az állam s annak törvényei iránt.
K o r u n k b a n , midőn egyfelől az állam eszméje oly i r á n y z a t o s n y o m a t é k k a l h a n g s u l y o z t a t i k , más-felől az államomnipotentia elleni küzdelem SZÍVÓS
b á t o r s á g g a l f o l y t a t t a t i k , nem á r t h a t időről időre a k a t h o l i k u s hit-, s tüzetesen erkölcstan f o n a l á n kissé azon kötelességekről is elmélkednünk, melyek az állami e g y ü t t l é t b ő l az egyénre h á r a m l a n a k , h o g y egyrészt mit sem mulaszszunk el, mire m i n t keresz-t é n y á l l a m p o l g á r o k kökeresz-telezve v a g y u n k , másrészkeresz-t n e h a g y j u n k oly állítólagos kötelességeket m a g u n k r a erőszakolni, melyek nem csak, h o g y nem azok, ha-n e m elleha-nkezőleg, épeha-n a feha-ntjelzett szempoha-ntból egyenesen b ű n ö s cselekedetek lennének ; mert ,az állam nevében' m a n a p sok oly dolgot követelnek a szegény polgártól, miket mint k e r e s z t é n y ember nem tehet meg, s ha mégis megteszi, jele, h o g y kö-telességeit s jogait v a g y n e m ismeri, v a g y nem törő-dik velők, m i n d k e t t ő baj, m e l y n e k némi eloszlatása e jelen sorok feladata, a m e n n y i b e n azok a ,Religio' t. olvasóinál kegyes figyelmet ébreszteni képesek lesznek.
F e j t e g e t é s ü n k kiinduló p o n t j a azon tétel, h o g y az á l l a m p o l g á r n a k legelső kötelessége a törvényes h a t ó s á g s az ez által hozott törvények, kibocsátott rendeletek i r á n t i engedelmesség. „Omnis a n i m a po-testatibus sublimioribus. subdita sit, uon est enim potestas nisi a Deo : quae a u t e m sunt, a Deo ordi-natae s u n t " — Rom. X I I , 1 — s o k k a l ismeretesb hely, semhogy a n n a k bővebb- t a g l a l á s á b a bocsát-k o z n u n bocsát-k bocsát-kellene.
De h o g y ez az engedelmesség igazi keresztény e r é n y legyen, nem szabad csak külső t é n y n e k , k ü l s ő alávetésnek lennie, h a n e m közre kell működnie a
sza-b a d a k a r a t n a k is, mely a jogos t ö r v é n y n e k aláveti magát. Viszont pedig, az a k a r a t n a k készséges meg-hajolása csak azon meggyőződésből s z á r m a z h a t i k , h o g y a törvényes h a t ó s á g h a t a l m á t m i n t I s t e n helyettese g y a k o r o l j a . A ki tehát a népet e m e g g y ő -ződéstől megfosztja, a z á l t a l t. i., h o g y a vallást s a vallásos hitet aláássa, az a törvényes h a t ó s á g n a k t e k i n t é l y é t ássa alá és a t á r s a d a l m i létnek a l a p j a i t b o n t j a szét.
Engedelmességünk a z o n b a n a világi h a t ó s á g i r á n t nem lehet feltétlen; mert képzelhető az eset, h o g y a n n a k törvényei és rendelkezései az I s t e n a k a r a t á v a l ellenkezésbe j ö n n e k . A világi h a t ó s á g u g y a n i s nem örvend oly mérvű s természetű isteni t á m o g a t á s n a k , h o g y nem tehetne jogellenes rendel-kezéseket, nem b o c s á t h a t n a ki i g a z s á g t a l a n törvé-n y e k e t is, mely t á m o g a t á s törvé-n a k még az e g y h á z sem örvend lelkipásztori, h a n e m csakis tanitói hivata-lában, a hit- s erkölcstan körül. Mihelyt tehát va-lamely t ö r v é n y n y i l t ellentétben áll a természeti v a g y isteni t ö r v é n y n y e l , oly értelemben, h o g y va-lami, m a g á b a n véve tilos dolgot rendelnte — e perczben a szentirásnak eme tétele lép h a t á l y b a :
— Ap.Cs. VI, 19 — „ I s t e n n e k i n k á b b kell engedel-meskedni, mint az e m b e r e k n e k " .
