RELIGIO.
KATH. E G Y H Á Z I S IRODALMI F O L Y Ó I R A T .
H A R M I N C N E G Y E D I K É V F O L Y A M .
Előfizethetni minden kir.
postahivatalnál: Budán a szerkesztőnél, Pesten Ko-csi Sándor nyomdai iro-dájában, országút 39-dik szám alatt, hova a neta-láni,nyitott levélben bér-mentes reclamatiók
inté-zendők.
Pesten, január9. 3. I. Félév, 1875.
Tartalom. Amerikai állapotok ,ázsiai' viszonyaink között. — Részletezések. — Egyházi tudósítások : Pest. Liberális csepűrágók és szemfényvesztők. Boroszlo. Nordenflyclit főnök önigazolása. Posen. Vadászat a titkos pápai delegatusra.
Svajcz. A szövetségi gyűlés még karácsony előtt sietett hazajönni. Baden. Az egyházi üldözésben felhasznált gonosz-ságok. Frankfurt. A ,kultiírkampf' első áldozata. — Vegyesek.
Amerikai állapotok
, á z s i a i ' v i s z o n y a i n k k ö z ö t t . IV.
„Népnevelés" a csábhatásu jelsző, mely ko-r u n k b a n h a n g z i k mindenfelé, melyko-re a vén E u ko-r ó p a u g y a n nem igen sokat, U j - a m e r i k a ellenben mesés összegeket áldoz, és melynek fájdalom ! még sin-csen meg azon eredménye, mely a valódi népneve-léstől joggal remélhető.
Az amerikai unió n y u g a t i államaiban, jelesül : Ohio, Indiana, Illinois, Missouri, Missisippi, Ala-bama, Luisiana, Archansas, Miehsigan és Florida á l l a m o k b a n 7,952, 538 acre föld van a népiskolák, és 508,000 acre a fensőbb tanintézetek számára ki-hasítva, melynek becse középszámitás szerint csak-nem 100,000,000 dollárra tehető. A régibb államok-b a n pedig, hol m á r a föld csaknem kizárólag ma-g á n v a ma-g y o n t képez, számos és ima-gen j e l e n t é k e n y is-k o l a - a l a p i t v á n y léteziis-k, és hol ez az isis-kolaczélois-kra elégtelen, ott a t a n o d á k alapitása- és f ö n t a r t á s á r a tan-díj fizettetik. E tandijt minden polgár köteles fizetni, a k á r nőtelen, a k á r nős, — a k á r gyermekes, a k á r gyermektelen.
A t ö r v é n y értelmében minden towns hipnek (kis község) nyilvános, azaz : állam iskolával kell birni. E z iskolák mind a trustee-k fölügyelete alatt állnak, kik minden év november h a v á b a n az iskola-kertilet által v á l a s z t a t n a k . A trusteek hatásköréhez a tanitók választása és eltávolítása is tartozik. A t a n i t ó k a r férfiakból és nőkből áll. A nőtanitók ren-desen az alsóbb o s z t á l y o k b a n , v a g y az elkülönzött l e á n y - i s k o l á k b a n , a férfitanitók pedig a felsőbb osz-t á l y o k b a n , v a g y a kizárólagos fiu-iskolákban alkal-m a z v á k . Néalkal-mely aalkal-merikai városban, péld. St. Louis-b a n a nőtanitók kiváló pártolásLouis-ban részesülnek. Ott
a n y i l v á n o s o k t a t á s csaknem kizárólag l a d y kezek-ben van, u g y h o g y az m i n t e g y a nők kiváltsága lenni látszik. E város 38 n y i l v á n o s i s k o l á j á b a n csak 38 férfi — és 324 nőtanitó m ű k ö d i k ; sőt a tanítóképezde igazgatója is 1870-ben e g y l a d y volt.
A t a n i t ó k és t a n í t ó n ő k fizetése 600 és 1500 dollár közt változik. ') A trusteek fölött e g y iskolafelü-gyelő áll, ez pedig a városi town-tanácstól függ»
mely is az i s k o l á k r a és intézetekre íorditanó pénz-összegeket h a t á r o z z a meg.
