Hódolat az örökifjú Manjuśrīnak!
Röviden elmondom a meditáció fokozatait az elejétől kezdve: hogy hogyan gyakorolj a mahāyāna sūtrák szerint. Ha a mindentudást gyorsan el akarod érni, röviden három dologra törekedj: az együttérzésre, a megvilágosodás gondolatára és
7 Tibetben a buddhista szövegfordításokat később, Ral pa can király uralkodása alatt (815–836) egységesítet-ték, a király rendeletére és támogatásával szanszkrit–tibeti buddhista terminológiai szótárat állítottak össze.
8 Szanszkrit nyelven: Bhāvanākramaḥ; tibeti nyelven: Bsgom pa’i rim pa. A fordításhoz a Giuseppe Tucci által a Minor Buddhist Textsben kiadott szanszkrit szöveget (Tucci 1958) és az Ācārya Gyaltsen Namdol által készített tibeti (a továbbiakban rövidítve: tib.) kritikai szövegkiadást (Namdol 1997) használtam. A szanszkrit (rövidítve:
szkt.) változat eleje az Āryadharmasaṃgītiből vett idézet végéig hiányzik, és a közölt szövegrészlet végén egy hosszú idézet a Daśabhūmikasūtrából szintén. A fordításhoz fűzött értékes megjegyzéseikért, javaslataikért szeretnék köszönetet mondani Somogyi Eszternek és Dr. Agócs Tamásnak.
Az együttérzés gyakorlata és a bodhisattvai attitűd…
a megvalósításra. Ebből az együttérzést úgy értsd, hogy pontosan ez a megvilágo-sodás összes tartamának9 a gyökere, és épp ezen meditálj először.
Így szól az igaz Tartamok gyűjteménye:10
Aztán a nemes Avalokiteśvara így szólt a Magasztoshoz: „Magasztos, a megvilágosodásra törekvő bodhisattva túl sok tartamot ne tanulmányozzon!
Magasztos, ha a megvilágosodásra törekvő bodhisattva egyetlen tartamot jól megragadott és megértett, akkor a megvilágosodás összes tartamát a tenye-rében tartja. Azt kérded, mi ez az egy tartam? Ez bizony a nagy együttérzés.
Magasztos, a nagy együttérzés révén a bodhisattvák a megvilágosodás összes tartamát a tenyerükben tartják. Magasztos, úgy van ez, hogy ahol a világural-kodó király11 drága kereke jár, oda gyűlik az egész hadsereg is. Magasztos, épp így, ahol a bodhisattvák nagy együttérzése megjelenik, oda gyűlik a megvi-lágosodás összes tartama is. Magasztos, úgy van ez, hogy ahol az életerő12 megjelenik, ott a többi képesség13 is létrejön. Magasztos, épp így, ahol a nagy együttérzés megjelenik, ott a bodhisattvák többi tartama is létrejön.”
És így szól az igaz Akṣayamati tanítása:14
Továbbá, nemes Śāradvatīputra, a bodhisattvák nagy együttérzése kifogyha-tatlan. Azt kérded, miért? Azért, mert a többi előtt jár. Nemes Śāradvatīputra, úgy van ez, hogy a lélegzet ki-be vándorlása az ember életereje előtt jár. Épp így, a bodhisattvák nagy együttérzése a mahāyāna felhalmozásainak15 helyes megvalósítása előtt jár.
9 Tib. sangs rgyas kyi chos thams cad; szkt. [sarvabuddhadharmāḥ] ’a megvilágosodás összes tartama’, ’a Buddha összes tulajdonsága’.
10 Tib. ’Phags pa chos yang dag par sdud pa; szkt. [Āryadharmasaṃgīti].
11 Tib. ’khor lo bsgyur pa’i rgyal po; szkt. [cakravartin] ’világuralkodó, kerékforgató király’.
12 Tib. srog gi dbang po; szkt. [jīvendriya] ’életerő’.
13 Tib. dbang po; szkt. [indriya] ’érzékelő képesség’ (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás, gondolkodás).
