Válaszol a közvélemény
A Magyar Közvéleménykutató Intézet e hónap elején háromszáz budapesti, kétszáz győri és kétszáz falusi lakost kérdezett meg arról, hogy milyen álláspontot foglalnak el az MSZMP Központi Bizottsága február 10-11-i ülésén elhatározott többpártrendszerről? A városokban nem, kor és iskolai végzettség, a községekben életkor és nem szerint a választ adók megfelelnek az adott település összetételének, a kutatást Závecz Tibor végezte.
Az MSZMP Központi Bizottsága, az ország jövőjét a többpártrendszer viszonyai között képzeli el. Ezt a megkérdezettek háromnegyede tudta, egy tizede úgy vélte, hogy a KB elutasította a többpártrendszert, és 15 százaléka nem volt tájékozott ez ügyben. A fel
sőfokú végzettségűek, a fiatal- és középkorúak, a párttagok az átlagosnál informáltabbnak bizonyultak.
A többpártrendszer szükségességéről a budapestiektől már 1988 novemberében is két
szer véleményt kértek. November elején a megkérdezettek kétharmada, közepén a fele és legutóbb több mint a háromnegyede helyeselte, hogy az MSZMP-n kívül más pártok is működjenek. Feltehetően november közepén azért volt kisebb az egyetértés a többpártrendszerrel, mert e kérdésben ellentmondó nyilatkozatokat hoztak nyilvánossá
gra. A fordulat pedig abból következhet, hogy az egyesülési törvény elfogadásával poli
tikai realitássá vált a pártok jelenléte a közéletben. Jelenleg a fővárosiak 15 százaléka nem tartja szükségesnek a többpártrendszert, 7 százaléka pedig tanácstalan e kérdésben. A győriek hasonlóképpen vélekednek, mint a budapestiek. A falvakban élők többsége (59 százaléka) szintén a többpártrendszer híve, de közöttük nagyobb az ellenzők és a bizony
talanok aránya, mint a két városban. A pluralista állásponton inkább a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek vannak. A több párt szükségességét az MSZMP tagok és a pártonkívűliek hasonló arányban fogadják el, de az MSZMP tagjai közül a pártonkívűlieknél többen maradnának meg az egy párt mellett. Az előbbiek 3, az utóbbiak 10 százaléka bizonytalan.
Az MSZMP-tagok határozottabb állásfoglalását már több közvéleménykutatás igazolta.
Szükségesnek tartja vagy nem tartja szükségesnek, hogy a közeljövőben az MSZMP mellett más pártok is működjenek?
(Százalékos megoszlás településenként)
Budapest Győr 4 község
Szükségesnek tartja 78 76 59
Nem tartja szükségesnek 15 18 25
Nem tudja megítélni 7 6 16
Szükségesnek tartja vagy nem tartja szükségesnek, hogy a közeljövőben az MSZMP melleit más pártok is működjenek?
(Százalékos megoszlás MSZMP-tagság szerint)
Tagja az MSZMP-nek Nem tagja
Szükségesnek tartja 69 72
Nem tartja szükségesnek 28 18
Nem tudja megítélni 3 10
Jobb lesz vagy rosszabb?
Az emberek többsége úgy gondolja, hogy az új pártok léte változásokat hoz. Javulást jobbára azok várnak, akik a többpártrendszert helyeslik. (Az iskolázottak, a fiatalok.) A kutatás körébe vontak többsége szerint, ha több párt lesz, javulni fog az emberek közérzete és javul a politikai helyzet is. A városiak nagyobb hányada optimistább a falusi
akénál. A gazdasági helyzet javulására kevésbé számítanak.
A pártpluralizmus a nemzetközi megítélésünket is módosíthatja. A többség úgy véli, hogy többpártrendszer esetén a nyugati országok véleménye jobb lesz mint volt. A Szov
jetunió várható álláspontjának megítélésére a fővárosiak 15, a győriek 11, a falusiak 29 százaléka nem vállalkozott. A válaszok megoszlottak ebben a kérdésben. A többpártrend
szer híveinek relatív többsége, 41 százaléka, ellenzőinek pedig 36 százaléka úgy gondolja, hogy nem lesz változás a Szovjetunió vélekedésében, a pártpluralizmussal egyetértőknek 23 százaléka számol azzal, hogy rosszabb lesz a Szovjetunió véleménye országunkról, míg az ellenzőknek 34 százaléka tart ettől.
