.""A.'.Í-.Z...`-._`ı'.:Í."l
Az MAGYAR KTRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
76. El iőtőkben Tanaison kelénec,Meg hodoltatánac soc nemzeteket, Szőrzénec azoc kőszt feiedelmeket, Kic hiuec lennénec olly embereket.
77. De mikor ennyi üdő el iőt volna,
Harom szaz nyoltzuan esztendő tőlt volna, Pannoniaba ackor íuttac vala,
Kin Romai hadac índulnac vala.
78. Az Gottussoc és Gettec indulánac, Az Magyaroc előt ők el futánac, Macrinus az Deitrichel tamadánac, Magyaroc ellen gyorsan indulánac.
79. Leg ottan ők nagy szép tabort íaránac, Potenciánac kőrnyüle szallanac, Batorsággal taborokban nyugoznac, Duna vize kőzte vala ket hadnac.
80. Magyaroc fel fuuánac soc temlőket, Éyel azokon által kőltezénec,
Miért hogy az Romaiác nem féltenec, Ket szaz tíz ezert bennec meg őlénec.
81. Az Magyarokban is sokan halánac, Száz huszon Ött ezeren el hullánac, Keue Kapitanyockal meg halánac, Víszsza taborokba őc be szallánac, 82. Czac hamar Macrin Deitrichel egyembe,
Más nap népec testét szaınlalác egybe, Népec kárát latuán el indulánac, Becz országban wy haddal tamadánac.
83. Igen őrülnec az Magyaroc ezen, Hogy az had vyob nyerességec leszen, Meg indulanac azért haluán ezen, Szembe meg víuánac esmet keménnycn.
84. Ez viadal lőn nagy rettenetesen, Mind a ket fel víuánac nagy erőssen, Németec Olaszoc veszénec szörnyen, Hadnagyockal Macrínussal egyemben.
Czac keuesen az Deitrich el szállada, Homlokba nyíllal aszt is lőttéc vala, Homlokaban Romaba vitte vala, Azért halaltalannac hyíac vala.
Rettenénec az Romayac is ezen Az Magyaroc nagy szüuet vőnec ezen Iól lehet bankodnac vala erőssen, Bela, Keue, Kadicza esésseken.
Onnat az Magyaroc hogy meg térénec, Kőzzullec hamar Kírályt emelénec, Kit Ö kősztec méltobnac vélhetnénec, Atillát valasztác és őrülénec.
Atilla országokat hodoltata, Nagy birodalmot kezéhőz foglala, Tracia, Mísía neki holdola, Acháía, Macedonia meg hayla.
Czac hamar Királyoc feíet haitánac, Valamir Királyoc az Gottusoknac, Es Aldaric Királyoc Gepidáknac, Az Atilla Királynac szolgalánac.
Immar nagyob hada Királynac vala, Mert soc népec feíet haítottac vala, Mert Marcomanussoc is és Sueuusoc, Az Erulosoc is mind az Snagdusoc.
Ezeckel meg hódlata Tot országot, És el rabla az Német országokat, Es tőrete nagy erős varasokat, Emlekezetiil hagya kő falokat.-Dolgairol meg vyobbat gondola, Gallyara nagy hadáual indula, Erős varasokat főldre rontata, Az Romai haddal is szembe viua.
Ot iól lehet -igensokat nem kapa, De azért népében sem soc kárt valla, Egy fő Király viadalban meg hala, Kinec neue Theodoricus vala.
344 Czeue [1] 359 Suenusoc [']
AZ MAGYAR KIRALYOKNAC EREDETEKRÖL
Czabaról, és Aladariusról, Attíllánac fiairól, és az Magyaroknac
98.
Mikor soc orszagot hódlatot volna, Nagy soc varasokat tőretet volna, Gazdagon Pannoniaba tert volna, Ömaga vérébe meg fulat vala.