14 Tib. ’Phags pa blo gros mi zad pas bstan pa; szkt. Āryākṣayamatinirdeśa.
15 A felhalmozások: az érdemek felhalmozása, amely az első öt tökéletesség gyakorlásával, és a tudás felhalmo-zása, amely a hatodik tökéletesség gyakorlásával valósul meg. Az érdemek felhalmozása a tudati szennyeződések (szenvek) fátylát, míg a tudás felhalmozása a megismerhető dolgok fátylát oszlatja el. A tudati szennyeződések fátyla elsősorban a tapasztalatokhoz való érzelmi hozzáállások tartós tudati lenyomataiból és az ezekhez való ragaszkodásból adódik, a megismerhető dolgok fátyla a fogalmi gondolkodás által megismerhető tárgyak összes-ségét jelenti. E két fátyol működése határozza meg hétköznapi tapasztalásunkat és tudatunkat, amely ekként különböző korábbi tapasztalatok és tudomások előfeltevései és kategóriái szerint rendszerezi a tapasztalt (látott, hallott stb.) dolgokat, és amely, lévén a személy érzelmi és fogalmi (és nem utolsósorban fizikai) keretei, korlátai közé van zárva, szükségképpen hamis, tört képet ad a tárgyról. A hat tökéletességet lásd a 36. jegyzetben.
És bővebben magyarázza. És így szól az igaz Gayā-hegy-sūtra:16 „»Manjuśrī! Hogyan kezdődik a bodhisattvák gyakorlása, és mire irányul?« Manjuśrī így válaszolt: »Devaputra!
A bodhisattvák gyakorlása a nagy együttérzéssel kezdődik, és a lényekre irányul.«”
És részletesebben mondja. Ezért, a nagy együttérzés által indíttatva, a bodhisattvák önmagukra nem gondolva, csakis azért, hogy másokon segítsenek, hosszantartó, nehéz és fáradságos törekvésbe kezdenek azért, hogy a felhalmozásokat összegyűjtsék.
Ahogyan az igaz Hit erejének felkeltése17 mondja: „Nincs az a lehetséges szen-vedés, amelyet a nagy együttérzés az élőlények beérlelése kedvéért ne vállalna fel.
Nincs az a lehetséges öröm, amelyet ne utasítana el.”
Ekként kezdenek eme igen nehéz törekvésbe, majd a felhalmozásokat rövid időn belül teljesítve kétségtelenül elérik a mindentudás szintjét. Ezért bizony a megvilá-gosodás összes tartamának a gyökere épp a nagy együttérzés. A nagy együttérzés által vezérelve érik el a magasztos buddhák a mindentudás eredendő bölcsességének szintjét, majd, azért, hogy az összes vándorlény érdekében cselekedjenek, [a saṃsārá-ban] maradnak. Bár a meg nem állapodott nirvāṇában18 van, a Magasztos nagy rész-véte okán mégsem időzik a nirvāṇában, hanem a szenvedő lényekre tekint, és sokat gondolván rájuk testet ölt. „A három világban tevékenykedő összes élőlény a három-féle szenvedéstől19 egyformán nagyon szenved” – így meditál az összes lényről.
„A pokolbéli lények szakadatlanul, hosszú időre a forróság és a többi szenvedés folyamába merültek” – nyilatkoztatta ki a Magasztos. „Ugyanígy az éhező szelle-mek is a szüntelen elviselhetetlen éhség és szomjúság szenvedésének tüzétől kiszá-radt test metsző szenvedését élik át, és száz éven át még köpetet vagy ürüléket sem kapnak enni” – nyilatkoztatta ki a Magasztos:
Az állatok pedig egymást eszik, acsarkodnak, bántják és ölik egymást, s csupán azt látjuk, hogy nagy szenvedéseket élnek át. Néhányuknak kilyukasztják az orrát, vagy ütlegelik, láncra verik és megkötözik; saját magukat nem uralván mindenki csak gyötri őket; nem kívánják, mégis nagy és súlyos terhet cipelnek, komorak és fáradtak. Ugyanígy a vadonban élőket is ártatlanul vadásszák és megölik; állan-dóan félelemtől zaklatott elmével kóborolnak, űzötten egyik helyről a másikra, és csupán azt látjuk, hogy mérhetetlen szenvedéseket élnek át. Ugyanígy az emberek számára is pusztán a poklokhoz és a többihez hasonló szenvedések jutnak. Itt
