H a n a p j a i n k b a n a,z a n y a g i téren t a p a s z t a l h a t ó előhalaclásnak okait és módjait figyelembe vesz-s z ü k : u g y t a l á l j u k , h o g y az a n y a g i g y a r a p o d á vesz-s az e g y közös czélra t ö r e k v ő erőknek összepontositása, és közreműködése által válik lehetségessé.
N a g y tehetség a n a g y eszmét megteremti, sőt a kivitel módozatait közvonalozza. De az eszme megtestesitéséhez m e g k í v á n t a t i k , h o g y a kivitelre szükséges erők ne h i á n y o z z a n a k ; mert k ü l ö n b e n a z o k n a k k ö z r e m ű k ö d é s e n é l k ü l a n a g y eszme csak az óhajok t á r g y a marad. E z okból l á t j u k az élet-ben azon n a g y o b b m é r v ű m o z g a l m a k a t , és sorako-zásokat, melyek bizonyos k i t ű z ö t t a n y a g i czélok elérésének módozatai k ö r ü l történnek.
/
E s e részben el kell i s m e r n ü n k , h o g y a kiví-vott eredmény a v á r a k o z á s n a k t ö b b n y i r e megfelel.
Egyes, e nemben buzditó példák m á s o k a t is hasonló sorakozásra lelkesitenek. E z uton jöttek létre azon t á r s u l a t o k , intézetek, és egyletek is, me-l y e k , midőn egyesek szükségme-leteinek fedezésére, v a g y g y a r a p o d á s á n a k elősegítésére segédkezet n y ú j -t a n a k : e g y ú -t -t a l s a j á -t h a s z n u k a -t is h a -t h a -t ó s a n m u n k á l j á k .
De mivel az ember nem csak testből áll, és a szent k ö n y v szerint nem csak k e n y é r b ő l él : azért kell, h o g y a szellemi téren is előhaladjon, és lelké-nek Istentől k a m a t o z á sra n y e r t tehetségeit u g y fog-lalkodtassa, h o g y a k i v á n t k a m a t o k a t is lefizethesse, és egyszersmind a szép, jó, és igaz elsajátítása által gazdagitsa lelkét, melynek fő boldogsága a b b a n áll, ha Isten parancsait t a r t j a i r á n y a d ó k u l , és czélját u g y , mint tetteit azok szerint iparkodik elintézni.
Nem lehet tagadni, h o g y a világ ez i r á n y b a n is a régibb időkhöz képest n a g y haladást képes
föl-m u t a t n i . Csak az sajnos, h o g y a világ ez érdeföl-mben
sokszor azt nevezi a szellemi téren való előhaladás-n a k és műveltségelőhaladás-nek, ami e szép előhaladás-nevezetre épeelőhaladás-n nem érdemes. Mert a k i n y i l a t k o z t a t o t t igazságok ismerete óta az ember v é g c z é l j á n a k biztos t u d a t á -val bir. Nem szükséges tehát, sőt nem is szabad neki az i r á n y és módok fölött kételkedni, melyek szellemi kiképeztetését elősegiteni h i v a t v á k ; m i u t á n az ut és elv m e g h a t á r o z t a t o t t , m e l y t ő l b ű n n é l k ü l eltérni nem lehet.
H o g y a v i l á g b a n mégis sajnosan t a p a s z t a l h a t ó czéltévesztett törekvések f o r d u l n a k elő, nem
szük-ség m o n d a n u n k . .Ezeknek m e g a k a d á l y o z á s á r a és némi ellensúlyozására m e g k í v á n t a t i k , h o g y az igazság érzetében j ó a k a r a t o t , és az erőknek oly m u n -k á s s á g á t t a n u s i t s u -k , minőt az ellenfél czéljána-k - ki-vitelére pazarol.
