A 20. század második felében tevékenykedő archeozoológus, Bökönyi Sándor a régé-szeti állatcsontmaradványok ismeretében szerzett szakértelme miatt nagy hírnévre tett szert a Kárpát-medencétől Indiáig (Bartosiewicz 1994–1995: 192). Miután állat-orvosi diplomát szerzett Budapesten, 1951-ben megalapította a Magyar Nemzeti Múzeum archeozoológiai gyűjteményét. Az 1960-as években amerikai és iraki tanulmányútja során a közel-keleti újkőkor állatcsontmaradványait tanulmányozta, és ennek köszönhetően a régészek körében a domesztikáció kérdésének nemzetkö-zileg is elismert szakemberévé vált. 1973-tól az MTA Régészeti Intézetének volt munkatársa, 1981-től pedig az igazgatója (Bartosiewicz 1994–1995: 192–193).
19 Születésének és halálának időpontja ismeretlen.
20 Addig megjelent tudományos cikkeinek rövid összefoglalója az American Anthropologist 1933-as évfolya-mában olvasható (Dobo 1933).
21 A francia nyelvű cikkek mellett angol nyelvűek is megjelentek (Hevesy 1934; 1938a; 1938b).
22 A Hevesy és ellenzői közötti vitát Gregory L. Possehl részletesen tárgyalja (Possehl 1996: 90–101).
A magyar folyóiratokban megjelent, munkásságát méltató cikkek, bár mind kiemelik széles körű nemzetközi kapcsolatait, indiai tevékenységét nem említik.23 Ugyanakkor a Dél-Ázsiában tevékenykedő régészek számára Bökönyi Sándor neve igen jól ismert az Indus-civilizáció Surkotada nevű lelőhelyén (Gujarat állam, India) előkerült lócsontokkal kapcsolatosan megfogalmazott véleménye miatt. A házia-sított ló legkorábbi megjelenése Indiában régóta vitatott kérdés (Bryant 2001:
169–175). Míg a ló a védikus szövegek alapján nagyra értékelt állat lehetett, addig az Indus-civilizáció leletanyagában igen kevés jel utal a jelenlétére. 1974-ben A. K.
Sharma Surkotada lelőhelyről (Kr. e. 2100–1700) lócsontok (Equus caballus Linn) előkerüléséről számolt be (Sharma 1974). Minthogy az állatcsontanyagban igen nehéz különbséget tenni a ló, a háziasított szamár, valamint a vadszamár között, Sharma állítását nem fogadták el széles körben. 1991-ben azonban, amikor Bökönyi Sándor egy konferenciameghívás alkalmával Indiában járt, megvizsgálta a csonto-kat, és alátámasztotta Sharma kijelentéseit (Sharma 1992–1993: 30). Az erről szóló publikációját 1994 folyamán készítette el, de csak halálát követően, 1997-ben jelent meg. Ebben Bökönyi részletesen elemezte a Surkotada lelőhelyről származó vita-tott csontokat, és kijelentette, lehetséges, hogy India legkorábbi, a Kr. e. 3. évezred végén háziasított lovainak maradványai (Bökönyi 1997: 300). E jelentős megálla-pítása a dél-ázsiai régészet fontos szereplőjévé tette.24 Mint a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója, Bökönyi Sándor India régészetét a magyar régészek fontos kutatási területének tartotta. Ennek megfelelően az 1986.
évi indiai útja során több régészeti intézetet is meglátogatott a jövőbeni együtműkö-dés, illetve közös projektek megalapozása reményében (Bökönyi 1987).
Bökönyi Sándor erőfeszítései ellenére közös ind–magyar régészeti projekt azóta sem valósult meg.25 A 19–20. századi magyar kutatók fentiekben bemutatott indiai régészeti érdeklődése azonban azt mutatja, hogy megvan az alapja egy ilyen együtt-működésnek, és ez a 21. században talán meg is valósítható.