Igen meg vénhőt vala az Atilla, Vénségében így lőt vala halála,
Száz huszon négy esztendős korba vala, Mikor ez világból el ki mult vala.
Igy iratta ő magát az Atilla:
En vagyoc az nagy hatalmas Atilla, Bendeguz fia Nimrot vnokáía, Engadba neueltettem Scíthiába.
Nagy Királlyoc vagyoc az Magyaroknae, Medusoknac és mind az Gottusoknac, Gepídáknac soc nenızetnec Királya, Ez világ félelme, Isten ostora.
masod ki íőuésekről.
Ily hamar változéc az Birodalom, Hamar másnac adatéc az hatalom, Ki nem tarttya hogy Isten az otalom, Mint Atillat most például mondhatom.
Ez Királynac mert ket fia marada, Öregbíknec á neue Czaba vala, Annya Gőrőg Czaszár leanya vala, Aladarius Német nemből vala.
Tamasztánac egy más ellen soc hadat, Mingyarást el vesztéc az birodalmot, Czaba el szallada látni Scíthíát, Éluén talála Bendeguzt iob apyát.
Paranczolattyábol az iob Apyánac, Feleséget vőn Czaba Ö magánac, Diczírte ez főldet Ö fiainac, Ki íőuésre ki miat indultanac,
418- 419 Elend [I] 427 Keuünd [I] 428 Lehel [SzótagszámtÖbblet.] 431 hetedıknec neue [Szótag számhiány.]
Rettenetes haddal meg indulánac,
Mikor nyoltz száz nyoltzuan nyoltzban ırnánac, Aszszony ember, gyermec és szolgác nelkul Ket száz és három ezeren valánac.
Ide Erdelybe mikor be íutánac, Het Capitanokat Ök valasztánac, Fő Capitányoc hiuatéc Arpadnac, Ki ecképpen maradékia Noenac.
Noe maradékia lőn az Atilla, Czaba penig immár Atilla fia, Ed vala neue az Czaba fianac, Vgyec vala neue az Ed fianac.
Czac rőuid nemmel ezec így valánac, Eleud vala neue Vgyec fianac, Almosnac hiuatéc fia Eleudnac, Arpád Capítán fia az Almosnac.
Itt az Kapitánoc mint hadakosztac, Czac rőuiden irom mint rablottanac, Arpád vala neue fő Capítánnac, Szabolcz vala neue az masodiknac.
Paranczolnac ezec tőb Capítánnac, Mert fellyeb valo nemből őc valánac, Kund vala neue harmad Capítánnac, Lel vala neue negyed Capitánnac.
Immár az őtődíknec Berbulcz neue, Gyula vala az hatodiknac neue, Vurs vala az hetedíknec Ő neue, Mindeniknec vala ennye serege.
Serege harmintz ezer míndeníknec, Valogatua ennye népe mindennec, Mikor ez főlden meg telepedénec, Hat "esztendőt ők czac el veszteglénec
440
445
450
455
460
465
470
45| Sueniat [1] 453 nagy Ningwanac [ll 456 Lehel [Szótıgszámtőbb1et.l AZ MAGYAR KIRALYOKNAC EREDETEKRÖL
110. Nem tiirhetéc, mert heted esztendőre, Czeh országot és Moruát az üdöre, El égetéc és rablác keménységgel, Meg térénec.onnat nagy nyereséggel.
lll. Oly hamar viselénec soc hadakat, Mert az Carinthyat és Meraniat, Carneolát, és mind egész Stiriat, El rablác és el hozác kazdagságát.
112. Sőt az vtán kazdag Bolgar országra, El érkesztenec vala őc rablásra, Az vtán esmet Longobardiára, Padua várasát meg véuéc romlásra.
113. Szaxoniát az vtán, és Turingiát, Sueuiat, Franciát, és Burgundiát, Rablánac koborlánac országokat, Hozánac vellec soc kazdagságokat.
