Itt arra lehetne gondolni, hogy hasonló módon fel lehetne tenni a kunok eredeti szóké voltát is. Az elmondottak alapján

azon-ban világos, miért tartom éppen a fenti feltevést helyesnek.

177

I.

K u n László u r a l k o d á s a idejében, a z 1285-i második t a t á r j á r á s u t á nt

egy ú j n é p n é v jelenik meg a M a g y a r o r s z á g r a vonatkozó t ö r t é n e t i feljegyzések-ben: a n y ő g é r e k é . A n é v , a m e l y — m i n t l á t n i fogjuk — voltaképen n e m is népnév, szerényen m e g h ú z ó d i k a f o r r á s o k b a n , történeti m u n k á k b a alig k e r ü l , s a nyelvészeti k u t a t á s is meglehetősen elhanyagolja. A n n y i r a sem viszi, hogy k é t n a g y l e x i k o n u n k b a valamilyen f o r m á b a n belekerüljön.

L a t i n és német n y e l v ű forrásokban fordul elő.

Először a szepesi k á p t a l a n ( C a p i t u l u m Beati M a r t i n i de Scepus) egy 1285-i oklevelében, egy f u r c s a t u d ó s í t á s b a n , mely szerint a k á p t a l a n e g y h á z á t László k i r á l y és nyögérei kirabolták ( „ i n spoliat.ione Ecclesiae n o s t r a e p e r regem L a d i s l a u m et suos N e u g a r o s " C o d D i p l . V, 3: 306). Az ügyet a szepesi k á p t a l a n n a k még több oklevele említi.

E z e k b e n máskor is e l ő f o r d u l a „per r e g e m Ladislaum et suos Neugarios"

kifejezés és a Neugarios a l a k Neugaros. Nfugares v á l t o z a t b a n is (CodDipl.

V, 3: 442, V I I I , 1: 386; A Ú O . X, 90 [ H a z O k m . VII, 226], ÁŰO. X, 127).

1287-től fogva IV. H o n o r i u s és I V . Miklós p á p á k foglalkoznak s o k a t K u n L á s z l ó v a l és nyőgéreivel. Az e t á r g y r ó l szóló levelekben t ö b b e k k ö z t felszólítást k a p K u n László, hogy a t a t á r o k , szaracénok, nyőgérek és p o g á -nyok tévelygéseit és s z o k á s a i t elhagyva, t é r j e n vissza a keresztyén v a l l á s h o z és erkölcsökhöz. E levelekben Neugeri, Neugerii, Neugeris, Neugeriis, Neuge-riorum, Neugerios a l a k o k b a n szerepel a n é v . (L. PATTER, M. Nemz. T ö r t .2

II, 396 — 7, 401 és 287. j. É n GYÁRFÁS és WENZEL o k l e v é l g y ű j t e m é n y e i t használtam.)

F e l t ű n ő , de mint k é s ő b b látni f o g j u k , jól érthető, h o g y a n y ő g é r e k e t K u n László n e m k í v á n a t o s b a r á t a i k ö z ö t t I V . Honorius p á p a 1287-i levele különösen kiemeli: „. . . religione Christiana postposita, vei potius o b i e c t a , in c o n t e m p t u m divini n o m i n i s t e cum T a r t a r i s , Sarracenis, Neugeris et P a g a

-* F e l o l v a s t a a szerző a M. T u d . A k a d é m i a I . osztályának 1946. m á j u s 6-i ü l é s é n .

178

305

nis conversation? danınata confederare te dieeris, specialiter vivendi c u m eisdem neugeriis norma s u m p t a . . ." (GYÁRFÁS II, 452).

Külön kell megemlítenem I I I . Endre 1290-i oklevelét,1 m e l y b e n ez olvas-h a t ó : „Tempore domini Ladislai regis, patruelis fratris nostri, ipsa ecclesia B. Martini per insultus C u m a n o r u m e t Neugarorııın miserabiliter exstitisset spoliata, et camera eiusdem ecclesiae c o n f ı a c t a " s t b . I t t tehát a régebbi források Neugarorum a d a t a helyett Cumanorum et Ne ugar or um áll.

Azután S t á j e r O t t o k á r n a k 1305—1320. t á j á r ó l származó R í m e s Osztrák 7390 nie gewan só grőze malit.

in sínem dienst er dar bráht liut von manigen spráchen: 7400 zllngern von dem kunic rich,

darumb si muosten dienstlich kunic Wéldn wesen undertân.

A nyőgérek itteni említése igen fontos. Az egész idézett részben az lát-szik, hogy O t t o k á r n a k régebbi forrás vagy feljegyzés állott rendelkezésére I V . Béla hadi népeire vonatkozólag. A feljegyzés 1260i eseményekre v o n a t -kozik, s nem készülhetett sokkal később 1260. u t á n . Voltaképen t e h á t ez az első feljegyzés a nyőgérekről, s eszerint a nyőgérek mint különálló népi v a g y hadi alakulat m á r IV. Béla k o r á b a n megvoltak.

