A magyar népnévre l e g r é g i b b adatunk valószínűleg az 530 t á j á n élt MoGyeA ^ Mouáyíp- „hun" k i r á l y neve, ki a kimmeriai Boszporus vidékén, a magyarok kaukázusi h a z á j á -ban vagy a mellett uralkodott (MORAVCSIK GYUI.A: MNy.
X X I I I . 258 kk.). Szerintem e k i r á l y nevének eredeti a l a k j a
*Mu ( o ? ) gyeri; a görög a l a k o k a t szövegromlásból lehet m a g y a r á z n i : az egyik a név e l e j é t , a másik a név végét ő r i z t e meg helyes a l a k b a n . (Az sem lehetetlen a z o n b a n , hogy a Mouáycp- alak oua betűcsoportja olyanféle jelölésmódot képvisel, mint a nagyszentmiklÓ6i edényfelirat ÍUJUTTUV és iocmav a l a k -jainak uja, illetőleg oa b e t ű c s o p o r t j a . Ez a l a k o k a t eddig i u p a n - n a k vagy hóban-nak o l v a s t u k , mindenképen azt gon-dolva, hogy az u>a~~oa b e t ű c s o p o r t egy h a n g o t képvisel. Vö.
MNy. XVIII, 7.)
Ez után csak körülbelül 3 0 0 év múlva jelenik meg ú j r a a magyar név, a b b a n a nevezetes a r a b t u d ó s í t á s b a n , mely I b n R u s t a (900 k ö r ü l ) , G a r d í z í (1050 k ö r ü l ) és a l - B a k r í (1080 körül) h a g y o m á n y o z á s á b a n maradt r á n k . A magyar névnek e t u d ó s í t á s b a n f e n n m a r a d t formáját á l t a l á b a n madéyar alakban 6zokás idézni.
Ez az alak helytelen.
I b n R u s t a (ki egyébként İ6 m a g a s a n felette áll a többi keleti f o r r á s o k n a k ) így í r j a a nevet:
Vagyis az első szótagbeli m a g á n h a n g z ó t megjelöli, és pedig dammával, az o, u (ö, ü ) magánhangzók jelével.
Mivel a második szótag vocalisa minden valószínűség szerint e, a fenti alak akkori a r a b kiejtéssel A-modiyerijje-nek olvasandó. Ebből mo6tmár kivéve a ;• h a n g o t , mely a magyarokból k i s z a k a d t baiyyr nép nevével való contaminatio következtében k e r ü l t a névbe, egy IX. s z á z a d elei m a g y a r
*mod2eri, mogyeri alakot k a p u n k (ebből az időből való az a r a b tudósítás e r e d e t i j e ) .
Hogy a modiyeri alak o - j á t a kutatók figyelmen kívül h a g y t á k , azt a nagy érdemű DE GoEJÉnek s a j á t s á g o s kiadói módszere okozta, ö ugyanis a Bibliotheca Geographorum Arabicorum VII. kötetében, melyben I b n R u 6 t á t k i a d t a , az á l t a l a ismert modern magyar alak h a t á s a alatt megvál-t o z megvál-t a megvál-t j a a kéziramegvál-t a d a megvál-t á megvál-t s a n e v e megvál-t :
azaz (régi a r a b kiejtéssel) al-madiyrijja alakban közli s hozzáfűzi a következő jegyzetel: „Cod. plerumque cum A pro .
7 0
8
et h. 1. prima littera cum dhamma scribitur, alibi sine voc.
Sunt M a g i a r i . . . ( B G A . VII, 142.)
I b n R u s t a régi kiadásában, CüwoLsoNnál ( I z v é s t i j a . . . Ibn Dasta 25. 1.) helyesen ott van az o jele az m felett.
Ezután megint csak jó idő multán tfinik fel a magyar név, még pedig magyarországi forrásokban.
A bakonybéli apátság összeírásának abban a részében, amelyet Szent László-kori, közelebbről 1086—95 táján kelt, feljegyzésekből a XII. század derekán állítottak össze, szere-pel az árpási szolgák között Mogurdi (PRT. VIII, 269;
I. még OklSz. magyar szárm. 1095-ről keltezve). Ez a népnév -di kicsinyítő képzős származéka személynévül használva (olv.
Mogyurdi), és PAIS (Régi személyneveink jelentéstana: MNy.
