Előadás a Nyelv- cs Irodalomtudományi Osztály 1Uİ7 jón. 24.-i jelolrasó iMaén.
Melirh Jánosnak ajánlom
I.
A J Á S Z O K M A G Y A R O R S Z Á G O N
A régi a l á n o k n a k , ennek a nagv iráni népnek egyes ágai — alán, á s z és jász néven — még a második évezred első felében is szerepet j á t s z a n a k a t ö r t é n e l e m b e n . Legjelentősebb részük, az oszét nép. a K a u k á z u s b a n l a k o t t , m i n t ma, de s z á m o t t e v ő töredékeik l a k t a k Derbendtől a Volga t o r k o l a t á i g , a kipcsak sikságon. az ettől n y u g a t r a eső területen, a Balkán-félszigeten.
L a k t a k alánok Magyarországon is.
Hogy az alánok, a k i k e t m a g y a r u l jász, a magyarországi l a t i n s á g b a n Jazones, Jazyges v a g y Philistaei névvel neveztek, m i k o r és hogyan k e r ü l t e k h a z á n k b a , nem t u d j u k pontosan. A következőket m o n d h a t j u k .
1. A jászok Magyarországon még a X I X . s z á z a d b a n is szoros közigazga-tási egységben élnek a kunokkal. A két népet r e n d e s e n a közös jász-leim néven emlegetik. E z csak egy ősi közösség k ö v e t k e z m é n y e lehet. A k u n o k
— ezt t u d j u k — 1239 k ö r ü l jöttek Magyarországba, a mongolok elől m e n e k ü l v e , s f e l t e h e t j ü k , hogy a jászok főleg a k u n törzs-szövetséggel e g y ü t t j ö t t e k Magyarországba. E z t bizonyítja a k u n o k és alánok (jászok) együttélése a kipcsak síkságon és k ö r n y é k é n .
A jászok ós k u n o k t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó l a g még m i n d i g GYÁRFÁS ISTVÁN m ü v e ,
„ A j á s z - k u n o k t ö r t é n e t e " (1870—1885) a l e g f o n t o s a b b m u n k a . S o k anyagot é s g a z d a g b i b l i o g r á f i á t a d FODOR
FsRSNcnek
„A j á s z s á g é l e t r a j z a " (1942) e. t e r j e d e l m e s m o n o -g r á f i á j a is. A jászok és k u n o k kipcsaki e -g y ü t t é l é s é r ő l 1. MILLER, O s E t j . III, 66 s k k . , h o l össze v a n n a k g y ű j t v e a z Orosz É v k ö n y v e k n e k a j á s z o k r a ( H c u ) v o n a t k o z ó g y é r a d a t a i 965-től 1278-ig. T ö b b e k k ö z t ez v a n i t t : ,,B T0M>Ke JITTT, Hporiojwb xo.tu Ha LLONOBBHCKYIOaenuno, K p t u t JOHOMI,H HOHT>, H T y . . . 3 ROPOAU B3H rio.ioBescKbit.: ra.suin,, Me(B)UI(N)ioeBb H CyrpOBt, H NPHBEAE c coőoio fleu, H WEHY
nonomi
coöt., McbiHio" [ u g y a n a b b a n a z é v -b e n J a r o p o l k h a d -b a v o n u l t K u n o r s z á g ellen, a Don folyóhoz, é s o t t elfoglalt h á r o m k u n v á r o s t , Galint, Ce(v)S(l)juevet és S u g r o v o t é s j á s z o k a t h o z o t t m a g á v a l , és f o g o l l y á t e t t a m a g a s z á m á r a egy a s s z o n y t , Jasi'nját] (1116 ; L e t o p . po L a v r . s p . ) . MILLER a Sugrov h e l y n e v e t az oszét sur'/ğay (vörös falu) k i f e j e z é s b ő l m a g y a r á z z a , de más, t e t s z e t ő »183
m a g y a r á z a t is v a n , v ö . KUDRJASOV, P o l o v e c k a j a s t c p j . .Moskva, 1948. 1 1 9 - 1 2 1 . I.
( K O S S Á N Y I B É L A k ö z l é s e . ) - M E L I C H J Á N O S : M N y V I I I , 1 9 1 2 . 1 9 7 . , 2 6 2 . 1 . - 13. D .
GREKOV — A. J. JAKUBOVSKIJ, Z o l o t a j a O r d a ' , 1950, lásd a s z ö m u t a t ó t . — Grúziái t a r -t ó z k o d á s u k a l a -t -t (1120 körúl) a k u n o k az « s z ó l o k szomszédai v o l -t a k . Vö. D. A.