A pápák fentemlített levelei alapján feltehetnők, hogy a nyőgérek a kunokkal azonosak. K ö z t u d o m á s ú ugyanis, hogy K u n László rossz erkölcsű b a r á t a i elsősorban a kunok v o l t a k , s lehetetlen, hogy a p á p á k éppen ezeket valami h a t á r o z o t t néven (nem egyszerűen m i n t ,,Pagani"-t) n e m említenék.

Nekik K u n László életmódjáról pontos jelentéseik voltak.

Ennek a z o n b a n ellentmond az, hogy I I I . E n d r e 1290-i oklevele felvilágosításokat k a p t a m NEDECZEY jENŐtől.

' Ed. S E E M İ L L E R , MonGermHist. Scriptores qvi vernacula lingva vsi snnt ( = Deutsche Chroniken V. 1., 2.): T. V, (jars I., p. 98.

179

A nyőgérek népe tehát — ha köze van is a kunokhoz, amit a fent m o n d o t t a k alapján feltehetünk — mindenesetre valami külön a l a k u l a t .

A nyögér név a z u t á n eltűnik a forrásokhói, de két község nevében él máig. Kzek közül az egyik Veszprém megyé!>en, Pápától északra van. 1432-ben Negcr (olv. N(y)égér), 1488-ban Xewger a l a k b a n van feljegyezve e helység n e v e E neveknek fontos a vallomása az első szótag magánhangzé>jának k v a n t i t á s a szempontjából is. Eddig nyöyér néven emlegettük a n e u g a r i u s o k a t , én j o b b n a k látom most a nyöyér alakot használni. A név ö hangja eredetileg rövid; erre utal az a l á b b kifejtendő etimológia és erre utal CSÁNKI Xeyer a d a t a . Helységnévtáraink és más források gyakran a d n a k Xyöyér alakot — azt hiszem, inkább pontatlanságból —, sőt azt is h a l l o t t a m , hogy v a l a k i , aki P á p a környékéről való, a Xyöyér mellett Xyöyér kiejtésre is emlékszik.1

Ezzel szemben a családnév ő-je, mint NKDKCZEY JKNÖtől tudom, hosszú (ő Győrből ismeri a családot). BERTALAN EMMA volt hallgatóm, aki a P á p a vidéki Nyőgér szomszédságából, Lovászpatonáról való, h a t á r o z o t t a n csak a Nyögér kiejtésre emlékszik, s a Vas megyei Xyöyér ője Vas vármegye m o n o g r á -f i á j a (1908.) 76. 1., t o v á b b á például Magyarország Műemlékei I I . szerint szin-t é n hosszú. Mindkészin-t Xyöyér nevészin-t hosszú ő-vel közli Magyarország Helység-n é v t á r a (1944.).

Hogy a Nyögér helynevet ki azonosította először a neuyefa)r(i)us népnévvel, azt nem t u d o m megmondani. A neugeriusokat m á r a húszas é v e k -ben GYÖRFFY IsTVÁNnal, JAKUHOVICH EMILICI és PAIS Dezsővel való beszél-getésekben nyőgérek néven emlegettük, s GYÖRFFY ISTVÁNnak van egy a h ú s z a s évekből származó feljegyzése is, melyben a neugarim név a nyögér n é v v e l egy sorban van. (E feljegyzést GYÖRFFY GYÖRGY volt szíves számomra édes-a p j édes-a kézirédes-ati hédes-agyédes-atékából kikeresni.) T édes-a l á n GYÖRFFY IsTVÁNtól s z á r m édes-a z i k az azonosítás, esetleg JAKUBOVICH EMiLtől. 1925-ben, a k u n o k megtéréséről írt dolgozatában GYÖRFFY ISTVÁN még így f o r d í t j a IV. Honorius p á p a e g y i k levelének idevonatkozó helyét: „László király . . . t a t á r o k , saraeénok, n e u g á -rok és pogányok kárhozatos társaságával szövetkezett, különösen pedig a neugarok (kunok) é l e t m ó d j á t felvette . . ." (ProtSzemle X X X I V , 677).

Történeti szempontból különös jelentőségük van a helynévi a d a t o k n a k ; ezek világosan bizonyítják, hogy a nyögér Magyarországon általánosan hasz-nált név volt.

Magyarországon kívül azonban ilyen népnevet nem ismerünk, viszont a név m a g y a r eredetűnek sem látszik. Mi h á t a m a g y a r á z a t a ?

305 vagy száz év múlva jelennek meg az itt szóba jövő területen.