XVIII, 100) szerint beletartozik az ethnikumot jelző nevek csoportjába, abová rajta kívül PAIS az oklevél jelzett részé-ből a következő személyneveket sorolja: Cuna azaz kúti -a képzővel; Coluzti azaz kaliz -ti (-d) képzővel; Uruzdi azaz orosz -di képzővel; Lengeti azaz lengyel PRT. VIII, 269—70).
Következő előfordulása: 1121/1420: In predio, quod dicitur Mogioroi (SZENTPÉTEKY: MNy. XXIII, 3 6 2 , 3 6 6 ) , 1164/1419:
Predium, quod dicitur Mogoroy ( JAKUBOVICH : Levélt Közi.
II, 156, 159); megfelel neki Magyari helység Zala megyében Paloznak, Arács, Csopak szomszédosa (CSÁNEI I I I , 8 0 )
A legkorábbi hazai adatok közé kell vennünk az A n o-n y m u s é i t : 1. §.: geo-ne . . . moger; előbeszéd: populus . . . mogerij; 46. §.: portus moger a Pest és Buda fölé eső mai Megyer helységek (vö. PAIS, Magyar Anonymus 126); 1, 3, 5.
§.: d e n t u m o g e r ; 45. §.: s o b a m o g e r a .
7 1
K o n ' s t a n t i n o s P o r p h y r o g e n n e t o s a „De adrai-ni6trando imperio" 38. fejezetében többek közt ezeket mondja a magyarokról: „Abban az időben [t. i. a levediai korszakban]
nem hítt&k őket turkoknak, hanem ZáfJapToi âmpaÂoı-nak, valami okból." „Háború támadván a turkok és a . . . besenyők közt, a turkok tábora megveretett ós két részre oszlott. Az egyik rész keletnek ment lakni, a perzsa részek felé, és ezeket mai napig a turkok régi nevén ZáfJapTot ácnpaXoi-nak nevezik."
A magyaroknak i t t található szavardi neve — amint ezt már a régebbi irodalom is kimondotta, s amint bizonyítani fogjuk — a török sabir népnévből származik.
•
A szabirokat PRISKO6 egy sokat emlegetett tudósításá-ban látjuk először megjelenni (DE BOOR, Excerpta de legationi-bus 586), azzal az alkalommal, midőn 461 és 465 között kiűzik ősi nyugatszibériai lakóhelyeikről az onogurokat, sara-gurokat és „urog"-okat, a z a z a bolgárokat.
Hogy a Közép-Ázsiából jövő 6zabirok Nyugat-Szibériában hol telepedtek meg, illetőleg, hogy hatalmi és kulturális szférájuk mennyire terjedt, arra nézve nagyon tanulságos PATKANOV cikke az Ethnographia XI., illetőleg a Keleti Szemle I. kötetében (A szabirok nemzetisége. Über das Volk der Sabiren; vö. még MUNKÁCSI: Ethnogr. V, 11 kk.). Megálla-pítja, hogy a Tápár, Sabar, Saber, Soper, Saber név, mely az osztják nyelv hangtörvényei szerint egy régi Sabar (Saber.
S'abar, Sapar) alakra megy vissza, többször előforduló föld-rajzi név a Tobolszki-kormányzóságban. így elsősorban az alsó Irtis vidékén, s az osztják népköltészeti hagyományban is többször előfordul. Mindez szerinte amellett szól, hogy ez a név északnyugati Szibéria egykori lakóinak neve volt, s hogy az osztjákok és vogulok ezzel a néppel közelebbi érintkezés-ben voltak. Az osztják hagyomány nagy tisztelettel és a l á z a t t a l szól a szabirokról, mint magasabb rendű fajról. Nyugaton, a turínszki kerületben, a vogulok főhelyén is többször találjuk a szabir szót, mint földrajzi nevet. Érdekes, hogy i t t a mai vogulok «(ipér-nek nevezik az oroszokat, tehát régi uraik nevét átvitték mai uraikra. Több nyoma van e névnek északon, a berezovi kerületben is. Ezek alapján PATKANOV a 6zabirok területét az Obi-öböl. az Urál-begység. a Tura folyó és az
72
159
Isimi-kerület h a t á r a között, esetleg a déli h a t á r t még lejjebb gondolja (KSz. I, 267). Megjegyzendő még, hogy a szabir név megfelelői a voguloknál és északi osztjákoknál több kifeje-zésben előfordulnak, mint bizonyos f a j t á t jelentő jelzők.