23 Ennek oka az lehet, hogy Bökönyi ezzel kapcsolatban írt cikke csak három évvel halála után, 1997-ben jelent meg, viszont nincsen felsorolva a publikációi között az 1998-ban tiszteletére megjelent kötetben sem (Bartosiewicz 1998).
24 Kijelentését nem mindenki fogadta el. Egyik legfőbb vitapartnere a kérdésben Richard Meadow volt, akivel még a cikk megjelenése előtt eszmét cseréltek, és „arra az egyetértésre jutottak, hogy nem értenek egyet”
(Meadow–Patel 1997: 308).
25 Eredmény azonban, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködési szerződést írt alá az Indiában önálló régészeti kutatásokat folytató Deccan College Post-Graduate and Research Institute-tal a jelen tanulmány írójának doktori tanulmányaira vonatkozóan.
Magyar régészeti kutatások Dél-Ázsiában…
Bibliográfia
Altbach, Philip G. 2012: Problems of University Reform. In: Agarwal, Pawan (ed.): A Half-Century of Indian Higher Education. Essays by Philip G. Altbach.
New Delhi, Sage Publications, 20–38.
Baktay Ervin 1937: A Pandzsáb. Az öt folyó országa. Budapest, Franklin-Társulat.
–– 1953: Indian Stone Sculpture in the Budapest Museum of Eastern Asiatic Arts.
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 3, 135–165.
–– 1958: India művészete. A történelem és művelődés keretében az őskortól a XX.
századig. 1. kiad. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.
–– 1963: India művészete. A történelem és művelődés keretében az őskortól a XX.
századig. 2. kiad. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.
–– 2000: India. Szeged, Szukits Könyvkiadó.
–– 2006: A boldog völgy országa. Barangolások Kasmírban. Budapest, Palatinus.
Bartosiewicz László 1994–1995: Bökönyi Sándor. Archaeológiai Értesítő 121–
122, 192–199.
–– 1998: Sándor Bökönyi: Portrait against a scientific background. In: Anreiter, Peter (ed.):
Man and the Animal World: Studies in Archaeozoology, Archaeology, Anthropology and Palaeolinguistics in memoriam Sándor Bökönyi. Budapest, Archaeolingua, 11–27.
Bethlenfalvy Géza 1980: Charles Louis Fabri. His Life and Works. New Delhi, Sterling Publishers.
Bökönyi Sándor 1987: India és a magyar régészet. In: Bethlenfalvy Géza – Puskás Ildikó (szerk.): India magyar szemmel. Budapest, Indiai Nagykövetség, 124–125.
–– 1997: Horse Remains from the Prehistoric Site of Surkotada, Kutch, Late 3rd Millenium B.C. South Asian Studies 13, 297–307.
Bryant, Edwin 2001: The Quest for the Origins of Vedic Culture. The Indo-Aryan Migration Debate. Oxford, Oxford University Press.
Chakrabarti, Dilip K. 1982: ‘Long Barrel-Cylinder’ Beads and the Issue of Pre-Sargonic Contact between the Harappan Civilization and Mesopotamia. In:
Possehl, Gregory L. (ed.): Harappan Civilization. A Contemporary Perspective.
New Delhi, Oxford & IBH, 265–270.
Deva, Krishna 1982: Contributions of Aurel Stein and N. G. Majumdar to Research into the Harappan Civilization with a Special Reference to Their Methodology. In:
Possehl, Gregory L. (ed.): Harappan Civilization: A Contemporary Perspective.
New Delhi, Oxford & IBH, 387–393.
Dobo, George 1933: Guillaume de Hevesy’s Publications. American Anthropologist 35, 552–554.
Errington, Elizabeth 2007: Exploring Gandhara. In: Errington, Elizabeth (ed.):
From Persepolis to the Punjab. Exploring Ancient Iran, Afghanistan and Pakistan. London, The British Museum Press, 211–226.