RABOVSKIJ : A n n a l e s de l ' I n s t i t u t K o n d a k o v X I , 1939, 99. I. - V ö . m é g J. KULA-KOVsKij, Alani p o s v e d e n i j a m k l a s s i é e s k i c h i v i s a n t i j s k i c h pisatelej. K i e v , 1899 (OTTHCK
H 3 XIII-ll KHiırH
»MTeHiılt
BMcTopHH.
Oöui.HecT. — ^eT.»),
56. I. — K. B R E T-SCHNEIDKR, M e d . Res. (1888) I I , 84. - YV. TOMASCHEK, Alani, a P a u l y - YY'issowa R e á l e n c i k l o p é d i á b a n . — B A R T H O L R » , E n z l a l . Allfln é s Sughdák címszó a l a t t . M E L I C H
JÁNOS úgy g o n d o l j a , hogy a k u n o k és jászok e g y ü t t v á n d o r o l t a k b e M o l d v á b ó l ( M N y V I I I , 262). - G O M B O C Z
ZOLTÁNnál
o l v a s o m (Összegy. M. I, 92. j) : „ M g r J Á N O S K A R Á-CSONYI ( M a g y a r Kisebbség, L ú g o s , I I , 1923, 611) i n d i q u o pour d a t e d e l ' i m m i g r a t i o n i a z y g e — s a n s f a i r é ses preuves — l ' a n 1285."
2. A j á s z o k n a k más települési helyei is ismeretesek Magyarország közelében (Moldvában : Iaşi, m a g y a r u l Jászvásár, továbbá a bizánci h a t á r -vidékeken). 1365-ben I. Lajos k i r á l y Kont Miklósnak, Magyarország palatínu-s á n a k vidini jápalatínu-szokat a j á n d é k o z o t t , akiket a palatínupalatínu-s e j t e t t fogpalatínu-ságba, — c s a l á d j u k k a l és javaikkal e g y ü t t , azzal az engedéllyel, hogy Magyarországon letelepítse ő k e t . Feltehetjük t e h á t , hogy a jászok egyes részei a kunoktól függetlenül j ö t t e k Magyarországra.1
3. A jászokról Magyarországon egy 1318-ból származó oklevél tesz először említést (Országos L e v é l t á r Dl. 29 421) : ..ancille sue e m p t i c i e nacione Jazonice E l y s a b e t h n o m i n a t e " . * 1323-ból való K á r o l y Róbert i s m e r t oklevele, ,,a jászok (Jazones) kiváltságlevele", amely t ö b b jász személynevet tartalmaz.*
4. Magyarországon h a t Eszlár. Oszlár < Aszlár n e v ű helység v a n . Feltehető, hogy ezekben a helynevekben a jászok neve rejlik :4 as ugyanis az a l á n o k török neve, a -lar p e d i g a török t ö b b e s j e l ; a név valószínűleg k u n eredetű. Elgondolkoztató a z o n b a n , hogy az Eszlár név S o m o g y megyében m á r 1229-ben, t e h á t a k u n o k betelepedése e l ő t t . Azalar a l a k b a n , előfordul.®
Hol t e l e p e d t e k le a j á s z o k Magyarországon?
A magyarországi k u n o k n a k és j á s z o k n a k m e g h a t á r o z o t t települési területük, helyesebben közigazgatási körzetük volt : a Jászság és a Kunság.
Később megkülönböztették a N a g y - K u n s á g o t , a z a z a kunok e r e d e t i települési helyét K a r c a g g a l és más helységekkel, és a Kis-Kunságot a D u n a — T i s z a között Kis-kun-halassal. R é g e n a kunoknak 7 ,,szék"-ük volt, amelyek közül
1 GYÁRFÁS, i. m. I I I , 500 ; GYÖRFFY GYÖRGY'. A kunok f e u d a l i z á c i ó j a . ( T a n u l -m á n y o k a p a r a s z t s á g t ö r t é n e t é h e z M a g y a r o r s z á g o n a X I V . s z á z a d b a n . S z e r k . SZÉKELY
G Y Ö R G Y , 1 9 5 3 ) 2 4 9 . 1.
1 G Y Ö R F F Y G Y Ö R G Y , i . h .
• F a c s i m i l é v e l e g y ü t t k i a d t a GYÁRFÁS: I I I , 4 6 3 - 6 5 . Ű j á t í r á s b a n :
JAKUBO-Y I C H — P A I S , Ó - m a g y a r O l v a s ó k ö n y v , 1 4 2 — 4 5 .