Á l t a l á b a n azt lehet mondani, miszerint arra, h o g y a g y a k o r l a t i esetben köteles legyek engedel-meskedni, szükséges, h o g y mindazon feltételek tel-jesittessenek, melyektől v a l a m e l y polgári — világi
— t ö r v é n y n e k j o g é r v é n y e f ü g g . E z néha m a g u k -b a n véve i g a z s á g t a l a n t ö r v é n y e k e n is megtörténhe-tik, hozzájárulólag, accidentaliter, h a t. i. e törvé-n y e k bizotörvé-nyos polgári j o g o k a t megsértetörvé-nek is, a többiben pedig nem rendelnek olyasvalamit, mi m a g á b a n véve tilos lenne ; ilyenek voltak például a m a g a idején azon t ö r v é n y n e k , melyek a papok
adó-14
mentességét megszüntették. Ilyetén törvények acci-dentaliter azért válhatnak kötelezőkké, mert más-különben az engedetlenség által b o t r á n y r a adatnék
ok és alkalom s egyúttal a hatóságnak tekintélye és az állami belbéke is veszélyeztetnék.
Ezen erény s ezen keresztény kötelesség ellen vét a forradalom, a törvényes hatóság elleni lázadás, v a g y az ennek rendeleteivel való erőszakos
szembe-szállás, s ily értelemben vettetett el a Syllabus 63. té-tele: „Legitimis principibus obedientiam detrectare, immo et rebellare licet".
Az engedelmesség erényével szorosan össze-f ü g g az elöljáróság iránti tisztelet kötelessége, s mert a jó k o r m á n y megbecsülhetlen n a g y jótéte-m é n y a népekre, azért kötelesség az elöljáróságért imádkozni is; — „Obsecro igitur — mondja az apostolok fejedelme, 1, 2, 1 ; — primum fieri obse-crationes, orationes, postulationes, g r a t i a r u m actio-nes pro omnibus hominibus : pro regïbus1 et omnibus, qui in sublimitate sunt, ut quietam et tranquillam vitam agamus in omni pietate et castitate".
Mondjunk itt valamit az adóról is.
Az adófizetés az alattvalónak egyik kiváló kö-telessége, értjük a köteles és törvényes adót. Er-kölcstanilag pedig főfontosságu kérdés : minő ez a kötelesség ? — mert e kérdésnek megoldásától f ü g g az e téren elkövettetni szokott bűnöknek megítélése s számos lelkismeretbeli kételyeknek eloszlatása, me-lyek főleg ott merülnek fel, hol a restitutiónak kö-telessége kezd előtérbe lépni.
Voltak, kik tagadták, hogy a,z adófizetés lelk-ismeretbeli kötelesség, s ennél fogva az idevonat-kozó törvényeket egyszerűen a ,leges mere poenales1 -közé sorozták. Ez pedig, legalább az egyenes adók-ról nem állhat, melyeket a hatóság rendel, köve-tel s szükség esetén be is hajt, anélkül, hogy a nem-fizetésre rendesen egyéb büntetés is állana. A közvetett adóknál igaz ugyan, hogy az\ igazság el-titkolására v a g y bizonyos cselekedetekre büntetés van szabva, de ebből még korántsem következik, h o g y az az illető törvény mere poenalis legyen ; mert számos egyéb cselekedetre is van, s néha igen n a g y büntetés szabva, anélkül, h o g y azért az e cse-lekedetet tilalmazó törvény mere poenalis legyen.