114. Tizen het esztendeig meg niugwanac, Tizen nyoltzadikon meg indulánac, De miért hogy ket felé szackadánac, Leel és Berbulcz ott fel ackasztatánac.
115. Rettenetes rablást az más sereg tőn, Népek veszéssét hogy nálloc ertue lőn, Kegyetlenség nálloc Örőgbüluelőn, Boszszu alást az mit tuda mindent tőn.
116. Irnmar rőuiden monduán soc ideig, Igy rablánac ők nagy soc esztendeig, De fő képpen az nagy Toxun Hertzegig, Czac egy hadoc ő nekíc meg veretčc.
117. Itt elég legyen aszt meg ertenetec, Mas Chronikámbol iobban erthetitec, Most immár en mas dolgokat beszéllec, Ha lészen reaia figyelmezéstec. Í
118. Czendességgel kérlec ra halgassátoc, Ha régi dolgot hallani ackartoc, Magyar Király dolgait halhattyátoc, Minden nemeket meg -tanólhat-tyátoc.
1 19.
483-484 [Főlcserélt sorok.]
Lészen előszer szom á szent Istuánról, Ö agazassát hosztam az Noeról, Noera hosztam az első Attyánkról, Mert sokac gonoszt irnac Magyarokról.
E szent Istuán vala Geysanac fia, Toxus fia Hertzeg ez Geysa vala, Toxusnac penig attya Zoltan vala, Arpad Capitan Zoltan fia vala.
Más fia is vala azért Toxusnac, Kit kereszt neuén hittanac Mihalynac, Mihaly fiat hittác kopasz Laszlonac, Fia András, Beia, Leuenta annac.
Ez Toxus Hertzeg véue Christus hütit, Meg kereszteltete az ő gyermekit, Keresztyén hütben neuele fiait, Mert szereté gyermekének is Lelkit, Neuekedénec fel Keresztyén hütben, Geysa és Mihaly iamboroc éltekben, Kilentz százban és az hatuan kilentzben, Geysa fia Istuán lőn születésben.
Tőkélletes lőn Istuán életében, Neueltetet vala .Keresztyén hütben, Mert szülei iamboroc életekben, Neueléc fel fiokat io erkőlczben.
Istuán hogy valasztatéc Kíralyságra, Mingyarást indita hadat Kupanra, Somogyi Hertzeg ez az Kupan vala, Meg. veretetés meg őletet vala.
Segitségi Istuánnac kereszttyénec, Izenénec Kereszttyén feiedelmec, Minden segítséggel neki lerınénec, Czac Magyaroc hütre terithetnénec.
Sereget á Király esmet indituán, Annyárol valo Ötsére mozdituán, Gyulara Erdely Hertzegre induluán, Isten segitsegéuel aszt meg bíruán.
Az MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
128. Illyen oka az Ö hadánac vala, Ötse Gyula kegyetlenkedíc vala, Keresztyéne lenni nem ackar vala, Ezért birodalmát foglalta vala.
129. Meg vyobban keszitc az Ö hadat, Nagy víadallal meg vere az Keant, El foglala az Bolgároc orszagát, Benne hagya az ő ötsét vén Zóltant.
130. Imre á szent Istuán fia meg hala, Kin Istuán Királynac lőn nagy banattya Betegségbe eséc ő nagy buuaba,
Esmere hogy lenne halála abba.
131. Gondolkodic vala azért ő arról, Ki viselne oly gondot Magyarokról, Ez világon ne élnénec poganól, Kit hadna Magyaroc kőzet Királyúl.
132. El gondola hogy Vazult Attyafiat, Kit Nitrában Ömaga fogua tartot, El hozassa Királlya têgye ifliat, Neki hadgya ez Magyar birodalmat.
133. Nem türhete az Buda meg ielente, Keyslánac Aszszonyánac meg beszélle, Titkon Keisla aszszony Sebust el külde, Ki Vazıılnac filét onnal be Öte.