* L. GOMBOCZ —MELICH, E t S z . Eszlár c í m s z ó a l a t t .
5 G Y Ö R F F Y G Y . i. M . 2 5 0 . I.
184
305
négy a D u r a — T i s z a k ö z ö t t , k e t t ő a T i s z á n t ú l o n , egy janiig a D u n á n t ú l o n . Fejér megyében (ezt jól jegyezzük meg) volt. GYÖRFFY GYÖRGY s z e r i n t ez a kunok 7 nemzetségére vezethető vissza (i. in. 272. 1.). GYÖRFFY ISTVÁN szerint a kunok mozgóhelye a N a g y v á r a d , Temesvár. Szeged. K i s k u n -halas. L a c h á z a , Árokszállás. Karcag á l t a l határolt t e r ü l e t volt. A X V I I . s z á z a d b a n ez a terület Debrecenig t e r j e d t .1 A jászok települési c e n t r u m a , a J á s z s á g , a N a g y - K u n s á g t ó l , sőt a Tiszától is n y u g a t r a t e r ü l el, J á s z b e r é n y várossal (Berény-szék. GYÖRFFY GY. i. m. 273. 1.) és t ö b b olyan helységgel, amelynek nevében a Jász- előtag szerepel.
De mindenhol, ahol k u n települések vannak, e s e t l é g jász települések is feltehetők.
Az Eszlár 'Jászok' helynév a következő helyeken f o r d u l elő : 1. S z a b o l c s megyében a Tisza mellett (kb. 10 kmre T o k a j t ó l délre), t e h á t a mai É s z a k -Magyarországon ; 2. Borsod megyében, délnyugati i r á n y b a n kb. 50 k m - r e az előbbi helységtől : 3. Pest megyében Mende és S ü l y helységek k ö z ö t t : 4. és 5. Somogy megyében a Balatontól délre : 6. a régi Dél-Magyarországon, kb. 3 km-re Temesvártól délre.
Jász-falu nevű helységet kettőt ismerünk : 1. K o m á r o m m e g y é b e n , k b . 18 k m r e É r s e k ú j v á r t ó l keletre : 2. Pilis megyében, k b . 20 kmre B u d a -pesttől, é s z a k - n y u g a t i i r á n y b a n . Jász lakosságú helység volt Udol ( W d o l 1347/1364) Bars megyében, nem messze Zseliztől.2
Magyarországon v a n még egy-két helynév, amely a jász szóval ö s s z e t é v e szerepel,3 de ezek p r o b l é m á j a hosszabb k r i t i k a i boncolgatást igényel, s e z e k a nevek, s z á m u n k r a jelenleg meglehetősen jelentéktelenek.
II.
A MAGYARORSZÁGI JÁSZOK N Y E L V É N E K K É R D É S E
A k u n o k és a jászok különböző e r e d e t ű e k . A k u n e g y nagy török n é p . a m e l y — mint e m l í t e t t ü k — 1239 körül j ö t t Magyarországra és jelentős s z e r e -pet j á t s z o t t a régi m a g y a r történelemben. A kunok n y e l v i szempontból a törökség kipcsak ágához t a r t o z n a k .4
Ezzel szemben a jászok iráni e r e d e t ű e k , az a l á n o k egy ágát a l k o t j á k , szoros r o k o n s á g b a n v a n n a k az oszétokkal.
Georgius Wernherus (Wenier) ..De admirandis Hungáriáé aquiR h y p o -mnemation" című munkájában írja a XVI. század közepe t á j á n : ..Porro e x t a t nunc quoque Jazygum natio inter Hungaros. quos ipsi voce decurtata láz
1 GYÖRFFY ISTVÁN, M a g y a r n é p , m a g y a r f ö l d . B u d a p e s t , 1 9 4 2 , 28. I.
* Z i c h y - O k m t . I I I 2 2 7 . (GYÖRFFV GYÖRGY kö/.lése.)
• F O D O R . i. m . 1 5 2 . 1.
4 L. „ D i e I n s c h r i f t e n d e s Schat7.es von N a g y - S z e n t - M i k l ó s " (Hibliotheea O r i e n t á l i s H u n g a r i c a II, 1932) c í m ű m u n k á m a t . 51. I.