H a pedig azt mondják, hogy a hatóságnak mind-egy, a k á r a közvetett adót fizessem, a k á r az adó-megröviditésre szabott büntetést, a k k o r erre azt fe-leljük, h o g y ez sehol sincsen megirva, s nem tu-dunk hatóságot, k o r m á n y t sat., mely ily értelemben nyilatkozott volna, s hogy végre a szentirás s a
hit-tudósok általános véleménye (sententia communis theologorum) amellett n y i l a t k o z n a k , h o g y ezen adóknak megfizetése is lelkismeretbeli kötelmet ké-pez. T u d j u k , h o g y a Megváltó maga is fizetett adót, ki — Luk. 2q, 25 — ekként szól: „Reddite quae sunt Caesaris Caesari et quae sunt Dei D e o " , m i g — ad Rom. 13, 7 — sz. P á l igy szól: „Reddite ergo omnibus débita ; cui tributum, tributum ; cui vecti-gal. vectigal, cui timorem, timorem ; cui honorem, ho-norem". s valamivel feiebb: „ subditi estote non solum propter iram, sed etiam propter conscientiam".
A mi a sententiam communem theologorum illeti, melyre későbben talán még visszatérendünk, itt csak a n n y i t j e g y z ü n k meg, hogy ligouri sz.
Alfonz — IV, 616 Th. M. — azon nézetet, mely e törvényeket a mere poenales közé helyezi, nem meri probabilisnek mondani, mi szintén azt mutatja, hogy ezen állitás hit- s erkölcstani szempontból nem tartható.
A Szent-István-Társulat f . hó 11-kén tartott vál. gyűlése.
Tekintve azon nagy érdekeltséget, melylyel, mai .Vi-déki levelünk' tanúbizonysága szerint, vi.Vi-déki olvasóink is azon kérdések iránt viseltetnek, melyek legújabban a Szent-István-Társulat kebelében felmerültek, iparkodtunk a f. bó 11-én megtartott, rendkiviilileg látogatott választmányi gyű-lésről lehetőleg részletes tudósitást szerezni, melyet a kö-vetkezőkben egész terjedelmében közlünk.
Az ülés 4 órakor elnök, nm. gr. Cziráky János ő exja által nyittatott meg. Néhány folyó ügy elintézése után, me-lyekhez dr. Fraknói Vilmos ur legújabb kiadványának : „Ma-gyar országgyűlési emlékek" I. és II. kötetének, az emiitett ur általi beküldése is tartozott, s melyért neki a választmány köszönete jegyzőkönyvileg kifejeztetett, s miután a titkár 6 uj tagnak belépését jelentette volna, a gyűlés napirendre térvén a költségvetési bizottságnak 1875-re szóló, a legna-gyobb gonddal összeállított jelentése olvastatott fel, minek megtörténte után a társulati igazgató felelt a decz. 10-ki vá-lasztmányi ülésben tett ezen interpellatióra : „Váljon miért nyomat a társulat egyedül az Athenaeumnál, avagy szerző-dik-e időnkint más nyomdákkal is?"
E válasz felolvasását Szilágyi V. ellenezte, ki egy kissé mysteriosus beszédben a pénzügyi bizottságnak abbeli indít-ványát : küldessék ki más bizottság, mely a nyomdai ügyek-nek, — értsd az Athenaeummali viszonynak miképeni ren-dezésére nézve javaslatot tegyen — legott határozattá emelni kívánta, mely indítványra, mint mondá, a pénzügyi bizott-ságot fontos okok birták, melyeket azonban, mint látszott, a társulati tisztviselők iránti kíméletből elősorolni nem akart.
Tárkányi kanonok-alelnök s Bartha B. uraknak azon helyes megjegyzése után, hogy a választmány nem halott okok alapján nem ítélhet, a jelentés felolvasása foganatosít-tatott, melynek főbb pontjai a következők :
Azon szoros viszonynak, mely a társulat s az
Athe-107 naeum közt fenáll, oka abban keresendő, hogy midőn a t á r -sulat 1871-ben jelenlegi legnagyobb s legjövedelmezőbb vál-lalatát megindította: a kath. elemi iskolakönyvek kiadását, akkor egyrészt ő neki nem volt annyi pénze, hogy ezt ön-állólag tehette, másrészt nem létezett Pesten nyomda, mely az erre szükséges, korlátlan hitelt nyújthatta volna, mint csak az ,Athenaeum', melynek terjedelmes engedményei annyira mentek, hogy a társulatot felhatalmazta, hogy az iskolai könyvekből származott kötelezettségeinek csak oly arányban tegyen eleget, a mily arányban e hitelbe vett könyveket elárusíthatja, minél többet bizony üzleti intézet-től követelni alig lehet.