Falser, Michael 2015: The Graeco-Buddhist Style of Gandhara – a ‘Storia ideologica’, or: How a Discourse Makes a Global History of Art. Journal of Art Historiography 13, 1–53.
Fábri, Charles L. 1934–1935a: The Ancient Hungarian Script and the Brāhmī Characters. Indian Culture 1, 167–171.
–– 1934–1935b: Latest Attempts to read the Indus Script: A Summary. Indian Culture 1, 51–56.
–– 1935: The Punch-Marked Coins: A Survival of the Indus Civilization. Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, 307–318.
––1937a: The Cretan Bull-Grappling Sports and the Bull-Sacrifice in the Indus Valley Civilization. In: Blakiston, John Francis (ed.): Annual Report of the Archaeological Survey of India 1934–35. Delhi, Archaeological Survey of India, 93–101.
–– 1937b: A Sumero-Babylonian Inscription Discovered at Mohenjo-daro. Indian Culture 3, 662–673.
–– 1947: Guide to the Stone Age. Lahore, Central Museum.
–– 1974: History of the Art of Orissa. Bombay, Orient Longman.
Fábri, Charles L. (ed.) 1936: Annual Reports of the Archaeological Survey of India for the years 1930–31, 1931–32, 1932–33 & 1933–34. Delhi, Archaeological Survey of India.
Felföldi Szabolcs 2015: Stein Aurél. Egy rendhagyó életrajz. Budapest, Palatinus.
Hevesy, Guillaume de 1934: On a Writing Oceanique of Neolithic Origin. Journal of Indian History 13, 1–17.
–– 1938a: The Easter Island and Indus Valley Scripts. Anthropos 33, 808–814.
–– 1938b: The Scripts of the Indus Valley and Easter Island. Man 183, 159–160.
Hidas Gergely 2014: Baktay Ervin első indiai útja (1926–1929). In: Kelényi Béla (szerk.): Az indológus indián. Baktay Ervin emlékezete. Budapest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 97–113.
Honigberger, John Martin 1852: Thirty-Five Years in the East. Adventures, Discoveries, Experi ments, and Historical Sketches, Relating to the Punjab and Cashmere. London, s. n.
Jacquet, Eugène 1836: Notice sur les découvertes archéologiques faites par M.
Honigberger pendant son séjour dans l’Afghanistan. Journal Asiatique (3ème série) 2, 234–277.
Magyar régészeti kutatások Dél-Ázsiában…
Jeney Rita 2015: Sir Aurel Stein’s Archaeological Explorations within British India.
Paper presented at the “International Conference on Marc Aurel Stein with Special Reference to South and Central Asian Legacy: Recent Discoveries and Research”. New Delhi, Indira Gandhi National Centre for Arts.
Kelecsényi Ágnes 2014: Magyar vendég a Móhand Márgon: Stein Aurél és Baktay Ervin találkozásai Budapesten és Kasmírban. In: Kelényi Béla (szerk.): Az indo -lógus indián. Baktay Ervin emlékezete. Budapest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 125–133.
Kelényi Béla 2014: A Keletázsiai Művészeti Múzeum „önálló kutató muzeológusa”.
In: Kelényi Béla (szerk.): Az indológus indián. Baktay Ervin emlékezete. Buda -pest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 335–342.
Kelényi Béla (szerk.) 2014: Az indológus indián. Baktay Ervin emlékezete. Buda -pest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum.
Lázár Imre (ed.) 2007: Hungarian Explorers and Travellers in India. New Delhi, Hungarian Information and Cultural Centre.
Leitner, Gottlieb Wilhelm 1894: Graeco-Buddhistic Sculpture. Asiatic Quarterly Review 7, 186–189.
Meadow, Richard H. – Patel, Ajita 1997: A Comment on “Horse Remains from Surkotada” by Sándor Bökönyi. South Asian Studies 13, 308–315.
