KLÍMAPROGRAMOK MAGYARORSZÁGON
4.3. A Magyarországon végzett kutatások eredményei
Annak ellenére, hogy az éghajlat változása, ha nem is egyforma mértékben, de minden országot érint, Magyarország még azok közé az országok közé tartozik, ahol az éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek és a civilszervezetek azért küzdenek, hogy a kormány és az önkormányzatok ismerjék meg az éghajlat változása miatt megnövekedett kockázatokat és kezdjék meg a felkészülést a várható változásokhoz történő megfelelő alkalmazkodásra.
Szociológiai szempontból a „Klímabarát települések” kutatás legfontosabb eredménye azoknak a társadalmi, gazdasági és politikai feltételeknek a megis-merése volt, amelyek a klímastratégiákban megfogalmazott célok megvalósítá-sát elősegítik, illetve megakadályozzák. Ezeknek a feltételeknek a megismerése után arra a következtetésre jutottam, hogy a természet változásai miatt a társa-dalom hosszú távú működőképességének megőrzése érdekében szükségesnek tartott lépések és a megvalósíthatóságuk között jelenleg feloldhatatlan ellent-mondás feszül.
Ezt a következtetésünket a kutatás következő eredményei támasztják alá:
- A klímatudatosság alacsony szintje. Az éghajlatváltozás várható hatásait a hazai települések vezetői és lakói még nem tartják olyan veszélynek, amely-re a meglévő ellentéteiket félamely-retéve – mint az árvizek és más természeti katasztrófák idején ezt már többször is megtörtént – közösen keressék a megoldás lehetőségeit.
- Magyarországon az éghajlatváltozás kevés település és kevés ember szá-mára jelentett olyan kockázatot, amely új, közösségformáló erővé válhatna, és amely egy település számára kellő motivációt jelentene a helyi szinten történő alkalmazkodás elkezdéséhez. Feltételezhető, hogy a természet további változásai egyre több települést ösztönöznek majd arra, hogy klí-mastratégiákat dolgozzanak ki és hogy megalakítsák a saját klímaköreiket.
Ezeken a településeken jól hasznosíthatók lesznek a klímabarát települések eddigi eredményei.
- Azokon a településeken, ahol a polgármesterek és az önkormányzat kép-viselői fontosnak tartották a klímastratégiák kidolgozását, a helyi lakosok-nak csak egy töredéke érdeklődött az éghajlatváltozást érintő kérdések iránt. Az első előadásokon és filmvetítéseken részt vevő 40-120 fő közül 10-20 ember kapcsolódott be az érdemi, közös munkába. Közülük is többen az évek alatt elhagyták a kört. Annak ellenére, hogy folyamatosan jöttek új tagok, a körök létszáma összességében csökkent.
- Az akciókutatás alkalmazását megnehezítette, hogy a kutatás ideje alatt az önkormányzatok olyan lépéseket is tettek, amelyek egyértelműen ellenté-tesek voltak a klímabarát célokkal. A klímakör néhány tagja nehezen
fo-gadta el, hogy a hosszú távú célok érdekében a kör és az önkormányzat közötti együttműködés kialakítására törekszünk.
- A célok megvalósítását folyamatosan akadályozta és akadályozza a fogyasz-tói társadalom értékrendje és normái, amelyek minél nagyobb mértékű fogyasztásra ösztönöznek, és a természet értékeit és a természeti korlátokat nem veszik figyelembe. A fogyasztói társadalom értékei erőteljesen érvé-nyesülnek az önkormányzatok működésében és a klímakörök is csak részben tudnak függetlenné válni ettől a hatástól.
- Már a klímastratégia céljainak a meghatározását is korlátozta, hogy a fo-gyasztói társadalom természetet pusztító szokásainak betartását néhány területen törvény írja elő (például építészeti szabályok, a közvilágítás sza-bályozása, a vízellátásra és csatornázásra vonatkozó előírások).
- A 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság a környezetvédelmi szempon-tok érvényesítését önkormányzati szinten is megnehezítette.
- Az akciókutatás – módszeréből adódóan - beavatkozik a település életébe.
Ez a beavatkozás a helyi erőviszonyokat megváltoztathatja (erőforrások elosztása és felhasználása, egy új civilszervezet megjelenése, a sajtónyilvá-nosság stb.). Ez szintén megnehezítette a komolyabb eredmények elérését.
– A kutatás további fontos eredménye, hogy a közös munka során több polgármester megfogalmazta azt a véleményét, hogy a jelenlegi kö-rülmények között nem lát lehetőséget az éghajlatváltozás várható hatásainak elkerülésére és azoknak a lépéseknek a megtételére, amelyeket pedig a természet változásai miatt szükségesnek tart.
A Magyarországon végzett kutatások végső eredménye, hogy a klímaváltozás hatására az elmúlt években az országban megnövekedett rendkívüli időjárási jelenségek és a természet további várható változásairól szóló előrejelzések még nem elegendők ahhoz, hogy kormányzati és önkormányzati szinten érdemi változások történjenek a kockázatok csökkentéséért. Ennek ellenére a természet eddigieknél erőteljesebb „üzenetének” hatására, vagy az öko- és klímatudatos gondolatok és közösségek megerősödése után elképzelhető, hogy Magyarorszá-gon korábban kezdődik meg a természeti és a társadalmi törvények összehan-golása, mint az Egyesült Királyságban. Magyarországon a természeti törvények-kel való összhang megvalósítását megkönnyíti, hogy a fogyasztás szintje kisebb mértékben lépte át a természet határait, mint az Egyesült Királyságban. Magyar-országon egy ilyen irányú változást elősegíthet az is, hogy az országban sok emberben él még a földműveléshez és az állattartáshoz szükséges tudás, sokan foglalkoznak a természetes gyógymódokkal és egyre több olyan közösség alakul meg az országban, amelynek tagjai tudatosan törekednek a természettel való szorosabb kapcsolat kialakítására.
