I. RÉSZ
5. A PROTOTIPIKUS VALENCIAKÉPLETEK
5.1. A prototipikus valenciaképletek összetevői
5.1.3.2. Az inzertek
5.1.3.2.11. A grammatikai alannyal nem rendelkező -ing
A mellékmondat alanyát (N1) realizáló elemek:
a) egyes vagy többes számban levő főnév;
b) személyes névmás tárgyesetben: me, him, her, it, us, you, them.
D: MAKE N1 ∼ [N1V]
DP: LISTEN to N1 ∼ to [N1V]
N1 V.. [N1 V ]
D: The dog MADE him run.
DP: I LISTENED to the rain patter on the shrubs.
23. modell D: A kutya megszalasztotta.
DP: Hallgattam, ahogy az eső esett a bokrokra.
Deviáns képletek:
Kifejezésekben előfordul a LET*:
LET [V N1] Pl.: LET DROP/FALL/ FLY/GO/PASS.
LET [THERE BE ←N2] (THERE = N1)
Két divalens P-ige mellett is állhat to-nélküli főnévi igenév:
N1 ∼ prep [N
1 V]: LOOK at, LISTEN to
5.1.3.2.11. A grammatikai alannyal nem rendelkező -ing végződésű igeneves mellékmondat mint inzert
Az -ing végződésű igenév hagyományos két kategóriája a gerundium (Gerund) és a participium (Participle). A kettőt egymástól alapvetően az általuk betöltött szin-taktikai funkciók alapján lehet elkünöníteni. Ezzel kapcsolatban lásd BUDAI (1994:207–315).
A divalens mátrixban az N1-nek, illetve a trivalens mátrixban az N2-nek kettős funkciója van, ők szolgálnak ugyanis az igenév logikai alanyaként is.
D: LIKE N1 ∼ [V-ing]
DP: ABSTAIN from N1 ∼ from [V-ing]
DA: GIVE UP N1 ∼ UP [V-ing]
DAP: GO IN for N1 ∼ IN for [V-ing]
N1 V.. [V-ing]
D: I DON’T LIKE doing sloppy work.
DP: He ABSTAINED from voting.
DA: She HAS GIVEN UP smoking.
DAP: His brother WENT IN for teaching.
24. modell D: Nem szeretem a felületes/hanyag munkát.
DP: Tartózkodottt a szavazástól.
DA: Abbahagyta a dohányzást.
DAP: A fivére a tanári pályára lépett.
Variánsok:
N1 ∼.. [V-ing] (V = Cselekvés) N1 ∼.. [V-ing] (V = BE)
N1 ∼.. [V-ing] (V-ing = BEING) N1 ∼.. [V-ing / having V-en]
N1 ∼.. ←[V-ing] // N1 ∼ [V-ing]
A koreferenciát illetően lehetnek véleménykülönbségek. Az amerikai angolt be-szélő informánsok például egyértelműbben a koreferenciára szavaztak a vitás kérdé-sekben is.
***
TP: TALK into N1 ∼ N2 into [V-ing]
TAP: PUT UP to N1 ∼ N2 UP to [V-ing]
N1 V.. N2 [V-ing]
TE: She TALKED him into buying a new hat.
TPE: I PUT him UP to reading English novels.
25. modell TP: Rábeszélte, hogy vegyen egy új kalapot.
TAP: Rávettem arra, hogy angol regényeket olvasson.
Variánsok:
N1 ∼.. ←SELF [V-ing] // N1 ∼.. (←SELF) [V-ing]
N1 ∼.. N2 [V-ing / having V-en]
?N1 ∼ to N2 about [V-ing]
N1 ∼ [V-ing] prep [V-ing]
N1 ∼.. N2 ←[V-ing] // N1 ∼ N2 [V-ing]
Az -ing végződésű igenév általában koreferenciális az N2-vel [vagy az N1-gyel, amikor az N2 élettelen (INANIMATE)], de a viszonyok kétértelműek is lehetnek.
Deviáns képlet:
N2 ∼.. pass [V-ing]
Megjegyzések:
1. Szerkezeti homonimák:
(90a) She died asking to be forgiven.
(90b) He prescribed taking the medicine daily.
(90c) My car needs/requires looking after.
A (90a)-ban nem tárgy az -ing végződésű igenév, hanem határozó, amely kívül esik az ige valenciájának hatáskörén. A (90b)-ben ugyan tárgy az -ing végződésű igenév, de nincs koreferenciális viszony a verbum finitum és az igenév alanya kö-zött. A (90c)-ben az N1 (My car) az igenév tárgya.
