Kulcsszavak: mozgás-alapú zenepedagógia; oktatási idegtudomány; szakmódszertan
CÉLOK
Interdiszciplináris kutatócsoportunk két új zenepedagógi-ai modell kidolgozását és ezek hatásvizsgálatát tűzte ki célul.
Az empirikus kutatás több szempontból is újszerű. Egyrészt a Kodály-koncepcióval és a magyar énekzene-tanítás szoká-sos gyakorlatával kompatibilis, mégis új paradigmát hoz be a művészetpedagógiai kultúrába: az élményközpontú testmoz-gást, a testi tanulást vonja be a zenepedagógia, a zenei képes-ségfejlesztés eszköztárába. Másrészt bizonyítékokon alapuló konklúziókra törekszik, amelyhez a kognitív idegtudomány mérő eszközeit is felhasználja a hatásvizsgálathoz.
A kutatók több kutatási kérdésre keresik a választ: a zene-tanítás újszerű módszerei hogyan hatnak a neurális rendszer valamint a zenei, kognitív, nyelvi és szociális képességek fejlő-désére összevetve a közoktatásban jelenleg alkalmazott szoká-sos zenetanítással, továbbá különbözik-e a két új típusú modell hatásmechanizmusa? A válaszok kinyerésére összehasonlító
ZENEI NEVELÉS ELŐADÁSOK
3.
vizsgálatokkal teszünk kísérletet pl. a dallamemlékezet, a hang-magasság-, ritmusérzékelés; a fonématudatosság, szókincs;
a figyelmi funkció; az „entrainment”; az intellektuális képességek;
a kreativitás; az empátia méréseivel.
KERETEK
A pályázat pilot szakaszában, áttekintettünk a zenei transz-ferhatás pszichológiai és kognitív idegtudományi vonatkozása-ival kapcsolatos több nemzetközi szakirodalmat, és ezekre is alapozva alakítottuk ki azokat a mérési eljárásokat, eszközöket, amelyek segítségével a zenei fejlesztés hatása potenciálisan vizsgálható.
Ezzel egy időben összegeztük a Magyarországon alkalma-zott, ill. nemzetközi viszonylatban is elismert olyan zenepeda-gógiai módszereket, amelyben a mozgás komplex szerepet kap a fejlesztésben. Ezenfelül összegeztük az aktuálisan jellemző hazai zenei nevelés és -oktatás erősségeit és hiányosságait. Ez utóbbi problémákra keresve a megoldást kettő modell kidolgo-zását tartottuk ígéretesnek.
A szakmódszertani fejlesztést két partnerintézmény alsó tagoza-tán kezdtük el Budapesten (1. modell) és Győrött (2. modell).
Az egyik modell a „Kreatív énekes-mozgásos játékok az álta-lános zenei készségek
és képességek fejlesztésére” elnevezésű, arra törekszik, hogy a dominánsan hallási élményeken alapuló ismeretszerzés kinesztetikus és vizuális tapasztalatokkal egészüljön ki és váljék egységgé. A modell az irányított, zenét követő mozgásra alapoz – ebben a tekintetben Dalcroze zenepedagógiai elveihez közelít.
A mozgás az adott zenei tananyag tanulása folyamatában elő-ször a tanári mintát követi, amely a záró szakaszban a gyerekek saját koreográfiájává alakul. Az énekes-mozgásos feladatok egy-részt a magyar zenepedagógiai gyakorlat által elhanyagolt zenei készségek fejlesztését (ritmuskészség, generatív készségek, zenei befogadás, értő zenehallgatás) segítik, másrészt a játékos-ság révén örömtelivé teszik az iskolai zenei munkát.
A másik modellben Kokas Klára zenepedagógiájának adap-tációja történik az általános iskolai ének-zene tantárgyba. Ez a módszertani innováció a dinamikus énekzene-tanulás modell elnevezést kapta. A modell arra törekszik, hogy a zenei írás-olva-sástanítás szokásos, reproduktív formáit összekapcsolja a zenei
képességek gyermekközpontú fejlesztésével. A szabad mozgást és a játékosságot, mint motiváló helyzetet használja fel a zenei képességek indirekt, fokozatos kibontására, valamint a nem-ze-nei képességek fejlesztésére. A mozgással egybekötött énekes (szöveges), szituatív improvizációs feladatokban a testi-érzel-mi-értelmi feldolgozás egyensúlyba kerül. A mozgásos zenehall-gatás erősen a gyermekek személyes fantáziájára épít. A kezdeti próbálkozó szabad improvizációkból, az ismétlések során, foko-zatosan összeáll a zenével szinkron egyéni mozgáskompozíció, melyekből a zenei képességek fejlődése leolvasható.
MÓDSZEREK
Kutatásunk a nemzetközi kutatás-módszertani sztenderd eszközökön túl hazai online-mérő fejlesztéseket is alkalmaz, valamint a zenepedagógiai kutatásokban Magyarországon úttö-rőnek számító elektrofiziológiai, EEG vizsgálatokat is végez az agyi folyamatok mérésére.
A három kísérleti csoport (kettő zenetagozatos és egy nem zenei osztály) követéses vizsgálatai azt elemzik, hogy a játékos, kreatív éneklést és az aktív zenehallgatást kísérő, vagy azzal együtt járó mozgásélményre alapozott modellek hogyan alakítják a gyere-kek neurális és kognitív, ill. pszichológiai fejlődését
EREDMÉNYEK
Kutatásunk jelenlegi, első szakaszában a hangsúly a szak-módszertani fejlesztésen, a zenepedagógiai modellek kidol-gozásának és mindennapos kipróbálásának szakaszában van.
Ugyanakkor a követő-képességmérő csoport már elvégezte a kezdeti méréseket, a kiindulási adatok felvételét a kontroll cso-porttal együtt összesen 100 fős mintán.
RELEVANCIA
Longitudinális kutatásunk alapfeladata az újszerű, a moz-gást az énekhez, zenéhez kapcsoló zenepedagógiai model-lek módszertani kifejlesztése, és ezek olyan, mások számára is követhető bemutatása, amely majd lehetővé teszi a módszerek elterjedését a közoktatásban.
A modellek szakmódszertani leírása kihívást jelent, hiszen olyan tantermi munkaformákkal dolgoznak a kutató pedagógu-sok, melyek ebben az összeállításban nem feltétlenül ismertek
ZENEI NEVELÉS ELŐADÁSOK
3.
az ének-zene tanárok, vagy a tanítók által. Sokszor igen körülmé-nyes, hosszadalmas szavakkal leírni a kreatív, mozgásos, éne-kes, táncos feladatokat; a cselekvéssorozatokat, a térformákat, a különféle eszközökkel vagy az éppen a nélkül végzett ritmikus gyakorlatokat, vagy a spontán születő mozgásformák szituatív továbbfejlesztését.
A tanári, tanulói munkaformák tervezése, dokumentálása és értelmezése új eljárások kidolgozását, médiumok felhaszná-lását igényli maguktól a szakmódszertani fejlesztőktől is. Ezen leíró, prezentációs munkában használniuk kell a hanganyago-kat, a képeket, a video dokumentációt, a filmszerkesztést. Újabb szerkezeteket, szakterminológiát kell kitalálniuk az óraleírások-hoz, notációs rendszert a mozgásos koreográfiákóraleírások-hoz, ill. instruk-ciós szókincset a különféle aktivitási formákhoz.
Zenepedagógiai modelljeink mind alaptantervű, mind emelt szintű zenei osztályokban alkalmazhatók lesznek az 1-4. évfo-lyamokon a megfelelő képzések után, így termékenyítő hatás-sal lehetnek az iskolai ének-zenetanítás megújulására. Bízunk benne, hogy munkánkkal az oktatási idegtudomány alapelveinek érvényre juttatására is lehetőségek nyílnak.
Szakirodalom
Emese Maróti – Edina Barabás– Gabriella Deszpot – Tamara Farnadi – László Norbert Nemes – Borbála Szirányi – Ferenc Honbolygó: The Effect of Move-ment Instruction in Music Education on Cognitive, Linguistic, Musical and Social skills. In: Proceeding ICMPC14, July 5-9, 2016. San Francisco, CA. 544.
Nemes, László Norbert – Barabás, Edina – Deszpot, Gabriella – Farnadi, Tama-ra – Honbolygó, Ferenc – Maróti, Emese – Szirányi, Borbála (2016, szerk.
Deszpot): Aktív zenetanulás énekléssel és mozgással – módszerek és ezek hatásvizsgálata. Kutatási koncepció (2016-2021). Pályázati anyag az MTA Szakmódszertani pályázatához. Kézirat. Budapest, 39 oldal.
Nemes, László Norbert (2016): Beszámoló előadás az „Aktív zenetanulás ének-léssel és mozgással – módszerek és ezek hatásvizsgálata” c. kutatás terve-zéséről. Parlando 2016/5. sz. URL. http://www.parlando.hu/2016/2016-5/
Nemes-projekt.htm
Szirányi, Borbála: Kreatív énekes-mozgásos játékok az általános zenei készségek és képességek fejlesztésére. In: Váradi Judit–Szűcs Tímea (szerk.): Zenepe-dagógiai konferencia a felsőfokú tanárképzés 50 éves évfordulója alkalmá-ból. Debreceni Egyetemi Kiadó, ISBN 978-963-473-955-5; 77-79
A kutatást támogatta:
A Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani pályázata. Tantárgy-peda-gógiai Kutatási Program – MTA. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.
ZENEI NEVELÉS ELŐADÁSOK