Különösen a népnevelés ü g y e az, melynek szol-g á l a t á b a a mostani divat s z e r i n t azok is beszeszol-gőd- beszegőd-tek, és az ü g y élére, illő zsold mellett, vezérekül fölléptek, kik a t á r s a d a l o m b a n mind ez ideig m á s téren mozogván, időt sem n y e r h e t t e k arra, h o g y a dolgot behatóan t a n u l m á n y u k t á r g y á v á tehették volna. Az ily vezéreknél a z u t á n nem a hosszas t a n u l m á n y o z á s , é s az evvel kapcsolatos tapasztalás, h a n e m a fölülről k a p o t t vezényszó adja meg az i r á n y t . H e l y z e t ö k a sultán által tévedésből kine-vezett főtisztéhez hasonló, ki a hivatal megnyerése u t á n a képességet Mohamedtől remélte elnyerhetni.
Pedig a k ö z m o n d á s azt t a r t j a , h o g y a minek az em-ber nem mestere, a n n a k , b e a v a t k o z á s a által h ó h é r j a szokott lenni.
S o k a k n a k rosz alapra épitett meggyőződése az, h o g y a népnevelést a vallásban való o k t a t á s nélkül is sikeresen lehet eszközölni. E m u n k á j u k -n a k keresztülvitelébe-n a z u t á -n oly téves u t a k r a le-csavarodnak, melyeken a k i t ű z ö t t czélhoz eljutni
23
épen nem lehet, sőt a gondolkodó vezér, ha elég ön-erővel bir az igazság kimondására, kénytelen be-vallani, hogy az eddig koptatott ut nem czélirá-n y o s : és ezért arról le kell térczélirá-ni, lia a h a z á czélirá-n a k eczélirá-n- en-gedelmes, szorgalmas, példás, és békeszerző polgá-rokat akar nevelni. Az ut pedig e czélra az egyház által kijelöltetett, valamint a mód is, melynek hasz-nálatától óhajtott siker várható. E mód pedig nem más, mint a vallás alapján eszközlött népnevelés.
Mert vallás nélkül nevelni, annyi, mint czél-hoz jutni a k a r n i az eszköz használása nélkül. A reál ismeretekkel kibélelt fö't pedig műveltnek mon-dani, nevetséges dolog. Már a régi p o g á n y világban is megkívántatott, hogy a bölcsek és államférfiak egyéb t a n u l m á n y a i k mellett az istenek történeté-nek ismeretével birjanak, és azokat tiszteletben tartsák. Az embert nemessé, műveltté mindenesetre az teszi, ha kikitörő szenvedélyeit fékezni tudja, ha indulatain uralkodni tud, ha vágyai az igazság rová-sára ki nem terjeszkednek, és ha az életben előfor-duló kellemetlenségek benső békéjét megzavarni nem képesek. E szép vonások pedig csak abban lel-hetők fel, ki vallásos nevelésben részesült.
Mivel pedig az ellentáborban fölállított tanmó-dozatok, és népnevelési egyletek épen a r r a látsza-n a k törekedlátsza-ni, hogy az emberi látsza-nem legdrágább csemetéi, — a gyermekek vallási közönyösséget
ta-nuljanak, és az embert összehalmozott reál ismere-teik u t á n tartsák műveltnek, semmi tekintettel a n n a k vallásos meggyőződésére : azért szükséges, hogy a kath. hivek között is katholikus népnevelési egyletek alapíttassanak, melyek oda működjenek, hogy a nevelés körül előforduló téveszmék a ke-resztény szivekből kiirtassanak, és kellő értékükre szállíttassanak le.
E mellett a kath. népnevelési egyletek hasznát még a következőkben találjuk :
1. Minthogy a kath. népnevelési egyletek egy-házi és világi tagokból állanak, szükségképen követ-kezik, h o g y az ily tömörülés által a kitűzött nemes czél h a m a r a b b elérhető. A szétágazott, és ellentétes erők egymást megsemmisítik : az összetartás pedig, kivált a czél szentségének öntudatában, csodával h a t á r o s eredményeket képes fölmutatni.
2. A g y a k o r l a t s a helyes t a n u l m á n y nem egy üdvös eszmét kelt a népnevelés ügye körül, melyek-nek életbeléptetése szükséges, ha a kitűzött nemes czélt elérni a k a r j u k . A népnevelési egyletek az ily ú j o n n a n felmerült eszmék mikénti foganatosításáról tanácskozni hivatvák.
