1.4.1. Magyarország, 2003–2006
Mint már említettem, Magyarországon 2003-ban kezdődött el az első átfogó éghajlatváltozással foglalkozó tudományos kutatás, a „Változás – Hatás – Válasz-adás”. A kutatásban az első évtől részt vettem. A kutatási módszerek a követke-zők voltak:
– A szakirodalom elemzése és interjúk készítése.
– Ezeket a módszereket a kutatás egész ideje alatt alkalmaztam, de a későb-biek során újakkal egészítettem ki. A részvétel lehetőséget nyújtott arra is, hogy a különböző tudományágak, politikai és gazdasági csoportok éghaj-latváltozással kapcsolatos álláspontját és érdekeit is megismerjem. Külön-leges információforrásként Láng István, a VAHAVA kutatás vezetője, ren-delkezésemre bocsátotta a kutatás során a fontosabb eseményekről rögzített feljegyzéseit (Láng, 2007). Ez a dokumentum lehetővé tette annak a részletes elemzését, hogy egy társadalom életében megjelenő új veszély-forrás súlyosságának megítélésében és a megfelelő válaszok kidolgozásában
a különböző érdekcsoportok hogyan tudják érvényesíteni saját szempont-jaikat.
1.4.2. Egyesült Királyág, 2004–2013
Egy akadémiai ösztöndíj keretében 2004 szeptemberétől 10 hónapos londoni kutatómunkára nyílt lehetőségem. Az ott töltött idő folyamán a következő kuta-tási módszereket alkalmaztam:
- Interjúk készítése éghajlatváltozással foglalkozó kutatókkal, kormányzati és önkormányzati dolgozókkal, civilszervezetek vezetőivel és a London egyik kerületében (Crydon) élő emberekkel.
- Sajtófigyelés: négy országos napilap (Guardian, The Daily Telegraph, The Independent, The Times) és a BBC adásainak rendszeres figyelése.
- Egy klímabarát város meglátogatása. Még az ösztöndíjprogram keretében, de már 2006 márciusában meglátogattam Wokingot, amely az első város volt az országban, amely kidolgozta a saját éghajlat-változási stratégiáját.
A tanulmányút befejezése után, Budapestről is folyamatosan tanulmányoztam az Egyesült Királyságnak az éghajlatváltozással kapcsolatos országos és helyi szintű lépéseit. Ennek során a következő módszereket alkalmaztam:
- 2007-ban 40 klímabarát város éghajlat-változási stratégiáját elemeztem az interneten. Ez a módszer a szakirodalom elemzésétől elsősorban abban tér el, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy az időközben bekövetkezett változá-sokról és az elért eredményekről is folyamatosan tájékozódjunk.
- A klímaváltozással foglalkozó honlapok figyelése. A honlapok lehetőséget nyújtanak arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos eseményeket tá-volról is nyomon követhessem. A kutatás ideje alatt több oldalon követtem nyomon a változásokat: az éghajlatváltozásokkal foglalkozó minisztériumok honlapjain (www.defra.gov.uk és www.decc.gov.uk), egy klímabarát város és egy klímabarát falu honlapján: Woking (www.woking.gov.uk/
environment/climatechangestrategy) és Ashton Hayes (www.
goingcarbonneutral.co.uk) és két klímabarát településeket tömörítő szer-vezet –ICLEI (www.iclei.org) és Transition Town (www.transitionnetwork.
org) – honlapjain.
1.4.3. Magyarország, 2005–2013
Ebben az időszakban a következő kutatási módszereket alkalmaztam:
- Az országos klímapolitika alakításában fontos szerepet betöltő társadalmi csoportoknak és a csoportok egymástól jelentősen különböző érdekeinek megismerését azt tette lehetővé, hogy részt vettem a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásával kapcsolatos vitákban, a Nemzeti Fenntartható
Fejlődési Tanács Energia és Klíma munkacsoportjának munkájában és a klímatörvény kidolgozásában, valamint több kormányzati dokumentum véleményezésében és vitájában.
