1. HELYZETELEMZÉS
1.1 T ÁRSADALOM
1.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép
A munkaerőpiac kínálati oldalának vonatkozásában elmondható, hogy Heves megyében a munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) száma 2019-ben 191.311 fő volt a KSH Tájékoztatási adatbázisa szerint. A 2019-es adatok alapján megállapítható, hogy a megyében a 15-59 évesek lakónépességen belüli aránya alapvetően illeszkedik az országos átlaghoz:
ezen korcsoport részesedése közel 65 %-os, míg az országos átlag 66,11 %. Az idősoros
0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00% 30.00%
általános iskola első évfolyamát sem végezte el általános iskola 1-7. évfolyam általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi
4
adatok vonatkozásában elmondható, hogy a munkaképes korúak számának változása – illeszkedve az országos trendhez – csökkenő tendenciával jellemezhető, Heves megye arányszámai azonban, ha kismértékben is, de mindig az országos adatok alatt vannak.
1.1.6 ábra: A munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) számának alakulása Heves megyében (fő) és lakossághoz viszonyított arányának alakulása országos összehasonlításban (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis és TEIR)
A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51 % volt 2010-ben, ez az érték alapvetően igazodik az országos átlaghoz, ami 54,3 %. Tendenciáit tekintve ezen mutató esetében pozitív változásról beszélhetünk: a vizsgált időszak vonatkozásában a foglalkoztatottak arányának növekedése az országos növekedésének mértékét is felülmúlta: Heves megyében a foglalkoztatottak aránya közel 17 %-kal nőtt 2019-re, amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul, országos szinten a növekedés mértéke 15,54 %-os.
Amennyiben megvizsgáljuk a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását a 2016-os évben, megállapíthatjuk, hogy Heves megyében a foglalkoztatottak több, mint fele négy területen dolgozik: feldolgozóipar (26,48 %), kereskedelem és gépjárműjavítás (10,65 %), közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (11,46 %), valamint oktatás (7,80 %). Összevetve az országos adatokkal, elmondható, hogy a megyében a feldolgozóipar az országos értéket meghaladó mértékben foglalkoztat munkaerőt (országos érték: 19,64 %). A 2011-es évhez képest jelentősebb változás nem tapasztalható a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában.
2020 során Heves megye esetén a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója tekintetében az országoshoz hasonló tendenciát figyelhetünk meg.
Míg január hónapban megyei szinten 8,2%, országos szinten pedig 5,4% volt a mutató, június hónapra 12% illetve 8,1 százalékra emelkedett.
180000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Heves megye - Munkaképes korúak aránya
Országos adatok - Munkaképes korúak aránya
Heves megye - Lakónépességből a 15-64 évesek száma (fő)
5
1.1.7 ábra: A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója Heves megyei és országos szinten 2020-ban (Forrás: NFSZ idősoros adatai)
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójának emelkedése hátterében a koronavírus járvány hatásai állhatnak, a mutató júniusi tetőzését követően mind országosan, mind Heves megyében szeptemberig csökkenő tendencia figyelhető meg, mely a járvánnyal kapcsolatos intézkedések enyhítésének tudható be.
A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy az 50-59-es korcsoportot leszámítva a férfiak vannak többségben mindegyik korcsportban: a legnagyobb különbség a nemek között a munkaképes kor elején tapasztalható. A legnagyobb foglalkoztatotti létszám a 40-49-es korcsoporthoz kötődik.
Általánosságban megállapítható, hogy a foglalkoztatottak átlagéletkora Heves megyében növekszik – illeszkedve az országos tendenciához: míg 2011-ben 41,1 év volt a foglalkoztatottak átlagéletkora, addig 2016-ban már 42,4.
1.1.8 ábra: A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Heves megyében (Forrás: KSH, Mikrocenzus)
12 760
16 665
19 475 14 990
5 956
8 658
12 918
18 473 15 046
4 105
0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000 15–29
30–39 40–49 50–59 60–
Nők - Heves megye - 2016 Férfiak - Heves megye - 2016
6
Amennyiben megvizsgáljuk a 15–74 éves foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását, megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb csoportja középiskolai végzettséggel rendelkezik. Ha kismértékben is, de az értettségi nélkül, szakmai végzettséggel és érettségivel, szakmai végzettséggel rendelkezők aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak alatt. Ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettséggel és az érettségivel, szakmai végzettség nélkül rendelkezők aránya nő.
Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019
8 általánosnál kevesebb 0,35% 0,45% 0,44% 0,43%
Általános iskola 8 osztálya 11,08% 11,17% 11,02% 10,74%
Középfokú végzettség
érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 29,89% 27,42% 28,08% 27,55%
érettségivel 34,40% 33,98% 33,60% 33,72%
Ebből:
szakmai végzettség nélkül 26,19% 33,05% 35,78% 37,03%
szakmai végzettséggel 73,81% 66,95% 64,22% 62,97%
Felsőfokú végzettség 24,27% 26,98% 26,87% 27,56%
Ebből:
főiskola vagy alapképzés 59,69% 58,53% 54,73% 54,46%
egyetem vagy mesterképzés 40,31% 41,47% 45,27% 45,54%
1.1.1 táblázat: A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon (Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés)
Heves megyében az alkalmazásban állók száma 68.084 fő volt 2020 I. negyedévében, havi bruttó átlagkeresetük 348.497 Ft, ami az országos bruttó átlagbér 90,70 %-a. Az alkalmazásban állók között nagyobb arányban vannak a fizikai foglalkozásúak (58,71 %) a szellemi foglalkozásúakhoz képest (41,28 %). A teljes munkaidőben állók között a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete közel 45 %-kal magasabb (424.843 Ft), mint a fizikai foglalkozásúaké (293.526 Ft). Amennyiben összevetjük ezen adatokat az előző év azonos időszakával, megállapíthatjuk, hogy mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 7 %-kal növekedett.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az iparban a legmagasabb, ezt az információ, kommunikáció és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágak követik. A legnagyobb különbségek a szellemi és fizikai foglalkozásúak között az iparban, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, valamint az információ, kommunikáció területeken tapasztalhatók.
7
1.1.9 ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként (közfoglalkoztatottakkal együtt) Heves megyében 2020. I. negyedévében (Forrás: KSH, STADAT)
A foglalkoztatottak rész- vagy teljes munkaidős foglalkozásuk szerinti megoszlása alapján elmondhatjuk, hogy Magyarországon a részmunkaidős foglalkozásúak aránya alacsony:
2019-ben arányuk 6,64 % volt. A vizsgált időszak alatt a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya szinte folyamatosan növekedett 2015-ig, utána viszont arányuk csökkenésnek indult. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy részmunkaidős foglalkozást jellemzően nők vállalnak, arányuk minden vizsgált évben 62 % feletti, a teljes munkaidős állásúak között férfitöbblet jellemző, arányuk átlagosan 55 % a 2011-2019-es időszak vonatkozásában.
1.1.10 ábra: A részmunkaidőben alkalmazásban állók arányának változása Magyarországon 2011 és 2019 között (Forrás:
KSH, STADAT)
A munkanélküliségi ráta a 2010-2019-es időszak vonatkozásában változatosan alakult Heves megyében: a 2010-2012-ig terjedő időszakban növekedő tendenciát mutatott, ekkor tetőzött a munkanélküliségi ráta értéke 14,33 %-kal, utána viszont kisebb törésekkel, de
0 100 000200 000300 000400 000500 000600 000 MEZŐGAZDASÁG, …
8
folyamatosan csökken a mutató értéke. Általánosságban megállapítható, hogy Heves megye adatai a vizsgált időszak jelentős részében meghaladták az országos adatokat, viszont az utolsó években javult a megye helyzete. 2019-ben a megyei munkanélküliségi ráta 2,66 % volt.
1.1.11 ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Heves megyében és Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
Amennyiben megvizsgáljuk a munkanélküliek számát korcsoportonként, megállapíthatjuk, hogy Heves megyében az életkor előrehaladtával egyre alacsonyabb a munkanélküliek aránya. A nemek között azonban lényeges különbségek vannak ezen mutató tekintetében: a 15-29-es és 30-39-es korcsoportban a férfiakra nagyobb arányban jellemző a munkanélküliség, mint a nőkre, az idősebb korcsoportokban azonban megfordul a helyzet. A megye adatsorait összevetve az országos adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlása hasonlóan alakul, pozitívumként kiemelhető, hogy a 15-29 év között a munkanélküliség alacsonyabb szintű (33,23 %), mint országos szinten (35,87
%), viszont az 50-59-es korcsoportban Heves megye számai magasabbak.
