KLÍMAPROGRAMOK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 11
3.1. A klímaprogramok támogatottsága az Egyesült Királyságbanaz Egyesült Királyságban
Az Egyesült Királyságban az ország vezetői - választási ciklusoktól függetlenül - az éghajlatváltozást az ország jövőjét fenyegető, alapvető fontosságú kérdésnek tekintik. 2008-ban a brit parlament elsőként fogadott el klímatörvényt. Ennek a más országokhoz képest határozottabb és jelentősebb politikai figyelemnek egy fontos eseménye volt az a nemzetközi klímakonferencia, amelyet azért hívtak össze 2005-ben a miniszterelnök kérésére – aki akkor a G8-ak csúcstalálkozó-jára és az Európai Unió soros elnökségére készült –, hogy a kialakult helyzet pontosabb megismeréséhez és a lehetséges válaszok megfogalmazásához széles körű szakmai támogatást kapjon.12
A konferencián elhangzott előadások és a záródokumentumban összefoglalt megállapítások nem érték el a miniszterelnök és a munkába bekapcsolódó te-kintélyes szakemberek által várt hatást. A brit kormánynak sem az unióban, sem a csúcstalálkozón nem sikerült megfelelő támogatást szerezni az addigiaknál határozottabb intézkedésekhez. A nemzetközi támogatás elmaradása ellenére a határozott kormányzati állásfoglalásnak, az elfogadott és támogatott kormány-zati és önkormánykormány-zati programoknak, a sajtóban megjelenő nagyszámú tudósí-tásnak és elemzésnek, valamint a civilszervezetek kezdeményezéseinek érezhe-tő hatása volt és van a brit társadalom életére.13
12 Az Avoiding Dangerous Climate Change konferenciát, ahol én is jelen voltam, Exeterben, 2005 februárjában tartották. Az előadásokat tartalmazó kötetet a szakirodalomban gyakran idézik.
13 Több hónapos londoni tartózkodásom alatt személyesen is meggyőződhettem arról, hogy az ott élő emberek általában alaposan tájékozottak az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben.
A klímatudatosság kialakulásához hozzájárult az is, hogy a szigetországban a különleges időjárás miatt az időjárásnak más országoknál nagyobb jelentősé-ge volt és van a társadalom életében. Erősítette a klímatudatosság kialakulását az is, hogy a környezetvédelemmel és a természetes homeopátikus vagy a spi-rituális gyógymód széles körű alkalmazásával – amely a természettel való kap-csolat különlegesen elmélyült változata – már a hetvenes évek óta sokan foglal-koznak. Mindebben fontos szerepet játszik az is, hogy – az ott töltött hónapok tapasztalatai alapján – az itt élő emberek kevésbé fogadják el, hogy egy „varázs-talanított világban” élnek. A szigetországban számos a „varázslatos világot” be-mutató könyv született, amelynek egy része az ősi kelta hitvilág hagyományából táplálkozik: például Shakespeare néhány műve, a Karácsonyi ének, A gyűrűk ura, a Mary Poppins, a Harry Potter-regények és még számos más könyv.
Az Egyesült Királyság életében különleges szerepet betöltő királyi család jó példával jár elöl a környezettudatos életmódban, különösen a trónörökös, Károly herceg, aki ökológiai elvek szerint gazdálkodik és ennek a szellemiségnek egyik hirdetője.
A civilszervezetek egy része is fogékony volt az ökológiai elveket megfogal-mazó gondolatokra, és sok, kizárólag e kérdéskörrel foglalkozó új szervezet alakult már a hetvenes–nyolcvanas években. A természetgyógyász szervezetek – amelyekből több száz van az Egyesült Királyságban – szintén hozzájárultak a természetközeli életmód elterjedéshez.