134. Ennec felette szemét is ki tola, Király kőuete is Vazulért iuta, Buda meg nyomoroduán Vazult lata, Mind az által még is Királyhoz hoza.
135. Attya fiat az Kiraly hogy meg lata, Keseredéc raíta, igen sirata, Betegségét Királynac meg vyta, Az Ö Attyafiat mert igen szána.
136. Leg ottan Kopasz Laszlonac fiait, Hiuata hozza mint Attyafiait, Fussanac el kéri mint io fiait,
Ne kostollyác Angyoc kegyetlenségét.
573 neuéről [ll
s4s 137. Oly hamar engednec Báttyoc szauánac, András, Bela, Leuente el futánac, Kcgyetlenséget el tauoztatánac, Czeh országban Angyoc előt futánac.
138. Gyorsan az Király világból ki muléc, sso Ezer harmintz esztendő hogy be teléc,
Harmintz hét esztendőt ez wralkodéc, Székes feiér varban el temetetéc.
139. Immar vala életében szent Istuán, Kinec iamborsagát láttyııc írásban, Magyarokat igazita io vtban, Nem hagyá lenni őket poganságba.
555
Peter Kiralyról, az Vilhelmvs Burgundiaí Hertzegnec, és szent Istuan Királynac huganac fia.
Az mit mostan Magyaroc nektec mondoc, Kerlec hogy minnyáian meg halgassátoc, Idegen Király dolgait hallyátoc,
Mert idegen wrat gyakran kéuántoc.
140.
seo
141. Dolgatokban Magyaroc ez bolondság, Örülytec hogy valtozic az Kirallyság, Akariatoc hogy szállyon az méltoság, Idegenre az Magyari Királyság.
sõs 142. Erről mostan czac Summa szerént szólnom, Ackaroc én czac rőuideden írnom,
Maszszor akaroc erről tőbbet irnom, Bőu beszéddel idegen wrról irnomL 143. Születés vtán ennye esztendőben,
Irnac vala ezer harmintz kilentzben, Német Pétert hogy feiedelemségben, Magyaroc be hozác Ö io keduekben.
370
144. Czac keués szoual :nnec is neméről, Illic írnom rőuid beszéddel erről, Okát irom az Ö be iőuéssénec, Mi oka volt Feiedelemségénec.
575
AZ MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
Régen Geysa Hertzegnec egy leanya Marat volt, ki szent Istuánnac volt huga, Vilhelmus Burgundusnac atta vala, Attól valo az Peter Király vala.
Istuán Királyne Vilhelmus leánya, De Ö más feleségtől valo vala, Annya Német Czaszár leanya vala, Batyaual Peter Királyal egy vala.
Peter gonosz kegyetlen ember vala, Németeknec minden tisztet oszt vala, Magyarokon kegyetlenkedíc vala, Harom esztendőt wralkodot vala.
Tamadánac ellene az Királynac, Abat valasztác Királyúl magoknac, Sogorsága volt valamint Istuánnac, Petert ki üzéc ennec vduarlánac.
Az vtán Aba is meg gonoszodéc, Mint Peter acképpen kegyetlenkedéc, Czac négy esztendeig wralkodhatéc, Magyaroktól az is meg gyülőltetéc.
Pokol gonosz vala erkőlcze ennec, Hüti soha allando nem volt ennec, Czodalom hogy vőttéc Feiedelemnec, Neue mutattya semmire kellőnec.
Ez Ö dolgain fel indultatánac, Henricus Czaszárhoz őc boczatánac, Petert adgya meg esmet Királyoknac, Mert nem szenuedhetic dolgát Abánac Regnalhata czac négy esztendőt Aba, Mert á Czaszar Peter Kírályt be hoza Iol lehet Aba vellec szembe viua, De el futuán meg őletetet vala.