- A hazai klímapolitikát befolyásoló erőviszonyok megismeréséhez hozzá-járult az is, hogy az elmúlt években személyes kapcsolatot alakítottam ki az éghajlatváltozással foglalkozó hazai civilszervezetek vezetőivel és be-kapcsolódtam ezeknek a szervezeteknek az éghajlatváltozással kapcsolatos munkájába.
- Klímaváltozással foglalkozó hazai honlapok figyelése (KvVM, OMSZ, NFFT, civilszervezetek: EHÖSZ, Energiaklub, Levegő Munkacsoport, Éghajlatvé-delmi Szövetség)
- A „Klímabarát települések” program elindítása, amely egy akciókutatás keretében törekedett arra, hogy az egyes településeken az éghajlatválto-zással kapcsolatos lépéseket segítő, illetve korlátozó feltételeket minél alaposabban megismerjem.
– Amióta az éghajlatváltozással foglalkozom, rendszeresen figyelem a termé-szet változásait. A kutatómunka fontos része a személyes tapasztalatok gyűjtése az időjárás változásairól, a rendkívüli időjárási jelenségekről, a társadalom életben történt változásokról, az állatok és növények viselke-déséről.
A felsorolt módszerek közül az akciókutatást részletesen is bemutatom, mert ez ma még kevésbé ismert és alkalmazott módszer Magyarországon. A 2005-ben elindított „Klímabarát települések” című kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljam, Magyarországon milyen társadalmi, gazdasági és politikai feltételek segítik, illet-ve nehezítik, hogy egy település felkészüljön a természet változásaira. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához az akciókutatás módszerét alkalmaztam, első-sorban azért, mert Magyarországon 2005-ben még nem voltak helyi szintű éghaj-lat-változási stratégiák, így ezek eredményeinek, illetve kudarcainak vizsgálatára sem volt még lehetőség. A módszer választására ösztönzött az is, hogy lehetősé-get kínált az „elmélet és gyakorlat” közötti kapcsolat kialakítására, azaz az éghaj-latváltozás terén felhalmozott elméleti tudás gyakorlati megvalósítására. A VAHAVA kutatás is egyaránt törekedett elméleti és gyakorlati célok elérésére, hiszen egyik célja az ezen a téren elért tudományos eredmények szintetizálása volt, de emellett megfogalmazta azt a célt is, hogy az egész ország minél jobban megismerje az éghajlatváltozás jelentőségét, és hogy minél jobban felkészüljön a várható változásokra. Míg a VAHAVA kutatás országos szinten törekedett arra, hogy elkészüljön a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és megkezdődhessen a megvalósítása, a „Klímabarát települések” program helyi szinten próbálta elérni ugyanezt. A módszer választása mellett szólt az a szempont is, hogy ez a kutatá-si módszer lehetőséget kínál arra, hogy a közös munka keretében ismerjük meg az egyes településeken a helyi társadalom életében fontos szerepet betöltő társa-dalmi csoportokat és a csoportok érdekeit, a közöttük lévő konfliktusokat és ezek eredményeit, valamint az éghajlatváltozásról kialakított eltérő véleményeiket.
Az akciókutatás a társadalomtudományi kutatásokban új módszernek tekint-hető. Az elért eredmények fokozatosan további kutatók érdeklődését keltették fel a módszer iránt. A különböző társadalomtudományi területeken dolgozó kutatók közötti együttműködésre is lehetőséget adó akciókutatásnak a kilenc-venes évek végére kialakult a megalapozott elméleti kerete, és részletesen ki-dolgozott empirikus módszer lett. 2001-ben megjelent a Handbook of Action Research (Az akciókutatás kézikönyve), amelyben az akciókutatást alkalmazó kutatók foglalták össze gondolataikat és az addig elért legfontosabb eredménye-iket. Ezenkívül több akciókutatással foglalkozó könyv is megjelent az elmúlt tíz évben. A módszer iránt megnyilvánuló szakmai érdeklődés további jele volt, hogy 2003-ban megjelent az akciókutatás szakmai folyóiratának, az Action Re-search Journalnak az első száma. Ez a negyedéves folyóirat azóta is rendszere-sen megjelenik és folyamatosan beszámol az akciókutatások legújabb eredmé-nyeiről.