1.1.12 ábra: A munkanélküliek korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Heves megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
0 2 4 6 8 10 12 14 16
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Munkanélküliségi ráta (%) - Heves megye Munkanélküliségi ráta (%) - országos adatok
0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00% 30.00% 35.00% 40.00%
15–29 30–39 40–49 50–59
60-munkanélküli összesen munkanélüli nő munkanélküli férfi
9
A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek legnagyobb része általános iskolai 8. osztályos végzettséggel és érettségi nélkül, szakmai végzettséggel rendelkezett a vizsgált időszakban Magyarországon. A tendenciákat tekintve elmondható, hogy az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya növekedő tendenciát mutat, hasonlóan a felsőfokú végzettségűekéhez. Az adatokból kiolvasható, hogy szakmai végzettséggel egyre kisebb az esély a munkanélkülivé válásra.
Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019
8 általánosnál kevesebb 2,18% 2,66% 3,11% 2,91%
Általános iskola 8 osztálya 28,22% 30,79% 31,10% 31,01%
Középfokú végzettség
érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 33,37% 29,74% 26,95% 26,51%
érettségivel 26,97% 27,68% 28,49% 27,36%
Ebből:
szakmai végzettség nélkül 29,87% 38,25% 44,31% 45,66%
szakmai végzettséggel 70,13% 61,75% 55,69% 54,34%
Felsőfokú végzettség 9,27% 9,14% 10,34% 12,21%
Ebből:
főiskola vagy alapképzés 68,13% 66,87% 56,95% 51,06%
egyetem vagy mesterképzés 31,87% 33,13% 43,05% 48,94%
1.1.2 táblázat: A 15–74 éves munkanélküliek létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: Lakossági munkaerő-felmérés, KSH)
A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak vonatkozásában, míg arányuk 2010-ben 10 % felett volt, 2019-re a 6 %-ot sem érik el. Amennyiben megvizsgáljuk az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét, elmondható, hogy a legtöbb álláskereső általános iskolai végzettséggel rendelkezett a 2019-es évben. Őket a szakmunkás végzettségű, illetőleg szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűek követik 21,16, illetőleg 21,06 %-os arányokkal. Az álláskeresők között a legkevesebben azok vannak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A tendenciákat figyelve, megállapíthatjuk, hogy a 2010-es évhez képest az álláskeresők között egyre kisebb mértékben találunk szakmunkás végzettségűeket, illetve főiskolával rendelkezőket. Emellett a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők aránya alapvetően stagnál, a többi kategóriára pedig növekedő tendencia jellemző. Ezek a tendenciák illeszkednek az országos folyamatokhoz.
10
1.1.13 ábra: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Heves megyében 2019-ben (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázisa)
Érdemes megvizsgálni a pályakezdő fialatok elhelyezkedési lehetőségeit is: 2014-től a pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya folyamatosan nőtt 2014-ig (9,36 %-ról 12,36 %-ra), ezután arányuk folyamatosan csökken. Ez a tendencia alapvetően igazodik az országos folyamatokhoz, annyi különbséggel, hogy országos szinten 2013-ban tetőzött a pályakezdő fiatalok álláskeresőkön beüli aránya.
1.1.14 ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők arányának változása Heves megyében és országos szinten 2010-2019 között (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázisa)
A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság rendszeresen értékeli a munkaerőpiaci elvárásokat. Megállapításaik szerint jelenleg Heves megyében több ezres nagyságrendben van munkaerőhiány, kiemelten a hiányszakmák tekintetében. Heves megye hiányszakmái a következők: abroncsgyártó, autószerelő, autógyártó, cukrász, gépi forgácsoló, gépgyártástechnológiai technikus, ipari gépész, asztalos, kőműves, mechatronikai technikus, mezőgazdasági gépész, magasépítő technikus, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, hegesztő, központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő, szakács, gyakorló ápoló, gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, erdészeti szakmunkás, műszaki informatikus, pék, bányaművelő, ács, mechatronikus karbantartó (www.hkik.hu).
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (%) - Heves megye Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (%) - országos adatok