melléklet FELHÍVÁS

egy közös, helyi szintû éghajlat-változási stratégia kidolgozására!

Az elmúlt években már nemcsak a híradásokból értesülhettünk az éghajlatvál-tozás következményeiről, hanem mi magunk is éreztük a társadalom életét is befolyásoló hatásait. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ez évi elfogadása is azt jelzi, hogy ezzel a kérdéssel nekünk, a városok és a falvak vezetőinek is, az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk! Ezért fogalmaztuk meg ezt a felhívást, amelynek célja a közös, helyi szintű éghajlat-változási programok ki-dolgozása és ezek megvalósításának támogatása.

A tudományos előrejelzések az üvegházhatású gázok folytatódó növekvő kibocsátásával és a felmelegedés további – gyorsuló ütemű – növekedésével számolnak. Ez év nyarán jelent meg 13 tudományos akadémia közös állásfogla-lása, amely a „G8+5 országok” vezetőit sürgeti, hogy tegyenek határozottabb lépéseket a várható kockázatok csökkentése és a ma már elkerülhetetlen alkal-mazkodás érdekében is. „A klímaváltozás napjaink nyomasztó problémája. Ma már szükség van az alkalmazkodásra, a válaszadás elmulasztása jelentős kocká-zatokat hordoz” – olvashatjuk az Állásfoglalásban Az Állásfoglalás felhívja a fi-gyelmet arra is, hogy további felmelegedésre számíthatunk, amely a társadalmak működőképességét is veszélyeztetheti. „A legsérülékenyebb területek a vízkész-letek, az élelmiszer-ellátás, az egészség, a tengerparti települések és néhány ökoszisztéma [...] A szén-dioxid-koncentráció emelkedésével ezek a hatások egyre súlyosabbakká és kiterjedtebbekké válnak mind földrajzi, mind ágazati értelemben. Az éghajlat stabilizálásához a kibocsátásokat fokozatosan a természetes nyelők nettó kapacitásának szintjéig kellene lecsökkenteni, ami kevesebb, mint fele a mai kibocsátásnak. Haladéktalan nagyléptékű kibocsátás-mérséklésre van tehát szükség.” (Magyar Tudomány, 2008/9)

Jól ismertek azok az erőfeszítések, amelyek nemzetközi és nemzeti szinten pró-bálják a kibocsátás csökkentését elérni, és az is, hogy ezek az erőfeszítések eddig nem érték el a várt eredményeket. Ezért mi, a Klímabarát Települések Szövet-ségét alapító és a Szövetség céljait támogató polgármesterek elhatároztuk, hogy a jövőben intenzívebben fogunk az éghajlatváltozás kérdésével fog-lalkozni. Erre ösztönöz minket az is, hogy az ún. „extrém időjárási jelenségek”

elsősorban a helyi közösségek életét zavarhatják meg, és a várható változásokra nekünk kell a legjobban felkészülnünk. Ezért úgy véljük, elkerülhetetlen, hogy minden településnek előbb-utóbb legyen saját éghajlat-változási stratégiája, ugyan-akkor e mellett szükség van a közösen megtehető lépések összehangolására is.

Ezért egy olyan felhívást fogalmaztunk meg, amely első lépése lehet egy közös, helyi szintű éghajlat-változási stratégiának. A helyi szintű lépések megtételét és azok fontosságát a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is szorgalmazza.

A célok megvalósítását elõsegítõ javaslatunk a következõ:

Az éghajlat-változási stratégiák egyik alapvető célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ennek településenkénti pontos számítása azonban bonyolult feladat. Ezért mindazoknak, akik kezdeményezésünkkel egyetértenek, és azt támogatni kívánják, azt javasoljuk, hogy e számítás helyett egy egyszerűsí-tett módszerrel azokat a mérőórákat használják erre a célra, amelyek a legköny-nyebben hozzáférhetők. Ezek a villanyóra, a gázóra a vízóra és – ahol egyáltalán van – a távfűtésre felhasznált energia mennyiségét mérő „óra”. Ha sikerül ezen a négy területen csökkentéseket elérnünk, amely felhívásunknak az egyik fontos célja, akkor, ha nem is tudjuk meg pontosan, hogy mennyivel, de feltételezhetjük, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását sikerült csökkentenünk. Végső célunk az, hogy „a kibocsátásokat fokozatosan a természetes nyelők nettó kapa-citásának szintjéig” csökkentsük le! Ezek a lépések hozzájárulnak az egyes településeken a klímatudatosság növekedéséhez és az egyre fontosabbá váló al-kalmazkodóképesség javításához is. Ez a javaslatunk nemcsak az éghajlatváltozás szempontjából fontos, hanem azért is, mert így a kiadások csökkentését is el lehet érni, amely szintén alapvető fontosságú minden önkormányzat és mindenki más számára is. A kialakult pénzügyi helyzetben ennek jelentősége megnövekedett, amely további ösztönözést adhat a klímatudatos megoldások keresésére.