185
vocant, ac retinent iidem etiamnum linguam suam avitam et peculiarem, Hungaricae dissimillimam."1
U g y a n e b b ő l az időből e g y másik h a s o n l ó tudósításunk is v a n a j á s z o k nyelvéről, m é g p e d i g Oláh Miklós esztergomi é r s e k t ő l : „Totius h u i u s H u n g á r i á é regnum c o n t i n e t in se n o s t r o h o c tempore d i v e r s a s nationes, H u n g a r o s , Ale-mano8, B o h e m o s , Sclavos, Croacos, Saxones, Siculos [a s z é k e l y e k a z o n b a n m a g y a r u l beszéltek], Valachos, Rascianos, Cumanos, Jaziges, R u t h e n o s e t iam postremo Turcas, quae o m n e s differenti i n t e r se u t u n t u r l i n g u a . "1
A t ö r ö k hódoltság a l a t t , a m i k o r h a t a l m a s etnikai v á l t o z á s o k m e n t e k végbe, a j á s z o k elvesztették e r e d e t i n y e l v ü k e t . GOMBOCZ a l a p t a l a n u l v o n j a kétségbe W e r n e r szavahihetőségét és a l a p t a l a n u l állítja, h o g y a jászok m á r k o r á b b a n e l v e s z t e t t é k n y e l v ü k e t (StreitbergEmlék 107). GOMBOCZ azt h a n g -súlyozza, h o g y a magyarban e g y e t l e n jász jövevényszó sincs.
Viszont semmi okunk s i n c s kételkedni abban, amit Otrokocsi F ó r i s F e r e n c „Origines H u n g a r i c a e " címő, 1692-ből származó m u n k á j á b a n állít (I, 18), hogy t i . a jászok m a g y a r u l beszélnek.
A X I X . század első f e l é b e n , amikor a nyelvészeti k u t a t á s o k M a g y a r -országon is megindultak, m á r n e m volt t ö b b é semmi a n y a g a jász n y e l v megismeréséhez. Ezért azt g o n d o l t á k , hogy a j á s z o k — mint „ t ö r z s - t e s t v é r e i k " , a kunok — m i n d i g magyarul beszéltek.
A X I X . század második felében sokat Í r t a k a jászok és k u n o k eredeti nyelvéről. T ö r t é n e t í r ó j u k , GYÁRFÁS szerint m i n d k é t nép m a g y a r eredetű, s a jászok és k u n o k mindig m a g y a r u l beszéltek. I l y e n alapon a d o t t k i GYÁRFÁS k é t nagy é r t e k e z é s t a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i á n á l (1882). Mások t á m a d -t á k néze-tei-t. N e m -tar-tozik i d e , hogy b e m u -t a s s a m e k ü z d e l e m részle-tei-t,*
a m e l y sok v é l e m é n y t hozott n a p v i l á g r a , de a l a p j á b a n véve k ö v e t k e z m é n y e k nélkül m a r a d t .
A jász s z ó t — annak a f e l f o g á s n a k megfelelően, hogy a j á s z s á g a m a g y a r -ságnak egy á g a — a X V H I . százéul végén a m a g y a r ij 'Bogén' s z ó b ó l származ-t a származ-t származ-t á k . FODOR szerinszármaz-t (i. m. 112 — 13. 1.) KAPRINAY ISTVÁN ( H u n g a r i a Diplo-matica, 1771) a jász szót, l a t i n u l Jazyx, Jassones, a magyar ijas 'sagittarius' szóval hozza összefüggésbe. DUGONICS ANDRÁS a jász szót a m a g y a r íjász 'Bogenschütze' szóból vezeti le (lásd SIMÁI ÖDÖN : MNy I, 465). Ezt az etimológiát — a m e l y hosszú ideig külföldön is el volt terjedve — mind h a n g -t a n i , mind jelen-tés-tani okok m i a -t -t el kell v e -t n ü n k .
V. J . LAMANSZKD p é t e r v á r i professzor á l l i t o t t a fel először a m a g y a r -országi jászok eredetének h e l y e s elméletét, s ezzel összefüggésben a jász szó helyes e t i m o l ó g i á j á t , 1899-ben. E b b e n az é v b e n előadást t a r t o t t L a m a n s z k i j
' S c r i p t o r e a R e r u m H u n g a r i c a r u m (SCHWANIITNEB) 2°, I , 8 4 7 .
* N i c o l a u s O l a h u s , H u n g a r i a — A t h i l a . E d . EFERJBSSY —JUHAHZ ( B u d a p e s t , 1 9 3 8 ) : H u n g a r i a , cap. X I X (13), 33. 1.
' A z i r o d a l m a t lásd FODOR e m l í t e t t m u n k á j á b a n a U l . és k ö v e t k e z ő l a p o k o n .
186