3. Sajnosan tapasztaljuk, hogy a szenvedélyek, és k o r u n k uralkodó hibái a kisebb nemzedékben is igen g y a k r a n előtűnnek. A közmondás és a tapasz-talás szerint pedig áll azon igazság, hogy a milyen az ember kis korában, olyan lesz az öregségében is.
T e h á t mig a gaz kicsiny, addig kell azt irtani. „Dum parvus est hostis, interfice" ; — mert különben Ho-rácz szerint: „Quo semel est i m b u t a r e c e n s servabit odorem testa diu." K o r u n k ezen elhatalmasodott hibái fölött a népnevelési egylet, mint valami or-vosi tanács tanácskozik, és oly lelki ovosságokat n y ú j t lelki betegségben sinlődők számára, melyek a bajt sikeresen meggyógyítják.
4. N a g y csalétkül szolgált a kath. iskolák több helyt történt elközösitésére főleg azon körülmény, hogy az ellentábor emberei, a katholikusoknál meg-levő eddigi g y a k o r l a t kisebbítése és népszerütleni-tése mellett, az iskolaügyek gondozását a szülőkre bizták ; ujjal m u t a t v á n a felekezeti iskolákra, hol szerintök a nép az iskolai ügyektől elzáratik, és azokban a papi hatalom egyedáruskodása divik. E rágalomteljes állítást iskolánk jelen kezelése is meg-dönti. E s megczáfolják azt a népnevelési egyletek is, melyek különösen azért hasznosak, mert azok-ban a szülők is megjelenhetvén, a t a n ü g y iránt ér-deklődni fognak, és igy tér n y i t t a t i k nekik, hogy az eszmecsere után iskoláikat a legjobb meggyőző-dés szerint kezelhessék.
5. Minthogy divatba jött a kath. rendszert, bármily czélirányos legyen is, ócsárolni, és mint-hogy a k o r m á n y nem egy alkalommal az áramlat által magát elsodortatni engedi : ezen ingadozó álláspontnak szükségképi kifolyása az, h o g y g y a k -r a n oly kétes ké-rdések me-rülnek föl, melyeknek a k o r m á n y iránt rokonszenvező megoldása a kath.
ü g y n e k esnék h á t r á n y á r a . H o g y tehát az igy elő-térbe tolt kérdésekre illetékes válasz adassék, és a j ó a k a r a t ú szülők e részben tájékozva legyenek, a
népnevelési egyleteknek fő és nemes feladata, a föl-tett kérdések minden oldalróli megvitatása után, az irányadó elvet megállapítani.
Az egyletek ezen korszakában oda kell töre-kednünk, hogy a kath. népnevelési egyletek minél több helyen megalakuljanak, és az egyház és haza javára n a g y buzgalommal működvén, óhajtott vi-rágzásnak örvendjenek. Házy István.
Kecskemét és Nagy-Kőrös hitélete a múltban és jelenben.
(Folyt. 1. a ,Rell. 12. számát.)
VIII. A török iga mindinkább súlyosbodott, tehát béke és egyetértésre lett volna szükség, és a protestánsok háttérbe
181 szorítva a liazai érdekét, a szabadság jótéteményeit, ismét vallási viszálykodásokat szítottak; és Lipótnál (1657—1705.) folytonosan sérelmekről panaszkodtak, holott épen ők voltak, kik a katholikusok ellen támasztott sérelmeket vérrel is festegeték.
A protestáns prédikátorokat igen sértette ez időben, hogy sokan, különösen a főbb családok tagjai közül, a római kath. egyház kebelébe visszatértek. Ezen örvendetes jelen-ségek nemcsak távol, hanem Kecskeméten is felmerültek.