A Magyarországon végzett akciókutatások egy részét mutatja be a Részvétel – Akció – Kutatás című kötet (Pataki–Vári 2011), amely az első erről a módszer-ről megjelent könyv Magyarországon. A kötet egyik tanulmánya bemutatja, hogyan készült el Gyöngyös éghajlatváltozási terve az akciókutatás módszerének alkalmazásával (Vári–Ferencz–Bozsó 2011). Az akciókutatás elméleti kereteinek elemzését, nemzetközi eredményeinek bemutatását és hazai alkalmazási lehe-tőségeit Bodorkós Barbara erről a módszerről írt dolgozatának felhasználásával mutatom be (Bodorkós 2010).
Az akciókutatás céljai és főbb szempontjai a következők:
- Az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat kialakítása a kutatás időszaká-ban és azt követően.
- A kedvező társadalmi változások elősegítése, általában egy helyi közösség életében.
- A kutatók „nem külső szemlélők” a kutatásban, hanem aktívan részt vesz-nek a célok megvitatásában, megfogalmazásában és megvalósításában, tudatosan vállalva ennek felelősségét és erkölcsi következményeit is.
- A kutatók és a kutatásban részt vevők között partneri kapcsolat kialakítá-- sa.Közösen kidolgozott akciók elindítása, és ezek eredményeinek közös
ér-tékelése.
- A kitűzött célok pontos megfogalmazásában és azok megvalósításában fontos szerepet tölt be a helyi közösséghez tartozó emberek tudása és kreativitása.
Az akciókutatásban külön irányzatnak számít a részvételi akciókutatás, amely a társadalmi változások elősegítése érdekében végzett társadalomkutatás. Ezen belül megkülönböztethető a „pragmatista” és a „kritikai” iskola. A pragmatista elveket követő kutatók célja a kutatási témában érintett társadalmi csoportok közötti együttműködés kialakítása, és velük együttműködve a felmerülő kérdés-re a megfelelő válaszok kidolgozása. A kritikai iskola a valamilyen szempontból
hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal működik együtt, és a fennálló ha-talmi rendszer működését is kritizálja. A „Klímabarát települések” program, amely az egyes településeken meglévő eltérő érdekek figyelembevételével a közös megoldások kidolgozására és megvalósítására törekszik, a részvételi ak-ciókutatás pragmatista irányzatát követi. De ebben az esetben sem határolható el élesen a két iskola megközelítése: ahol a konkrét helyzet indokolta, kritikai megközelítés módszerét is alkalmaztuk.
Az általános szempontok érvényesítésére számos jól ismert és használt lehe-tőség van, amelyet a kutatások során használnak a résztvevők (például kérdőíves felvételek, egyéni és csoportos interjúk stb.). A folyamatos közös munka során a kutatási célok pontosítására is sor kerülhet és az alkalmazott módszerek is változhatnak. A sikeres akciókutatás egyik eredménye magának az akciónak a sikeressége, és az is, hogy a kutatás befejezése után a közösségben tovább élnek és hatnak a közösen elindított változások (Bodorkós 2010).
A „Klímabarát települések” kutatási program kidolgozását 2005 őszén – miu-tán hazaérkeztem Londonból – kezdtem el kidolgozni. 2005 novemberében készült el az első konkrét helyi szintű klímastratégia elkészítéséről szóló javaslat a váci önkormányzat részére. Az előzetes megbeszélések után 2006 márciusában szerveztük meg az első nyilvános fórumot, amelyen közel ötvenen vettek részt.