Mirsky, Jeannette 1977: Sir Aurel Stein. Archaeological Explorer. Chicago, University of Chicago Press.
Possehl, Gregory L. 1996: Indus Age. The Writing System. Philadelphia, University of Pennsylvania Press.
Renfrew, Colin 1998: A civilizáció előtt. A radiokarbon-forradalom és Európa őstör ténete. Budapest, Osiris.
Renfrew, Colin – Bahn, Paul 1999: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest, Osiris.
Sharma, A. K. 1974: Evidence of Horse from the Harappan Settlement at Surkotada.
Puratattva 7, 75–76.
–– 1992–1993: The Harappan Horse was buried under the dunes of... Puratattva 23, 30–34.
Stein, Aurel 1894: Catalogue of the Sanskrit Manuscripts in the Raghunatha Temple Library of His Highness the Maharaja of Jammu and Kashmir. Bombay, Nirnaya-Sagara Press.
–– 1898: Detailed Report of an Archaeological Tour with the Buner Field Force.
Lahore, Punjab Government Press.
–– 1899: Memoir on Maps Illustrating the Ancient Geography of Kashmir. Calcutta, Baptist Mission Press.
–– 1900: Kalhaṇa’s Rājataraṅgiṇī. A Chronicle of the Kings of Kaśmīr. Westminster, Archibald.
–– 1912: Annual Report of the Archaeological Survey of India, Frontier Circle, for 1911–12. Peshawar, D. C. Anand & Sons.
–– 1915: Excavations at Sahri-Bahlōl. In: Marshall, John (ed.): Annual Report of the Archaeological Survey of India 1911–12. Calcutta, Superintendent Government Printing, 95–119.
–– 1929a: An Archaeological Tour in Waziristān and Northern Balūchistān. New Delhi, Archaeological Survey of India.
–– 1929b: On Alexander’s Track to the Indus. Personal Narrative of Explorations on the North-West Frontier of India. London, Macmillan.
–– 1930: An Archaeological Tour in Upper Swāt and Adjacent Hill Tracts. New Delhi, Archaeological Survey of India.
–– 1931: An Archaeological Tour in Gedrosia. New Delhi, Archaeological Survey of India.
–– 1932: The Site of Alexander’s Passage of the Hydaspes and the Battle with Poros.
The Geographical Journal 80, 31–46.
–– 1937: Archaeological Reconnaissances in North-Western India and South-Eastern Iran. London, Macmillan.
–– 1942: A Survey of Ancient Sites Along the “Lost” Sarasvati River. The Geographical Journal 99, 173–182.
–– 1943: On Alexander’s Route into Gedrosia: An Archaeological Tour in Las Bela.
The Geographical Journal 102, 193–227.
Stein, Aurel (ed.) 1892: Kalhaṇa’s Rājataraṅgiṇī, or Chronicle of the kings of Kashmir. Bombay, Education Society.
Szinnyei József 1896: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Budapest, Hornyánszky Viktor Könyvkiadó Hivatala.
Vogel, Jean Philippe – Krom, Nicolaas Johannes – Kramers, Johannes Hendrik (eds) 1928: Annual Bibliography of Indian Archaeology for the Year 1926.
Leyden, Kern Institute.
Walker, Annabel 1995: Aurel Stein. Pioneer of the Silk Road. London, John Murray.
Whitehead, Clive 2003: Colonial Educators. The British Indian and Colonial Education Service 1858–1983. London, I.B. Tauris.
Whitfield, Susan 2006: Stein Aurél, a selyemút felfedezője. Nyíregyháza, Aranyszarvas.
Zutshi, Chitralekha 2011: Landscapes of the Past: Rajatarangini and Historical Knowledge Production in Late-Nineteenth-Century Kashmir. In: Sengupta, Indra – Daud, Ali (eds): Knowledge Production, Pedagogy, and Institutions in Colonial India. New York, Palgrave Macmillan, 99–121.