A trusteek, élőkön az iskolafelügyelővel, ha-t á r o z z á k meg az iskolakönyvekeha-t, a ha-tanha-terveha-t, az iskola- és a szünidőt. F ö l ü g y e l n e k a tanitásra, és az iskolába azaz a g y e r m e k e k b e s a j á t szellemüket lehelik be. Vallási, politikai és socialis állásokhoz képest v á l a s z t j á k a tanítókat és tanitónőket, kik is teljesen tőlük f ü g g n e k és a g y e r m e k e k e t egészen az ő k é n y ö k és kedvök szerint dresszirozzák.
Az iskolafelügyélök és a trusteek mi fizetést sem húznak.2) N e k ü n k is v a n n a k a kath. iskolák elkö-zösitésében, s ez által az ország terheinek növelésé-ben f á r a d ó iskolafelügyelőink, kik a z o n b a n elég a m e r i k á t l a n u l „ n a g y s á g o s " czimökhöz a r á n y l a g o s uri fizetést k a p n a k . Denique mi csak s z ö r n y ű úr-h a t n á m - n e m z e t v a g y u n k , osztjuk bőven a úr- hivata-lokat, a pénzt még bővebben, és midőn azt l á t j u k , h o g y az előbb a papiron kidolgozott „ a l k o t m á n y "
t o n t a r t á s á t m á r aprópénzzel sem győzzük, k i a d j u k a jelszót, s e jelszó a gazdag Amerika, mely azon-ban, mint b e h a t ó b b t a n u l m á n y o k u t á n hüledezve l á t j u k , még iskolafelügyelőit sem fizeti. F i donc ! . . .
„ M e g y ü n k A m e r i k á b a " . — Ah, dehogy m e g y ü n k : h á t mit c s i n á l j u n k azzal a sok iskolafelügyelővel?
E z e k n e k nem kell ám A m e r i k a . . . H á t hova me-g y ü n k ? — Azt m a me-g u n k sem t u d j u k ; csak azt az
Kist, 312. — 2) U. O. 313.
egyet tudjuk, hogy í-oszul megyünk. A protestáns, sőt keresztény ellenes politikának n é h á n y évi tékoz-lása tönkrejuttatta immár szegény h a z á n k a t ; bi-zony ideje, hogy a katholicismusnak az isteni és emberi jogokat őszintén respectáló politikája mentse meg zilált hazánkban azt, a mi még menthető.
Vissza kell tehát térni azon bölcs elvekhez, melyek hazánkat a n n y i bel- és külviszály között föntar tották s ez elvek a kath. egyháznak örök elvei, örök igazságai. Nézzék csak kormányférfiaink a protes-tantismust: az oszlik, foszlik, bomladoz, miként azt főleg Amerika t a n ú s í t j a ; és mi a felbomlás teljes processusában levőhez a k a r j u k kötni szép hazánk j ö v ő j é t ? . . . A komolyan gondolkozó előtt világos lesz abbeli állitásunk, hogy a protestáns vallások fönállásának kérdése is a kath. politikának józan, conservativ elveivel szoros összefüggésben áll. A prot. politika a fölforgatás, az önkény, a forradalom, a számszerinti tömeg éretlen politikája ; a kath. po-litika pedig a jog — és szabadságnak conservativ, eszélyesen lassan, de biztosan előrehaladó, az em-beriséget két évezredes elvek alapján bölcsen nevelő, nemesen fejlesztő politikája.
Megyünk-e tehát Amerikába? — No, már ez ugyancsak naiv kérdés ; hisz már n é h á n y éve
kó-borlunk is ott, és ültetjük hazánk földjére közös is-koláit. Uraim, bocsánatot kérek, ez nem a n n y i r a amerikai, mint i n k á b b franczia és hozzá még forra-dalmi gyümölcs, melyet a r é m k o r m á n y n a k azon p o g á n y föltevése lxozott létre, hogy a gyermek előbb az államé, és csak azután a szülőké ; mely föltevés, a szabadság nevében hozva, a személyes szabadság-nak nyilt kigunyolása, a család szentélyébe való illetéktelen tolakodás, sőt annak szétdúlása, és az állam vészthozó korlátlanságnak, az egyént elnyelő zsarnokságnak proclamálása.