Az vtán Peter hogy be foglaltatéc, Czac het esztendeig wralkodhatéc, Endre, Bela, Leuente ra hozatéc, E1 nem haladhata mert meg fogatéc.
154. Nem szenuedéc el azyő gonoszságát, Mind ket szemét az Királynac ki tollyác, õıs Szekes feyér várba aszt fogua tartác,
Hogy meg hala nyuguassát Péczen hagyác.
155. Dolgoc Magyaroknac mostan is illyen, Pártolkodnac Ö Feiedelmec ellen, Arulást kezdnec igaz wroc ellen, szo Igazat mondoc, szoly bator ez ellen.
156. Rettenetes vndogság mi kőzettünc, Mas nemzetség meuetkezic mi velünc, Feiedelmünknec kinec meg eskőttünc, E1 arullyııc semminec véllyüc hütünc.
625 157. Ez ily dolgot tisztességgel neueszüc El hailásnac, el alásnac mi mongyuc, Ez ily el hailás meg nem igazodic, Tisztességben helyre ez nem allapic.
158. Arulasnac Iámbor szokta mondani, 030 Az ki penig gonoszt szokot fődőzni,
Latorságot nem io iónac neuezni, Az ki iámbor tudgyon az hellyen ülni.
159. Mennye romlásunc eleitől fogua, Partolás mia lőt hogy ha számlalua, sas Ez Cronikaban meg lenne mind irua,
Szamlalasa vgyan üdőt foglalna.
160. Vgi annyira mi országunc el romlot, Egyenetlenség miat fogyatkozot, Czac az Gallera nyakunkon maradot, 040 Víszsza vonás soc veszélt reank hozot.
161. Az wr Isten büneínkért ostoroz, Ez fele vétkeünkért minket kénoz,
Ha meg nem szününc még nagyabat ranc hoz, Hasonlatossoc lészünc az Sydokhoz.
as 162. Légyen mostan é dologról elég ez, Ki ki teryen tiszta szüből Istenhez, Légyen igaz szüuel Feiedelméhőz, Egyeség szeretet lát épüléshőz.
627 él [I] 629 mandani [I] 638 Egyeuetlenség [I] [Alcímbem] Lásznonac [I]
Az MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
Az V. Magiari Kiraly Andras az Kopasz Lászlonac nagyabic fiarol.
Királya valasztác az vtán Andrást, Az Kopasz Laszlonac nagyobic fiát, Hütekben Magyaroc tőnec tíbolygást, Elő viuéc az Scithiai vallást.
Ackor irnac vala ennye üdőben, Szuletés vtan ezer negyuen hetben, Kírályt addég nem ültetéc szekében, Míg az Pogán hüt nem lőn engedésben Ianos vitez és á Vatha fő vala,
Kic előszer erre hailottac vala, Pogan módra feieket nyirtéc vala, Feieken harom fürt haioc czac vala.
Czac hamar it Magyaroc az Papokat, Püspőkeket soc egyhazi szolgakat, Pogán modra le vagánac sokokat, Pogán módra tőnec áldozatokat.
Végre nem szenuedheté el dolgokat.
Poganságban ő meg maradásokat, Ki boczáta nagy paranczolatokat, Magyaroc el hadnác Poganságokat.
Isten tőruényére kic nem térnénec, Nagy haragyában Királynac lennénec, Mind feienként tőlle meg őletnénec, Vagy penig szanki vetésben esnénec.
Hogy á Kiraly ecképpen paranczola, Azonkőzbe az Leuente meg hala, Masic Attya fiaért Ö boczata, Kőuete által az Belát hiuata.
Vtánna hogy Ö meg Coronáztatéc, Az Magyarokon Bela wralkodnéc, Harom részre az ország szakasztatéc, Harmad része az Belánac adatéc.
