Ágazati fókuszú elemzés - Helyzetelemzés Heves megye

1. HELYZETELEMZÉS

1.2 G AZDASÁG

1.2.1 Ágazati fókuszú elemzés

Heves megye átfogó gazdasági helyzetértékelése

Az elmúlt évekre visszatekintve a hazai és megyei gazdasági folyamat alakulásában jelentős szerepet játszottak többek között a pénzügyi és gazdasági környezet hatásai, a különböző gazdaságélénkítő célú kormányzati intézkedések és a jogszabályváltozások. A forgalom alakulását befolyásolták az árfolyamváltozások és az inflációs folyamatok is.

Heves megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék folyamatosan nőtt a vizsgált időszak alatt. Amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul, 2019-re az egy főre jutó GDP bővülésének nagysága (74,26 %) meghaladta az országos növekedés mértékét (60,03 %). 2010-től 2012-ig Heves megye értékei egyre jobban eltávolodtak az országos átlagtól, viszont 2013-tól dinamikusan elkezdte a felzárkózást, így 2018-ban már az országos átlag közel 75 %-át is eléri az egy főre jutó GDP.

1.2.1 ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása Heves megyében az országos adatokhoz viszonyítva 2010-2018 között (Forrás:

KSH)

Heves megye gazdasági teljesítménye a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok, az egyéni vállalkozók és a különböző egyszerűsített adózási módot választó vállalkozók tevékenységén alapul. Az elmúlt években a regisztrált vállalkozások száma nő, a működő vállalkozások száma csaknem eléri az 50 ezret. A társas vállalkozások szerepe meghatározó, ezen belül egy szűk adózói kör az, mely jelentős szerepet játszik a megye teljesítményében; ezen társaságok az összes árbevétel közel 70 százalékát, az export közel 90 százalékát, a belföldi eladások egyharmadát bonyolítják, a megtermelt hozzáadott érték több mint hatoda is hozzájuk köthető.

Heves megyében a vizsgált időszakban a regisztrált önálló és társas vállalkozások számának tekintetében 2014-ig egy nagyobb léptékű növekvő tendenciát figyelhetünk meg.

A 2015-ös csökkenést követően a 2016-os évtől napjainkig egy kisebb mértékű, de ismét fokozatosan emelkedő tendencia tapasztalható. A regisztrált vállalkozások közel egynegyede társas vállalkozás, háromnegyede pedig önálló. Bár az elmúlt években az önálló vállalkozások aránya növekedett a társas kör terhére, a megye gazdasági teljesítményének

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Heves (ország összesen=100%) Heves megye GDP/fő (eFt)

alakulásában továbbra is meghatározó a társas vállalkozások szerepe, hiszen például 2018-ban a megyében képződött bevétel 95,3 százalékát ez a kör adta.

1.2.2 ábra: Regisztrált (társas és önálló) vállalkozások Heves megyében a 2012-2019 közötti időszakban (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

A megye gazdasági szerkezetére általánosságban jellemző a vizsgált időszak egészében a tőkeszegény kisvállalkozások, és ezen belül is a mikrovállalkozások túlsúlya. A közép-, és nagyvállalatok alacsony számuk ellenére azonban meghatározóak a megye gazdasági teljesítményében. 2018. évi relációban: a nagyvállalkozások a megyei nettó árbevétel több mint 60%-át, az export több mint 90 százalékát produkálják, a hozzáadott értékből való részesedésük pedig meghaladja az 50%-ot. A befektetett tőke többsége, több mint hattizede szintén a nagyvállalkozásoknál funkcionál, valamint e társaságok alkalmazásában áll a foglalkoztatotti létszám közel négytizede. A középvállalkozások súlya a teljesítménymutatók alapján 10 százalék körüli. A megyei nettó árbevételnek közel 12 százalékát, az exportnak 5,6 százalékát, a belföldi értékesítés több mint kéttizedét bonyolította ez a réteg. A hozzáadott érték 17,2 százalékát termelték meg. A vállalkozások túlnyomó részét kitevő kisvállalkozások a nettó árbevétel, a hozzáadott érték valamint a befektetett tőke alapján viszonylag jelentős súllyal, a megyei érték közel 30 százalékával bírnak, ugyanakkor a belföldi értékesítésnek döntő, növekvő hányadát, közel 56 százalékát továbbra is ők bonyolították. Sokkal nagyobb azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepük, részesedésük 40 százalék.