A klímatudatosság kialakulása és megerősödése jó lehetőséget kínál annak megvizsgálására, hogy mindez mennyiben segítette elő az Egyesült Királyságban azt, hogy a társadalom alkalmazkodni tudjon a természet változásaihoz. A köz-vélemény-kutatások eredményei is azt mutatják, hogy az itt élő emberek számá-ra fontos érték a környezet védelme és az éghajlatváltozással összefüggő kérdé-sek is komolyan foglalkoztatják őket. Egy 2004-es szociológiai vizsgálat szerint a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében a megkérdezettek 92%-a kevesebb energiát használna otthon, áttérne az energiatakarékos fűtésre és költene a ház/lakás újraszigetelésére. Kevesebben, de még mindig igen magas arányban válaszolták azt, hogy helyben előállított élelmiszert vásárolnának, még akkor is, ha drágább (77%), és hogy kevesebbet használnák az autójukat (68%).
Ilyen társadalmi érdeklődést tapasztalva e kérdések iránt, a politikai pártok is programjaikba illesztették a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást. Egy 2012-ben végzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a koppenhágai kudarc (2009) után és a gazdasági válság idején az ország lakosságának megváltozott a véle-ménye a klímaváltozás jelentőségéről. Míg egy 2006-ban készített közvélemény-kutatás (Lorenzoni és Pidgeon 2006) szerint a brit lakosok 38%-a a globális felmelegedést tartotta a legfontosabb globális környezeti problémának, a hat évvel később készült közvélemény-kutatás szerint (Ipsos MORI 2012) ez a szám 24%-ra csökkent. 2012-ben még azoknak az embereknek is, akik úgy tartották, hogy a globális felmelegedés jelentős és sürgető probléma és radikális lépések megtételére van szükség (a megkérdezettek 24%-a), csak 45%-a válaszolta azt,
hogy ez az ország előtt álló legfontosabb feladatok egyike, és 36%-a mondta, hogy az őket érintő legnagyobb feladatok egyike.
Azoknak is csökkent a száma, akik szerint az Egyesült Királyságnak kellene vezetnie a klímaváltozás elleni harcot. Míg 2006-ban az ország lakosságának közel fele (49%) támogatta ezt a kormányzati szándékot, addig 2012-ben már csak mintegy a harmada (36%). Azoknak az aránya viszont, akik szerint az Egyesült Királyságban nincs értelme radikális lépéseket tenni addig, amíg más országok nem tesznek hasonló lépéseket a kibocsátás csökkentése érdekében, hat év alatt 45%-ról 56%-ra növekedett.
Az elmúlt években történt változások ellenére az Egyesült Királyságban a nemzetközi összehasonlítások eredményei alapján a klímatudatosság magas szintet ért el, amelyhez a következő néhány kiemelt esemény is hozzájárult:
1988. június 25.
A Guardian címlapján először jelenik meg az éghajlatváltozás mint kiemelt esemény. A NASA kutatóinak előrejelzését ismerteti a lap. A Guardian azóta is folyamatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel.
1988. szeptember
Margaret Thatcher beszéde a Royal Societyben. (Ez a Magyar Tudományos Akadémiának megfelelő brit tudományos testület.) A beszéd előkészítésé-ről készített interjú részletei az 1. mellékletben olvashatók.
1989
Az uniós választásokon a Zöld Párt sikerét a politológusok részben e klí-maváltozás előtérbe kerülésével magyarázták.
1990
43 országból 200 helyi önkormányzat és környezetvédő szervezet – köztük öt az Egyesült Királyságból – megalakítja az ICLEI elnevezésű szervezetet, amelynek célja a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósítása helyi szinten. Az ICLEI brit alapítói Birmingham, Glasgow, Lancashire megye, Leicester és az Önkormányzatok Nemzetközi Irodája (Local Government Internatinoal Bureau) (ICLEI 1993).
1990
Wokingban, amely közel 100 ezres lakosú város Anglia déli részén, elkészül az első helyi szintű éghajlat-változási stratégia, amelyet ezután több város is követ még a kilencvenes években.
1990
A Brit Meteorológiai Központban kormányzati támogatással megalakul egy éghajlatváltozással foglalkozó kutatóintézet, a Hardly Centre. A kutatóin-tézet ma a világ egyik legtekintélyesebb éghajlat-változási modelleket
ké-szítő és elemző központja, ahol jelenleg több mint száz szakember foglal-kozik az éghajlatváltozással.
1990. november
A II. Éghajlati Világkonferencián Margarat Thatcher egyedüli kormányfő-ként vesz részt.