685
703 Az Magyaroc [SzótagszámtÖbblet.] 705 esküuessel [Szótagszámtőbblet] 708 hadakoznánac 171
Magyaroc dólga mikor igy állana, Király és Hertzeg kőszt czendesség volna Henric Romai Czaszar fel indula, Peter Kiralyért hogy boszszut állana, Indult hadáual Pozson ala szálla, Kiuel á Czaszár nem sokat hasznala, Mert vizen Pozsont meg szállotta vala, Var bellyec rea gondoltanac vala.
Lam kősztec Mester vzót talalánac, Kit éyel haiokra ki boczatánac, Ki meg furdala fenekit haióknac, Szégyent vallanac haioi Czaszárnac.
Io vitezec valánac az Pozsonban, Moiotecz, Endre, Vilungárd az Várban, Vrosa és Marton vitez szallásban, Németec ellen erős otalomban.
Mikor ez hír Királynac meg mondatéc, Az hertzeggel egyiit ez végeztetéc, Német had előt főld el égetetéc, Gabona és fü semmíe tétetéc.
Az éget földre Czaszár mikor iuta, Ehség miat hada igen meg romla, Magyaroc miat is soc Német hala, Czaszár Királyhoz kőuetet boczata.
Fogada eskéssel Czaszár Királynac, Hertzegeckel meg eskuuéc Királynac, Czac békét hadna nekíc és hadoknac, Soha Magyarokra nem hadakoznac. ˇ Ily fogadasokat hogy ha meg törncc, Auagy maradékioktol meg szegetnec, Magyar nemzet ellen hadoc ha lépnec, Isten ostorában mingyarást esnec.
[SzótagszámtÖbblet.] 709 fogadasokban hogy ha meg türnec [I]
AZ MAGYAR KIRALYOKNAC EREDETEKRÖL
179. Dőg halál, Czapás, szállyon ő hadokra, Mindennemű ő meg maradékiokra, Minden népnec legysnec példaiokra, Kérénec mint Sydoc átkot magokra.
180. Ennec felette Czaszár Ö leanyát, András Király fiánac az Sophiát, Franciai Király fia matkáiát, Igére Salomonnac szép leanyát.
181. Lőn békeséges Király Š Hertzeg ezen, Egész Német had meg esküuéc terden, Király aiándékoza Czaszárt széppen, Örüle kősztőc valo Örőc frigyen.
182. Ily dolgokrol valo nagy őrőmekben, Király Š Hertzeg élést szerszénec egyben, Ötuen vizát és ket ezer szalonát,
Szantalan kenyeret és ezer Bikát.
183. Soc io borokat, Szantalan őkrőket, Soc iuhokat, Soc fele élésseket, Czaszár vaiot hadában mind ezeket, El küldéc meg vendégléc Németéket.
184. Schílt bergnec Németec az helyt ez napig, Hyiác, emlekeznec rólla ez napig,
Magyarol hiuc Vértesnec ez kedig, Attol fogua ez mostani ideig.
185. Ily győzedelmes had viseléseken, Király és Hertzeg Öriilénec igen, Nem türhete Király hogy ne keduezzen, Nagyob igazzal fianacne legyen.
186. Meg nem alla Belánac fogadását, Mert rea meg Coronáztata fiát, Kiuel fel indita ő Attyafiát, Bela Lengyel országba viue magát.
187. Az Ipaual Lengyel hertzeggel dolgat, Bela kőzlőtte vala ő tanaczát, András Király ellen indita Ipat, Harom sereggel segite meg Belát.
188. Pokol tanátz erre Öket indita, 'ıso Ket Attyafiakat szembe vitata,
Iol lehet nagy vala Andrásnac hada, Mind az altal meg vere Ötet Bela.
189. Az Németec mert az Ö hütec ellen, Ala iöuénec Bela Hertzeg ellen, -rss Meg vereténec Belától erőssen,
Vagatánac Bela hadától szörnyen.
190. Rémüle meg András es futamodéc, Német ország felé fel igazodéc, Halála Ö futássába törtenee,
'ıõo Tichonban András Király temetetéc.