Végül, mint különösen fonto6 dolgot, meg kell említenünk PATKANOV cikkéből, hogy a tobolszki kerület déli részén lakó tatárok sybyr. syvyr névvel jelzik az ország őslakóit, s nekik tulajdonítanak csaknem minden fennmaradt régiséget.
A mai t a t á r sybyr a sabyr névből keletkezett, a > y hangváltozással, mely a törökben meglehetősen gyakori; pl.
altaji kaja ' s z i k l a ' ^ kirgiz kyja | altaji jalayas 'meztelen'-^
urjankháji jylarjas | oszm. jaryl- jyryl- 'széthasadni' | csag.
kak 'száraz' oszm. kyk | 6zag. karlayas 'fecske' ^ oszm.
kyrlarjyyé \ oszm. tapa typa 'dugó' | kir. tartyl- ^ tyrtyl-'összehúzódni' | csag. tarmas- 'felkúszni' oszm. tyrmaé-ujgur tas 'külső' ^ csag. tis | oszm. davar 'jószág' kazáni tyvar | csag. stb. tart- 'húzni' ^ urjankháji tyrt- | ujgur stb.
tap- 'találni' urjankháji typ- | csag. stb. tara- 'fésülni' urjankháji tyra | 06zm. stb. jat- 'feküdni" ^ urjankháji
fyt-stb. (MUNKÁCSI: KSZ. V , 1 5 4 KATANOV után) | kojbal karba
' h a l e n y v ' ^ s z a g á j stb. kyrba 'enyv' (MARQUART: K S Z . X . 1 1 ; NÉMETH: NyK. X L I I I , 2 8 7 — 9 ) | török syyyr 'tehén' eredeti-leg 'fejt' a say- 'fejni' igéből.
Tovább menve, abban sem lehet kételkedni, hogy S z i b é r i a neve ezzel a névvel függ össze (vö. MARKWART: UngJb. IV, 273), bár történeti adataink a Szibéria névre csak a mongol korszakkal kezdődnek.
A mongol korszakban mohammedán forrásokban, pl.
R a s í d - e d - d i n nél, Sibir (Ibir-Sibir) a neve egy területnek Nyugat-Szibériában, az I r t i s vidékén (1. BARTHOLD: Enz.
d. Islam, s. v.; MARQUART: UngJb. IV, 273).
A XIV. században a l a k u l t nyugatszibériai t a t á r birodalom székhelyévé a XVI. század elején Sybyr (más néven Isker) nevű város lesz (KANNISTO: FUF. XVII, 212).
WIKLUND a z E B E R T - f é l e R e a l l e x i k o n b a n ( I I I , 3 7 6 ) í g y
foglalja össze idevonatkozó ismereteinket: „Ügy látszik, hogy különösen nagy hatással voltak az osztjákokra a* szabi-rok, kik valószínűleg az első Nyugat-Szibériába vándorló törö-kök közé t a r t o z t a k ; központjuk Tobolszk körül az Irtisnél volt, hol később Sibir, a róluk nevezett tatár birodalom keletkezett.'*
Mindezeket csupán a z é r t mondottam el ilyen részletesen, mivel világossá kívántam tenni, hogy a szabirok valaha N y u g a t -Szibériában, Tobolszk környékén laktak. Ide, mint l á t t u k , 461 é6 465 között költöztek.
A szabirok (illetőleg valószínűleg csak egy részük) nem sok idő, t a l á n egy félszázad múlva, MARQUART (Streifzüge XXIII. 1. 1. j.) szerint valószínűleg 515 előtt, valószínűleg ugyanazon az úton, mint, a bolgárok, szintén levonulnak a
7 3
ség idejéig visznek jelentős 6zerepet (Menander P r o t e k t o r :
E x c . d e l e g . , e d . DF. BOOR 4 4 3 ) .
A Kaukázus vidékén eleinte talán a Volga felé e6Ő része-ken laktak (MARQUART, Streifzüge 58), később nyugaton, a Kubán vidékén találjuk őket (Prokopios, BP. II. 29, ed. Bonn
I , 2 8 8 ; DIETEHICH. B y z . Q u e l l e n I, 5 3 ; CARL WOLFF, H i s t o r . A t l a s , No. 1; FEHÉR: K S z . X I X , 46 kk., 7 0 ) .