F a n y a r e gyümölcs, mely már Amerikának sem izlik, de melyet mégis föntart, mert — mert az sok felvilágosodott tanítónak kenyeret ad.
Amerikának állam iskoláiban 3) a legdurvább hitetlenség, a modern pogányság, az anyagelviség t a n í t t a t i k ; ott a kereszténység-dühös ostromnak van kitéve, s a t a n í t v á n y o k a roszra inkább, mint a jóra fogékony sziveibe minden positiv religio, de főleg a katholicismus iránt, a legotrombább ellenszenv cse-pegtetik. Az állam-iskolák csaknem mind tudva és akarva hitetlen, lelkismeretlen, frivol, élvhajhászó nemzedéket szolgáltatnak. A nevelés erkölcsi mo-mentumát ott hiába keressük. A gyermek tanul
ol-3) U. o. 321. és köv. 11.
vásni, irni, számolni, szive fölületes reál-ismeretek-kel tömetik meg ; de belőle a hit- és isteni félelem-nek még utósó n y o m a is kitörültetik. Áll ez kivált-képen a n a g y városokról, hol az uralgó majoritást rendesen a minden hitet és lelkismeretet a szegre akasztott szájhősök nyerik el, kiknek, h o g y a jöve-delmező uralomra fölkaphassanak, minden fegyver, minden eszköz jó. É s ezek bizony nem jezsuiták ! E nem-jezsuita apró zsarnokok mindazt, a mi a je-zsuitákkal csak némi rokonságban van, tehát min-den katholikumot, sőt minmin-den positivumot a religió-ban, az alattomos ravaszság, v a g y nyilt düh fegy-vereivel ostromolják ; harcztérül pedig számukra főleg- a középiskola kínálkozik. E g y amerikai újság, a „Chicago-Tribűne" elég becsületes, vagy legalább elég naiv bevallani : „die Publicschule ist das geeignetste Mittel die Jugend zu dekatholisiren", vagy jobban és alaposan mondva, teszi hozzá K i s t :4) „zu entchrist-liclienu ; ez ugyanis ama gyalázatos terv, melyet ez intézmény elérni óhajt, és fájdalom, sok tekintet-ben el is ér. É s mi ennek a következménye? T a l á n az a n n y i r a magasztalt képzettség és h u m a n i t á s ? Koránsem, sőt épen az ellenkező. A világ egy
vá-rosában sincs annyi iskola, mint New-Yorkban?
hol még a legszegényebb szülők gyermeke is in-gyen-oktatásban részesülhet ; de oly oktatásban, melyből az Istenre vonatkozó t u d o m á n y a Code of public Instruction parancsa f o l y t á n teljesen kizárva van.5) Es a világon egy város sem létezik, hol tu-datlanság és babona, elvetemültség és gonoszság olv magras fokot ért volna el, mint a common-school e classicus földjén. Az 1869. összeírás szerint ott 528 bejelentett jós, k á r t y a vető, álomfejtő volt. New-York az asztaltánczoltatók, a szellem- és halottidézők el-dorádója. Ott 400 ház van az abortus számára ! V a n ott továbbá 10,000 ismert és kitanult tolvaj, 3000 ismeretes egyéb gonosztevő, 30,000 piszkos á r u b a bocsátott emberhús. New-Yorknak 1 millió lakos mellett több rendőre van, mint L o n d o n n a k 3 millió mellett, és mégis New-Yorkban több gonosz tett követtetik el naponta, mint Londonban. Yankee-lakossága borzasztó sebességgel apad, és már-már kihalni készül, mely szomorú jelenség okaiul az élvezetvágy és elpuhultság, a házasfelek közötti bű-nök és a gyermekgyilkosság emlittetnek föl. A yankee- családok csak egy, v a g y két gyermekkel birnak és soha többel; ha ezek meghalnak, a mi igen g y a k r a n történni szokott, u g y az illető család kivész. New-Yorkban több mint 100 személy
léte-4) U. O. 322. 1. — 5) Thompson i. m. 125. 1.