A polgármester, Bóth János köszöntője után az egyik előadás az éghajlatváltozás okairól és lehetséges következményeiről szólt (Mika János, Országos Meteoro-lógiai Szolgálat), a másikat pedig én tartottam a helyi szintű cselekvés lehetősé-geiről. A megbeszélések azonban a város vezetőivel később megszakadtak, és Vácon nem kezdődött el a helyi szintű stratégia kidolgozása.
A kutatás elindítását nehezítette, hogy abban az időben az önkormányzatok vezetői az éghajlatváltozást nem tartották fontos kérdésnek. Ezért nehezen ta-láltunk olyan önkormányzatot, amely nyitott lett volna az együttműködésre. A kutatás előkészítésében, majd megvalósításában 2006 szeptembere és 2008 márciusa között Takács-Sánta András, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa is részt vett. 2006 végén, hosszas előkészületi munka után, végül három különböző méretű önkormányzattal (Tatabánya, 72 000 lakos; Pomáz, 11 500 lakos, és Hosszúhetény, 3500 lakos) állapodtunk meg arról, hogy elkezdjük a helyi szintű éghajlat-változási stratégiák kidolgozását.
Magyarországon az éghajlatváltozás iránt 2006 második felében megélénkült az érdeklődés. A változásban szerepe volt a VAHAVA kutatási programnak, amelynek eredményeiről a sajtó is többször beszámolt; az augusztus 20-ai szél-viharnak, amely éppen a tűzijáték kezdetére érte el Budapestet, és amelyről a helyszínen lévő több mint egymillió ember nem kapott tájékoztatást; a Kellemet-len igazság című film bemutatásának, amely 2006-ban megkapta a Nobel-bé-kedíjat; a Stern-jelentés megjelenésének, amely az éghajlatváltozás alapos köz-gazdasági elemzése volt. Ezenkívül 2006-ban és 2007-ben a sajtó is részletesen foglalkozott az éghajlatváltozással. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az ország lakossága tájékozottabb lett arról, mit jelent az éghajlat változása és hogy ezek a változások hogyan érinthetik az országot. 2007-ben már több önkormányzat
is érdeklődött a helyi szintű cselekvés lehetőségei iránt. Az újonnan jelentkező települések érdeklődését örömmel fogadtuk annak ellenére, hogy korábban három településre fogalmaztuk meg a kutatási programot. A kutatási program megváltoztatása mellett a következő érvek szóltak:
- a települések részéről kezdeményezett együttműködési szándék a célok megvalósításának erős motívuma lehet;
- az éghajlatváltozás Magyarországot is érinti, így fontosnak tartottuk, hogy minél több településnek legyen éghajlat-változási stratégiája;
- több település részvételével tágabb lehetőségünk nyílik a társadalmi rugal-masság vizsgálatára és az eredmények általánosítására.
E szempontok alapján Pilis és Albertirsa is bekapcsolódott a helyi szintű klíma-programok kidolgozásába. Ez a döntés megváltoztatta a kutatás menetét. A három mintatelepülésre tervezett kutatómunka egy több helyszínen folyó és további bővülésre is lehetőséget adó programmá változott. A programba bekap-csolódó településekkel megalakítottuk a Klímabarát Települések Szövetségét.
Így már a kutatás első évében beigazolódott, hogy az akciókutatás egyik jelleg-zetessége, hogy a közös munka során új célok merülhetnek fel és előre nem látható események fordulhatnak elő. Az új települések jelentkezése új helyzetet jelentett, de úgy láttuk, hogy ez a változás egyaránt segítheti a kitűzött elméleti és gyakorlati célok megvalósítását. Ezért vállaltuk a több településsel való együtt-működéssel járó többletmunkát, és azt, hogy 2007 novemberében részt veszünk a Klímabarát Települések Szövetségének megalakításában és szakmai támoga-tásában.