16 Tib. ’Phags pa ga yā mgo’i ri’i mdo; szkt. Āryagayāśīrṣa[sūtra].
17 Tib. ’Phags pa dad pa’i stobs skyed pa; szkt. Āryaśraddhābalādhāna.
18 Tib. mi gnas pa’i mya ngan las ’das pa; szkt. apratiṣṭhitanirvāṇa ’meg nem állapodott nirvāṇa’. Olyan megvilágosodott állapot, ahonnan a megvilágosodott vissza tud jönni a születések körforgásába.
19 A háromféle szenvedés: a szenvedés szenvedése, a változás szenvedése, az összetettség szenvedése.
Az együttérzés gyakorlata és a bodhisattvai attitűd…
a tolvajok és a többiek, akiknek végtagját levágják, vagy akiket karóba húznak vagy felakasztanak, vagy hasonlók miatt kínlódnak, pontosan a pokolbéli szen-vedéseket élik át. Akik szegények és szűkölködnek, azok az éhező szellemek-hez hasonlóan az éhségtől és a szomjúságtól szenvednek. A szolgák és a többiek, akiknek testét mások uralják, akiket erővel leigáznak és bántalmaznak, azok az állatokhoz hasonlóan ütlegeléstől, megkötözéstől és hasonlóktól szenvednek.
Ugyanígy mérhetetlen azok szenvedése, akiket üldöznek, vagy akik egymást bántják, vagy más ezekhez hasonlóktól vagy a kívánatostól való távollét és a nem kívánatossal való együttlét miatt szenvednek.
Bár néhányan gazdagnak és boldognak tűnnek, a gazdagság vége az ő számukra is a pusztulás: mindenféle téves nézet szakadékába zuhannak, és a pok lok és a többi szenvedés megtapasztalásához vezető okokat és tetteket, szennyeződéseket gyűjtenek össze, ezért ezek (ti. a gazdagság és a boldog-ság) – úgy, mint a szakadékos parton álló fa [esetében a hely és a talaj] – a szenvedés okaivá válnak, és ők valójában csupán szenvednek.20
Ami a vágyak birodalmában tevékenykedő isteneket illeti, nekik a vágyak tüzétől lelkük lángokban áll, és gondolataik zűrzavarosak, tudatuk nem tisz-ta, és egy pillanatra sem tud megnyugodni.
Akik a nyugalom és boldogság kincsében szűkölködnek, azoknak vajon milyen örömük van? Akiket mindig az elmúlás, alábbzuhanás és hasonlók félelmének gondja nyomaszt, azok hogyan lehetnének boldogok?
Ami azokat illeti, akik a formák birodalmában vagy a forma nélküli biro -dalomban tevékenykednek, bár ők egy időre a szenvedés szenvedésétől megszabadultak, mégis, mivel a vágyak birodalmában élők hajlamaival csep-pet sem hagytak fel, újra az élőlények poklába és hasonló helyekre zuhannak alább, ezért a változás szenvedésétől szenvednek.
Bizony, eme istenek és emberek a tettek és a szenvek21 és a többi ehhez hasonló ok miatt mástól függnek, ezért mind az összetettségek szenvedésétől szenvednek.
Látván, hogy az összes vándorlényt a szenvedés tüzének lángnyelvei nyaldossák, így gondolkodj: „Ahogyan a magunk szenvedése nem jó, úgy másoké sem az.” És bizony az összes élőlény iránti részvéten22 meditálj!
20 A fa hiába kapaszkodik a meredély oldalába, mivel rossz helyen és keskeny (vagy ingatag) talajrétegen áll, idővel kidől, és belezuhan a szakadékba.
