„A magyarok eredete" 4 7 . lapján VÁMBÉRY a Mouvöíouxo?
(Priskos) ^ Mundzucus (Jordanes) nevet, Attila apjának nevét, a török mondéuk 'zászlófej, üveggyöngy stb.' szóval magya-rázta, s magyarázatát én is elfogadtam a HonfKial.-ban (133. 1.), mivel a hangtani megfelelés ponto6, és 'Gyöngy' je-lentésű személynevek vannak a törököknél. E magyarázathoz fontos erősítő adatokat csatolt RÁSONYI NAGY LÁSZLÓ: gaz-dag török tulajdonnév-gyűjteményéből közöl egy Mo(u)ntak nevet, egy mongol fejedelem nevét, a XVII. századból s egy XVIII. századi Er-Montuk nevet (MNy. XXVIII, 100; a többi itt közölt neveket én is ismertem, de nem gondoltam és nem gondolom idetartozónak).
E magyarázatot nem fogadja el MESKÓ LAJOS a MNy.
XXXII. évfolyamában (328—9. 1.). Nem tartja mellőzhetőnek a magyar krónikák Bendacuz, Bendegúz stb. adatát (így neve-zik a krónikák Attila apját), s az összes adatok alapján egy Mündéilk és egy 'Mündéüyiiz w> *Bündéüyüz alakot rekonstruál-ván, ezt a török biln (mün) 'leves' 6zóval és a török -díük, illetőleg az oszmánli -déügilz kicsinyítő képzővel hozza össze-függésbe.
VÁMBÉRY és MESKÓ m a g y a r á z a t á v a l a N é p ü n k és N y e l -v ü n k 1937-i első s z á m á b a n (IX, 3 0 — 2 ) MO[ÓR + MÉSZÁ]ROS EL[EMÉR + GYU]LA f o g l a l k o z i k é s nem f o g a d j a el e g y i k e t sem. Többek között hangsúlyozza ez az együttes, hogy a MESKÓ által említett bűn 'leves' 6zó a törökben nincs meg.
MOROS ELLÁÉKnak ezt az állítását helyreigazította a MNy.
e g y „ l e v é l s z e k r é n y " - b e l i k ö z l e m é n y e ( X X X I I I , 6 3 — 4 ) , mely k i m u t a t j a , hogy e szó valóban megvan, mégpedig Mahmüd al-Kásgarínál, a régi török szókincs legfontosabb forrásában,
ame-131
l y e t MOHOS ELLÁÉK elfelejtettek megnézni. E cikkre vála-szolva MOHOS ELLÁÉK beismerik tévedésüket, egyébként azonban m i n d e n t f e n t a r t a n a k (NNy. IX, 69—73).
Foglalkozni a k a r o k a dologgal én is, egyrészt a z é r t , mert a p r o b l é m á t f o n t o s n a k látom — s a j n o s , olyan kevés a d a t u n k van a h u n o k r a —, m á s r é s z t meg a z é r t , mert a MOROS ELLÁÉK á l t a l felvetett kérdésekhez van érdemleges mondanivalóm.
Vegyük először is a VÁMBÉRY-féle m a g y a r á z a t o t . Ebben é n — k ü l ö n ö s e n a RÁSONYI NAGY LÁSZLÓ á l t a l k ö z ö l t
Mon-déuk nevek b i z o n y í t á s á n a k a h a t á s a a l a t t — e g y á l t a l á b a n nem kételkedem.