1993
Az ICLEI elindítja a Cities for Climate Protection (CCP – Városok a Klíma-védelemért) kampányt, amelyhez több város csatlakozik az Egyesült Ki-rályságból. Ezenkívül a brit kormány is elindítja saját programját CCP-UK kezdeményezés címen. Ebben a programban 24 helyi önkormányzat vesz részt (Bulkeley and Kern 2006; Schroeder and Bulkeley 2009).
1995
A nyári aszályos időszak után a vízszolgáltató cégek a klímaváltozás vár-ható hatásaira való felkészülést már beépítik hosszú távú stratégiáikba.
1996
A UK Climate Impact Programme (Klímaváltozás Hatása Program) elindí-tása. A kormányzati program már egy új szemléletet jelez: bármit teszünk is, az éghajlatváltozás hatásai elkerülhetetlenek és ezekre fel kell készülni.
A cél az, hogy a társadalom minden tagja szakmailag hiteles tájékoztatást kapjon a várható változásokról és annak elősegítése, hogy a társadalom különböző tagjai és csoportjai ki tudják dolgozni a saját alkalmazkodási stratégiájukat.
1997
Az előző évben elindított program megvalósítása érdekében egy annak célkitűzéseit megvalósító kutatóintézet – UK Climate Impact Programme (UKCIP) – létrehozása Oxfordban. Az intézet nem hagyományos kutatá-sokat végez, hanem olyan új programokat dolgoz ki, amelyek a társadalom, a gazdasági és a politikai élet szereplőit segítik abban, hogy kidolgozzák saját éghajlat-változási stratégiájukat. Az intézet és az általa vezetett prog-ramok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyság-ban a klímatudatosság a társadalom szinte minden részében jelentősen emelkedik. Az intézet közreműködésével számos tudományosan megala-pozott helyi szintű éghajlat-változási stratégia készül az országban.
1998
Az Egyesült Királyság ratifikálja a Kiotói Jegyzőkönyvet, amelyben az 1990-es szinthez kép1990-est 12,5%-os kibocsátás-csökkentést vállal 2012-ig, amit teljesít is.
2000. október
Nottinghami Deklaráció az éghajlatváltozásról. Több mint száz angol ön-kormányzat vezetője és a környezetvédelmi miniszter írja alá ezt a nyilat-kozatot, amelyben az aláíró önkormányzatok azt vállalják, hogy saját terü-letükön aktívan részt vesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az önkormányzatok a program keretében támogatást kapnak saját stratégiáik kidolgozásához és megvalósításához. Mára az angol önkormányzatok közel 90%-a írta alá ezt a nyilatkozatot. Skóciában és Walesben hasonló tartalmú, de saját maguk által megfogalmazott deklarációt ír alá az önkormányzatok egy része.
2000. november
Elkészül az ország első Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiája. A programban olyan intézkedéseket fogalmaznak meg, amelyek a kiotói célok elérését (az említett szén-dioxid-kibocsátás 12,5%-os csökkentését) segítik elő. Ezen-kívül kitűznek egy ennél nagyobb, önként vállalt célt is: a kibocsátás 20%-os csökkentését 2010-ig. Ekkor vezetik be a Climate Change Levyt, amely a vállalatok energiafogyasztásához kapcsolódó éghajlat-változási díj.
2000
A klímakutatások új időszaka kezdődik el az Egyesült Királyságban. Ebben az évben alakul meg, kormányzati támogatással, két új szervezet: a Tyndall Centre for Climate Change Research (Tyndall Klímakutató Központ) és a Carbon Trust. A Tyndall Centre egy nyolc egyetem által alapított multidisz-ciplináris kutatóintézet, amelynek alapító igazgatója Mike Hume. A Tyndall Centre célja, hogy a különböző tudományterületek közötti kapcsolatot erősítse és hogy az elméleti kutatások és a gyakorlati alkalmazás között szoros kapcsolatot alakítson ki. A Carbon Trust az éghajlat-változási díjból konkrét klímaprogramokat támogató szervezet.