Gyöngyösi Chrysostomus főnöksége idejében 1658-dik évben gróf Wesselényi Ferencz nádor előtt Pozsonyban, a katholikusok és kálvinisták a templom és melléképületei iránt egyezkednek, hogy mily eredménynyel ? arról a kö-vetkező okirat ád kellő felvil i gositást.
Nos Comes Franciscus Vesselény de Hadad, perpetuus in Murány, Regni Hungáriáé Palatinus, et Judex Cumano-rum, neonon serenissimi Principis Domini Domini Leopoldi Dei Gratia Hungáriáé, Bokemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sla-voniaeque Adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik ez Levelünk rendiben. Hogy minek utána az mi Kecs-keméthi mezei Városunkban lakozó Pápista és Kálvinista valláson lévő rendek között minémü sekrestye és kápolna végett valami villongások indíttattak volna, azon Rendek egynehány ízben hozzánk folyamodván magok injuriáit és praetensióit ab utrinque előnkbe terjesztették, kikről paran-csolatokat is adtunk ugyanazon rendekre, hogy az ilyetén villongásnak békét hagyván, éllyeuek egymás közöt keresz-tényől, és csendes békességben, de mindazáltal látván mi,
hogy azon controversia ottan közöttök nemhogy eltemette-tett volna, de sőt napról napra jobban gyuladván és gyöke-rezvén, ujabb-ujabb villongások támadtanak közöttök, ahoz képest azon Rendeket pro complanatione huiusmodi contro-versiae inter ipsos ortae magunk eleibe hivattuk, kik alkal-maztatván magokat az mi Attyai és Keresztényi intésünk-hez, feljöttek hozzánk ide Posomban, és nevezet szerint Kál-vinista Rendről Ágoston György feő Biró, nemes Bán Ger-gely, Csaba János és Vargha Mihály ; az Pápista részről peniglen Czebe Pál, Szabó István, Nagy Miklós, Farkas Miklós és Nagy János, ab utrinque maguk Principálisainak elegendő plenipotentiájával előttünk compareálván, és az mi Attyai intésünket amplectálván, akarván inkább csendes békességben s keresztényi szeretetben Istennek szolgálni, hogy nem mint egymást boszusággal és gyűlölséggel illetni, és idegen szemmel nézni, s e miá ez Földes uroknak fejeket fájdalni, illyen Attyaífiságos és örökké kösztök megmara-dandó, magok és Successorinak javára és hasznára ab utrin-que előttünk kezeket beadván, végezésre és contractusra léptenek. Et Primo quidem az Kálvinista renden lévők, azt az kü Templom mellett lévő sekrestyét, az Városon kivül való kápolnával edgyütt, melyet az Pápisták ujonan épitet-tek (azon kő Templom egyébbaránt is Catholikusoké lévén) fellyebbmeg irt Kecskeméth Városunkban lakozó Pápisták-nak, és successoriPápisták-nak, örökben, és meghihatatlanul engették, semminémő Jussokat, kit most avagy jüvendőben azokban avagy fundusiban praetendálhatnának, magoknak avagy Successorinak föl nem tartván, illyen mindazonáltal oka alatt: hogy ha jüvendőben az Romai valláson lévő keresz-tények azon kü Templom mellett lévő Sekrestyén, avagy
talán Templomon is valami igazítást, és épületeket tétetné-nek, azt az Kálvinisták templomának nyilvánvaló kára és fogyatkozása nélkül cselekedgyék. Secundo : Hogy azt az sovént, melyet az Kálvinisták az kő Templom Torony alatt lévő ajtajának közöpéig vittenek, egyenesen egyik végét az Cinterem falához, más végét az Torony kő lábjának felső széllyéig vigyék, ugy, hogy azon sovént, a dato praesentiuin két hónap alatt, az mostani helyéből fellyebb helyeztetni tartozzanak. Tertio : Ellenben ismét az Római Valláson lé-vők is azt az fa Templom körül valófundust (az fa Templom egyébbaránt is az Kálvinista