19 zik, kik köztudomásúlag a gyermek gyilkosság, vagy mint nevezni szokták, az ,angyal-gyártás' ördögi mesterségét űzik, kik gyermekeik fölnevelésének gondjaitól és terhétől megmenekülni akarnak, elviszik őket simpliciter az ilyen angyal-gyárakba, az ilyen angyal-gyártó nőkhez, vagy inkább szörnyekhez, kik néhány dollárért pokoli egyked-vűséggel hajtják végre a lehető legrövidebb idő alatt a hi-tetlen szülök gonosz kivánatát. De miért is ne ? hisz a com-mon-schoolban azt tanulták, hogy az ember csak a majomnak elfajzása, hogy a kereszténység mythosz, hogy az á r -tatlan gyermekek isteni Barátja — az édes Jézus csak egy ábrándos rabbi, hogy három-négy száj többet eszik mint kettő, — hogy ezt a harmadik vagy negyedik evő, sokszor kellemetlenül, siró-rivó szájuakat szép csendesen elnémítani is lehet, azt a palotaszerü közösiskolák legeminensebb h e -lyén, a modern felvilágosodottság gyupontjában, a common-school közvetlen szomszédságában, sőt azzal ugy szólván egy tető alatt az „angyal-gyárakban" tanulják meg. Es itt nem használ semmi törvény, semmi policia, hanem használ egyedül a religio, egyedül a mindentudó, szent é s igazságos Istenbe, a túlvilági életbe, a lélek magasztossága- és halhat-lanságába, a szép mennyország és a rettenetes pokol bün-tetésébe, szóval : a kereszténységnek, ezen isteni iskolának örök és nemesitő igazságaiba való rendületlen hit. A szüle-tett amerikainak csak ugy, miként a magyarnak vérmér-séklete heves, tüzes, szilaj, melyet csak a religiónak s az isteni félelemnek a lelket átölelő féke zaboláz meg. A hu-manitás, az emberi méltóság, a képzettség, a fölvilágosult-ság és más hasonló minden hangzatos szavak, midőn a szen-vedély az ember nemesebb része ellen harczra kel, nyomo-rult phrázisoknak bizonyulnak be ; mig ellenben a szent és igazsagos Istennnek hatalma „ non l i c e f j e a hivő kebelben a polgári erények csodáit hozza l é t r e . . . . New-York, ez
„empire city", a nyilvános oktatásra évenkint három millió dollárt ad k i ; de hogy a commonschool világossága m a -gasan lobogjon, 1869-ben „szeszes italokért csak 61 millió
dollárt dobott ki ; mely rémes lángtenger, azonban, hogy ismét a kellő mederben tartathassék, és a szükséghez ké-pest oltathassák, ugyanazon évben a rendörségre, fegyintéze-tekre!, börtönökre, csupán i5 millió dollárt kényszerült ki-adni. Részegség és rendetlen életmód miatt ott évenkint
mintegy 70,000 ember tétetik a hűsre,6) New-Yorknak oly utczái vannak, hova még nappal sem lép be tisztességes em-ber, és hova éjjel még maga a rendőr sem mer lépni. No, servus common-school, jó éjt amerikai közös-világosság ! Maga a Saturday Rewien7) is azon vallomásra érzi ösztö-nöztetve magát, hogy „New-York körülbelül a legerkölcs-telenebb város a világon". *) (Folyt, köv.)
