BAKI GYÖRGYI
Szacsvay Imre Általános Iskola és Mihai Emi-nescu Főgimnázium,
Nagyvárad / Oradea, Románia
MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport
Pedagógiai programom a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Vizuális Kultúra Szakmód-szertani Kutatócsoportja „Moholy Nagy-Modulok” – a 21. századi képnyelvének tanítása című tantervi innovációs projektje kere-tében valósul meg. A projekt honlapja: http://vizualiskultura.
elte.hu/. A modulokban a hagyományos és digitális képalkotás egyenrangú szerepet kap. a programban, a feladatok megfogal-mazásánál arányos arányban szerepelnek.
A vizuális kommunikáció modul fejlesztési céljai:
• Biztonság a kommunikációs folyamatok világában
• A vizuális közlemények fogadása, megértése, elemzése, kritikus álláspont elfoglalása
• Vizuális közlések fogalmazása, alkotása a kontextusnak megfele-lő formában, csatornán
• Tájékozottság a vizuális kommunikáció műfajaiban, szövegfajtái-ban, a társadalomban betöltött szerepét illetően
• Érdeklődés felkeltése a vonatkozó egyéni, társadalmi, környezeti problémák iránt.
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK
• A kezdeményező készség erősítése, alkotó, cselekvő magatartás támogatása
• Együttműködési képesség, és empátia erősítése
• A kommunikátor (újságíró, tévébemondó, blogger) szerepmo-delljének átélése
A vizuális képességek értékelése az iskolai kísérletben
• standardizált, papír alapú és digitális képességvizsgálati tesztek
• kipróbált rajzi feladatok
• féléves munka portfólió értékelése
• kreativitás teszt
• pszichológiai immunkompetencia kérdőív
• online tesztek (eDIA tesztrendszer, http://edia.hu/, Szegedi Egyetem, Neveléstudományi Intézet): a térszemlélet, a képi kom-munikáció, a divergens gondolkodás és a kombinatív képesség vizsgálatára
A vizuális kommunikáció című modul pedagógiai programjá-nak használata: tanítási-tanulási programom
2016-ban saját Tanítási-tanulási programmal csatlakoztunk a projekthez, mint partneriskola. A kidolgozott modul tartalmai között megjelennek korunk aktuális kérdései, tendenciái:
• szociális érzékenység fejlesztése,
• a társadalmi felelősségvállalás,
• a társadalmi nemekkel kapcsolatos kérdések, problémák;
• eligazodás az új információs környezetben, a képek özönében.
A modulban az érzékeléstől és befogadástól a képüzenetek létrehozásáig és megosztásáig terjedő folyamat minden moz-zanatára találhatók feladatok. Nagyon fontos szerepet kapnak a modulban a műalkotások, ezek képezik a program műveltsé-ganyagának törzsét, például „Műveletek műalkotásokkal”.
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK
Mivel a 9-12 évesekre jellemző, hogy erősen megnő a realis-ta ábrázolás, a technikák és a konvenciók megismerésének igé-nye, ezért fontos szerepet kapnak a modulban a műalkotások.
A modern-kori művészet múzsája kiemelt szerepet kap, olyan feladatokat kapnak ebben a témában, mint például: - Paul Klee vagy Juan Miró munkáinak rekonstruálása egy felvázolt kép foly-tatása, szinekkel való kiegészitése- Műalkotások kiegészitése.
Közös pannó készítése, Paul Klee vagy Juan Miró megadott fest-ménye alapján. Egy festmény (Juan Miró festmény) térbeli átírá-sa vagy egy közös pannó készítése Juan Miró festménye alapján – filc felhasználásával.