MOROS ELLÁÉK elsősorban szememre vetik, hogy helytele-n ü l á l l a p í t o t t a m meg az eredeti a l a k o t . S z e r i helytele-n t ü k J o r d a helytele-n e s ho- szókezdetének elhagyása — úgy látszik — görög nyelvi elvonásnak tekintendő, mivel a z t a görög h a t á r o z o t t
Ami pedig a Ho-val kezdődő névalakot illeti, ilyen egy-szerűen nincsen. MOROS ELLÁÉK a bonni kiadásból idézik e z t . T h e o p h a n e s C h r o n o g r a p h i á j á n a k a z o n b a n új, j o b b k i a d á s a is is jelenti. Valószínűleg elhomályosult összetétel, amelynek első része kétségtelenül a török mojun, moin ' n y a k ' 6zó, a m i n t ez v i l á g o s a n kitűnik a Németh á l t a l feltételezett mundéuk szó-n a k k a r a k y r g y z [ m a g y a r u l kirgiz-1 s z o k t u szó-n k í r szó-n i ] moiszó-n-to
132
104
'rote Perlen' és kyrgyz moin-Sak ua. alakjaiból . . ., amiből az is következik, hogy a IV. században ezen 6zó első szótagjá-ban a mojun > mun összevonás még semmikép sem lehetett meg." Ehhez még idézve van „a 6zó egyéb variánsai" jelzés-sel a krími buntuk és az 06zmánli bundéuk alak R A D L O F F
szótárából.
Mindjárt kijelenthetem, hogy a török muntuq szóval semmi baj sincsen. A probléma, mely e mögött a szó mögött van, egészen más, mint amelyet MOHOS E L L Á É K elképzelnek. Elő-ször azonban jól tették volna, ha pontosabban összeszedik a megfelelőket, vagy legalább is megnézték volna azokat a fon-tosabb alakokat, melyeket a Honf. Kial.-ban idézek (133. 1.
5 . j.); ugyanezen helyen idézem G O M B O C Z — M E L I C H Etymolo-giai Szótárát is, melynek boncsok cikkéből szintén tanulhat-tak volna egyet-mást. így rájöttek volna arra, hogy a szó —
•j- nélkül — megvan már Mahmnd al-Káigarinál, s megvan az általuk említett nyelvjárásokon kívül a csagatájban, a ku-mükben, a szártban, a toboliban, a teleutban, a sor-tatárban, a baskírban, a karacsájban, és bizonyára még egy csomó más nyelvjárásban. Hangsúlyozom, hogy mindezekben az adatokban hiányzik a j. Sőt megvan a szó már a Sáhnáméban is, W O L F F
szótára őy^ mandéüq ( < török mondiuq) alakban közli.
Mahmnd al-Kâsğari és Firdouszí adatai biztosítják, hogy a szótlan már 1000 előtt jóval nem volt s e mellett szólanak a két kirgiz nyelvjárás kivételével az összes mai nyelvjárások is. De ha M O B O S ELLÁÉK megnézik az EtSz.-t, ott megtalál-ták volna a mongol és mandzsu alakokat is; az egyik moneok-, muniuq-nak, a másik moncon- (*0HÍ>qom>)-nak hangzik. Nem volt tehát ebben a szóban j a török nyelvtörténet legrégibb korszakaiban sem.
Éppenséggel nem lehetett azon az alapon, ahogyan M O B O S ELLÁÉK gondolják, mert a szónak a török bojun 'nyak' szó-hoz eredetileg 6emmi köze sincsen. A szó jelentése ugyanis a törökben 'üveggyöngy (drágakő stb.), zászló (lófark)', Firdou-színál 'Standarte, Fahne', a mongolban 'kerek tárgy, labda, golyó, kerek bojt', a mandzsuban 'selyemcsomó a sapkán'; vö.
még mongol munia-ji 'kereknek lenni', muniayar 'kerek, golyó-alakú' stb. A szó eredeti jelentésének tehát 6emmi köze sincs a nyakhoz; később kifejlődött egyes nyelvekben a 'nyakon viselt dísz' jelentés, majd ennek következtében a szó a kirgizben é s a karakirgizben keveredett a 'nyak' jelentésű mojun szóval, s így keletkeztek a fenti kirgiz alakok. Persze ha az ember húszból csak három-négy adatot ismer, s nem nézi meg — még nagyjában 6em — azt sem, hogy az, akivel vitatkozik, mit írt a szóbanforgó kérdésről, egészen sajátságos eredményekre jut.