Itteni, körülbelül félszáz éves történetükről egye6 harco-kon kívül mást nem igen tudunk. Harcolnak ,,a hunokkal", a Bizánci birodalommal és a perzsákkal, részint szövetségben
v e l ü k , r é s z i n t e l l e n ü k ( F E H É R : K S z . X I X , 4 6 — 8 ; HERZFELD, D e r I s l a m X I , 1 1 8 — 9 ) .
Számukat nem igen tudjuk. Malalas (XVIII., ed. Bonn 430—1) szerint Boa szabir királynőnek 100.000 k a t o n á j a volt, de bizonyos, hogy 6zámuk, a törz6-szövetségükbe t a r t o z ó népek száma szerint ingadozott.
Főfoglalkozásuk a háború. Hadi kullurájuk fejlett; kiválóan értettek hadi gépek készítéséhez. (Prokopio6, BG. IV, 11, 14, ed. Bonn 510—1, 528; ed. HAURY II, 538 kk., 558—9;
FEHÉR: KSZ. XIX, 50—1).
•
A szabirok ethnikai hovátartozásáról több elmélet van.
A hun-bolgár népekhez sorolja, tehát törököknek t a r t j a a szabirokat ZEUSS (Die Deut6chen und die Nachbarstámme 711—2, 7 2 2 ) ; szlávoknak t a r t j a őket SCHAFARIK (Slav. Altért.
I, 331 kk.), mongoloknak MUNKÁCSI ( E t h n . VI, 138), finn-ugoroknak, a magyarok, vogulok, osztjákok közeli rokonainak PATKANOV (KSz. I, 268 kk.) é6 egvenesen magvaroknak
FEHÉR GÉZA ( K S Z . X I X . ) .
Ez elméletek közül meggyőző érveléssel megalapozva egyik sincs; ZEUSSÓ 6em, amelyik igaznak bizonyul. 0 bizonyos sokat-mondó, de az ethnikai hovátartozás kérdésében nem feltétlenül döntő momentumokra a l a p í t j a véleményét. Ilyen momentumok:
a) a történeti források a szabirokat hunoknak nevezik;
b) a szabirok hunok, bolgárok társaságában jelennek meg;
e)karakterüket ismerve, leginkább törököknek gondolhatjuk őket.
ZEU.ssnak azonban kétségtelenül igaza van, amint ez a szabir nyelvmaradványok vizsgálatából is kitűnik.
•
Lássuk először a nevüket.
Nevük, a szabir, nem idegen név; maguk használták, mint a nyugatszibériai, tehát régi lakóhelyükön található Sabur stb. helynevek bizonyítják.
E népnév alakjai a következők: A VI. század közepéről való szír Anonymusnál Sab(i)r alakot találunk (MARQUART,
7 4
159
Streifzüge 356), bizánci íróknál Idfîıpoı (láfkipoi) alakot, mely valószínűleg sarír-nak olvasandó, Jordanesnél: Sariri-t (c. 5 ) , örmény forrásban savir-t (MARQUART, Streifzüge 58). A vogul-ban és az 06ztjákvogul-ban t a l á l h a t ó alakok PATKANOV szerint egy régi 'Sabar ('Saber)-féle alakra mutatnak (KSz. I, 266).
A szír forrásban és a szibériai területen tehát egy török 'sabyr ^'sabar alak mutatkozik, míg a többiekben: 'savyr.
I t t tehát török b > v változással van dolgunk, mint például a teve szóban. Ennek régi török alakia 'tübtt, ebből fejlődött a bolgár 'tdvd, 6 ennek a megfelelője a magyar szó.
Mivel i t t minden valószínűség szerint török népnévről van szó, megkísérelhetjük e név eredetének megállapítását.
KATANOV török tulajdonnév-jegyzékében találunk egy török személynevet, mely Saóar-nak vagy Soój/r-nak hangzik. Ez a név azonos a mi népnevünkkel.