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Regisztrált vállalkozások (társas, önálló)

Heves megye

47285 47789 48219 47619 47642 47741 48023 48442

Kisvállalkozás (0-49 fő)

47161 47663 48106 47495 47524 47623 47903 48322

Középvállalkozás (50-249 fő)

108 106 98 109 101 99 102 101

Nagyvállalkozás (250 fő és felette)

16 20 15 15 17 19 18 19

1.2.1 táblázat: Regisztrált vállalkozások (társas és önálló) Heves megyében méretnagyság szerinti bontásban 2012 – 2019 között (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

Az fenti táblázat adataiból szembetűnik, hogy a vállalkozói kör összetételén belül számottevő átrendeződés nem történt, az induló vállalkozások többnyire a kisvállalkozások számát gyarapították. A középvállalkozások esetében a szám 100 körüli értéknél stagnálni látszik, míg a nagyvállalkozások esetében emelkedő a tendencia a vizsgált időszakra, köszönhetően a megye gyorsuló gazdasági fejlődésének, a megyében megvalósuló beruházásoknak.

2010 és 2018 között Magyarországon területenként eltérő ütemű fejlődés jellemezte a beruházásokat. Ebben meghatározó szerepet játszottak többek között a nagy tőkeigényt képviselő feldolgozóipar területileg eltérő fejlesztései, az uniós forrásból finanszírozott projektek területenként differenciált megvalósítása és általában a megyék eltérő gazdasági fejlettségéből fakadóan a területen rezidens gazdasági szervezetek fejlesztéseire fordítható pénzügyi keretek különbözőségei. 2010 és 2018 között a legintenzívebb beruházások az észak-magyarországi és észak-alföldi megyéket jellemezték, a legnagyobb mértékű növekedés – köszönhetően több nagy ipari beruházásnak – Heves megyében következett be, ahol a beruházások több mint 2,5-szeresére nőttek az időszakban.

1.2.3 ábra: Tárgyévi beruházási érték Heves megyében 2010-2019 között millió forintban (Forrás: TOP 50 – Heves megye)

A megyei székhelyű társaságok 2012. évben 56,8 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, mely 7,8 százalékkal több az előző évinél, ellentétben az országos kismértékű csökkenéssel. A legnagyobb mértékű (2,7 milliárd Ft) bővülés az építőiparban és az energiaágazatban (2,2 milliárd Ft) következett be, de közel egymilliárd Ft növekedés történt az élelmiszeriparban is. Jelentős, de egymilliárd Ft alatti csökkenés tapasztalható a vegyiparban, a kohászatban és a gépiparban is. A fejlesztési célú ráfordítások összege ágazatonkénti rendkívül nagy szóródást mutat. A vezető beruházó a megyében – csökkenése ellenére továbbra is a gépipar volt, melyet az energiaipar és a nem anyagi ágak beruházása követett. A többi ágazat részesedése nem érte el a 10 százalékot.

2013. évben 41,8 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, mely az előző évi 7,8 %-os növekedés után több mint negyedével kevesebb az egy évvel korábbinál, ellentétben a hazai szintű jelentős növekedéssel. A 16 kiemelt ágazat felében növekedés, felében csökkenés tapasztalható. A legnagyobb mértékű visszaesés (-12,2 milliárd Ft) a gépiparban következett be, de a megelőző évi növekedéssel ellentétben, jelentős, egy milliárd Ft-ot jóval meghaladó csökkenés történt az építőiparban (-2,4 milliárd Ft) és az élelmiszeriparban (-1,7milliárd Ft) is.

A tárgyévi beruházási érték bővülése egyedül a mezőgazdaságban haladta meg az 1 milliárd Ft-ot. A vezető beruházó a megyében - csökkenése ellenére - az energia -, víztermelés

- hulladékgazdálkodás ágazat volt, melyet a nem anyagiágak követett. A gépipar a drasztikus visszaesés miatt az előző évi első helyről a harmadik helyre szorult vissza. A többi ágazat részesedése nem érte el a 10 százalékot.