Megjegyzendő, hogy az e körül folytatott alkudozá-sokról az időközben tartott választmányi gyűlések mindig pontosan értesíttettek s azokat, valamint eredményöket hely-ben is h a g y t á k ; mi pedig azon panaszt illeti, hogy a társulat kiadványaira nem nyit versenyt a bpesti nyomdák közt, megjegyzi a jelentés, hogy a társulat ilyesfélét 1872-ben tett, midőn a ,Házi könyvtárt1 megindította, s kiderült, hogy egy — mint az igazgató magát kifejezte — ,a társulat által segélyzett nyomda' ivét tiz forinttal drágábban számította, mint az Athenaeum ; amiértis a munkálatoknak ottani összpontosítása még sem látszik oly nagy kárával járni a t á r -sulatnak, mint ez másfelül állíttatik.
Ezen összpontosítás mellett pedig még azon ok is szól, hogy a társulatnak egyes kiadványai 40—50,000 példány-ban nyomatván, másrészt a forgalom aránylag igen lassú lévén, nagy s hoszu hitelre van a társulatnak szüksége, me-lyet csak nagy intézet képes nyújtani, mint az Athenaeum ; továbbá e nagy munkák néha igen gyorsan kellenek, nem egy félév múlva, hanem nyolcz nap alatt, mire ismét, ugy mint az iskolai könyveknél szükséges néhány drágább be-tünemnek előállitására, csak nagyobb üzlet képes ; mi mind annak bizonyítására hozatik fel, hogy az Athenaeummalí viszony nem volt a társulat kárára.
Ezek után Szilágyi V. kijelenti, miszerint nem ő az, kinek érdekében fekszik, hogy a pénzügyi bizottság okai elhallgattassanak. Elmondja tehát, hogy a bizottság, komoly, beható s lelkismeretes tanácskozásai egyikében ,utasította' az igazgatóságot, tegyen kérdést az Athenaeumnál, rniké-pen véli a 13000 s néhány száz frtnyi függő adósságot kifi-zetendőnek, s az ezentuli összeköttetést mily feltételek alatt folytathatónak, nevezetesen részt venne-e valamely u. n.
szabad versenyben ? E kérdésre oly átirat érkezett az Athe-naeumtól, melyről szónok azt látszik állítani, hogy megle-hetősen sértő volt ; előhozatván azonban a levél s felolvas-tatván, kiderült, hogy az semmi egyebet sem tartalmazott, mint igen udvarias kijelentését annak, hogy az Athenaeum a solidság határai közt kész, bárkivel is versenyre kelni, hogy azonban azon esetre, ha a társulat a vele való viszonyt, anélkül hogy ő, az Athenaeum, erre okot adott volna, meg-szakítaná, kénytelen lenne 13000 ftnyi követelésének a szo-kott módozatok alatti törlesztését követelni, t. i. bárom hó-nap alatt, az eddig föl nem vett 6-os kamatok hozzáadása mellett, — mit a választmány igen természetesnek találván, tudomásul vett.
Ellenben Füssy igazgató ur Szilágyi úrral szemben hangsúlyozza, hogy ez utóbbi a bizottsági tárgyalások alatt
többször emlegette, hogy tud nyomdát, mely sokkal olcsób-ban dolgoznék, mint az Athenaeum, de ismételt kérések da-czára sem nevezte meg azt, ámbár ez a társulat érdekében is igen kívánatos lenne; — másrészt az igazgatóság maga más nyomdáknál tévén kérdést, ugy találta, hogy péld. a ,Hunyady Mátyás' a káték meg a bibliáknak ivét tizen-két ftjával drágábban számitotta, hasonlólag a ,Kath. Heti-lap'-ra vonatkozólag is, hozzájárulván még az is, hogy más nyomdák a fizetés felvételénél türelmetlenkedtek, sőt majd-nem ivenként kívánták a munkabért felvehetni.
