hiszen az amúgy is szűkülő iskolai költségvetésben vannak intézmények, ahol találnak lehetőséget állományfej-lesztésre. Másrészt attól, hogy a könyvtáros(tanár) mennyire elhivatott, mennyire jók a szakmai kapcsolatai, vagyis a tankönyvek mekkora arányát veszi könyvtári állományba, milyen alternatív pénzforrásokat talál (pl. iskolai alapítvány, pályázat, jótékonysági akciók) és milyen ingyenes beszerzési forrásokat tud megmozgatni (pl.

könyvadományok, OPKM, KTE, fölös jegyzékek, könyvgyűjtés, saját vásárlás).

Összességében azt mondhatjuk, hogy míg Kertesi és Kézdi a 2006-os ada-tokban nem tudott összefüggést kimutatni⁴⁸, addig a 2016-os statisztikai ada-tokat részletesebben, több mutató mentén vizsgálva az általános iskolákban az iskolai könyvtár léte és több mutatója pozitív összefüggést mutat a tanu-lók szövegértési teljesítményével. A fenti elemzések azt viszont nem világítják meg egyértelműen, hogy az összefüggés milyen irányú, mi az ok és az okozat.

Az okozati összefüggés többféle lehet:

• az iskolai könyvtári szolgáltatások vannak pozitív hatással a pedagógusok munkájára,

• az iskolai könyvtári szolgáltatások vannak pozitív hatással a tanulók tanu-lására,

• az innovatívabb, elhivatottabb pedagógusok, iskolavezetés igényli az iskolai könyvtári szolgáltatásokat,

• a jobb társadalmi, gazdasági, kulturális környezetben működő iskolák telje-sítménye jobb, ők jobban igénylik, megengedhetik maguknak az iskolai könyvtárat.

Bármilyen irányú is az összefüggés, azt láthatjuk, hogy az iskolai könyvtár indikátora lehet a szövegértési teljesítménynek. Ez utóbbi összefüggést 2016-os adatokon is szükséges még megvizsgálni, hogy történt-e változás. Emellett szük-séges újabb, az iskolai könyvtári munka minőségét mutató statisztikai adatok be-vonásával a fenti eredmények részletezése, és különböző háttérváltozók mentén való differenciálása.

A feltett kutatási kérdéseink között szerepelt, hogy használhatók-e, és ha igen, mely adatok. Erre egyértelmű választ nem tudunk adni. Ehhez az itt felvetett ér-telmezési és adatszolgáltatási problémákat alaposabban fel kell tárni.

48 Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: Olvasási kompetenciák és a könyvekhez való hozzáférés:

a települési és iskolai könyvtárak szerepe. A közoktatás teljesítményének mérése-értékelése című kutatási program keretében készült tanulmány. Bp.: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2008.

http://econ.core.hu/kutatas/edu/produktumok/konyv.html [2017.06.23.]

12.2.4. Felhasznált irodalom

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésé-ről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

Dömsödy Andrea: Az iskolai könyvtári szakfelügyelet 2002–2008 között. In:

Richlich Ilona (szerk.): A könyvtári szakfelügyeletről. Tájékoztató a 2002–

2008 közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményeiről. Budapest : OKM, 2009. 72‒84. p. (A könyvtári rendszer stratégiai fejlesztése, 4.)

http://ki.oszk.hu/sites/ki.oszk.hu/files/dokumentumok/a_konyvtari_

szakfelugyeletrol.pdf [2017.06.15.]

Dömsödy Andrea: Az információs műveltségről alkotott nézetek. Könyvtári Figye-lő, 57. (2011) 1. 40‒58. p.

http://ki.oszk.hu/kf/2011/04/az-informacios-muveltsegrol-alkotott-nezetek/

[2017.05.15.]

Dömsödy Andrea: Gyakorló iskolai helyzetkép. In: Cs. Bogyó Katalin ‒ Dán Krisztina ‒ Dömsödy Andrea: Útmutató a gyakorlóiskolák könyvtárainak szolgáltatásfejlesztéséhez. Budapest : Könyvtárostanárok Egyesülete, 2012.

127–136. p. (Kis KTE könyvek, 5.)

Dömsödy Andrea – Kámán Veronika: Nemzetközi iskolai könyvtári találkozó Zág-rábban. Könyv és Nevelés, 18. (2016) 3. http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-ne-veles/nemzetkozi-iskolai-konyvtari-talalkozo-zagrabban [2017.10.25.]

Dömsödy Andrea: Iskolai könyvtárak Magyarországon – Amit a jog és a sta-tisztika mutat. In: Fülöp Hajnalka (főszerk.): Modern Iskola. Budapest : Könyvtárellátó Nonprofit Kft., 2017.11.07.

http://moderniskola.hu/2017/11/iskolai-konyvtarak-magyarorszagon-amit-jog-es-statisztika-mutat/ [2017.12.21.]

Horn Dániel: Az iskolai hozzáadott érték mérése. In: Széll Krisztián (szerk.): Mit mér a műszer? A tanulói teljesítménymérések alkalmazhatóságáról. Budapest : Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. 63–90. p.

Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Végrehajtá-si elvek az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatához. In:

Csík Tibor (szerk.): Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle.

Könyv és Nevelés, 10. (2008) 4. melléklete. Budapest : OFI-OPKM, 17‒46. p.

Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: Olvasási kompetenciák és a könyvekhez való hoz-záférés: a települési és iskolai könyvtárak szerepe. A közoktatás teljesítményének mérése-értékelése című kutatási program keretében készült tanulmány. Bp.:

MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 2008.

http://econ.core.hu/kutatas/edu/produktumok/konyv.html [2017.06.23.]

Lance, Keith Curry – Schwarz, Bill – Rodney, Marcia J.: How Libraries Trans-form Schools by Contributing to Student Success: Evidence Linking South Caro-lina School Libraries and PASS & HSAP Results. Columbia South CaroCaro-lina : SCASL, 2014. 78 p.

http://www.scasl.net/assets/phase%20i.pdf [2017.06.21.]

Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei. Budapest : Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztálya, 2017.03.24.

https://dari.oktatas.hu/files/kozerdeku/kir_feladatellatasi_

helyek_2017_03_24.xls [2017.04.28.]

Országos kompetenciamérés technikai leírás. Budapest : Oktatási Hivatal, (é.n.) 163 p.

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/unios_

tanulmanyok/OKM_Technikaileiras.pdf [2017.12.31.]

Schultz-Jones, Barbara ‒ Oberg, Dianne (szerk.): IFLA Iskolai könyvtári útmu-tató. 2. átdolg. kiad. Budapest : Könyvtárostanárok Egyesülete, 2016. 76 p.

https://www.ifla.org/files/assets/school-libraries-resource-centers/

publications/ifla-school-library-guidelines-hu.pdf [2017.09.30.]