A rendelkezésre álló adatok alapján 2013 és 2015 között a megyei székhelyű társaságok beruházásainak értéke növekvő tendenciát mutat, majd 2015 és 2016 között visszaesés tapasztalható. 2017-ben a társaságoknál megvalósított fejlesztési célú beruházások jelentős ütemben bővültek. A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2017 folyamán 173 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg. A fejlesztési források 65%-át gépek és berendezések beszerzésére, 30%-át épületek és egyéb építmények építésére, 4,6%-át járművekre fordították. A gépek berendezések 81, a járművek 97%-a importból származott. A beruházott összegek 76%-át a feldolgozóiparban használták fel, amelyet nagyság szerint jóval kisebb volumenben az energiaipar, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás követett. A feldolgozóipari beruházások csaknem fele a gumi-, műanyagtermék gyártásában valósult meg. A jármű elektronikai, elektromos áramköri termékek gyártása 22, a járműipar pedig 20%-kal részesedett a feldolgozóipar fejlesztési forrásaiból.

2018-ban 175 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg a gazdasági szervezetek a megyében. Országosan 18%-os növekedés következett be. A fejlesztési források 59%-át a feldolgozóipar, 11%-át az építőipar területén használták fel. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, a gumi-, műanyag-és építőanyag-, valamint a járműipar területén valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások. Anyagi-műszaki összetétel szerint a fejlesztési források 32%-át épületek és egyéb építmények építésére, 63%-át gépek és berendezések beszerzésére, 5,2%-át járművek vásárlására fordították. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések 65, a járművek 97%-a importból származott.

Heves megyében 2019-ben 158 milliárd forint volt a gazdasági szervezetek által megvalósított új beruházások értéke, kevesebb az egy évvel korábbinál. Országosan növekedés történt, melynek mértéke 6,9%-os volt. A feldolgozóiparba összpontosult a beruházások 60%-a. A fejlesztési források további 7,8%-át az energiaiparban, 6,9%-át a szállítás és raktározás területén használták fel. A többi gazdasági ág részesedése a teljesítményértékből egyenként 5% alatt maradt. A szállítás és raktározás beruházásainak volumene 32%-kal nőtt, az energiaiparé 3,4, a feldolgozóiparé 12%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül az elektronikai iparban, a járműiparban és az élelmiszeriparban valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások. Anyagi-műszaki összetétel szerint a fejlesztési források 29%-át épületek és egyéb építmények építésére, 49%-át import, 21%-át belföldi gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és a járművek 70%-a importból származott.

Év Beruházás

1.2.2 táblázat: Heves megyében megvalósított beruházások teljesítményértéke 2010-2018 között (Forrás: KSH adatbázis)

A vizsgált időszakra (2010-2019) összefoglalóan elmondható: a megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházási kedve 2010-től egyszeri kisebb visszaeséssel ugyan, de folyamatosan nőtt, azonban 2016 első feléig az országos átlag alatt maradt. 2016. év végétől az országos ütemet is meghaladó mértékben bővült a beruházási kedv, elsődlegesen a gépiparfejlesztések következtében. A vizsgált időszakra általában elmondható a megyére, hogy a nemzetgazdasági ágak közül a legjelentősebb beruházók a feldolgozóipar, azon belül a gépipar, járműgyártás, gumi-, műanyaggyártás, villamosgép és műszer gyártása, ezt követi az energiaipar, építőipar, szállítás és raktározás, illetve nem anyagi ágazatok. Az alábbi ábrák ugyanerre az időszakra az országos tendenciákat mutatják a kiemelt nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan.

1.2.4 ábra: A beruházások volumenváltozása a kiemelet nemzetgazdasági ágakban (országos, 2010-hez képest) (Forrás:

KSH Helyzetkép a beruházásokról 2019)

1.2.5 ábra: A nemzetgazdasági beruházás volumenváltozáshoz való hozzájárulás a legjelentősebb nemzetgazdasági ágak szerint (Forrás: KSH Helyzetkép a beruházásokról 2019)

Heves megyében 2010 és 2018 között a nettó árbevétel alakulása dinamikus növekedést mutat.