Szerkezeti homonimák az alábbiak is:
(91a) He left without telling anybody about it.
(91b) Tom always brushes his teeth before going to bed.
(91c) He entered the room without knocking.
Nemcsak a divalens, hanem a trivalens igékre vonatkozóan is igaz, hogy mellet-tük időhatározói vagy más határozói jelentésben sokféle prepozíció után állhat ge-rundium.
Az 5.1.3.2.11.-hez tartozó divalens vagy trivalens szerkezetekben a prepozíció és az utána álló gerundium két lényeges vonásban különbözik a fenti homonimáktól:
Az itt felvett prepozíciós szerkezetek (about/against/at/beyond/by/for/
from/in/into/ of/(up)on/over/to/towards/with + gerundium) a szerkezeti homonimákban szereplő hasonló struktúrákkal ellentétben − a for bizonyos jelentéseitől eltekintve − nem állhatnak a mondat élén.
Általában nincs szünet az elöljárószó előtt. Az egyes elöljárószóknak azonban meglehetnek a saját jellegzetességeik. Különbségek vannak mind a divalens, mind a trivalens igék esetében a főige és a prepozíciós szerkezet kapcsolatának az erőssége között prepozíciónként, sőt igénként változóan is. Minthogy azonban a gerundiumos szerkezetek mint propozíciót kifejező nyelvi egységek eleve ABSTRACT szemanti-kai jegyűeknek minősülnek, és az őket igénylő egyes igék valamelyik valenciájának szemantikai jegye CONCRETE ⇒ ABSTRACT irányban mindenképpen megválto-zik, az 5.1.3.2.11. igéinek listái a P- és az AP-igékkel szemben támasztott szigorúbb kritériumoknak is megfelelnek.
Az 5.1.3.2.11. listáiban az in nem lehet a szinonimája a while és a when kötőszó-nak. Az on elöljárószó mindenkor használható az upon helyett, fordítva azonban nem. Nem hangzik jól az upon a társalgási stílusban, például a BARGAIN ige mel-lett. Ezekben a listákban az on/upon nem lehet a szinonimája a when és az as soon as kötőszónak.
2. Az 5.1.3.2.11. mondatait jellemző SVOO képletben az OO = Direct Object + Prepositional Object.
Az első tárgy (Direct Object) kettős funkciót tölt be a képlet által reprezentált mondatokban: (a) szintaktikai tárgya a mátrix igének és (b) logikai alanya az inzert igének, amikor koreferenciális viszony van az N2 és az igenév között.
3. A for prepozíciót tartalmazó szerkezeteknek (N1 * N2 for ←[V-ing]) két részhalmaza különíthető el az ige és az elöljárós szerkezet kapcsolatának az erőssé-ge, illetve a for jelentése alapján:
Az egyikben prepozíciós szerkezet valamilyen érzelmet fejez ki.
A másikban az ige és a prepozíciós szerkezet kapcsolata erős, a szerkezetnek a mondat élére helyezése nem lehetséges; a for jelentése ‘for the job of’. Egyik cso-port igéje után sem állhat perfekt gerundium ebben a jelentésben.
Tulajdonképpen megfelelő kontextusban a legtöbb divalens ige mellett állhat for-szerkezet, látszólag trivalens igét eredményezve, ezért az itt listába vett igék inkább csak a legtipikusabbaknak mondhatók. Viszonylag laza a kapcsolat az ige és a for-szerkezet között. A for-for-szerkezet ezekben a mondatokban fakultatív, ezért inkább a valencianövekedésről szóló részben lenne a helye.
Vannak azonban olyan igék is, amelyek a hasonló jelentésű prepozíciós szerke-zettel szoros kapcsolatot alkotnak, az ige gyakran fordul elő e szerkeszerke-zettel. Ezen igék mellett a prepozíciós szerkezet nem állhat a mondat élén, és az elöljárós szerke-zetre nem a Why...?, hanem inkább a What...for? kezdetű kérdőmondattal kérdez-hetünk.
Az N1 ∼ N2 prep ←[V-ing / having V-en] képlethez tartozó for-szerkezet di-cséretet vagy szidalmat fejez ki, jutalmazásra vagy büntetésre utal. A legtöbb divalens ige mellett előfordulhat for-szerkezet hasonló jelentésben.
5.1.3.2.12. A grammatikai alannyal rendelkező -ing végződésű igeneves