Attyafiaké lévén) mind nap-kelet és mind nyugat felé extendáló darab Czinteremmel edgyütt, ugy az mint eddig is azon fa Templomhoz birtak, (mellyet az régi végezés szerint magokénak praetendáltak lenni az Pápisták) örökben és meghihatatlanul az Kálvi-nista valláson lévőknek, és successorinak cédálták, és fate-álták, ugy tudniillik, hogy az napkelet felé való mostani sövény helyben maradván, az másik kő toronynak felső oldalától fogvást igyenesen (a mint fellyebb is meg van irva) az napnyugat felől való czinteremnek kő faláig vitessék illyen okkal : hogy az magok részéről Czinterim körül való kő falt ne roncsák, hanem épicsék (hasonlóképpen az P á -pisták is az magok részéről való kő falt tartoznak építtetni) és az Templomot is ugy csinállják az Kálvinista Atyafiak, hogy az Római Valláson lévők is ha idő jártában valami igazítást azon sekrestyének, avagy templomnak kő falain akarnának tenni, avagy tétetni, az Kálvinisták temploma felől való falaihoz aditusuk lehessen. Ezt mindazáltal az többihez hozzá adván, hogy senki se az Pápisták, sem az Kálvinisták közöl, ez iránt az ott való Pátereket, avagy azöknak Successorit, sem az Pápista renden lévő Embe-reket, hasonlóképpen az Praedicatorokat, azoknak Successo-rit, és az több Kálvinista renden lévőket is semminémő szín alatt az Töröknek, avagy az Földes Urának bévádolni ke-mény büntetés alatt ne merészellye, sőt noha senki egymás-nak szemére ne vesse, ez volt, ama volt, avagy te voltál ennek az oka. Quinto et ultimo : hogy valamely fél ezen Vé-gezést mindenestől, avagy némely részeiben violálná, pört indítana, avagy Vármegyéket ez iránt futná, toties quoties Ezer Tallér büntetésben azonnal maradgyon, mely bünte-tésnek fele az Földes Uraknak, fele penig az meg álló fél-nek cédállyon. Melyfél-nek nagyobb bizonságára és erősségére attuk nekik ez pecsétes levelünket, kezünk írásával meg erősítvén. Actum in Libera ac regia Civitate Posoniensi die Vigesima quinta Mensis February Anno Domini Millesimo Sexcentesimo Quinquagesimo Octavo. Comes F. Wesselény.
mp. (Pecsét.) Petrus Bosnyák Secretarius. mp. (Folyt, köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
l'estj márczius 17. A k ö z o k t a t á s ü g y i b u d g e t t á r g y a l á s a . Hazánk alkotmányos aerajában nem csak a hírhedt vasutakra, hanem a közoktatás ügyre évenként megszavaztatni szokott összegek is, nevezetes momentumot képeznek mindenha. Nem azért mondjuk ezt, mintha talán sokalnók az áldozatot, melyet a nemzet a népnevel és oltárára önmagában véve tesz, mert népünk müvelódését senki sem óhajtja jobban, mint épen mi; azért mi, lia a népnevelést általában tekintjük, eltekintve azon iránytól, mely
nap-23*
a i n k b a n a főszerepet játszsza, és a melynek inkább, amint látszik, mintsem a népnevelésnek kedveért szavaztatnak meg a százezrek, sőt milliók : ugy szives örömest veszünk részt, habár a parlamenten kivül a kivánatos összegek meg-szavazásában. De mint épen jeleztük, minthogy nézetünk szerint inkább a felekezetnélküli hitetlenség, mintsem a tulajdonképeni népnevelés szolgál rugóul az összegek meg-szavazására, ez az, a mi bennünket évről évre megdöbbent,
valahányszor a közoktatásügyi budget tárgyalása alkalmá-val olvassuk a százezreket, melyeket a nemzet képviselői megszavaznak ; ez az, a mi miatt soknak, feleslegesnek és azért pazarlásnak tartunk minden krajezárt, melyet a kép-viselőház a közoktatás czimén megszavaz.