A Mundiuk név VÁMBÉHY-féle magyarázatának helyességé-ben tehát egyelőre semmi okunk sincs kételkedni.
*
133
MESKÓ L A J O S magyarázata ellenben, — bár gondosan, részletesen és tudományosan van bizonyítva — szerintem sem fogadható el. Nem látom eléggé megtámogatva jelentéstani szempontból, amit MOHOS ELLÁÉK is kiemelnek. MESKÓ utal hasonló jelentésű török nevekre, de nem tartom valószínűnek, hogy török fejedelmet férfi korában ilyen névvel neveztek volna.
A török fejedelmek — különösen a régi időben — másféle ne-veket viseltek. Azt sem hiszem, hogy Kézai ós a többi króni-kák kései és hangtanilag igen sajátságos adatát ilyen bátran lehetne felhasználni. Nem tartom valószínűnek végül azt sem, hogy az oszmánli -déügtiz képzőt a hun korba lehetne fel-vinni. Azt azonban nem tartom kizártnak, hogy a Bendegúz stb. alaknak van jelentősége, bár egyelőre nem tudnék vele mit kezdeni. Különösen sokat mondónak látszik ez alak szó-kezdő b-je; egy m u n - ^ b u n - (vagy ha tetszik mün-^bün-) alakpár nagyon kínálkozik arra, hogy az ember török terüle-ten építsen rá. Egyelőre mégis csak valószínűbb, hogy a Ben-daeuz Jordanes Mundzucus-knak a megfelelője.
•
\ i ügy ezzel voltaképpen el volna intézve, annál is inkább, mert itt egyetértek MOROS EixÁÉKkal. Mivel azonban M O R O S ELLÁÉK MESKÓ magyarázatának helyességét cáfolva több tur-kológiai kérdéshez hozzányúlnak, s mivel az illető kérdésekhez hozzá lehet szólni, kitérek ezekre is. (Hangsúlyozom: nem M E S K Ó
magyarázatát védelmezem.) MESKÓ a Bendegúz nevet a török biin, műn, min 'leves' szóból magyarázza. Erre azt mondták
MOROS ELLÁÉK (NNy. IX, 31), hogy először is bün alak a törökben nincsen, másodszor, hogy e szó csak az Altaji- és Szajáni-hegységek vidékén élő „törzsecskék" nyelvében él, mely törzsek „a közelmúltban törökösödtek el", s a mün 'leves' szó szamojéd eredetű.
Ami az első kifogást illeti, már említettem, hogy ez a kérdés elintézést nyert; van bün alak Mahmad al-Küsğarî Dí-vanjában. A másik kifogás, hogy t. i. ez a török szó csak a közelmúltban eltörökösödött, szamojéd eredetű törzsecskék nyel-vében található, megint az anyag nem ismerésén alapszik. Ellent-mond ennek az a tény, hogy a szó megvolt a régi török nyelv-terület l e g n a g y o b b részén. Megvolt az ujgurban (1. pl. R A C H
-MATI, Zur Heilkunde der Uiguren, SBerPreussAkad. 1930. In-dex: mfin), Mahmad szerint megvolt az oguz, a kipcsak és a ezuvar nyelvben, megvan Ibn Mühennü szótárában, s megvan a jakutban is (min). Azt már cáfolni sem kell, mikor M O R O S ELLÁÉK a szó jelentéséről azt írják, hogy „nem 'leves', hanem 'Fischbrühe, Fischsuppe'." Ha megnézték volna az adatokat, ezt sem írták volna le.
Hogy a hunok idejében meglehetett-e a török szó, az más kérdés. Ennek eldöntése esetleg összefügg azzal, amit M O R O S
134
104
E L L Á É K