2003
Az Energy White Paper (új energiakoncepció) megjelenése, amely egy környezet- és klímatudatos energiapolitikai tervezet. Ebben szerepel az a cél – amelyet több város is beépít saját programjába –, hogy a kibocsátás csökkentése (1990-hez képest) 2050-ben érje el a 60%-ot.
2006. március
Elkészült a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, amelynek elősza-vát Tony Blair a következő mondatokkal vezeti be: „Az éghajlatváltozás valószínűleg a legnagyobb hosszú távú kihívás, amellyel az emberiségnek szembe kell nézni, Ez az, amiért a kormány ezt a legfontosabb politikai kérdésként kezeli a hazai és a nemzetközi politikában egyaránt.” (Climate Change Programme 2006)
Ez a stratégia a korábbiaknál komolyabb feladatot szán az önkormányza-toknak és a megvalósításhoz felhasználható keretösszegek is meghatáro-zásra kerültek.
2006. május
Megalakult a Department for Communities and Local Government (A Kö-zösségek és a Helyi Önkormányzatok Minisztériuma), amely támogatja a helyi szintű klímaprogramok kidolgozását és megvalósítását is.
2006. október
A kormány megrendelésére elkészül a Stern-jelentés, amely az első részle-tes közgazdasági elemzés az éghajlatváltozásról, a gazdaságot érintő hatá-sairól és a várható károk okozta veszteségekről.
A Stern-jelentés eredményei – amely azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az éghajlatváltozásnak a gazdasági világválsághoz hasonló következ-ményei lehetnek és ezért törekedni kell ezek elkerülésére – széles körben ismertté váltak.
2007. március
A kormány vitára bocsátja a Climate Change Billt (törvény az éghajlatvál-tozásról), amely az első ezzel a kérdéssel foglalkozó kormányzati törvény-tervezet. Ebben is szerepel a hosszú távú kibocsátás-csökkentési cél (2050-ig 60%) és az is, hogy egy új kormányzati szervet hoznak létre, amelynek feladata a kormány klímaváltozással kapcsolatos tevékenységének folya-matos értékelése lesz.
2007. március 7.
Live Earth-koncertek a klímaváltozásról. 150 világhírű művész részvételével megszervezett koncertek egyszerre 11 világvárosban, amelyek a klímavál-tozás jelentőségére hívták fel a figyelmet, és amelyeket televízió-, rádió- és internet-közvetítések segítségével több millió ember nézett meg. A köz-ponti rendezvény a londoni Wembley-stadionban volt.
2008. június
A brit parlament megvitatja és elfogadja a klímatörvényt, amely az üveg-házhatású gázok 80%-os csökkentését tűzi ki célul. Ez az első parlament által elfogadott klímatörvény.
2008. október
Megalakul az energia- és a klímapolitikáért felelős új minisztérium, amely-nek már a nevében is szerepel az éghajlatváltozás. A Department of Energy and Climate Change (DECC) az energiapolitikáért és a klímaváltozás hatá-sainak enyhítéséért felelős intézmények egyesítésével jön létre.
2009. március
Az éghajlatváltozás okairól és várható következményeiról szóló A hülyeség kora című dokumentumfilmet 2009. március 15-én mutatják be Londonban.
A film üzenete az, hogy az emberiségnek nem sikerül elkerülnie az öko-lógiai katasztrófát. A film a 15. legsikeresebb brit alkotásnak járó címet is elnyeri 2009 első félévében (UK Film Council 2009) és egy sikeres kampány elindításához is hozzájárul. A kampány hatására 2010-ben 40 országban 115 ezer magánszemély, vállalkozások, közoktatási intézmények és más szervezetek vállalják a szén-dioxid-kibocsátásuk 10%-os csökkentését 12 hónap leforgása alatt (10:10 Campaign, 2011; Guardian 2010a).
2009. december
Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény konferencia kudarca Koppenhágá-ban. Az északi és a déli országok közötti érdekellentétek miatt nem sike-rült megállapodni a Kiotóban elfogadott megállapodás meghosszabbítá-sában vagy egy új megállapodás aláírámeghosszabbítá-sában. A konferenciát különösen nagy várakozás előzte meg. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása – a déli államok megerősödése – miatt a kibocsátás csökkentése, egyre in-kább megvalósíthatatlan céllá vált. Ez a kudarc is hozzájárult ahhoz, hogy a várható változásokhoz való alkalmazkodás – országos és helyi szinten egyaránt – a klímastratégiákban a korábbiaknál fontosabb kérdéssé vált.