E néhány év alatt, hogy a nemzet önsorsa felett f ü g -getlenül rendelkezik, már milliók áldoztattak a népne-velés ügyére, vagyis inkább mondjuk ki, hogy a képviselő-ház e néhány év alatt néhány milliót vett ki az adózó hon-polgárok zsebéből, hogy a honhon-polgárok gyermekei saját pénzükön szivják be a közösiskolákban elhintett hitetlen-ség mérgét, és igy saját gyermekeik erkölcsi meggyilkolásához az eszközt önmaguk nyújtsák. Es talán ez évben j a -vult a mérleg a hit, az erkölcsösség javára ? Talán megeléglette már a képviselőház az eddig elpazarolt összeget ? T a -lán megkíméltetnek a 'polgárok a lelkismereten elkövetett erőszaktól, hogy megfizessék a gyermekeik részére hivata-losan készitott mérget? Ha léteznék valaki, ki ez ábrándban élne, azt nagyon hamar kijózaníthatja egyetlen tekintet a népnevelés czimén megszavazott összegre. Több mintnyolcz-százezer és majdnem kilenczmintnyolcz-százezer forintot tesz ki ez ösz-szeg, mely a közoktatásügyi ministerium rendelkezésére ada-tott, hogy vele, mint mondatik, a .népnevelés ügyét' elő-mozdítsa.
Az irány tehát, melyet az alkotmányos aera minden téren, és igy az iskolában is inaugurált, mint a fentebbi tétel bizonyitja, a jövőben is fentartatik, a képviselőház az országot még ma is elég erősnek hiszi anyagilag és erkölcsi-leg, hogy kilenczszázezer forintot kiadjon méregre, mely az iíju nemzedék erkölcsi öntudatát aláássa; még ma sem jutott azon öntudatra, hogy „minden ország talpköve a tiszta e r
-kölcs" ; mert azt tudnunk kell, hogy a .népnevelés ügyé'-nek czime alatt a közoktatási budget rovatai közt nem más, mint a közösiskolák értetnek, azon iskolák, melyek mai n a -pig nem tudnak más gyümölcsöt felmutatni, mint az ifjúság közt elharapózott fegyelmetlenséget, az elvadulást, az erköl-csök sülyedését, a vallási ismereteknek a zérusra leolvadá-sát anélkül, hogy e mérhetlen károkat csak távolról a leg-kevésbé is pótolni képes lenne az előhaladás más tudomá-nyok terén, mert itt is csak hanyatlás, de nem haladás szemlélhető és ez az oka, amiért mi minden krajezárt pa-zarlásnak tartunk, melyet a képviselők a népnevelés czimén megszavaznak.
Nem tudjuk, ha váljon képviselőink gondoltak-e rá, hogy mily felelősség háromlik rájuk a megszavazásnál e pontban ; de azt előre látjuk, hogy el fog jönni az idő, mi-dőn a történelem elfogja itélni, valamint általában az irányt, mely most hazánkban honol, mind különösen azt, melyet iskolánkban uralkodóvá tenni iparkodnak és a romboló kö-vetkezményekért azokat fogja felelőssé tenni, kik képessé
tették a ministeriumot, mert az eszközt kezébe adták, hogy akkor, midőn a népnevelés ügyén más, és pedig a nemzetre nézve üdvös módon lendithettek volna, a közösiskolák által a nemzetrontó irányt fentarthassa. Mert ez tagadhatatlan, hogy valamint eddig a felekezeti iskolák a rendelkezésökre álló eszközökkel a népnevelés ügyét előmozdították, ugy jövőben még hathatósabban felelhettek volna meg felada-tuknak, ha az eddig megszavazott és a nemzet dechristiani-zálására kidobott enormis összegek a felekezetek közt arány-lagosan kiosztattak volna. Ez megfelelt volna az igazság-nak, a nemzeti érdeknek, holott most mindkettő megsérte-tik ; az előbbi, mert nevezetesen épen a kath. honpolgárok rovására esik, kik legtöbbet fizetnek és semmit sem k a p -nak, a másik, mivel a nemzet érdeke követeli, hogy polgá-rai vallásosak legyenek. De fájdalom, ma az igazságnak nincsen uralkodó napja, a sötétség fejedelmének planétája alatt haladunk — alnélységbe, pedig egy év alatt, amennyire a közösiskola szekerének haladása ismét biztositva van, nagyon közel juthatunk az erkölcsi megsemmisüléshez, vagy meg is semmisülhetünk.