A megyei székhelyű társaságok mintegy 1915 milliárd forint nettó árbevételt értek el 2018-ban, mely 901 milliárd forinttal haladta meg a 2010-es teljesítményt. Ez a jelentős bővülés az export emelkedésének köszönhető. A megye gazdaságának húzó ereje a kivitel, mely a gazdasági válság hatása miatti visszaesést követően dinamikusan bővült, 2010-ben 435 milliárd Ft a megye export árbevétele, míg ez a szám 2018-ra eléri a 1164 milliárd forintot. A bővülés mintegy héttizede igen koncentráltan, néhány nagyvállalatnál jelentkezett.

Az 1164 milliárd forintot is meghaladó export az összes árbevételnek az elmúlt évekhez hasonlóan több mint a felét biztosította. A külpiacokra történő eladási érték alakulásánál azonban jelentős hatással bírt a forint árfolyama, amely a kivitel erősödésének irányába hat.

1.2.6 ábra: Heves megye export árbevételének alakulása 2010-2018 között (Forrás: TOP 50- Heves megye)

Az export árbevételt ágazatonként elemezve elmondható, hogy a teljes bevétel 80-90%-át a gépipar adja a vizsgált időszakban. Az export árbevétel dinamikus emelkedését a gépipar export tevékenysége indukálja: 2011-ben az ágazat export tevékenységéből származó bevétel 529,6 milliárd forint volt, míg 2018-ban már meghaladta a 1016,8 milliárd forintot. A második dominanciát mutató ágazat a kohászat, mely lényegesen kisebb arányt képvisel a gépiparhoz képest, de teljesítménye a vizsgált időszakra szintén emelkedő. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy a vegyipar 2017. évi 8,8 milliárd forintos, valamint a 2018. évi 22,9 milliárd forintos export növekedése egyetlen vegyipari társaság 2017-ben Heves megyéhez kötődő székhelyváltásának tudható be (2016-ban még nem Heves megyében volt a vállalkozás székhelye.) A megye export árbevétele a nemzetgazdaság export árbevételének 2,4%-a 2011-ben, a növekedésnek köszönhetően 2018-ra 3,7%-a.

1.2.3 táblázat. Heves megye export árbevétele ágazatonként 2011-2018 (Forrás: TOP50- Heves megye)

Heves megye gazdasági életében a társas vállalkozások 0,7 százalékát kitevő, legnagyobb 50 társaságnak kiemelt szerepe van. Ezen vállalkozások eszköz- és tőkeerős társaságok, a tárgyi eszközök több mint felét, míg a saját tőke több mint hattizedét működtetik. Az összes jegyzett tőke 57,8 százaléka összpontosul itt, de a külföldi tőkéből való részesedésük ennél jóval számottevőbb, 80,1 százalék. A legnagyobb vállalatok a megye összes árbevételének több mint kétharmadát realizálták 2018-ban, ezen belül az exportból való részesedésük jóval nagyobb, 94 százalék. A megyei hozzáadott érték mintegy kétharmada ezen társaságok eredményéhez köthető.

Sorszám Név Nettó árbevétel

millió Ft

1. ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT. n.a.

2. Robert Bosch Automotive Steering Kft. n.a.

3. ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 77.835

4. MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. n.a.

5. LKH LEONI KÁBELGYÁR HUNGARIA KFT. n.a.

6. Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek Kft. 39.959

7. VIMPEX DRINK KERESKEDELMI KFT. 38.693

8. Apollo Tyres (Hungary) Kft. 31.447

9. Aventics Hungary Kft. n.a.

10. "ebm-papst Hungary" Motorgyártó és Forgalmazó KFT. n.a.