Mivel ez a javaslat egy helyi szintű, közös éghajlat-változási stratégia első lé-pése, elsősorban azoknak az önkormányzatoknak a csatlakozására számítunk, amelyek már érdemi lépések megtételére is készek. Ezenkívül számítunk a helyi szinten tevékenykedő vállalatok, intézmények, civil szervezetek, helyi közössé-gek és végül a családok/háztartások támogatására is.

A beérkező adatok alapján számított, a kibocsátásra vonatkozó eredményeket a Szövetség honalapján – www.klimabarat.hu – tesszük közzé. Mivel a kezde-ményezés célja a települések közötti együttműködés erősítése, a településszintű adatokat összesítve hozzuk nyilvánosságra. (Természetesen a saját adataival, ettől függetlenül, mindenki saját maga rendelkezik.) Az összesített adatokon belül – az egyes résztvevők közötti jelentős különbségek miatt – a következő részletezettséggel közöljük a számított adatokat:

– településszintű összesített adatok esetén lakossági, közüzemi és ipari fo-gyasztás szerint;

– vállalatoknál: nemzetközi vállalatok helyi részlegei, hazai nagy-, közép-, és kisvállalatok;

– intézmények (oktatási intézmények, könyvtárak, az önkormányzatok in-tézményei);

– civilszervezetek és helyi közösségek (ebben az esetben a részt vevő ház-tartások összesített adatait kérjük);

– családok/háztartások.

Javasoljuk továbbá, hogy minden évben értékeljük ki az év során elért eredmé-nyeket a Klímabarát települések éves konferenciáján, és vitassuk meg a közös

további lépések lehetőségeit. Ezenkívül a beérkezett adatok alapján számított értékeket minden negyedévben nyilvánosságra hozzuk, hogy az évközi válto-zások is nyomon követhetők legyenek.

Mindenkit arra kérünk, aki e felhíváshoz csatlakozni fog, hogy küld-je vissza felhívásunkat vagy a Szövetség címére elektronikus úton:

klimaszovetseg@gmail.com, vagy postán az Éghajlatváltozás Kutatómű-hely címére: 1014 Budapest, Úri utca 49., és küldje el annak a leendő segítőnknek a nevét és elérhetőségeit, aki negyedévenként az adatokat elküldi majd a honlapra.

Mind a négy részterületen (áram, gáz és víz, távfűtés), már számos jól kidol-gozott megoldás hozzáférhető, amely a fogyasztás mérséklésében a segítségünk-re lehet, de a Szövetség és az MTA Szociológia Kutatóintézetében működő Ég-hajlatváltozás Kutatóműhely a Szövetség honlapján a célok elérését segítő további javaslatokat tesz közzé. (Most az éghajlatváltozás miatt kiemelkedő je-lentőségűvé vált víz védelmével és a víztakarékossággal foglalkozó kiadványt készítünk elő.) Ezenkívül számítunk az egyes településeken kidolgozott sajátos, egyedi és új megoldásokra is, amelyek más településeken is jól hasznosíthatók lehetnek. Ezek közzétételére szintén lehetőséget nyújt a Szövetség honlapja.

Bízunk abban, hogy ez a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a helyi szintű éghajlat-változási programok új lendületet kapjanak, és helyi szinten ér-demi lépések történjenek.

Arra biztatunk mindenkit, aki a megfogalmazott célokkal egyetért, hogy kapcsolódjon be ebbe a programba, és keressük együtt – helyi szinten – a Föld és a társadalmak egyre súlyosabbá váló betegségeinek gyógymódját! Ebben segítségünkre lehet az, hogy a tudományos előrejelzésekből levonható követ-keztetések és a nemzetközi és a nemzeti szintű programok egyre határozottab-ban sürgetik az ehhez hasonló lépések megtételét, továbbá az is, hogy az éghaj-latváltozás egyre erőteljesebbé váló „üzenetei” rádöbbentik az egy helyen lakó embereket arra, hogy a várható „extrém időjárási jelenségek” bekövetkezése esetén a közelükben lakó többi emberrel milyen erős szálak fűzik össze őket.

Ezt a különleges helyzetet felismerő közösségekben olyan lehetőség rejlik, amely képes a szükséges változások elindítására! Egy ilyen közösség képes lehet arra, hogy kialakítsa a társadalmi együttélés olyan új normáit, amelyek lehetővé teszik, hogy a Természet és a Társadalom közötti kapcsolat újra egészségessé váljon. A Föld országaiban évről évre nő azoknak a településeknek és helyi közösségek-nek a száma, amelyek helyi szinten kezdtek hozzá a Föld „gyógyításához”. Fel-hívásunk ehhez az egyre kiterjedtebb nemzetközi tevékenységhez kapcsolódik abban a reményben, hogy a helyi kezdeményezések sokasága egymást is erő-sítve megtalálhatja e „betegség” gyógymódját.

Budapest, 2008. november 19.