A pedagógiai koncepció alapján kidolgozott fejlesztési résztémáim:
1. Látható és láthatatlan;
2. Mimikri;
3. Konstruált világok;
4. Látszatvilágok: illúzió és valóság:
1. A Látható és láthatatlan:
A. Vissza a kezdetekhez, az ősi kultúrák nyomában: barlangrajzok készítése.
B. Labirintus kitalált lényekkel: tervezz te is útvesztőt!
2. Mimikri:
A. Rejtőzködő és álcázott az állatvilágban: – CSODA-BOGARAK vagy BOGÁR-CSODÁK
B. Rejtőzködő és álcázott a természetben: – Fakéregben rejtőzködő lények –
C. Rejtőzködő és álcázott az ember által alkotott világban:
ÉLET-Fa közös tervezése
3. Konstruált világok az őskortól napjainkig:
A. Őskor: - készítsük el saját őskori kőépítményünket.
B. Középkor: tervezzünk középkori várakat (makettek)
C. Modern kori művészet múzsája: - közös pannó készítése, mega-dott festmény alapján.
D. Gyerekkori fantázia világa és jövő-képe: - Világűr – digitális kol-lázs készítése.
4. Látszatvilágok: illúzió és valóság:
A. Törött tükör – fotómontázs készítése - színes kép átalakítása törött tükörré.
B. A szó, mint érintés- szöveg és kép kapcsolata: szócserepek vagy cserép-szavak ;
C. Irás és betű- saját hieroglifák tervezése: - ékírás készítése gyur-malapra.
D. Véletlenszerű festékfoltokból képzeletbeli formák kialakítása.
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK
A digitális médiumok integrálási lehetőségei
a rajz és vizuális nevelésben – nemzetközi kitekintés
BÍRÓ ILDIKÓ
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola Szatymazi Általános Iskolája
Kulcsszavak: IKT; elektronikus médiumok; újmédia, digitális kreativitás
Az elektronikus média világának változása hatással van az okta-tásban létrejövő változásokra, és ez alól nem kivétel az iskolai vizuális művészeti nevelés területe sem. Ám a vélemények a mai napig megoszlani látszanak azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lehet, illetve, hogy egyáltalán be kell-e emelni a digi-tális médiumokat a vizuális művészeti oktatásba. Az újmédia áthidalja a teret és időt, és lehetővé teszi a kulturális közelsé-get a földrajzi távolság ellenére. A mai úgynevezett információs társadalom képes az információ gyors terjesztésére: az üzenet gyorsan és egyszerre több helyen elérhető lesz. Rögzíthetjük, tárolhatjuk, módosíthatjuk tetszés szerint.
A Photosohop képszerkesztő program ma már az amatőrök és a média művészeti szakmákban dolgozók számára egyaránt nélkülözhetetlen eszközzé vált, egyben az újmédiával kapcso-latos kreativitás tipikus eszköze lett. Ahhoz, hogy a különböző technológiákat integrálni tudják, a jelenlegi és leendő tanárok-nak is meg kell tanulniuk a digitális eszközök használatát, el kell merülniük a digitális technológiában és az online médiumok vilá-gában. Ez pedig tervezést, stratégia kialakítást és szerkezetátala-kítást valamint új pedagógiai módszerek megismerését jelenti.
Ám a digitális médiumok művészeti oktatásba való bevoná-sát több tényező is gátolja. A technológia ismeretének hiányán túl ehhez az is hozzájárul, hogy bár a tanárok egy része
elfogad-ta a digitális művészetet, mint művészeti ágat, legtöbbjük ezt a médiumot mégis csak eszköznek tekinti és eszközként is hasz-nálja. Vagyis a rajzolás-festés-szobrászat hagyományos modell-jétől el kell mozdulni egy új, befogadóbb szemlélet felé, ahol már nem egy médiumhoz tartozónak tekintik a vizuális művésze-tet. A bemutatott két esettanulmány a rajzoktatás és a digitális technológia kapcsolatának két egymástól teljesen eltérő pél-dáját mutatja be: az elsőben tudatosan nem emelik be az IKT-t a művészet órába, a másodikban pedig a manuális és digitális médiumok folyamatos használata, azok kombinációja természe-tesnek számít az iskolában.
Összegzéséként elmondhatjuk, hogy mivel a technológia újradefiniálja magát a vizuális művészetet, művészet-specifikus informatikai képzésre van szükség – annak témáira, eszközeire és nyelvére vonatkozólag. Mindez az oktatási szervezetek alap-vető átszervezését követeli meg, ahol technikai és kreatív szak-emberek dolgoznak közösen a vizuális művészet és IKT program kidolgozásán ahhoz, hogy ki tudjuk aknázni a technológia által rendelkezésünkre álló hatalmas potenciált.
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK