KONDOR BOGLÁRKA
ELTE TTK, Természettudományi Kommunikáció mesterszak, 1. évf. hallgató
Munkámban a Martonvásáron megvalósuló látogatóközpont egyik kiállítórészének látványtervét mutatom be, mely a „Művé-szetek folyosója” elnevezést kapta.
Számos olyan múzeum létezik szerte a világban, ahol a művészet és a természettudomány találkozik. Erre egy tökéle-tes hazai példát jelent a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára, amelyben az antropológia kapcsolódik össze a szobrászattal. A martonvásári tervekhez lazán kapcsolódó, önálló kiállításként említeném meg példaként egyik időszakos kiállításukat, mely a Testes témák nevet kapta, ahol a látogatók emberi modellek, rekonstrukciók segítségével ismerhették meg érzékszerveink működését (http://www.nhmus.hu/hu/kiallita-sok/idoszaki_kiallitasok).
A Petőfi Irodalmi Múzeumot szeretném második példaként említeni, melynek Írói fogások című kiállításán az irodalom ötvö-ződött a gasztronómiával (https://pim.hu/hu/kiallitas/iroi-foga-sok). A tárlaton a táplálkozás, nemcsak, mint biológiai szükséglet jelent meg. A kiállítás rávilágított az ételek és a nemzeti identitás viszonyára, vagy a táplálkozásban rejlő élvezetre, erotikára is,
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK
ezáltal több terület (pl. biológia, irodalom, társadalomtudomány) is kapcsolatba került.
A külföldi múzeumok közül a szingapúri ArtScience Museum-ot szeretném megemlíteni, mely kiállításaival szer-vesen kacsolódik a természettudományos ismeretanyaghoz.
A grafikus installációk segítségével a látogatók megismerhetik többek között a fény útját, vagy az óceánok habjainak mozgá-sát, de végigkísérhetik a növények fejlődését is (http://www.
marinabaysands.com/museum/future-orld/nature.htm-l#UJwszOoLqEsJztsw.97). Ezek által a művészet, azon belül is a számítógépes grafika kapcsolódik össze a természettudomá-nyos ismeretekkel.
Martonvásáron a tárlat három fő témára, a festészetre, a zenére és az irodalomra tagolódna. A festészet témakörében többek között olyan művészek tájképeit mutatnám be, mint Vas-tagh Géza, Deák-Ébner Lajos, Rippl-Rónay József, Szinyei-Merse Pál, de helyet kapna Bukta Imre is, mint kortárs festő. Az alkotá-sokat digitális eszközök segítségével, vetítéssel jeleníteném meg.
Nagy hangsúlyt fektetek az interaktivitásra. Érintőképernyős monitorok segítségével digitális puzzle-re invitálnám a látogató-kat, melyben a megtekintett festményeket kellene összerakniuk, majd a játék végén mindenki hazavihetné a képet kinyomtatott formában vagy képeslapként.
Az irodalmi részen elsősorban népi írók kapnának helyet, mint Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Tamási Áron, vagy Sinka István. Műveikből vett idézeteik a falon vagy a padlón is megjelennek majd, több irányba is elmozdítva ezzel a látogatók tekintetét. A közönségnek lehetősége nyílna arra is, hogy híres színészek előadásában hallgassanak meg műrészleteket fejhall-gatók segítségével. A tárlaton látott ismeretek elraktározásának érdekében elsősorban a fiatalok számára irodalmi kvízt kívánok létrehozni, mely érintőképernyős monitorokon jelenne meg.
A kisiskolás korosztálynak párkeresőt készítenék. A gyerekek itt párosíthatnák egymással az egyes idézetekben megjelenő hasz-nálati eszközöket, azok képeit és a hozzájuk tartozó szöveges magyarázatot.
A zenetörténeti részleget Kodály Zoltán és Bartók Béla munkásságára kívánom alapozni. Az általuk gyűjtött népdalok közül választanék elsősorban olyanokat, melyek a mezőgazda-sághoz kötődnek. Néhány dal kottája és szövege
megjelenhet-ne falra festve, vagy mennyezetről lógó transzparenseken, de lehetőséget biztosítanánk arra is, hogy fejhallgatókon hallgas-sák meg a zenei részleteket. A felső tagozatos korosztály gya-korolhatja a szolmizálást az érintőképernyős monitorokon, ahol megadnám a kották kezdő hangját. A kiállításon megjelennének még népi hangszerek vagy azokként alkalmazott használati esz-közök. A gyerekek ezek segítségével közösen is eljátszhatnának egy-egy, vagy kártyákkal csoportosíthatnák a hangszerek neveit a képükkel, és típusaikkal (pl. ütős, fúvós, vonós stb.).
Fontosnak tartom, hogy a kiállítás ezen része is befogadó legyen, ezért a szöveges összefoglalókat Braille-írással is szeret-ném megjeleníteni a látássérültek számára.
A kiállításban használt multimédiás eszközökkel szeretnék nyitni az új múzeumi technológiák felé, illetve nagy hangsúlyt fektetve általuk az interaktivitásra is, hogy a látogatókat a kiál-lítás igazi részeseivé válhassanak. A multimédiás eszközökkel történő megjelenítéshez a Petőfi Irodalmi Múzeum adott ihle-tet, mely számos audiovizuális technikát alkalmaz a kiállításain (https://pim.hu/).
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK
Hétköznapi kreatív tudomány a befőttesüvegben
(Tudomány és művészet határán a kortárs művészet segítségével)
MOLNÁR KRISZTINA
Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria
Kulcsszavak: természettudományi és művészeti tárgyak össze-kapcsolása, interdiszciplinaritás, iskolán kívüli művészeti nevelés, művészetpedagógia
1. [az absztrakt röviden összefoglalja az elméleti vagy empirikus munka célját...]
A kortárs művészet anyaghasználata és formavilága innovatív, rendszerint új médiumokat használ, a legújabb technológiákhoz és változásokhoz gyorsan alkalmazkodik. Fő jellemzője a fiata-lok életét mindinkább behálózó interaktivitás, a művész bevonja az alkotás folyamatába a nézőt, így számos esetben a fiatalok-ra vár a feladat – akár a múzeumpedagógia segítségével –, hogy kibontsák a művek gondolatiságát. Korunk hívószavai, az újra való fogékonyság, kísérletezés, innováció és kreativitás a kortárs művészet jellemzői is, s ezek a kompetenciák a mai fiatal gene-rációknál szinte „elvárt” ismeretek. Úgy gondoljuk, a múzeum-pedagógia szakmaisága gazdagodik, ha a művészeti kérdések mellett a jelenre reflektáló, akár tudományos jellegű ismeretek-kel is gyarapodnak a diákok. Éppen ezért fontos a kortárs művé-szet a diákoknak is, sőt igazán nekik szól!
A kiállításokkal a gyerekek és fiatalok alkotásainak és látásmódjának bemutatására törekszünk, emellett célunk a gyerekeknek és fiataloknak a kortárs művészettel való megis-mertetése és megszerettetése. A hozzánk látogató diákok gyak-ran egyszerre találkozhatnak kortárs művészek és (kor)társaik alkotásaival, egy térben és közös kiállításon. A diákok a
múze-umpedagógiai foglalkozások során tapasztalati, aktív és kreatív módon fedezhetik fel a kiállítások által felvetett aktuális, a saját korosztályukat érintő kérdéseket. Nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy az alkotási folyamatban élővé, átélhetővé váljon az adott tematika. A foglalkozásokon a művészet gyakorlását nem csupán célnak, hanem eszköznek tekintjük a vizuális nevelésen túl, akár a tudományos témák iránti érzékenyítésre is. Egyfajta meghosz-szabbított iskolaként működünk, így szoros kapcsolatot ápolunk az iskolákkal, művészetoktatási intézményekkel, pedagógu-sokkal. Alkalmazkodunk a tanmenethez, de túl is lépünk rajta.
Kiegészítjük az iskolában megszerezhető tudást, olyan techniká-kat tanítunk, amelyek az órai keretek között nem vagy nehezeb-ben szerezhetnek meg a diákok.
2. [...elméleti kereteit]
2015-ben a A Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódva (a kez-deményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra hogy, milyen fontos szerepet játszik a fény és a fénnyel kapcsolatos technológia az életünkben ) több fény tematikájú, fényművé-szeti kiállítást és kísérő programot is bemutattunk. Ilyen tárlat volt a LUMINA – Hommage à Kepes György (2015. november 4.
– december 31.) Kepes György munkássága előtt tisztelgő kor-társ művészeti kiállításunk, mely a fény különböző megjelenési formáit mutatta be. A fény-árnyék hatás, a tükröződések, a spiri-tuális és a technikai fény közötti különbséget, esetleges párhu-zamokat több alkotó művén keresztül jártuk körül. A Fénytények (2015. november 14. – december 31.) a Magyar Tudományos Akadémia által általános és középiskolai tanulók részére meghir-detett pályázatára érkezett két- és három dimenziós alkotások a természetes és mesterséges fény szerepét mutatták be éle-tünkben, hatását a mindennapokban, ünnepeken és a fantázia világában.