2009
Megjelenik Mike Hume, az egyik legtekintélyesebb brit klímakutató Why We Disagree About Climate Change: Understanding Controversy, Inaction and Opportunity (Miért nem értünk egyet a klímaváltozásról: megértő vita, tétlenség és lehetőség) című könyve, amely közérthetően foglalja össze az elmúlt huszonöt évben felmerült vitákat és kérdéseket (Hume 2009). A könyvet a The Economist az „tudomány és technika” kategóriában három másik könyv mellett az „Év könyvének” választja és 2012-ig több mint 15 ezer példányt vásárolnak meg belőle. Mike Hume ebben a könyvben kü-lönböző megközelítésekben foglalkozik a klímaváltozás kérdésével, amely érinti a természettudományt, a közgazdaságtudományt, a vallást, a pszi-chológiát, a kommunikációt, a szociológiát és a politikát. Ez a könyv is hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban élő emberek tájékozottak a klímaváltozást érintő kérdésekről és sokan vitatkoznak arról, hogy a je-lenlegi társadalmi és gazdasági körülmények között a természet változása-ira milyen választ lehet adni.
2010
Az önkormányzatokat sújtó korábbi tilalom feloldása, melynek értelmében az önkormányzatok a jövőben szabadon értékesíthetik az általuk előállított, megújuló forrásból eredő elektromos energiát.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hivatalosan elismeri 2010 januárjában, hogy a 2007-es jelentésben a közölt információk forrásait nem ellenőrizte kellő alapossággal és ezért hibás adatokat publikált a Himalája gleccsereinek olvadási üteméről. Korábban az IPCC belső levelezésének egy része – amelyekben az adatok szubjektív értelmezési lehetőségeiről is szó esett – nyilvánosságra került. Ezek az események meggyengítik az IPCC szakmai tekintélyét.
2010 februárjában a BBC a klímaváltozással kapcsolatos, 1001 fős mintán alapuló felmérést készít az Egyesült Királyságban. Ennek eredményei alap-ján – melyben szerepet játszhat az IPCC-botrány hatása is – a 2009 novem-berében végzett felméréshez képest 10 százalékkal növekedett a felmele-gedés tényét kétségbe vonó válaszolók aránya (BBC, 2010).
2011
A brit kormány bejelentette, hogy 2025-ig 50%-kal csökkenti az ország CO2 kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az Egyesült Királyságban 2011 óta rendezik meg a klímahetet (www.
climateweek.com), amely az ország legnagyobb klímakampánya. A közel 3000 eseményen minden évben majdnem félmillió ember vesz részt. A kampány célja, hogy a társadalom minden szereplője bemutathassa és megismerhesse, hogy a saját környezetében mit tehet a klímacélok meg-valósítása érdekében. Ezenkívül a szervezők a lakosság támogatását kérik ahhoz, hogy a kormány többet tegyen a klímacélok megvalósításáért.
2011
A parlament elfogadja a Localism Act (Törvény a lokalizációról) elnevezé-sű törvényt, amelynek célja, hogy az önkormányzatok nagyobb lehetősé-gekhez jussanak a saját ügyeik intézésében. Ez a törvény a kormány hatal-mának és felelősségének egy részét átadja a közösségeknek és az önkormányzatoknak. Greg Clark, a decentralizációért felelős miniszter a törvény magyarázatában a következő szavakkal indokolja meg a törvény szükségességét. „Úgy gondoljuk, hogy a legjobb módja a társadalom meg-erősítésének nem az, ha a központi kormány magához ragad minden ha-talmat és felelősséget… Mi már hozzákezdtünk ahhoz, hogy a haha-talmat visszaadjuk azoknak, akikhez tartozik… Folyamatosan felszámoljuk azokat a korlátokat, amelyek megakadályozzák, hogy az önkormányzatok, a helyi jótékonysági szervezetek, a szociális vállalkozások és az önkéntes csopor-tok megvalósítsák saját céljaikat.” (A plain English guide to the Localism Act, 2011, 1)
2012
A kormány megjelenteti a Klímaváltozási Kockázati Értékelést (Climate Change Risk Assessment), amit egy független kutatócsoport készített el, amely megvizsgálta az éghajlat változásai miatt kialakult kockázatokat az
országban. Az értékelés a következő területeket jelölte meg, amelyekkel a klímakockázatok miatt a jövőben foglalkozni kell: áradás és parti erózió;
az épületek túlfűtése; közlekedési rendszer; az energiaellátás zavara; víz-ellátás; a közegészség és a természetes ökoszisztéma kockázata.