Mi ez a Sabar vagy Sabyr? Mint az alakja m u t a t j a , -r végű nomen verbale, amilyen az oszmánliban a jatar vagy jatyr a jatmak 'feküdni' igéből, vagy brakar ^ brakyr, kylar
^ kylyr, dejer ^ dejir a brakmak 'hagyni', kylmak 'tenni', dejmek 'elérni' igéből. Ezeknek megfelelőleg a sabar ^ sabyr alapszava nem lehet más, mint a kirgiz, kun, kazáni, oszmánli sapmak ige, melynek jelentése 'az útról letérni, eltévedni, tévelyegni, valamivel felhagyni, megőrülni'. Eredeti a l a k j a tehát sapar, ebből fejlődött a sabar, ugyanúgy, ahogyan az oszmánli-ban ugyanezen ige egy másik származékából a 'sapyk alakból sabyk ('eltévedt') fejlődött. A p> b > v fejlődésre más példák:
oszm. kap- 'megragadni' ^ kavra- ' u a . ' ; ujg. csag. kaz. stb.
tap- 'finden, erhalten, e r w e r b e n ' ^ ujg. alt. stb. tabar 'Waare, B e s i t z ' ^ u j g . oszm. csag tavar 'Waare, Habe; die Haustiere, das Vieh, hauptsfichlich die Schafe'.
A név szabályos hangtani fejlődése a törökben a következő:
sapyr ^ sapar > sabyr ^ sabar > savyr ^ savar.
A sabar ^ sabyr eredeti jelentése eszerint 'az ú t r ó l letérő, eltévedő, tévelygő, bolyongó'. A jelentésből azonnal világos, hogy a név magyarázatában jó nyomon járunk, mivel e név a török népnevek egy s a j á t s á g o s csoportjába tartozik, abba a csoportba, melyet a 'költöző, kóborló, vándor, eltévedt' jelen-tésű török népnevek alkotnak. Ilyen népnév például a jürük, mellyel a z oszmán-törökök Kis-Ázsia fél-nomád törökjeinek egy részét nevezik, a jürü- 'menni' stb. igéből képezve; ilyen a jürüfc-kel egyenlő értelmű oszmánli götebe vagy (VÁMBÉRY,
A török f a j 716. 1.) götemen népnév a göt- 'kivonulni, kivándorolni' igéből. Idetartozik a jazar név, a 24 oguz törz6 egyikének neve, mely -r végű nomen verbale a jaz- 'vom geraden Weg abweichen, den Weg verlieren, umherirren, sündigen' (vö. a
sap- j e l e n t é s e i t ! ) i g é b ő l (HOUTSMA, W Z K M . 1 1 , 2 2 3 ; GOMBOCZ,
BTL. 199. 1.).
7 5
Ilyen a katar törzsnév, a Perzsiában uralkodott turko-mán eredetű dinasztia neve, a kalmak 'menekülni' igéből.
( V ö . KÖPHCLUZADE MEHMED F U A D , T ü r k í j a t M e d / . m í ü a s y I ,
204; v. LE COQ, Türkische Namen . . . . in Indien [Garbe-Festgabe] 2. 1.)
Ugyanilyen népnév a kazak a kaz- 'kóborolni, futni, mene-k ü l n i ' igéből (csag., VÁMBÉRY, PAVET DE COURTKILLE; mene-k u m ü mene-k , KSz. X I I , vö. GOMBOCZ, BTL. 199. 1.): a kirgizek neve;
előfordul mint török törzsnév a Bábur-nűméban is (1. v. LE COQ, Türkische Namen . . . . in Indien [Garbe-Festgabe] 3. 1.);
ugyanezen ige származéka a kazar 'kazár' népnév İ6, amint e z t GOMBOCZ m á r m e g á l l a p í t o t t a ( i . h . ) .
Megjegyzendő, hogy az i t t t á r g y a l t népnevek szorosabban véve két csoportra oszlanak. Az egyik csoportot egyszerűen 'nomád'-nak lehetne fordítani, ez tehát az életmódra vonatko-zik; ide tartozik a jürük, gölebe név. A másik csoport nevei, melybe elsősorban a 'futó, menekülő, eltévedt, útról letért, bolyongó' jelentésű nevek tartoznak, világosabban a 'hazájából elköltözött' kifejezéssel fordíthatók.