E szomorú momentumon és ama másik körülményen kivül, hogy a .felekezetien' állam ez évben sem felejtkezett meg a .szegény' protestánsokról, kiknek mai napság a k a -tholikusok különös kormányi kegyelem folytán tributariu-sai, még egy momentumot kell emlitenünk a közoktatási budget tárgyalásából, mely benünket legközelebb érint és érdekel, tudniillik azon interpellatiót, melyet Ugrón Gábor képviselő ur intézett a pénzügy- és közoktatásügyi minister urakhoz, az erdélyi kath. árvák visszatartott pénzalapja és annak kamatjai ügy eben.
Ugrón Gábor képviselő urnák volt már alkalmunk köszönetünket kifejezni, midőn a közoktatásügyi minister ú r -hoz intézett interpellatiója által világosan bebizonyitotta minden hivatalos tagadás daczára, hogy a közösiskolák a hitetlenség, vallástalanság fészkei, honnan a communardok kerülnek ki, ugyanezen köszönetet ismételjük jelenleg a ka-tholikusok nevében, habár nem sikerült is oly választ nyer-nie egyik minister ur részéről sem, mely a méltán felhábo-rodott kath. közvéleményt megnyugtathatná és egygyel megkevesbítené a kath. gravamenek számát; legalább volt mégis valaki, aki az ügyet az ország színe előtt szóba hozta.
Mert jogosan kérdhetjük még ma is, az adott válaszok után is: foge, akare, és mikor a ministerium az e r -délyi kath. árváknak igazságot szolgáltatni ? Évek multak már el, hogy az erdélyi katholikusok jogai csorbát szenved-nek, évek, hogy az erdélyi kath. árvák éheznek ; de mind a jogsérelem, mind az árvák éhezése csak annyit volt képes évek óta eredményezni, hogy a közoktatásügyi minister ki-nyilatkoztatta, hogy ő a kérdéses alapok jogi természetére nézve tisztába van ; a pénzügyminister pedig azt válaszolta, hogy még nem volt ideje tanulmányozni az ügyet, de majd hozzá lát. Megnyughatunk-e ily válaszokon ? Ki tudja, mit ért a közoktatásügyi minister ur az alatt, midőn mondja, hogy ő az alapok jogi természete felől tisztában van ? Miért nem mondta a minister ur, hogy ő az alapok kath. jogi ter-mészete felől van tisztában ? Ami pedig a pénzügyminister ur válaszát illeti, tapasztalatból tudjuk, hogy mennyi időre van ott szükség, midőn a kath. alapok tanulmányozásáról
183 van szó, ezt már a minister ur válaszából is kiolvashatjuk, ki már most is avval mentegette magát, hogy az ügy nagyon bonyodalmas. Bennünket tehát a válaszok ki nem elégitenck, mert a legjobb esetben is csak azt véljük, hogy legalább is el fog néhány év telni, mig az erdélyi katholikusok az ala-pokhoz hozzá jutnak, ha ugyan jutnak. Mi ennélfogva na-gyon indokoltnak találnók, ha az erdélyi katholikusok, vagy felírnának a pénzügymimsterhez, vagy, amit még
czél-szerübbnek találunk, ha küldöttségileg sürgetnék a minis-ter urat az ügy mielőbbi és gyorsabb tanulmányozására, mert különben nem tudjuk mikorra számithatnak rá, hogy jogos vagyonukhoz hozzá jutnak ; erdélyi katholikus
test-véreink tudjuk, hogy sokat buzogtak már ez ügy mellett, ne lankadjanak továbbra sem, fáradságuknak talán mégis
test-véreink tudjuk, hogy sokat buzogtak már ez ügy mellett, ne lankadjanak továbbra sem, fáradságuknak talán mégis