Szilágyi V. viszont csudálkozását fejezte ki, bogy a társulati tisztviselőség, mely a szóban forgó indítvány meg-tételét tegnap a bizottsági ülésben helyeselte, ma ismét el-lenzi azt. Azután ő is több, általa az Athenaeum rovására kideritett árkülönbözetet sorolt elő, melyekről az igazság érdekeben meg kell vallanunk, hogy hihetetlenül nagyok.
Kár, hogy szónok most sem látta jónak azon nyomdát ne-vezni meg, mely annyival olcsóbban dolgoznék, de ép oly jól, mint. az Athenaeum, ámbár épen ezen különbözetre hivatkoz-va, ujolag sürgősen ajánlá a pénzügyi bizottság indítványát : hogy uj bizottságra bizassék a nyomdai viszonyoknak rende-zése, illetőleg annak kiderítése, miképen kellene az Athe-naeumnak tartozó 13000 ftot lefizetni, hogy a társulat e kö-telezéttségtől szabadulva, ha tetszik neki, más nyomdáknak is adhasson munkát.
Itt Lonkay Antal szólalt fel, megvallva, hogy ez az egész ügy őt igen kellemetlen helyzetbe hozta. Felel ezután az igazgatónak megjegyzéseire. Ha a ,Hunyady Mátyás' drágább volt mint az Athenaeum, ugy annak egyik oka abban keresendő, hogy volt ügyvezetője nem igen értett a calculusok megcsinálásához, másik oka pedig az, hogy a ,H. ill.' költségvetéseiben gyakran drágább papirt számított, mint a minőt az Athenaeum tettleg adott ; a különböző betünemekre vonatkozólag megjegyzi, hogy azokat bármely nyomda szerezheti be. A mai árkülönbözetekre nézve mondja, hogy ő is több nyomdától kért calculust, s kiderült, hogy kivévén a ,Hási Könyvtárt' mind olcsóbban dolgoznának mint az Athenaeum ; de épep a ,IIázi Könyvtár' az, mely-nek megindításakor valami verseny-féle tartatott, mi az Athenaeumnak árait nyomta, amiért is erre nézve a többi nyomdának költségvetései amazét megközelítik.
A mi a munkabér felvételébeni türelmetlenkedést illeti, megjegyzi, miszerint az ő nyomdája sohasem zaklatta a tár-sulatot, csak hogy egyszer, oly időkben, midőn ő s az igaz-gató még jó barátok voltak, árra kérte ez utóbbit, hogy ha az Athenaeumnak minden héten 1000 ftot fizetnek törlesz-tésképen, fizessenek neki 200-at ; az pedig, hogy a munka beszolgáltatása előtt számlát küldött volna be, valótlan. Végre kijelenti, miszerint a nyomdai ügyekre vontkozó egész inter-pellate nem az ő érdekében tétetett.
Ezekután elnök, gr. Cziráky János ő exja ekként for-mulázza a választmány határozatát, miszerint azon kérdés-nek megliányására : „Megmaradjunk-e az Atlienaeummal szemben ma fenálló függő adóssági viszonyban, vagy a k -kép s mi-kép rendezzük azt, hogy esetről esetre fizethessünk"
az eddigi pénzügyi bizottság két uj taggal szaporitassék, melyekül közhelyeslés mellett dr." Ruzsicska Jánost egye-temi tanár s gr. Győri László urakat jelölte ki.
Végre Tarkányi alelnök ö nga szólalván fél, Szilágyi V. urnák azon megjegyzésével szemben: „Nem csak e négy fal közt, hanem nyilvánosan is hozatott már szóba azon vi-szony, mely a társulati alelnök és az Athenaeum közt léte-zik" — kijelenti, hogy hozzájárulása nélkül az Athenaeum igazgató tanácsosává választatván meg, e választást csak azért fogadta el, mert, miben az eredmény igazat adott neki, ottani befolyását a társulat érdekében érvényesíthetni remélte. Mihelyt e remény alaptalannak mutatkoznék, avagy ottani állása a társulat érdekeivel összeütközésbe jönne, legott kész igazgató tanácsosi állásáról lemondani. Hogy pedig az Athenaeum iránti függő helyzetnek megszüntetése évek óta képezi már a társulat illető közegeinek kiváló gondját, mutatja azon körülmény, hogy az ottani függő adósság négy év alatt 47000 ftról a gyakran emiitett 13000 ftra apasztatott le.
