I. RÉSZ
4. AZ INTEGRÁLT VALENCIAFOGALOM
4.6. Az ige valenciájának variabilitása: prototípus és deviancia
4.6.6. A mondat fajai és a valencia
A mondatok szerkezetük szerint mindenekelőtt vagy egyszerű vagy összetett mondatok. Az egyszerű mondatok vagy teljes vagy hiányos szerkezetűek. A teljes mondatok tagoltak vagy tagolatlanok. A tagolt teljes mondatok tőmondatok vagy bővített mondatok. (Vö. BENCÉDY ET AL. 1988: 210–212.)
A tagmondatot nem tartalmazó magmondat és mondatkonfiguráció az előző be-kezdés terminológiája szerint tagolt teljes egyszerű mondat. Mind a kettő lehet tő-mondat is és bővített tő-mondat is. Csak a fakultatív elemeket kizáró monovalens ige alkothat olyan mondatkonfigurációt, amely megfelel a tőmondatnak. Ilyenkor nincs különbség a mondatkonfiguráció és a magmondat között. A hiányos mondatok közül csak azok tartoznak a valenciakutatás hatáskörébe mint deviáns valenciaképletek, amelyek összefüggésben állnak az igemóddal. A tagolatlan mondat eleve kívül esik a valencia hatáskörén.
A tagmondatot − eltekintve az ige bővítményein belüli tagmondatoktól − is tar-talmazó magmondat vagy mondatkonfiguráció alárendelt összetett mondat. A ver-bum infinitum alkotta tagmondat teljes vagy hiányos. Az alárendelő összetett mon-datban a verbum infinitum alkotta, alany nélküli, tehát hiányos tagmondat a valen-ciakutatások részét képezi.
A mellérendelő összetett mondatban gyakran találkozunk hiányos tagmondatok-kal. A mellérendelő összetett mondatok tagmondataiban a hiányzó bővítmények általában nem a valenciaredukció következményei. Ezeket a hiányos tagmondatokat elliptikus mondatoknak tekintem; az ellipszist pedig kívül rekesztem a valencián.
(Az ellipszisnek az angol nyelvre vonatkozó részletes elemzését lásd QUIRK ET AL. 1972:536–620.)
A beszédhelyzet hármas vonatkozását (beszélő, hallgató, valóság) illetően az an-gol mondat fajai szoros kapcsolatban vannak az igemóddal, ezért az idevonatkozó valenciakérdések a 4.6.2. pontban találhatók.
Logikai minőségük szerint a mondatok állítók vagy tagadók. A tagadó mondattal szemben az állító mondatot tekintem prototípusnak.
HARNISH (1976:265) − nem mint valenciakutató − bemutat egy táblázatot, amelyben a nem perfekt igeidők, a személyek és a mondatok logikai minősége sze-rint sorra veszi a LURK ige egyes alakjait, és megvizsgálja, mennyire állják meg a helyüket bővítménnyel vagy anélkül:
TENSE
PERS PAST PRESENT FUTURE
Aff.
PERS. = PERSON, Aff. = Affirmative, Neg. = Negative
A táblázat jól mutatja, hogy a vizsgált három szempont szerint ténylegesen van-nak eltérések a szerkezetek elfogadhatóságát illetően. Bizonyára azt is könnyen ki lehetne mutatni, hogy igénként is nagyok lehetnek az eltérések, ha meg is tartjuk konstansként a fenti szempontokat.
II. RÉSZ
AZ ANGOL IGE MORFOSZINTAKTIKAI
VALENCIAKÉPLETEI
A II. és − bizonyos, az adott helyen megnevezett kisebb módosításokkal − a III. rész valenciaképleteiben a következő jelek és rövidítések fordulnak elő:
←A/A Koreferenciális, illetve nem koreferenciális kötelező határozó (Adverbial)
(A Kötelező vagy fakultatív határozó Acc Tárgyesetben levő névmás
Action A mellékmondat állítmánya cselekvést fejez ki.
ADJ Partikulaként szereplő melléknév (Adjective) ADV Partikula (Adverbial Particle)
ADJ> A melléknévi partikula vagy megelőzi, vagy követi az N2-t.
ADV> A partikula vagy megelőzi, vagy követi az N2-t.
...ADV... Az inzertbe beágyazott partikula
...ADV prep... Az inzertbe beágyazott partikula és elöljárószó
BE A mellékmondat állítmánya statív ige (jellegzetesen a BE vagy a HAVE).
C Alanyi vagy tárgyi kiegészítő (Subject/Object Complement) [Cl] Mellékmondat (Clause), illetve a mellékmondatot helyettesítő
elvont főnév
<conj> “Conjunct Movement” (A társhatározó az alany részévé vá-lik.)
<conv> Konverzek (Két különböző elöljárószót tartalmazó igei szer-kezet szinonim jelentéssel)
<dat> A részeshatározó (Dative, ill. Indirect Object) áthelyezése a mondatban
Full Nom A teljes nominalizáció (Full Nominalization) gyakoribb (pl.
his eating sardines helyett his sardine-eating; destroying the city helyett the destruction of the city).
imp Felszólító mód (Imperative Mood)
N Főnévi szószerkezet (gyakoribb jele: NP) vagy nominális jel-zői mellékmondat
N1, N2 stb. Az N utáni számok az N-eknek a prototipikus valenciakép-letben elfoglalt sorrendjére utalnak. Az egyes képletek össze-hasonlíthatósága érdekében azonban az N-ek a szinonim vagy a deviáns képletekben is megőrzik azonosító számukat akkor is, ha megváltoztatták a helyüket.