11. STANLEY ELECTRIC HUNGARY KFT. n.a.

12. HORVÁTH RUDOLF INTERTRANSPORT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

12.586

13. PIKOPACK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. n.a.

14. DS Smith Packaging Kft. n.a.

15. VAMAV Vasúti Berendezések Kft. 9.801

16. Angstrom TruForge Kft. n.a.

17. MAGYAR HÚS ÉLELMISZER NAGYKERESKEDELMI KFT. n.a.

18. BUMJIN ELECTRONICS Hungary Kft. n.a.

19. MAGNETEC-UNGARN MÁGNESTECHNOLÓGIAI IPARI KFT. 8.140

20. GEOSOL KFT. 8.009

21. ELSO ELBE HUNGÁRIA ACÉLIPARI ÉS KERESKEDELMI BT. n.a.

22. SBS SZERELŐ JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 7.390

23. RUAG AMMOTEC MAGYARORSZÁGI ZRT. n.a.

Sorszám Név Nettó árbevétel

millió Ft

24. HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT. n.a.

25. OMYA HUNGÁRIA MÉSZKŐFELDOLGOZÓ KFT. 6.702

26. MÁTRAMETÁL FÉM CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT.

n.a.

27. QUALIFORM ALUMINIUMIPARI TERMELŐ, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.

n.a.

28. ALU-BLOCK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 6.113

29. K ÉS V NEMZETKÖZI FUVAROZÓ KFT. 6.075

30. EGERTEJ TEJIPARI KFT. n.a.

31. SEISSENSCHMIDT PRECISION COMPONENTS FÉMFELDOLGOZÓ KFT.

n.a.

32. EUROCIRCUITS NYOMTATOTT ÁRAMKÖR GYÁRTÓ KFT. n.a.

33. MAGYAR GOMBA KERTÉSZ KFT. n.a.

34. AGRIA DRINK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.

35. SANATMETAL ORTOPÉDIAI ÉS TRAUMATOLÓGIAI ESZKÖZÖKET GYÁRTÓ KFT.

n.a.

36. EGERERDŐ ERDÉSZETI ZRT. 4.948

37. SHICK-R KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 4.864

38. TZMO Hungary Kft. n.a.

39. VILATI GYÁRTÓ FÉMSZERKEZETGYÁRTÓ ÉS ELEKTRONIKAI SZERELŐ ZRT.

4.605

40. TENDON HÚSIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. n.a.

41. DETKI KEKSZ ÉDESIPARI KFT. 4.440

42. NOVOCOOP MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT. 4.257

43. METRODOM BABÉR 13 KFT. n.a.

44. Musashi Hungary Füzesabony KFt. 3.949

45. CENTERVILL ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

n.a.

46. NEVALI ENTERPRISES Ingatlanforgalmazó Kft. n.a.

47. MÁTRAGABONA Mátravidéki Gabonatermelők Mezőgazdasági Szövetkezete

n.a.

48. BOTT HUNGÁRIA KFT. n.a.

49. MARSHALL ABLAKGYÁR KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

3.543

50. MADER LOGISZTIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.

1.2.4 táblázat: Heves megye TOP 50 – legnagyobb nettó árbevétellel rendelkező vállalat (Forrás: TOP 50 – Heves megye 2018)

A legnagyobb 50 társaság alkalmazásában a foglalkoztatottak (a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál) 45,7 százaléka áll, a megyei bérköltség több mint hattizedét ezen vállalatok fizették ki 2018-ban.

Sorszám Név Átlagos állományi

létszám fő

1. ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT. n.a.

2. MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. n.a.

3. Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek Kft. 1.413

4. Robert Bosch Automotive Steering Kft. n.a.

5. ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.258

6. "ebm-papst Hungary" Motorgyártó és Forgalmazó Kft. n.a.

7. Apollo Tyres (Hungary) Kft. 680

8. HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT. n.a.

9. HORVÁTH RUDOLF INTERTRANSPORT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

508

10. AVENTICS HUNGARY Kft. n.a.

11. PIKOPACK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. n.a.

Sorszám Név Átlagos állományi

létszám fő

12. MADER LOGISZTIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.

13. MÁTRAMETÁL FÉM CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT.

n.a.

14. RUAG AMMOTEC MAGYARORSZÁGI ZRT. n.a.

15. QUALIFORM ALUMINIUMIPARI TERMELŐ, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.

n.a.

16. MAGNETEC-UNGARN MÁGNESTECHNOLÓGIAI IPARI KFT. 301

17. EGERERDŐ ERDÉSZETI ZRT. 290

18. K ÉS V NEMZETKÖZI FUVAROZÓ KFT. 288

19. STANLEY ELECTRIC HUNGARY KFT. n.a.

20. SBS SZERELŐ JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 250

21. SANATMETAL ORTOPÉDIAI ÉS TRAUMATOLÓGIAI ESZKÖZÖKET GYÁRTÓ KFT.

n.a.