21 Tib. nyon mongs pa; szkt. kleśa ’tudati szennyeződések, szenvek’, a valóság közvetlen érzékelését gátló, a tiszta tudatot elhomályosító tényezők.
22 Tib. snying brtse ba; szkt. kr̥pā.
Először közeli barátaidat lásd, ahogy a fentebb mondott sokféle szenvedést átélik, és irántuk meditálj (ti. a részvéten)! Azután azonos érzülettel, különbségtevés nélkül láss, és gondold ezt: „A kezdet nélküli létforgatagban nincs olyan, aki ne vált volna már százszor is az én segítő jó barátommá.” És a többiek iránt is meditálj! Amikor közeli barátaidhoz hasonlóan a többiek felé is egyformán fennáll a részvét23, akkor az ellenségeid iránt is ugyanúgy, azonos gondolattal és a többit felidézve meditálj!
Amikor közeli barátaidhoz hasonlóan az ellenségeid felé is ugyanúgy fennáll, akkor fokozatosan a tíz irány összes élőlénye iránt meditálj!
Amikor az összes élőlényt úgy szeretnéd végképp kivezetni a szenvedésből, mint a kedves gyermekét boldogtalannak látó anya, a részvét24 akkor lesz tökéletes, és akkortól nevezhetjük nagy együttérzésnek. Az ilyen együttérzés önmagától jön létre, és minden élőlény iránt egyformán fennáll. Ezt az igaz Akṣayamati tanítása című sūtra fejtette ki. És így fejtette ki a Magasztos az együttérzés-meditáció foko-zatait25 a Magasabb tanítások sūtráiban26 és másutt.
Ha ekként, az együttérzés gyakorlása által27 fogadalmat teszel arra, hogy az összes lényt maradéktalanul kivezeted [a saṃsārából], akkor erőfeszítés nélkül megszületik benned a megvilágosodás gondolata,28 amely a felülmúlhatatlan, töké-letes megvilágosodást kívánja.
Ahogyan az igaz Tíz tanítás sūtrája29 mondja: „Látván az oltalom, védelem, kolostor nélküli élőlényeket, megalapozza az együttérzés gondolatát, és felkelti a felül -múlhatatlan, tökéletes megvilágosodás szándékát.”
„Bár mások helyes ösztönzése is felkeltheti a bodhisattva-mahāsattva30 megvilá-gosodásra irányuló szándékát, mégis, ha a nagy együttérzés által vezérelve31 a bodhi-sattva saját maga hozza létre a megvilágosodás gondolatát, az sokkal különb” – nyilat-koztatta ki a Magasztos az igaz Beérkezettek bölcsességének pecsétje nevű elmélye-désben.32 „A megvilágosodás gondolata pedig, még ha nincs is teljesen megvalósítva, a létforgatagban nagyon gyümölcsöző” – nyilatkoztatta ki a Magasztos.33
23 Tib. snying rje; szkt. karuṇā.
24 Tib. snying rje; szkt. kr̥pā ’részvét’.
25 Tib. snying rje bsgom pa’i go rim; szkt. kr̥pābhāvanākrama ’a részvét-meditáció fokozatait/sorrendjét’.
26 Tib. Chos mngon pa’i mdo; szkt. Abhidharmasūtra.
27 Tib. snying rje goms pa’i stobs kyis; szkt. kr̥pābhyāsabalāt ’a részvét gyakorlása által’.
28 Tib. byang chub kyi sems; szkt. bodhicitta ’a megvilágosodás gondolata, a megvilágosodásra irányuló tudat, a megvilágosodás szándéka’. Tib. byang chub tu sems bskyed pa ’felkelteni a megvilágosodás szándékát/gondolatát’.
