1. feladat: Rajzolj térképet iskoláról vagy városról
Feltételeztük, hogy a lányok jól ismert környezetet választa-nak, (iskola), mert számukra a térbeli tájékozódás nehezebb és a fiúk, akik ügyesebbek a térbeli tájékozódásban, a város térké-pét választják. A valóságban azonban a diákok mindkét iskolá-ban a jól ismert környezetet választották, tehát az iskolát. A fiúk fejlettebb térábrázoló képességét jelzi, hogy több képi jelet és szimbólumot használtak, az ő térképeik reálisabban voltak meg-rajzolva, mint a lányok térképei. A 2. iskola diákjai több kreatív részletet foglaltak bele a térképeikbe.
VIZUÁLIS NEVELÉS ELŐADÁSOK
2.
2. feladat: Rajzolj önarcképet vidám és szomorú hangulatban Az első hipotézisünk az volt, hogy különbség lesz a gyere-kek vizuális teljesítménye színvonalában a két iskola között, mert különböző oktatási módszereik vannak (az 1. iskolában hagyo-mányos, a 2. iskolában reformpedagógiai módszerekkel oktat-nak). Szintén feltételeztük, hogy az önarckép megrajzolásának feladata jobban sikerül a tehetségesek iskolájában adottságok-kal rendelkező gyerekek körében. Ez a feltételezés azonban nem bizonyosodott be. Az átlagos képességű diákok az első iskolából az elvárásoknál jobban teljesítettek.
A második hipotézisünk az volt, hogy a 6 és 11 éves gye-rekek olyan színeket fognak használni, amelyeket a felnőttek is éppen úgy alkalmaznak a vidámság és szomorúság kifejezésé-nél. Megtudtuk, hogy a gyerekeknek egészen más szín-szimbó-lumokat használnak, ha a vidámságot és a szomorúságot fejezik ki. mint szüleik és tanáraik.
3. feladat: Tervezz lakóhelyet mesebeli vagy rajzfilmben sze-replő alak számára
Az első feltételezésünk az volt, hogy a lakóhely tervezése-kor a rajzban tehetséges gyerekek nem csak a mesében szerep-lő részleteket alkalmazzák majd, hanem képzeletbeli elemekkel színesítik a rajzot. Ez a hipotézisünk beigazolódott, a 2. isko-la diákjainak rajzai nagyon sok fiktív részleteket tartalmaztak.
A gyerekek ritkán ábrázolták a történetek agresszív elemeit: bru-tális küzdelmet csak néhányszor jelenítettek meg, különös hang-súly nélkül, mint egy hétköznapi jelenet részeit.
4. feladat: A térbeli vázlatok befejezése.
A két vázlat két különböző típusú alakzatokat tartalmazott:
íves és szögletes elemekből álltak. Az egyik, a szögletes idomokat tartalmazó, belső térre utaló részleteket tartalmazott, míg az ívelt vonalakkal a térséma rajzolója egy külső teret jelenített meg. Az első hipotézisünk az volt, hogy a gömbölyű alakzatok, élőlényeket
VIZUÁLIS NEVELÉS ELŐADÁSOK
2.
(ember- és állatfigurákat) fognak felidézni, a szögletesek inkább absztrakt motívumokat, és a gyerekek ezeket is ábrázolják majd, amikor kiegészítik a téri sémákat.. Ez a feltételezésünk nem igazo-lódott be. A második hipotézisünk az volt, hogy a fiúk jobb ered-ményt fognak elérni ennél a feladatnál, mint a lányok, mert a fiúk téri képességei jobbak. Ez a feltételezés beigazolódott.
A 2. iskolában sok gyerek az első vázlatot (az ívelt alakzato-kat) fejjel lefelé megfordította és függőleges helyzetben fejezte be a rajzot. A tesztlappal való manipulálás értékes nagyra érté-kelt, kreatív tevékenység számos nemzetközi kreativitás tesztben.
A tanulók vizuális képességeinek vizsgálata egyre fonto-sabbá válik, hiszen napjainkban a képi nyelv az egyik domináns médium. Az előadásomban bemutatott narratív feladatok célja annak megismerése, hogyan fejlődik ki a 6–11 éves gyerekek képi nyelve. A nyitrai vizsgálat eredményei szerint ezt a mérő-eszközt jól használhatjuk az alapiskola 1.-4.-es évfolyamában és a különös adottságokkal rendelkező gyerekek alapiskolájának 1.-4.-es évfolyamában is.
Irodalom
Čarný, L. & Ferlíková, K. (2009-2016). Výtvarná výchova (Art Education). Grades 1-9. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľstvo.
Lehoťáková, E. (2015). Výtvarné vzdelávanie (Art education). Nitra: Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre.
Kárpáti, A. (2015). A nyomhagyástól a képi nyelvig. Gyermekrajz óvodás és kisiskolás korban. (From Scribbles to Visual Language – Child Art in Kindergarten and Primary Iskola). Nitra: Constantine the Philosopher University.
Haanstra, F., Damen, M-L. & Hoorn, M. van (2011). The U-Shaped Curve in the Low Countries: A Replication Study. Visual Arts Research, 37(72), 16–29.
VIZUÁLIS NEVELÉS ELŐADÁSOK
2.
A szociális szféra strukturális és funkcionális megújulása vala-mint az élethosszig történő tanulás és a munkaerőpiac elvá-rásinak összehangolása az egyik legkutatottabb téma jelenleg szerte a világon.
Úgy érzem, módszereink, oktatómunkánk teljesebb bemutatása érdekében egyedi képzésünkről is nyújtanom kell egy áttekintést. Ebben többek között kiemelem
hallgatóink roppant hatékony, három pedagógussal működő gyakorlati képzését, ahol a módszertan-tanáron kívül jelen vannak a gyerekcsoportot és a hallgatói csoportot szakmai szempontból felügyelő pedagógusok is. Ez a felállás nagyon célravezető a felmerülő új ábrázolási technika, fejlesztőeszköz, differenciálási, értékelési módszer kipróbálása, értékelése során. Így, miután egy egyedi eljárás megvalósíthatónak bizo-nyul a mozgássérült gyerekek csoportjában, az esetleges hibák csiszolása után a következő évfolyamok vizuális/technika képzé-sében is helyet kap.
Előadásomban az eredmények bemutatása során a vizu-ális nevelés és a technika tanórákról hozott fotók segítségével kívánom szemléltetni, értelmezni a feladatokat, azok eredmé-nyes differenciálásának kialakulását. Eredményeink közül kiemel-hetjük, a tényt, hogy a megfelelően előkészített, megtervezett manuális, kézműves tanórák kiemelten hasznosak a sérült gyermekek esetében. Az ilyen foglalkozások a mozgás-fejlesztő munkát is nagyban segítik. A gyerekek ugyanis az alkotómunkába csomagolva is az egyénileg kitűzött mozgásfej-lesztési cél elérésén fáradoznak, például a célzó mozgást, vagy a megfogást gyakorolják.
A differenciálás gyakorlati jelentősége, az egyéni értékek feltétlen tisztelete nálunk nem elmélet csupán, hanem való-di gyakorlat, képességek és lehetőségek reális eredményeket adó összehangolása. Bízom benne, hogy az intézményünkben elterjedt, meghonosodott megoldások a művészeti képzés-sel fogalakozó kollégáim számára is hasznosítható tartalmakat vonultatnak fel, de munkám elméleti és gyakorlati jelentősége mindenképp inspirálóan hat majd.