A szabir népnév tehát, melynek 'eltévedő, bolyongó' a jelen-tése a közép-ázsiai hazából való kivándorlásra vonatkozik, török eredetű népnév, 6 mivel a szabiroknak saját nevük, világo-san bizonyítja a szabirok török voltát.
De maradtak ránk a 6zabiroktól más nyelvi emlékek is, t. i. személynevek.
Legszebb ezek között egy királynőnek a neve: Buuapijf.
Ez a szabir királynő arról nevezetes, hogy 527/8-ban Ju6tinianos császárral szövetséget köt a perzsák ellen. Nevének változatait MORAVCSIK GYULA g y ű j t ö t t e össze és adta ki a Szinnyei-Emlékkönyvben (MNy. X X I I I , 262).
E név elemzésével egy régi török fejedelemnői név bontako-zik ki előttünk.
Először is le kell választanunk a szóvégi -s-et, mely a görög nominativusi végzet, mint a „hun" IritpuE név végzete. Az utóbbi n é v v á l t o z a t a i t szintén MORAVCSIK a d t a ki (MNy. X X I I I , 263), s ugyanő helyesen gyanítja, hogy benne a Tupúx név lappang, mely egy besenyő vezér neve. A Tupúx annyi mint török Turak ' m a r a d v á n y ' (vö. R . NAGY L . : N y K . X L V I , 1 3 4 — 5 ; NÉMETH:
Klebelsberg-Emlékkönyv 140—1), s a IiúpuE török megfelelője öz-turak. (Az öz 'maga' szó gyakori előresze török személy-neveknek; vö. öz-beg, öz-demir ZAMBAUR. Manuel, index
[sub u-].)
Ugyanilyen -s van a Jajyk ü'zajyk szónak, az Urál folyó nevének, P t o l e m a i o s n á l feljegyzett görögös Aúi£
(genitivusa AÛÎKOÇ) alakjában (TOMASCHEK, Kritik der altes-ten Nachr. II, 39).
7 6
159
Marad tehát Boarik. E név két részre osztandó; második része világosan a török aryk 'tiszta, szép, erényes' szó, mely török nőnevekben második részként gyakran szerepel.
í g y KATANOV tulajdonnév-jegyzékében találjuk a k ö v e t k e z ő női neveket: Entöi Aryg, Törj Azyn Aryg. Tüzdmir Aryg, Üj&i) Aryg, U'jür] Aryg. Ujgur női név az Ary; tüíjgrim (MÚLLER.
Zwei Pfahlinschr. 11); K\TANOvnál az Aryg maga is megvan mint női név.
A név előrésze: bo egyenlő az oszmánli boy 'parancsnok, úr, vezér'szóval (a magyar régiségben Mike6 baé-boy 'fő-vezető' címéből ismeretes). Ez kétségkívül régi török szó, é6 semmi köze sincs a szláv bog 'isten' szóhoz, ahogyan a szótárak állítják.
A szóvégi, illetőleg magánhangzóközi -;•- eltűnésén, különösen névben, nem csodálkozhatunk.
A Bo-Aryk név tehát török, s a z t jelenti, hogy 'tiszta, erényes vezér'; eszerint p á r j a a Kan ary; névnek, mely a minu-szin6zki tatároknál fordul elő, s annyit jelent, hogy 'tiszta, erényes vezér, erényes fejedelem' (RADLOFF, Proben II, 220;
Wb. s. v. kan). Hasonló név a szabir-kori, kaukáziai Ak-kayan név, egy fejedelemnő neve, melynek jelentése 'fehér fejedelem' (R. NAGY LÁSZLÓ m e g f e j t é s e ; M e n a n d r o s , E x c e r p t a de l e g a t i o n i b u s , e d . DE BOOR 2 0 4 : TRJÇ... 'AKKÖYAÇ . . . ) .
Fennmaradt Boaryk férjének neve İ6, aki még 520 körül meghalt. Nevének alakváltozatait MORAVCSIK többször említett cikkében l á t h a t j u k : a név eredeti a l a k j a BaXáx ^ MaXáx.
Ez megint török név; t. i. a maiak szó az oszmánliban 'bivaly-borjú'-t jelent, s a török bala 'gyermek' szó származéka. Tud-juk, hogy állatnevek s állatok kicsinyeinek a nevei a törökben gyakran szerepelnek személynevekül. Ilyenek: T aj 'Csikó'
(R. NAGY L.: NyK. X L V I , 127); lt-balla 'Kutyafia' (kara-kirgiz; ALMÁSSY: K S Z . I I , 1 1 8 ) ; Codiuk-böri 'Fia-farkas' (HOUTSMA j e g y z é k é b e n ) .