4.3.1. Módszertani eredmények
A kutatás kérdéseinek megválaszolásához az akciókutatás csak részben bizonyult alkalmas módszernek. Az akciókutatás módszerének alkalmazását segítette, hogy az éghajlatváltozás olyan témakör, amely a meglévő helyi érdekellentétek ellenére alkalmas az elvi konszenzus kialakítására.
A módszert a következő okok miatt mégsem nem tudtuk az elképzeléseink szerint alkalmazni:
- a klímabarát programban részt vevő 19 település közül csak 7 településen alakultak meg a klímakörök, így közös „akciókat” csak ezeken a települé-seken tudtunk megvalósítani;
- az önkormányzat vezetői és munkatársai, illetve a klímakör vezetői és tagjai között nehezen alakult ki az együttműködésnek ez a formája;
- a települések számának folyamatos bővülése miatt csökkent az intézet és az egyes települések közötti együttműködés intenzitása;
- tudatosan törekedtünk arra, hogy a klímabarát program pártoktól függet-len program legyen, a helyi lakosok egy része mégis ilyen okok miatt nem vett részt a klímakörök munkájában. A legtöbb polgármester valamelyik párt támogatásával nyerte meg a választást és ezért a polgármesterrel való együttműködés politikai jelentést kapott.
- az önkormányzatok pénzügyi helyzete az elmúlt hét évben romlott, és ez a helyzet az éghajlatváltozás jelentőségét a település életében az eddigiek-nél is hátrébb szorította.
- A kitűzött célok megvalósítását nehezítette a külső források hiánya. Az intézet, a Klímabarát Települések Szövetsége, az önkormányzatok és a klímakörök több pályázatot adtak be 2005 óta. Ezek közül néhány támo-gatást is kapott. Így pályázati forrás felhasználásával valósult meg például Tatabányán egy a szé-dioxid-kibocsátás csökkentését és kompenzálását célzó program, Pomázon a kerékpáros felület kialakítása, Hosszúhetényben az iskolakert, Pilisen a magbörze megszervezése, Szekszárdon pedig a város közelében lévő falvakban a klímaelőadások és filmvetítések szerve-zése. A programok többsége azonban külső források felhasználása nélkül valósult meg. Ennek azonban módszertani szempontból voltak előnyös oldalai is: sikerült bemutatni, hogy külső források bevonása nélkül is meg lehet valósítani a klímabarát célok egy részét.
– Az önkormányzatok számára a korábban ismertetett előnyökön túl a közös programban való részvétel a következő előnyökkel járt:
- a település vezetői, az egyes intézmények és szervezetek vezetői és a helyi lakosok is az intézet közvetítésével megismerkedhettek az éghajlatválto-zással kapcsolatos legújabb tudományos eredményekkel;
- megvalósult néhány, a város vagy a falu szempontjából is fontosnak tartott program;
- néhány sikeres akciónak köszönhetően a helyi és országos sajtóban a tele-pülés és a vezetői is az eddigieknél többet szerepeltek;
- a közös munka hozzájárult ahhoz, hogy az ezeken a településeken élő emberek egy része ma már az átlagosnál tájékozottabb az éghajlatváltozás-hoz kapcsolódó kérdésekben, és egyre többen tudják, hogy mit lehet (le-hetne) és mit kell (kellene) tenni a további kockázatok csökkentése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás érdekében.
A módszer alkalmazásának hátránya, hogy kifejezetten időigényes kutatási módszer. A kutatóknak meg kell ismerkedni a település történetével, földrajzi és klimatikus adottságaival, társadalmi, gazdasági viszonyaival és a helyi társadal-mi élet számos szereplőjével. Ezenkívül sok időt kell eltölteni az egyes telepü-léseken (részvétel a klímakörök programjain, képviselő-testületi ütelepü-léseken, sze-mélyes megbeszélések, előadások tartása, filmvetítéseken, közös programokon való részvétel) és sok időt vesz igénybe a folyamatos kapcsolattartás is (telefonok, levelezések, hírlevél szerkesztése).
Mindezek ellenére az akciókutatási módszer előnye, hogy megismerhettük azokat a külső és belső feltételeket, amelyek a helyi szintű stratégiák egy részé-nek megvalósítását lehetővé tették, más részek megvalósítását (vagy már azok megfogalmazását is) megakadályozták.
A módszer alkalmazásának előnyei közé sorolható az is, hogy hét településen – ahol létrejöttek klímakörök – az együttműködés új formái alakultak ki az ön-kormányzatok és a helyi lakosok között. Ez az együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a következő években – külső támogatás nélkül is – az önkormányza-tok és a helyi lakosok közösen dolgozzák ki a lehetséges és helyben megvaló-sítható lépéseket.