A kortárs művek befogadása és feldolgozása a diákokat kihívás és felfedezés elé állította. Például Szvet Tamás nem csak nevében hordozza a fényt: munkái megértéséhez szükség volt a diákok aktív közreműködésére, alapvető fénytörési ismereteik alkalmazására is. Mátrai Erik műveit (Keresztelőkút, 2012 és Tál, 2012), pedig éppen a hétköznapi, mindenki számára hozzáfér-hető anyagok használata jellemzi. Fény-munkái a fény-élmény puszta szépségével kápráztatták el a látogatókat.
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK
3. [...módszereit (vizsgálati és fejlesztő eszközök, a vizsgálat / fejlesztés részvevői, az eredmények elemzése)]
A Fény Nemzetközi Évéhez illetve fény tematikájú kiállítá-sainkhoz kapcsolódóan olyan múzeumpedagógiai foglalkozást dolgoztunk ki, ahol a művészet és a tudomány egyenlő hangsúly-lyal jelenik meg. Így az általános iskolák számára egy olyan mód-szerű programot tudtunk ajánlani, melynek keretében a fény természettudományos és művészi oldalával ismerkedtünk meg aktuális kiállításainkon szereplő alkotások segítségével. Sajátél-ményű alkotásra speciális, de könnyedén beszerezhető fluoresz-káló festéket és csupán egy befőttesüveget használtak a diákok.
A foglalkozás a témát, a lehetőséget és a kezdő lépést jelentet-te, a diákok több ízben fejlesztették tovább a módszert, hoztak létre új technikákat a megadott eszközök segítségével. A foglal-kozás felépítése alkalmas volt arra is, hogy az egyes osztályok tanmenetéhez, illetve speciális igényeihez alkalmazkodhassunk.
Így a fényművészet segítségével lehetőség volt olyan szokatlan témák érintésére is, mint például az ókori egyiptomiak napkultu-sza, a biolumineszcencia vagy éppen a látás fiziológiája.
4. [...eredményeit]
A visszajelzések szerint nagy szükség van minden korcso-port számára a múzeumpedagógiai alkalmakra. A fenti foglalko-zás segítségével speciális műszerek, laboratóriumi körülmények nélkül, egyszerű, hétköznapi könnyen hozzáférhető eszközök-kel, nemcsak a diákok edukációja valósulhatott meg sikere-sen, hanem később ők maguk otthoni vagy iskolai körülmények között megismételhették, tovább gondolhatták a megismert művészeti „kísérletet” . A hátrányos helyzetű, sérült gyermekek-hez is közel tudtunk hozni egy elvont, kissé komplex, a tanó-rákon talán túl tudományosnak tűnő témát. A foglalkozás az integrált csoportoknál is jól működött. A kiállítás és az egyes művek adta tematika megismerése után a diákok a sajátélményű alkotással az univerzális problémákat, kérdéseket személyes világukra vetítve dolgozhatták fel.
5. [...elméleti és oktatási relevanciáját]
Úgy gondoljuk, a művészeti és tudományos ágaknak nem kell feltétlenül szétválniuk a múzeumpedagógia területén sem.
Hiszen művészet és tudomány viszonyának vizsgálata számtalan
módon lehetséges. A humán és reál érdeklődésű gyerek közö-sen találhat üzeneteket, ismereteket ugyanazon a kiállításon.
Közelebb hozza a sokszor elkülönített szemléletmódot.
A kortárs alkotások kiválasztásakor törekszünk arra, hogy újszerű nézőpontot, témát vagy technikát bemutató művek kerüljenek kiállításainkra, az ugyanarra a témára reflektáló gyer-mek és kortárs alkotások együttes bemutatásával rávilágítunk a különböző generációk gondolatai és világlátása közötti hason-lóságokra vagy különbségekre.
A kortárs művek (és velük együtt például a természettu-dományos megállapítások) aktív befogadása, mondanivalójuk értelmezése fejleszti a diákok véleményalkotó, elemző készsé-gét, részvételi magatartását. Nyitottabbak lesznek a világra, az új helyzetekre, mely alkalmazkodó képességüket növeli, az alkotás pedig az én építésének lehetőségét, a személyiség fejlesztését rejti magában.
2.
VIZUÁLIS NEVELÉS POSZTEREK