És az M SZM P?
Több politikai párt működése esetén változhat az MSZMP megítélése is. A városlakók egyharmada szerint az javulni fog, egyharmada szerint változatlan marad. A győriek egy
negyede, a budapestiek egyötöde vallja, hogy rosszabb lesz az MSZMP-ről alkotott vélemény. Bizonytalan a válaszolók 17-13 százaléka.
Ha a jelenlegi monolitikus hatalmi rendszert felváltja egy pluralisztikus szisztéma, az MSZMP szerepe is megváltozik. A relatív többség azt gondolja, hogy az MSZMP a mó
dosult politikai erőtérben is megőrzi vezető szerepét. Ez a vélemény középfokú végzettségűekre, az idősekre és a szakmunkásokra jellemző. A hegemónia elveszítésére inkább a felsőfokú végzettségűek és a fiatalok számítanak. Az MSZMP-tagok sokkal job
ban bíznak a párt vezető szerepének megtartásában, mint a pártonkívüliek. Arra a kérdésre, hogy mi lenne jobb az országnak, ha az MSZMP megőrizné vagy elveszítené vezető szerepét, a válaszok többnyire megfelelnek annak, amit az esélyekről mondanak.
A mindkét kérdésre egyértelmű választ adók háromnegyedének várakozásai megegyez
nek saját kívánságaikkal. Csak a kisebbség véleményében a párt jövőbeni szerepéről tér el a helyzetértékelés az óhajoktól. A legföljebb 8 osztályt végzettek, a középkorúak és a párt
tagok körében az „elveszíti, de jó lenne, ha megőrizné” álláspontja a gyakoribb. A
„megőrzi, de jó lenne, ha elveszítené” vélemény az átlagosnál jobban egyik társadalmi,
demográfiai csoportra sem jellemző. A többpártrendszer ellenzőinek 80 százaléka vallja, hogy pluralista viszonyok esetén az lenne jobb az országnak, ha az MSZMP megőrizné a vezető szerepét, de ez a vélemény dominált a többpártrendszer híveinél is.
Mi lenne jobb az országnak, ha az MSZMP megőrizné vagy elveszítené a vezető szerepét?
(a választ adók százalékában, településenként)
Budapest Győr 4 község
Megőrizné 45 57 58
Elveszítené 33 28 20
Nem tudja megítélni 22 15 22
Félünk-e a pluralizmustól?
A politikai színtéren már megjelentek a pártok, a Független Kisgazdapárt létéről a városiak 81 százaléka, a falusiak 75 százaléka hallott. Ugyancsak sokan tudnak a Szo
ciáldemokrata Párt újjáalakulásáról (a budapestiek 76 százaléka, a győriek 71, és a falusi
ak 78 százaléka). Jóval kevesebben értesültek a Magyar Néppártról. A települések lakói
nak mintegy egynegyede csupán. Azoktól, akik hallottak az egyes pártok mega
lakulásáról, megkérdezték, hogy helyeslik vagy nem helyeslik létrejöttüket.
A három párt megalakulásának helyeslése az egyes pártokat ismerők százalékában (A településeken belül az 1= helyeslés, 2=nem helyeslés, 3= bizonytalan)
Budapest
1 2 3 1
Győr
2 3
4 község
1 2 3
Szociáldemokrata Párt 76 7 17 78 13 9 71 7 22
Független Kisgazdapárt 73 10 17 74 15 11 67 17 16
Magyar Néppárt 62 16 22 62 28 11 54 21 25
Némely megnyilatkozás, vélemény szerint a politikai pártok léte bonyodalmakat okozhat a társadalom életében. Attól tartanak, hogy zűrzavarba sodorhatja az országot.
Ezzel a megállapítással a budapestieknek és a győrieknek 34 százaléka, a falusiaknak 48 százaléka ért egyet. A budapestiek 57, a győriek 60 százaléka, a falusiak 37 százaléka nem lát veszélyt. (5, 2, 15 százalékának nem volt véleménye.) Az átlagosnál kevésbé félnek a
„pluralizmus veszélyeitől” a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a szellemi foglalkozásúak.
M.N.
M agyar N em zet, 1989. m árcius 20.