*) „Das Asyl für trunkerbolde im Staate New-York zählte in der Mitte des Jahres 1868. der deutschen Abendzeitung in New-York zufolge, 2153 „Angemeldete". Davon waren 39 Prädikanten versch edener Sekten, 8 Richter, 340 Kaufleute, 226 Aerzte, 240 Gentlemen, 1300 Töchter reicher Leute. Das genannte Blatt bemerkte dazu : „Am auffallendster ist die Zunahme des Säufers bei den vornehmen Damen. Mit verächtlichem Naserümpfen gehen solche Amerikanerinnen an einem deutschen Bier-hause vorüber ; aber zu Hause trinken sie i-ich in einem versteckten Punschgemach toll und voll, oder sie gehen mit ihren Freundinnen in eine elegante gemiethete Trinkstube, um sich dort durch die stärcksten Getränke gewohnheitsmässig zu berauschen". Unter denjenigen „Gentle-men", welche sich zu Hause oder in geheimen Clubs den Säuferwahnsinn holen, sind viele öffentliche Wasserprediger". (Alte und neue Welt.
1869. 287 1 ) 6) Kist u. o. 507, 508. ?) Döllinger Kirche und Kirchen 263. 1.
R é s z l e t e z é s e k .
(Folytatás.)
• r
Es a consulatus első éveiben még Chaptal is akép nyi-latkozott, mint Talleyrand, egyúttal kijelentvén, hogy : „a hatóságnak egyedül azon joga van, miszerint a magát ne-velésre szánt egyéntől ugyanazon kötelezettségeket kivánja meg, melyeknek minden, bármely életmódot követő polgár alá van vetve ; joga van rá felügyelni, azonban tovább a kormány hatalma nem terjed. Azon tartozásból annak oká-ért, melynélfogva a kormánynak részt kell a nyilvános ne-velésben vennie és mindenki által használhatóvá tennie, csak az következik, hogy joga van mindenütt nyilvános iskolákat nyitni ; de azért minden egyes embernek is joga marad, iskolát nyithatni s abba mindazok gyermekeit fel-venni, kik a nyilvános oktató iránt kellő bizodalommal nem viseltetnek. Es alább megjegyzi : hogy az ellenkező rend-szernek legborzasztóbb következései lennének és ezen em-ber, ki Napoleon ellenében ekkép beszélt, nem volt holmi fanatikus, avagy bigott, hanem egy bölcsész és felvilágoso-dott férfi, mint mondani szokták ; de ő még nem tanulta meg a mesterséget, mikép utódai : a tyrannismust eltakart skep-ticismus kellő adagával felereszteni.
I. Napoleon, miután az állam tanitásbaui egyedárus-kodását megalapitá megbukott, s ha estét a francziáknak örökké kell is siratniok annyiban, hogy személyében a hon győzetett le : azt mégis lehetetlen tagadni, mikép az ő bukta a^szabadság, kiválólag a tanszabadság diadala volt. Mert már 1814-ben, az ideiglenes kormány kimondá, hogy : „a gyermekek nem kénytelenittetnek, mint Napoleon alatt arra, hogy az atyai tekintély alól kivonatván, az állam iskolák-ban magán (vagyis ministerialis emberek gyártotta) néze-tek szerint tanittassanak. Ez egy oly fonákság lenne, mely-nek további fentartása egy szabad kormány elveivel egészen ellenkezésben állna".
Később az 1815-ki február 17-én kelt alkotmány levél kinyilatkoztatá, hogy „egyetlen egy absolut tekintélynek (királyinak vagy parlamentinek) önkényes rendelkezhetése a tanitás ügyeiben, a franczia kormány socialis szellemé-vel, semmikép sem férhet össze !" Azonban : „itur in anti-quam, transacto paschate silvam !"
Az állambölcsesség sugalta e kijózanodást, a végzetes juliusi királyság és bonapartista császárság alatt, ismét az istennélküli államiság részegsége váltotta fel. Ujolag amaz átkos rendszer tétetvén uralkodóvá, melyet Barthélémy marquis parlamenti beszédeinek egyikében, az oroszéhoz mond közelitőnek. Mely szerint 1833-tól fogva, az orosz kormány a házi nevelésbe is beavatkozik, és a minister engedelme nélkül senki még csak magán-nevelői tisztet sem vállalhat ; senki, házába még magánnevelőt sem fogadhat.