Ezek után következett a programm készitő bizottság jelentésének felolvasása, mely szerint a nagygyülési tárgya-lásoknak ugy megröviditése mint élénkitése czéljából határoztatott, hogy : 1) a szokásos fővédnöki beszéd után a j e -lentést a társulat összes működési eredményeiről ezentúl a társulatnak csak egy tisztviselője teszi. 2) A pénztárnoki, ügynökségi jelentések s a költségvetés felolvasása elmarad, e helyett azonban ezek rövid kivonatban előre kinyomatan-dók és a közgyűlésen a tagok közt kiosztankinyomatan-dók. 3) A köz-gyűléseken ezentúl ünnepélyes előadások fognak tartatni valamely társadalmi kérdésről vagy koreszméről ; ezenki-vül a választm. kívánatosnak tartja, hogy a közgyűléseken jövőre valamely alkalomszerű költemény szavaltatnék egy elsőrendű kath. költő által. Az ünnepélyes előadás tartására ez alkalommal Jósika Kálmán báró kéretett fel, ki azt el is fogadta, a költemény Írására és szavalására pedig a választ-mány nevében Mindszenty Gedeon kéretik fel. 4) Kivána-tos, hogy a közgyűlési indítványok a közgyűlést megelőző utolsó választmányi gyűlésig írásban küldessenek be, hogy a programmba felvétethessenek. 5) Az idei közgyűlés pro-grammja ekkép állapíttatott meg : a) A fővédnök megnyitó beszéde, b) Alelnöki előadás a társulat működéséről és álla-potáról. c) Jósika Kálmán báró előadása az irodalom hatá-sáról korunkban a társadalomra, d) Mindszenty Gedeon alkalomszerű költeménye, e) Indítványok, f) Az igazgató-választmány kiegészítése, g) Jegyzökönyv-hitelesitő bizott-ság kiküldése.
A tagsági illetményekre vonatkozólag Szilágyi V. szó-lalt fel, s kedvencz eszméjét, egy megindítandó Jievueí-rö\, melylyel már a programmkészitő bizottságban is kisebbség-ben maradt, körülbelül ugyanazon elvekkel támogatta, me-lyek ugyané napokban a ,M. Állam'-ban .Esztergomi' alá-irás mellett napvilágot láttak, s melyekre, a véletlenek egy szerencsés találkozásánál fogva mai „Vidéki" levelünk is válaszol. Szilágyi úrral szemben Fraknói igen sikerült be-szédben kimutatta, hogy a bizottság a ,Revue' eszméjét csak azért ejtette el ; mert a társulat azt csak pénzbeli veszteség mellett létesíthetné, mihez még igen fontos szellemi s politi-kai okok is járultak, melyektől teljes helyeslésünket meg nem tagadhatjuk.
Ezután a választmány az előterjesztett bizottsági j a -vaslat és Róder Alajos kanonok módosítása alapján, mely a
„Korkérdések" fölélesztését ajánlotta, az 1875-ikévre a tag-illetményeket a következőkben állapította meg ; Ipolyi Ar-nold: Veresmarti élete II. fűz. 20, Kriesch: Hasznos és kár-tékony házi állatok II. f. 8, encyclopaedia 25, naptár 6, év-könyv 8. A kath. vallási és tanulmányi alapítványok tör-ténete és jogi természete (korkérdés) 16, mult évi többlet 6, összesen 89 iv. Végre kimondatott, hogy jövőre a szükség-hez képest a tagilletményül kiadandó könyvek közé fölme-rülő korkérdések is vétessenek föl, s olvastatott a prog-rammbizottság jelentésének indítványa, melyben javasolja, hogy 50—60 ivre terjedő egyháztörténet adassék ki a t á r -sulat által a tagoknak illetményül, mely 3 évre osztva éven-kint 16—20 ivnyi terjedelemben jelennék meg a „Házikönyv-tárban". Mely indítványt a választmány elvben elfogadott.