(Az IT és a THERE is N-ként szerepel az N-ek számozása-kor.)
N1 A prototipikus mellékmondat alanya
(N1) A mellékmondat alanya fakultatív az [(N1)V-ing] inzertben.
((N1)) Az alany lehetséges, de kevésbé valószínű az [((N1))V-ing]
inzertben.
[N1 to V] Mellékmondat mint inzert alannyal rendelkező, to-val álló főnévi igenévvel
[N1V] Mellékmondat mint inzert alannyal rendelkező, to-nélküli fő-névi igenévvel
[N1V-ing] Alannyal rendelkező gerundiumos vagy participiumos mel-lékmondat
[N1V-en] Alannyal rendelkező előidejű participiumos mellékmondat
O Tárgy (Object)
one’s WAY N2 = WAY a megfelelő birtokos névmással: my WAY, your WAY stb.
pass Szenvedő szerkezet (Passive Voice)
Pl Többes szám (Plural)
Poss Birtokos névmás (Possessive Pronoun: my/your stb.) vagy birtokos esetben levő főnév
prep Elöljárószó (Preposition)
Q Melléknévi szószerkezet (a Qualifier szóból)
S Alany (Subject)
SELF A megfelelő visszaható névmás (MYSELF/YOURSELF stb.)
SV Subject - Verb
SVA Subject - Verb - Obligatory Adverbial SVC Subject - Verb - Subject Complement SVO Subject - Verb - Object
SVOO Subject - Verb - Object - Object SVOA Subject - Verb - Object - Adverbial
SVOC Subject - Verb - Object - Object Complement [th] Mellékmondat that kötőszóval (that-clause)
[(th)] A mellékmondat that kötőszava elhagyható.
[th (sh)] A mellékmondatból elhagyható a should.
[(th) (sh)] A mellékmondatból elhagyható mind a that, mind a should.
[to V] Grammatikai alannyal nem rendelkező, to-val álló főnévi igeneves mellékmondat inzerként
V Igei állítmány (Verb)
[V] Grammatikai alannyal nem rendelkező, to-nélküli főnévi ige-neves mellékmondat inzerként
[V-en] Grammatikai alany nélküli előidejű melléknévi igeneves mel-lékmondat inzerként
[V-ing] Grammatikai alannyal nem rendelkező gerundiumot vagy participiumot tartalmazó mellékmondat mint inzert
[wh] wh-elemet tartalmazó mellékmondat (wh-clause)
[wh to V] wh-elemet és to-val álló főnévi igenevet tartalmazó mellék-mondat
∼ A tilde a címszót helyettesíti.
∼.. Bármilyen (egy vagy két, vagy három elemből álló) ige
* A csillag a valenciaképlet vagy egy információ végén azt jelenti, hogy a szerkezet, illetve az információ megkérdőjelezhető, kevésbé jellemző.
← Annak a jele, hogy a jel utáni egység koreferenciális viszonyban van a jelet megelőző első N-nel.
←← A jel utáni egység koreferenciális viszonyban van a jelet megelőző má-sodik N-nel.
←→ Kétirányú koreferenciára utal (pl. N1 ∼ IT ←N3→ [th] vagy N1 ∼ IT ←Q→ [th]).
⇒ A nyíl bal oldalán látható szerkezetből lesz a nyíl jobb oldalán található szerkezet.
/\/ Jelentése: és/vagy / Jelentése: vagy
( ) Kerek zárójelbe kerülnek a valenciaképletek tetszőleges/fakultatív elemei.
[ ] a) Szögletes zárójelben vannak a beágyazott mellékmondatok.
b) Szögletes zárójel szerepel a kerek zárójelen kívüli zárójelként is.
{ } Kapcsos zárójelben találhatók a fakultatív partikulák vagy elöljárószők.
z inzert helye Megjegyzés:
A [th], [wh], [wh to V], [to V], [for N1 to V] inzertek nagybetűkkel kezdődnek, amennyiben a valenciaképlet első elemét képezik: [Th], [Wh], [Wh to V], [To V],
[For N1 to V].
Ebben a részben az egyes prototipikus valanciaképletekkel kapcsolatos információ-kat a következő betűjelek után találhatjuk:
M Monovalens egyszavas ige MA Monovalens partikulás ige D Divalens egyszavas ige DP Divalens elöljárószós ige DA Divalens partikulás ige DAP Divalens partikulás−elöljárószós ige T Trivalens egyszavas ige
TP Trivalens elöljárószós ige TA Trivalens partikulás ige TAP Trivalens partikulás−elöljárószós ige A betűjelek után található információk:
a) egy-egy ige a szóban forgó valenciaképlettel;
b) táblázatba foglalva, az alkotóelemeket elkülönítve láthatjuk az általánosított prototipikus valenciaképletet, majd alatta a már megnevezett igét/igéket tartalmazó példamondatokat;
c) a táblázat alatt találhatjuk a példamondat(ok) magyar fordítását.
A nagybetűk melletti kisbetűk (pl. DAa, DAb, DAc) az adott valenciaképlet alakváltozatait jelzik.
A példamondatok magyar megfelelői után szükség esetén megjegyzések követ-keznek a partikulás igének a partikula, illetve az elöljárószós− partikulás igének az
elöljárószó és/vagy a partikula helyének esetleges variánsaival és egyebekkel kap-csolatban. Végezetül − apróbb betűkkel szedve − megadjuk a prototipikus képletek variánsait és a deviáns képleteket.