A többékevésbbé általánosan elfogadott m a g y a r á z a t , piely m o n d a t q u e adeo in societatem praedae et vocari, et venire facile poterant; turn quod reapse T a r t a r o s s u b Ladislai C'umani tempóra in Hungáriám irrupisse, ex Scriptoribus satis constat. Accedit similitudo n o m i n i s , a r g u m e n t u m non certunı quidem; N e u g a r i a tamen in Xogayam, ut j»lura alia, facile flecti p o t u i t . "

A X V I I I . század végén új m a g y a r á z a t bukkan fel, mégpedig egy o l y a n cikkben, mely egyenesen a nyőgérekről szól. ExoKLnek a Neues Ungrisches Magazin (Pozsony) második, 1792-i k ö t e t é b e n (162 k k . ) kiadott, ,,\Ver w a r e n die Neugari im M i t t e l a l t e r ? " című c i k k e ez. A neugerii, neugari név j e l e n t é s e szerinte „ N e u u n g e r n " ' ú j magyarok', s e kalandos magyarázat a l a p j a az, hogy ENGEL szerint a neugariiwok Tráciából beköltözött románok, illetőleg ú j m a g y a r o k , kiket K u n László Máramarosban t e l e p í t e t t meg.1 (170—1:

„Sie heissen in U r k u n d e n öfters Schismatici, und weil sie aus Bulgarien gezo-gen karnen, auch B u l g a r i . " ) E m a g y a r á z a t több régi t ö r t é n e t i munkába -beke-rült, így olvasható KATONÁnál, s a j á t s á g o s módon o d a v e t v e (HistC'rit. VI, 974): ,,Sed, quicumque per hos Neugaros, quasi n o u o s Hungaros, seu recens in H u n g á r i á m adseitos, intelligantur . .

ENGEL megfejtési kisériete nem versenyezhetett a nogaj névből való magyarázattal, melynek elterjedéséhez erősen hozzájárult, hogy FESSLER is elfogadta németül írt magyar történetében, a második tatárjárásból itt maradt nogáji tatároknak gondolva a neugarokat (Zweiter Teil, 1815., 680, 687). FESSLER nyomdokán halad ebben a kérdésben e g y másik sokat o l v a s o t t történeti mű is, HAMMER-PrROSTALLnak 1840-ben, Pesten megjelent „Ge-schichte der Goldenen Horde in Kiptschak" című műve.

1 L. ENOEL „ G e s c h i c h t e des U n g r i s c h e n Reicha" c í m ű m ü v é t is. 1813-i k i a d á s I, 4 3 0 - 1 .

181

A X I X . század magyar történetírói WAGNER m a g y a r á z a t á t fogadták el, több-kevesebb fantáziával hozzátéve egyet és mást. VIRÁG BENEDEK a Magyar S z á z a d o k b a n (555; m e g j e l e n t 1808-ban, 3. kiadás: 1802.) megemlíti a neugari név m i n d k é t régi m a g y a r á z a t á t és a tieo-hungari-biA v a l ó származ-t a származ-t á s r ó l úgy nyilaszármaz-tkozik, hogy nehéz elhinni. JBRNKY JÁNOS (1851., i. m.

281 kk.) HAMMERI-C hivatkozik, és „nogai k u n o k a t " lát a neugnriusokhan.

SZALAY LÁSZLÓ Magyarország történetében (1852. II, 102) a WAGN Eit-féle magyarázatot f o g a d j a el.

HORVÁTH MiHÁLYnál új és meglepő — de különösebb alappal nem bíró — változatát találjuk a WAGNER-féle magyarázatnak. A „Magyarország történeimé"-ben (II. 1871-i k i a d á s 100) t. i. ezt olvassuk: a z országban megtelepedett nogaj-tatár n ő k (én ritkítom) közül is többeket fölvett udvarába . . .".

GYÁRFÁS ISTVÁN (1873., i. m . 11,362 — 3) polemizál azokkal, a k i k „nogai t a t á r o k n a k " gondolják a neugar-okát, de n e v ü k e t ő is Xogaj k á n t ó l származ-t a származ-t j a , s e m a g y a r á z a származ-t n á l Moldvában élszármaz-t k u n o k r a gondol.

PAULER GYULA neugár-oknak nevezi a nyőgéreket és részletes, szemlé-letes képet a l k o t a rájuk v o n a t k o z ó adatokból (A m. nemzet t ö r t . a z

Minderre csak elfogadhatatlan feltevésekkel l e h e t n e válaszolni. A nehézségek még növekednek, ha a Nyögér helynév h a n g t a n i tanúságait is figyelembe vesszük, és meggondoljuk, hogy egy neugar ~ neuger alakpárból az e-s alak az eredeti. és hogy ezt a szót még ma is Közép-Ázsiában és Persiában harezos, közkatona értelmében h a s z n á l j á k " . VÁMBÉRY megismétli m a g y a r á z a t á t a z Altosma-nische Sprachstudien szójegyzékében, a nöker címszó alatt. I t t a z t m o n d j a , hogy nöker a dzsengizidáknál a l s ó b b rangú t i s z t e k címe volt, és ez a szó hasz-n á l a t b a hasz-n volt Magyarországohasz-n is hasz-naugar a l a k b a hasz-n B a t u káhasz-n h a d j á r a t a idejébehasz-n.

182