29 Tib. ’Phags pa chos bcu pa’i mdo; szkt. (Ārya-)Daśadharma(ka)sūtra. Ez a Ratnakūṭa (tib. Dkon brtsegs) 9. része.
30 Tib. byang chub sems dpa la; szkt. bodhisattvasya mahāsattvasya.
31 Tib. snying rje chen pos non te; szkt. kr̥pāvegato ’a részvét által vezérelve’.
32 Tib. ’Phags pa de bzhin gshegs pa’i ye shes kyi phyag rgya’i ting nge ’dzin; szkt. Āryatathāgatajñānamudrāsamādhi.
33 A tibeti szöveg szerint: „nyilatkoztatta ki a Magasztos a Maitreya teljes megszabadulásában”.
Az együttérzés gyakorlata és a bodhisattvai attitűd…
És így szól a Maitreya teljes megszabadulása:34
Nemes ifjú, úgy van ez, hogy a gyémánt drágakő, még ha töredékes is, ragyo-gásával az összes kiváló aranyékszert elhomályosítja. A gyémánt drágakő pedig a nevét nem dobja el, és az összes szegénységet is visszafordítja. Nemes ifjú, épp így a mindentudásra irányuló gondolat felkeltésének gyémánt drága-köve, még ha töredékes is, ragyogásával a hallgatók és az önbuddhák érde-meinek összes arany ékszerét elhomályosítja. A megvilágosodás gondolata pedig a nevét nem dobja el, és a létforgatag szegénységét is visszafordítja.
Aki nem tudja a tökéletességeket mindenütt, mindenféle módon gyakorolni, az is, a módszer által vezérelve, hozza létre a megvilágosodás gondolatát, azért, mert az nagyon gyümölcsöző.
Így szól az igaz Királyhoz szóló beszéd sūtrája:35
Így, nagykirály, teendőd sok, tetteid számosak. Ezért, ha nem tudod mindig, mindenütt, mindenféle módon gyakorolni az adakozás tökéletességét és a többit, egészen a bölcsesség tökéletességéig,36 akkor is, nagykirály, a tökéle-tes megvilágosodásra irányuló szándékot, odaadást, keresést, törekvést – akár járva, akár állva, akár ülve, akár alvás alatt, akár ébren, akár evés, akár ivás közben – mindig, szakadatlanul tartsd észben! Gondolkozz rajta! Meditálj!
A buddhák, bodhisattvák, nemes hallgatók és önbuddhák, közönséges halan-dók és saját magad múlt-, jövő- és jelenbéli erénygyökereit37 gyűjtsd össze, és a leg nagyobb örömben örvendezz neki! És miután örvendeztél, a buddháknak, bodhi -sattváknak, önbuddháknak és nemes hallgatóknak áldozatként nyújtsd át! És miután átnyújtottad, oszd meg minden lénnyel! Aztán, azért, hogy az összes élőlény elérje a mindentudást, és beteljesítse a megvilágosodás összes tartamát38, minden nap háromszor szentelődj a felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodásnak!
34 Tib. Byams pa’i rnam par thar pa; szkt. Maitreyavimokṣa.
35 Tib. ’Phags pa rgyal po la gdams pa’i mdo; szkt. Āryarājāvavādaka[sūtra].
36 Tib. pha rol tu phyin pa; szkt. pāramitā ’tökéletesség, túlpartra juttató cselekedet’, vagyis adakozás, erköl-csösség, türelem, törekvés, elmélyedés, bölcsesség (tib. sbyin pa, tshul khrims, bzod pa, brtson ’grus, bsam gtan, shes rab; szkt. dāna, śīla, kṣānti, vīrya, dhyāna, prajñā). Az első öt tökéletesség összefoglaló neve a módszer (tib. thabs; szkt. upāya), gyakorlása az érdemek felhalmozásához vezet, a hatodik tökéletesség a bölcsesség (tib.
shes rab; szkt. prajñā), gyakorlása a tudás felhalmozásához vezet. Lásd 15. jegyzet.
37 Tib. dge ba’i rtsa ba thams cad; szkt. kuśalamūlāni.
38 Tib. sangs rgyas kyi chos thams cad; szkt. sarvabuddhadharmāḥ ’a megvilágosodás összes tartama, a Buddha összes tulajdonsága’.