22. ELSO ELBE HUNGÁRIA ACÉLIPARI ÉS KERESKEDELMI BT. n.a.

23. VILATI GYÁRTÓ FÉMSZERKEZETGYÁRTÓ ÉS ELEKTRONIKAI SZERELŐ KFT.

204

24. VAMAV Vasúti Berendezések Kft. 203

25. EGERTEJ TEJIPARI KFT. n.a.

26. MÁTRAI ERŐMŰ KÖZPONTI KARBANTARTÓ KFT. n.a.

27. LKH LEONI KÁBELGYÁR HUNGÁRIA KFT. n.a.

28. COOP Kápolna Kereskedelmi Zrt. 170

29. EUROCIRCUITS NYOMTATOTT ÁRAMKÖR GYÁRTÓ KFT. n.a.

30. RUAG Aerostructures Hungary Zrt. n.a.

31. Szigeti Investments Kft. n.a.

32. Angstrom TruForge Kft. n.a.

33. "RÁDI PÉKSÉG" SÜTŐIPARI KFT. n.a.

34. MARSHALL ABLAKGYÁR KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

157

35. MÁTRA-HUMÁN IPARI SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.

36. COOP Lőrinci Kereskedelmi Zrt. n.a.

37. GYÖNGYSZÖV COOP Kereskedelmi Zrt. 155

38. DS SMITH Packaging Füzesabony Kft. n.a.

39. DETKI KEKSZ ÉDESIPARI KFT. 149

40. BOTT HUNGÁRIA KFT. n.a.

41. ASIAFOOD KFT. n.a.

42. HESI Sütőipari Kft. 137

43. BUMJIN ELECTRONICS Hungary Kft. n.a.

44. EGER-PARK HOTEL SZÁLLODAÜZEMELTETŐ KFT. 134

45. Musashi Hungary Füzesabony Kft. 132

46. GB FASHION TANÁCSADÓ KFT. n.a.

47. Betonbauer West Ingatlanberuházó és Forgalmazó Kft. n.a.

48. SEISSENSCHMIDT PRECISION COMPONENTS FÉMFELDOLGOZÓ KFT.

n.a.

49. TÜRK + HILLINGER HUNGARIA ELEKTROMOS FŰTÉSTECHNIKAI KFT.

123

50. Revor International Bútor Kereskedelmi Kft. n.a.

1.2.5 táblázat: Heves megye TOP 50 – legnagyobb átlagos állományi létszámmal rendelkező vállalat (Forrás: TOP 50 – Heves megye 2018)

Heves megyében a vizsgált időszakban (rendelkezésre álló adatok 2011-2018) az adóbevételek folyamatos növekedése figyelhető meg. A növekedés egyenletes és dinamikus képet mutat.

2011-ben az adóalanyok kiemelt adó és járuléknemekre 143,5 milliárd Ft adót fizettek be a költségvetésbe. A kiemelt adóbevételek legnagyobb hányadát a társadalombiztosítási járulékok képzik, ezt követi az általános forgalmi adó, majd a személyi jövedelemadó súlya a harmadik az adónemek rangsorában. 2018-ban Heves megyében a költségvetési befizetések

a kiemelt adó és járuléknemekre összesen 271,0 milliárd Ft-ot tettek ki. Ebben az évben, az ezt megelőző évekhez hasonlóan, az általános forgalmi adó, a foglalkoztatáshoz kötődő adó- és járulékbevételek súlya a meghatározó. A megye adóbevétel alakulása a vizsgált időszakban országos relációban szintén emelkedő tendenciát mutat. 2011-ben a megyei adóbevétel az országos bevétel 2,04%-át, míg 2018-ban már 2,34%-át adta.