Harmadik világosan megfejthető szabir név az "IXiyep (Agath. III. 17). Első része a török ( u j g u r stb.) ilig 'fejedelem' szó, második része a török er 'férfi'. Az Iliger név jelentése tehát 'Fejedelem-férfi'; jelentéstani m a g y a r á z a t o t hozzáfűzni
f e l e s l e g e s (GOMBOCZ: M N y . X X I I , 1 1 — 2 ) .
A szabirok tehát e nevek tanúsága szerint is törökök.
•
Ezek u t á n visszatérhetünk a magyarok aáfiap-roi nevének megfejtésére. E név, mint mondottuk, azonos a savir népnévvel.
Hogy a magyarság egy török nép nevét viseli, abban semmi sajátságos nincsen, hiszen a magyarság másik két régi neve, az on(o)gur és a türk eredetileg szintén török népnév.
A s z a b i r o k és m a g y a r o k kapcsolata történeti ismereteink szerint kétségtelen. Hogy a magyarság — való-színűleg a I X . század elejéig — a Don és Kubán között lakott.,
77
amellett annyi bizonyíték 6zól, hogy kétségbe vonni lehetetlen, 6 hogy a 6zabirok ugyanezen a területen laktak, azt P r o k ö -p i o s világosan megmondja.
Hangtanilag, illetőleg alaktanilag a savir és adfJupToi meg-felelése kifogástalan. A oájiapToi szabályosan szavárdi-nak olva-sandó. 6 ebben a -d az apród, szád szavainkban ma is meg-levő képző, melyet a régi magyar nyelv igen gyakran h a s z n á l t . Ez van például Árpád nevében, vagy az ó - m a g y a r Mária-siralom urodum 'uracskám' és fiodum 'fiacskám* szavaiban.
Különösen régi magyar nevekben gyakori ( P á l d , Istvánd, Piterd, Tivánd stb. MELICH: MNy. X, 1 5 1 ; Numuolohod = Nemvalód MELICH: MNy. X I I I , 52).
Népnév mellett a magyar régiségben más esetben is látunk kicsinyítő képzőt: ilyenek a Kozárom, Bolgárom, Kozárd (MELICH: MNy. XXI, 126) helynevek,* s ilyen, amint ezt más alkalommal bővebben kifejtem, a baskiriai magyarok
basgird neve.
A második szótag a-ja vagy a török sabar > savar alak-ból magyarázandó (erről az alakpárról fent szóltam), vagy a török sabyr > savyr alakból olyanformán, mint sajt, gyalom, kanyaró szavaink első szótagbeli a-ja, mely török 2/-nak felel meg (GOMBOCZ, BTL. 151), továbbá Alap és Altabarsz személyneveink második s Gyalán személynevünk első s z ó t a g -beli a-ja, mely szintén török 2/-val áll 6zemben (vö. GOMBOCZ, Árpádkori török személyneveink, index).
•
A szavárd név a magyar hagyományban is fennmaradt, és pedig a Zuard névben.
E név A n o n y m u s nál Zuard é6 Zuardu alakban fordul elő (PAIS, Magyar Anonymus 142); K é z a i nál Zuard (MHK.
486), a K é p e s K r ó n i k á b a n (MHK. 504) szintén Zuard alakot látunk.
Zuard Anonymusnál Árpádnak, a HunKrónikában A t t i l á -nak egyik vezére; a Hun-Krónika szerint Zuard Olaszország-ban harcol.
1283 és 1304 között szerepel Magister Zuard, a Bessenyey-C6alád őse, s ettől fogva a Zuard, Zoward, Zovard-nemzetség (1. KARÁCSONYI JÁNOS, Magy. Nemz. I l l , 1: 149 kk.). A Váradi Regestromban találjuk ezt az a d a t o t : Leonardi de genere Zuord.l
Mindezen nevek körülbelül Szo(u) (v)a(o)rd-nak olvasandók.