2012. június
A Local Government Association (A Helyi Önkormányzatok Szövetsége) egy a kormányzat támogatásával működő szervezet (Environment Agency Climate Ready) támogatásával elindítja a Climate Local programot Angliá-ban. A program arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy indítsanak olyan
„klímaakciókat”, amelyek hozzájárulnak a kibocsátás csökkentéséhez és az alkalmazkodáshoz A programhoz az önkormányzatok 25%-a csatlakozik.
2013
A Klímaváltozási Kockázati Értékelés alapján a kormány kidolgozza a Nemzeti Adaptációs Programot (National Adaptation Programe 2013). A program kidolgozásában részt vesznek az önkormányzatok és helyi közös-ségek is.
Az elmúlt huszonöt év brit klímatörténetéből kiválasztott néhány esemény ér-zékelteti, hogy 1988 óta a brit kormány az éghajlatváltozást kiemelt politikai kérdésként kezeli és érdemi lépéseket tett a társadalmi változások érdekében. A brit sajtó évek óta nagy teret szentel a kérdésnek, az okok elemzésének és a várható következmények bemutatásnak. Jelentős szerepet töltenek be a klíma-változással kapcsolatos társadalmi változások elérésében a civilszervezetek is.
Közülük néhány – a WWF, a Friends of the Earth, a Greenpeace – saját éghajlat-változási stratégiát is kidolgozott. 2000-ben közel száz környezetvédelemmel foglalkozó civilszervezet, jótékony célú szervezet, vallásos és női csoport össze-fogásával alakult meg a Stop Climate Chaos Coalition (Együttműködés a Klíma-káosz megfékezésért) nevű új civilszervezet. A szervezet első célja volt, hogy a már elfogadott klímastratégia mellett törvény is szabályozza az éghajlatváltozás-sal kapcsolatos intézkedéseket. Ezt 2008-ban sikerült elérni, a továbbiakban pedig számos kampányt indítottak a klímacélok megvalósítása érdekében.
Mindezek az események és az elmúlt évek rendkívüli időjárási eseményei hozzájárultak ahhoz, hogy a klímatudatosság megerősödött az Egyesült Király-ságban és az ország lakossága nemzetközi összehasonlításban tájékozott ezen a téren. 2008-ban készült el az EU-tagországaiban végzett felmérés, amely az unió állampolgárainak klímaváltozásról való tájékozottságát vizsgálta. Az EU-baro-méter eredménye szerint a brit lakosok 77%-a válaszolt úgy, hogy megvan a kellő információja a klímaváltozásról és a hatásairól, több mint 70%-uk tartja tudását megfelelőnek a klímaváltozás megelőzési lehetőségeiről és 75%-uk vá-laszolta azt, hogy egyéni szinten tesz ilyen lépéseket (Európai Bizottság 2008).
Ezekkel az értékekkel az Egyesült Királyság az EU-országok élén jár. Magyaror-szág lakosságának 47%-a válaszolt úgy, hogy megfelelően tájékozott a
klímavál-tozásról és 51%-uk válaszolta azt, hogy egyéni szinten tesz ilyen lépéseket. (A legújabb, 2013-ban végzett hasonló felmérés néhány eredményét a következő fejezetben ismertetem.)
A továbbiakban azt vizsgálom, hogy abban az országban, ahol az éghajlatválto-zás ilyen komoly társadalmi és politikai kérdés, milyen önkormányzati progra-mok indultak el és ezek milyen eredményeket érte el az elmúlt huszonöt évben.