1.2.7 ábra: Heves megye adóbevétel alakulása 2011-2018 közötti időszakban (millió Ft, Forrás: TOP 50 – Heves megye)

Adóbevé-tel m Ft 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Heves

megye 143556 162043 170779 197109 220569 234929 256581 271087 Heves/

Országos 2,04% 2,07% 2,10% 2,24% 2,26% 2,29% 2,38% 2,34%

1.2.6 táblázat: Heves megye adóbevétel alakulása 2011-2018 közötti időszakban országos relációban (Forrás: KSH)

Heves megye húzóágazataira vonatkozó helyzetértékelés

A 2012-2018 közötti vizsgált időszakra, a megye gazdaságának ágazati szerkezetére jellemző néhány ágazat- ezen belül néhány társaság- meghatározó súlyú. A gazdasági ágak közül a jármű- és gépipar, elektronika és IT, a kereskedelem, az energia-, víztermelés-hulladákgazdálkodás bír kiemelt jelentőséggel. 2018-ban a nettó árbevételnek mintegy háromnegyede, a belföldi eladások több mint fele, a kivitelnek közel 90 százaléka, a hozzáadott értéknek pedig a hattizede ebben a három kiemelt ágazatban keletkezett. Az adózás előtti eredményből, valamint a megtermelt hozamból való részesedésük is 50 százalék felett alakul. A saját tőke továbbra is több mint fele a kiemelt ágazatokban működő vállalkozói körnek tulajdonítható.

A nettó árbevétel közel 70%-át két ágazat, a gépipar (2018. év: 1060 mrd Ft) és a kereskedelem (2018. év: 258 mrd Ft) bonyolította, de a kivitel összetétele még ennél is koncentráltabban jelentkezik, ugyanis az ebből származó összes bevétel növekvő, legnagyobb hányada 87,3 százalék (2018. év: 1.016 mrd Ft) a gépiparban működő vállalkozásokhoz kötődik. Az ágazat kivitele az elmúlt öt évben folyamatosan és jelentősen nőtt. A legexportorientáltabb ágazat, összes értékesítésének közel 96 százaléka külföldre

irányul. A fémfeldolgozás (kohászat) ágazat a második legnagyobb exportőr, értékesítésének több mint fele külföldre irányul.

1.2.8 ábra: Heves megye export árbevétele – Húzóágazatok (Forrás: TOP 50- Heves megye)

A belföldi értékesítés több mint 50 százalékát továbbra is három ágazat, a kereskedelem, az energia-víz-hulladékgazdálkodás és a nem anyagi ágak realizálták.

A hozzáadott érték együttesen több mint felét szintén a gépipar és energiaipar adta.

A megye gazdasági teljesítményét leginkább az jellemzi, hogy évek óta egyre növekvő arányban részesedik az országos ipari termelés értékéből. Az említett növekedés a megye tőkefefelszívó képességének javulását tükrözi, a beruházások volumenindexe sokszor magasabb, vagy lényegében azonos szintű az országos adatokhoz viszonyítva. A vizsgált időszakban a megvalósult beruházások is túlnyomó részt a gépiparban valósultak meg. A TOP 50 listán szereplő vállalkozások, melyeket nettó árbevétel és átlagos állományi létszám szerint soroltunk be, is jól látszik ennek az ágazatnak a stratégiai jelentősége. A húzóágazatok jelentős K+F+I potenciállal rendelkeznek.

Heves megye fejlődő ágazataira vonatkozó helyzetértékelés

Heves megye ágazati szerkezetén belül a húzóágazatok, úgymint a jármű- és gépipar, a kereskedelem, az energia-, víztermelés-hulladákgazdálkodás bír kiemelt jelentőséggel. A vizsgált időszakban ezen ágazatok folyamatosan egyre nagyobb szerepet töltenek be a megye gazdasági teljesítményében. A stratégiai ágazatok mellett azonban fejlődő pályára léptek az élelmiszeripar, a vegyipar, műanyag-, és gumiipar, a nem anyagi ágazatok illetve az egyéb ágazatok is.

2011-ben az élelmiszeripar nettó árbevétele 38.954 millió forint volt, míg ez a szám 2018-ban 44.854 millió forint. Az ágazat hozzáadott értéke 2011. évben 8.319 millió forint és 2018-ban 12.423 millió forint. A vizsgált időszakban az ágazat teljesítményének javulásához az

In document Helyzetelemzés Heves megye (Pldal 23-45)