Nagykirály, ekként cselekedvén legyél király, mert így a királyi hatalom sem hanyatlik le, és a megvilágosodás felhalmozásai is beteljesülnek.
És bővebben magyarázza. És még ezt is mondja:39 „Továbbá, nagykirály, ha a töké-letes megvilágosodás gondolatának erénygyökerét teljesen beérleled, sokszor isten-né és emberré fogsz születni. És istenisten-né és emberré születésedben is mindig uralko-dó leszel.” És bővebben mondja. Ha a megvilágosodás gondolata a megvalósításra összpontosít, az még inkább gyümölcsöző, ez bizonyos.
Így szól az igaz Vīradatta kérdései:40
A megvilágosodás gondolatának érdeme oly nagy, hogy ha formát öltene, az égi teret teljesen betöltené, sőt, még azon is túlszárnyalna. A buddhaföldek száma annyi, ahány a homokszem a Gangeszben. Ha valaki mind e buddha-földeket drágakövekkel töltené meg, és a világőrzőknek41 adományozná, az sem érne fel annak az érdemeivel, aki kezét összetéve tudatát meghajlítja a megvilágosodás felé – mert ez az áldozat sokkal különb, és nem ér véget.
Az Összerakott farönkök42 [című sūtra] is így dicsőíti: „Nemes ifjú, a megvilágo-sodás gondolata olyan, mint a megvilágomegvilágo-sodás összes tartamának a magja.” És bővebben magyarázza. A megvilágosodás gondolata pedig kétféle: óhajtó gondolat és törekvő gondolat.
Így szól az igaz Összerakott farönkök című sūtra: „Nemes ifjú! Az élőlények világában nehéz olyanokat találni, akik a felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágoso-dást óhajtják. És még nehezebb olyanokat találni, akik a felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodásra helyesen törekszenek.”
Nos, ez a kezdeti elhatározás az óhajtó gondolat: „Váljak buddhává, azért, hogy az összes vándorlény hasznára legyek!” Ami ezután a fogadalmat megtartja, és a felhalmozásokra törekszik, az a törekvő gondolat. A fogadalmat pedig egy bölcs, erős, fogadalomban élő, erényes mester előtt teszi az ember. Ha ehhez hasonló megőrző nincs, akkor a buddhákat és a bodhisattvákat kell felidézni, és úgy kell
39 Az idézet a Gaṇḍavyūhában (tib. Sdong po bkod pa) is megtalálható.
40 Tib. ’Phags pa dpas sbyin gyis zhus pa; szkt. Āryavīradattaparipr̥cchā. Ez a Ratnakūṭa 28. része.
41 Tib. ’ jig rten mgon; szkt. lokanātha.
42 Tib. ’Phags pa sdong po bkod pa; szkt. Āryagaṇḍavyūha. Az Összerakott farönkök hőse, a fiatal Sudhana igaz mesterét keresve útja során száznyolc mesterhez jut el, és mindegyiküktől valami mást tanul meg, majd útja végén megszerzett tudását a kivágott farönkökhöz hasonlóan összerakja, ahogyan egy farakást emelnek. A sūtra a tathāgatagarbha-tanításokat képviseli, igen terjedelmes, teljes fordítása európai nyelvre nem készült. Lásd még Skilton 1997: 88.
Az együttérzés gyakorlata és a bodhisattvai attitűd…
felkelteni a megvilágosodás gondolatát, ahogyan a nemes Manjuśrī is létrehozta azt, amikor az „Ég királya” nevet kapta. Ekként a bodhisattva, aki a megvilágosodás gondolatát felkeltette, belekezd az adakozás és a többi [tökéletesség] megvalósításá-ba, tudván, hogy amíg önmagát nem fékezi meg, addig másokat sem fog megfékez-ni. Mert megvalósítás nélkül a megvilágosodást nem éri el.