A szavard ^ Zuard megfelelés hangtani igazolására legyen szabad felhozni a következő két példát:
1 Az idevonatkozó adatok közül többre — a más adatokra is JAKUBOVICH EMII. figyelmeztetett.
7 8
159
1. Árpád egyik unokájának, Tarkacsu fiának neve T€0tArrc
= Teveli (MHK. 128). E név helynevekben maradt meg. Leg-régibb alakja magyar forrásban Tuti, a Szent Lászlónak tulajdonított bakonybéli összeírás eİ60 részében ( P a n n o n h . Rendt. V I I I , 2 6 9 ; JAKUBOVICH: MNy. X X , 1 5 ) . Tuti a z o n o s a veszprémmegyei TevelAel, P á p a É6 Bakonybél közt ( C S Á N K I
III, 256; 1240: villa T evei, 1366: T evei, 1488: Kys T hevei Pannonh. Rendtört. V I I I , 2 8 7 , 3 4 5 , 5 3 8 — 9 ) . Egy másik Tetei Tolna megyében van (CSÁNKI I I I , 454).
2. A kabar népnévre a legrégibb a d a t o t az admonti évkönyvekben találjuk: ad annum 881: ., . . . cum Cowaris
(1. KLEBEL: Mitteil. d. Ges. f. Salzburger Landeskunde 1921: 37). K o n s t a n t i n o s P o r p h y r o g e n n e t o 6 nál KájJapoi alakot látunk (MHK. 124). Ez a név is fennmaradt helységnévben és pedig a hontmegyei Kővár helynévben, mely-nek régi a l a k j a Ktiar (Hazai Okmt. IV, 76—7, 91).
A szavárd népnévnek a Zuard-dal való egyezése p u s z t á n az alakok egyezése alapján is kétségtelen. Tudjuk, hogy személyneveink egyik leggyakoribb típusát a népnévből l e t t személynevek alkotják. Sőt a szavárd és Zuard egyezésének, amint ezt egy másik helyen bővebben kifejtem, t ö r t é -neti bizonyítéka is van.
Tudjuk, hogy Anonymus szerint (45. fej.) Zuard h a d a t viselt a Balkánon, ott vett magának feleséget „és az a nép, melyet most C s a b a - m a g y a r j á n a k mondanak. Zuard vezér halála u t á n Görögországban maradt". Világos nyoma ez a szavárd-ok történeti emlékének, azaz annak, hogy egy zuard (szavárd) nevű néprész (melynek nevéből a hagyomány
— rendes szokása szerint — személynevet csinált) a régi korban a magyarságtól elszakadt (PAIS, Magyar Anonymus 81, 142). Viszont Konstantinos — mint az imént idéztük — arról tudósít bennünket, hogy a perzsa részek felé szakadt magyar töredéket „mai napig" szavardi-nak nevezik.
7 9
[Vihor]
N. Gy. írja: A „G a z i g e r a j" tatár kán Vihor nevét illető kérdésre (1. MNy. XXVI, 418; P. R. kérdi és K. P. felel rá) az alábbi észrevételt tehetem. Ghází Giraj krími kánt a törökök vitézségéért Bora-nak, azaz 'Vihar'-nak nevezték. Ezt í r j a
BAR-T H O L D . E D Z . d.Isl. II,159:„wegen seinerungestümen Tapferkeit Bora, [ 7 9 ]
d. h. »Sturmc genannt". Fiúor-nak tehát nem hívták; az illető horvát munkában a Vihor egyszerűen a Bora 'Sturm' név hor-vát fordítása. — Máskülönben azonban igen érdekes a név török, illetőleg magyar szempontból. „A honfoglaló m a g y a r s á g kialakulása" c. munkámban (50 kk.) kifejtettem, hogy a török népnevek egy csoportjában ilyen neveket találunk: 'eső-hó, hó-tömeg, havas eső, vihar, havas, hóvihar, jégtömeg'. E neveket úgy magyaráztam, hogy ezek a törzs erejét, harci kiválóságát, támadásának ellenállhatatlanságát a k a r j á k feltüntetni. I I . Ghüz'"
Girüjnak Bora 'Vihar' neve is azt bizonyítja, hogy a törökök neveikben a vitézséget 'vihar'-t jelentő szóval is jelezték. (Törzs-neveink közül idetartozik a Kürt, mely megvan a törökben is;
eredeti jelentése 'lavina, hótorlasz'.)
80