Itt rejlik mélyen fekvő oka annak is, hogy kivált a felsőbb tanitási rendszer mód nélkül rosz, vagyis inkább, hogy az épen nincs rendszeresitve.
A közönség, mely ezen nyilvános leczkéken megje-len, rendesen nem tanulni jön ; azért oly professoroknak, kik komoly és tudományos felolvasásokat tartanak csak kevés tanítványuk van, s a tömött teremrei szerttevés módja
abban áll, bogy a tanitói szék politikai szószékké változtat-tatik, bonnan a tömegbez az épen divatos tárgyakról decla-mátiók tartatnak.
Ilyenkor azután összecsődül a henye nép, tapsol mint valamely színházban, minden hírlapok az előadásokról szól-nak, s a professor tanitói székéből lépcsőt készit magászól-nak, melynek segedelmével kamarai követségig, nem ritkán mi-nisterségig hatol.
Ez által a nyilvános oktatás kútfejében megmérgeztetik, a tanitói szék eszközzé válik és nem czél többé ; a t a -nitói terem színházzá lesz, melyben declamálnak, hogy meg-tapsoltassanak.
Barthélémy marquis szerint pedig a College de France némely tanitói, egy valódi antisociales kereszthadat akarnak indítani. Egyik közülök, (Mickiewitz) kinek számára a szláv nyelvek tanszékét alkották, a helyett, hogy nyelvtani oktatásokat adott volna, jobbnak vélte a fiatalságot, egy úgy-nevezett messiási vallás elveibe avatni, a mely szerint min-den ember messiás volna. Egy másik számára (Quinetére) a déleurópai nyelvek tanitói széke állíttatott fel, s ez a ke-reszténység fölötti leczkéiben, a franczia revolutiót dicsőíti s előadásaiban mindenütt átvilágolni engedi a hit, egyház és pápaellenes véleményeket, melyeknek hódol stb. stb.
Pedig a nép kormányától nálunk is, máshol is megkö-vetelheti, hogy az ő pénzén fentartott, fényesen kiváltsá-golt, pazarul fizetett állami tanításban, vallása, egyháza, pápája, püspökei s áldozárai ne becsméreltessenek. Igazán véve a dolgot : vallási és politikai rend ellenében, jelenleg csak két felekezet létezik, azoké, kiknek van hitük és a sze-rint élnek, legyen azután ezen hit bár minő s azoké, kiknek hitök nincsen ; kiknek a religio csupán convenientia dolga és pusztán emberi találmány, mely őket épen nem kötelezi, de melyet ők mégis kényök szerint vélnek bilincsekbe ver-hetni. Igenis! e két felekezet az, mely nálunk és mindenütt szemben áll egymással, s melyek közül egyik minden posi-tiv hit alapjait kiforgatni törekedvén, az eredeti protestan-tismusnak és mosaismusnak épen olv esküdt ellensége, mint
a katholicismusnak.
S ha jelenleg a protestantismussal és mosaismussal ka-czérkodva, egyedül a katholicismus ellen agyarkodik nyíl-tan, ezt azért teszi, mivel jól tudja, miszerint ezt legyôzvém amazokkal is készen volna, mig ellenben e nélkül, az ama-zok fölött könnyen nyert diadal mit sem használna.
Felhozott érveléseink nyomán tehát bizonyos, hogy a kardnak és szent füstölőnek, thuribulumnak egy marokba szorítása, vagyis az egyház papi küldetésének, tanitói hiva-talának a laikus állam általi bitorlása, valamint a britek- és franeziáknál, ugy előbb-utóbb a németek, olaszoknál és ná-lunk is a financzia és magyar államiság sírásója fogna lenni.
Erre a Sándorutczai házat komolyan figyelmeztetni, katholikus-görög nem egyesült, orthodox, protestáns, sőt hé_
berre nézve is, egyházias és hazafias kötelesség egyiránt.
Gundy Mihály, esperes.