Ezzel, a szokásos üzleti jelentések után ezen ép oly érdekes mint nagyhorderejű gyűlés a nm. elnök ur által
be-fejeztetett. =
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Pest, február 16. A k ö z é p t a n o d a i t a n á r e g y -l e t g y ű -l é s e . Annak bebizonyítására, hogy mi-ly á-l-lapo- állapo-tot szült a liberális aera, és hogy mi vár ennek következté-ben a nemzetre a mostani nevelés mellett ; mondjuk, ennek bebizonyítására ismét egy uj adat áll rendelkezésünkre, me-lyet a középtanodai tanáregylet e havigyülésének köszön-hetünk. E gyűlés t. i. egész meztelenségében bebizonyította, a mit oly régen és sokszor mondtunk, hogy a liberalismus pogány nemzedéket akar nálunk is nevelni, e czélra épiti a nemzet véres verojtekéből az iskolákat, e czélból pártol a kormány hitszegő papokat, mert tudja, hogy ezek közremű-ködésével annyival is inkább czélt ér, minthogy a lelkisme-ret fel-felébredő szavának elnémitására épen ezeknek van legnagyobb szükségük, mit csak azáltal nyerhetnek el, ha a keresztény tant minél gyakrabban guny tárgyává teszik, mit végre megszokva a lelkismeret ugy megkérgesedik, hogy többé egyetlenegy szava sem emlékezteti többé az ille-tőket a hűtlenségre, melyet az egyház ellen tanúsítottak.
Igenis, ifjúságiink nevelése jó részben oly kezekbe van letéve, hogy, ha az isteni gondviselés csudás módon nem gondoskodik felőlünk, egy évtized alatt Magyarországon a hitetlenség diadalünnepét fogja ülni. Vagy mit várhatunk oly nemzedéktől, mely Berecz, Névy, Császár, Bodnár stb.
kezei alól kerül ki ? Mit várhatunk oly nemzedéktől, mely, a mennyire csak lehetséges, elszigeteltetik azon tanoktól, me-lyek egyedül képesek a nemzetnek becsületes, jellemes, hon-fiúi és keresztényi erények gyakorlására egyaránt képes fér-fiakat képezni? A tauáregylet jelenlegi gyűlései s határoza-tai pedig, ha, amint az alig szenved kétséget, megerősíttet-nek, a liberalismusnak épen azon irányát emelték érvényre, mely mellett becsületes hazafi, vagy épen jó keresztény senki sem lehet.
A tanáregylet többsége erkölcsöt akar vallás nélkül, mintha csak fából akarna vaskarikát önteni, és ha kérdezzük miért ? — mert ily utón tág tér nyilik a hitetlenkedő t a -nárok és hitszegő papoknak a kath. egyház tanitmánya ellen tanítványaik előtt kikelni, mi is akadályozná őket ebben? Hiszen ők erkölcsöt akarnak vallás nélkül, és amint ezt nem látják be, hogy absurdum, ugy nem látják be azt
10!)
sem, hogy midőn a hittant megtámadják, ugyanakkor min-den erkölcsös — lucus a non lucendo — törekvésük nevet-séggé fajul, és igy tulajdonképen erkölcstelen nemzedéket nevelnek fel. Vagy mit ér ama másik határozat, melynek értelmében a hittan tanitása egy, mond egy órán keresztül engedtetik meg, — hetenkint, kipótolja ez ama vallási isme-retek szükségét, melylyel egy ifjúnak birni kell, ha már a középtanodát bevégezte ? Lássuk csak.
Az elemi iskolák közösek, a vallástanítás már ott a legszűkebb korlátok közé van szorítva, ami pedig e mellett főleg figyelembe veendő, a többi tantárgyak előadása alatt a legjobb esetben, vagy mindaz mellőztetik — a mi ritkán történik — a mi a hittannal összeköttetésben van, vagy, ami
Az elemi iskolák közösek, a vallástanítás már ott a legszűkebb korlátok közé van szorítva, ami pedig e mellett főleg figyelembe veendő, a többi tantárgyak előadása alatt a legjobb esetben, vagy mindaz mellőztetik — a mi ritkán történik — a mi a hittannal összeköttetésben van, vagy, ami