Így szól az igaz Gayā-hegy-sūtra: „A megvilágosodás azoké a bodhisattva-mahā sattváké43, akik a megvalósításra összpontosítanak, és nem azoké, akik nem összpontosítanak a megvalósításra.”
És így szól az igaz Elmélyedés királya:44 „Ezért, herceg, így gyakorolj: »Összpon-tosítsak a megvalósításra!« Azt kérded, miért? Herceg, aki a megvalósításra összpon-tosít, annak nem lesz nehéz elérni a felülmúlhatatlan, tökéletes megvilágosodást.”
A bodhisattvák megvalósítását a tökéletességek, a mérhetetlenek,45 az össze-gyűjtő dolgok46 és más csoportosítások révén az igaz Akṣayamati tanítása, a Drágakőfelhő47 és más sūtrák részletesen magyarázzák. Azok szerint a bodhi-sattvának a világi mesterségeket és más tárgyakat is gyakorolnia kell, nem is szól-va a világot felülmúló elmélyedésről48 és a többiről. Máskülönben hogyan szolgál-hatná az élőlények sokféle célját? A bodhisattvák megvalósításának pedig röviden a módszer és a bölcsesség a lényege. Nem csak a bölcsesség, és nem csak a módszer.
Így szól az igaz Vimalakīrti tanítása:49 „A módszer bölcsesség nélkül és a bölcses-ség módszer nélkül a bodhisattvák számára bilincs. A módszer bölcsesbölcses-séggel együtt és a bölcsesség módszerrel együtt megszabadulás.”
És így szól az igaz Gayā-hegy-sūtra: „Röviden szólva, a bodhisattvák útja e kettő; ha a bodhisattvák e két utat követik, akkor hamar felülmúlhatatlan, tökélete-sen megvilágosodott buddhává válnak. Azt kérded, mi e két út? Ezek a módszer és a bölcsesség.”
43 Tib. byang chub sems dpa’ sems dpa’ chen po rnams kyi; szkt. bodhisattvānām.
44 Tib. ’Phags pa ting nge ’dzin rgyal po; szkt. Āryasamādhirāja.
45 Tib. tshad med pa; szkt. apramāṇāni ’mérhetetlenek’, azaz szeretet, együttérzés, öröm, egykedvűség.
46 Tib. bsdu ba’i dngos po; szkt. saṃgrahavastūni ’a tanítványokat összegyűjtő dolgok’, azaz adakozás, kedves beszéd, mások segítése, a szavak és cselekedetek következetessége.
47 Tib. ’Phags pa dkon mchog sprin; szkt. [Ārya-]Ratnamegha.
48 Tib. ’ jig rten las ’das pa’i bsam gtan; szkt. lokottaradhyāna.
49 Tib. ’Phags pa dri ma med par grags pas bstan pa; szkt. Āryavimalakīrtinirdeśa. A Vimalakīrti tanításá-ban Vimalakīrti, egy világi ember, egy bodhisattvákból és szerzetesekből álló közönségnek prédikál. A sūtra a Prajñāpāramitāsūtrák tanításait képviseli, emellett erőteljesen hangsúlyozza azt az irányvonalat a mahāyānán belül, hogy a világi buddhista követők gyakorlatai lehetnek éppoly értékesek, mint a formális szerzetesi közösség gyakorlatai. A sūtra igen népszerűvé vált Kínában és Japánban, ahol ezt a megközelítést jobban össze tudták
49 Tib. ’Phags pa dri ma med par grags pas bstan pa; szkt. Āryavimalakīrtinirdeśa. A Vimalakīrti tanításá-ban Vimalakīrti, egy világi ember, egy bodhisattvákból és szerzetesekből álló közönségnek prédikál. A sūtra a Prajñāpāramitāsūtrák tanításait képviseli, emellett erőteljesen hangsúlyozza azt az irányvonalat a mahāyānán belül, hogy a világi buddhista követők gyakorlatai lehetnek éppoly értékesek, mint a formális szerzetesi közösség gyakorlatai. A sūtra igen népszerűvé vált Kínában és Japánban, ahol ezt a megközelítést jobban össze tudták