Az Kopasz Laszlonac harmadic fiárol Bela Királyrol, Mely az hetedic vala az Királyságba
191. András Király halálánac vtánna, Ezerbe és Ötuen kilentzbe iutua, Bela választatéc az Királyságra, Feyr várra viuéc coronazasra.
võs 192. Tökelletes iambor erkölczü ez lön, Orszagánac hasznos Feiedelem lön, Hazaiánac mert soc fele hasznot tön, Noha Ö erkölczében nagy czendez lön.
193. Igasságot mindennec szolgaltatot, -no Az kösség adaia is aláb szállot,
Igaz mértéc az arókhoz szabatot, Ki miat orszaga meg gazdagodot.
194. Serényec az Magyaroc gonosságra, Esmet indultatánac poganságra, -ns Szántalanon gyíílénec Feyr várra,
Kic izenénec az Bela Királyra.
195. Sietuén mert Királyhoz boczatánac, Királynac ily kouetséget mondánac, Hogy pogánoc hütére allanánac, no Engedelmes legyen Király szauoknac.
760 Ticzonban [!] 763 vâltoztatéc [I]
AZ MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
Igen meg szomorodéc Király ezen, Kére öket hogy lennenec czendeszen, Harmad napra nçkic oly valaszt tészen, Hogy ki közönséges hasznokra lészen.
Mikor harmad napon valaszt vamánac, Velic io valaszoc lészen vigadnac, Azonközbe fegyueresi Királynac, Ráioc ütuén nagy szömyen vagatánac.
Azért Kétszer tértenec pogán hütre, Miólta fordultac Keresztyénségre, Ki mindenkor volt nekíc veszéllyekre, Isten ostora szállot szegényekre.
Az iambor Kiraly nem soc üdö mulua, Mikor harom esztendö el mult volna, Királysagában ennyit regnált volna, Kanissa viz mellet Bela meg hala.
Czuda igen Magyaroc bankodánac, Király halalán igen ohaitánac, Szekszardon lön temetése Királynac, Kinec halalán Magyaroc mind siınac.
Paranczolt ez Bela soc nemzeteknec, De iauára volt azért mindeneknec, Ideiben orszagára nem törtec, Helye sem volt gonosz czelekedetrıec.
Ez Királynac harom fia marada, Geysa, Laszlo, Lampert ö neuec vala, Szép ifiuságra ezec iuttac vala, Mikor attyoc világból ki mult vala.
Az Andras Kiralynac fia Salamon
az nyoltzadic Magyari Királyrol, ki az Bela vtán be ıot Röuid üdön Salamon, Endre fia,
Az Bela Kiraly halalát meg halla, Ipahoz Henric Czaszárhoz indula, Kére hogy Ö ereét mellé adna.
831 bolczü [I]
Paranczola Czaszar Ö hadainac, Minden hadi szerszámmal indullyanac, Mert vele lészen ö is Salamonnac, Minden szükségét meg lássác az wmac Ez dolgot Bela fiai hogy hallác, Vélec nem birnánac aszt meg gondolác Lengyel ország vtat öc el valasztác, Hogy Magokat ot meg oltalmazhatnác Temérdeki nagy haddal Czaszár iuta, Szekes féyr várba mingyarást szalla, Gondola hamar az koronazasra, Salamon Királynac maradasára.
Vigan az Salamont meg coronazá, Magyar wrackal békeségre hoza, Salamon gazdagon aiándékoza Ipát, miért hogy volt ily io öhozza.
Az Salamont hogy ültete szekébe, Hamar Henricus Czaszár lön téresbe, Salamontól hamar bolczu vételbe, Vigan Czaszár meg tere Ö földébe.
Soc ideie ennec el nem mulhatéc, Az Lengyel had hamar fel készitetéc, Geysa, Laszlo, Lampert vélle érkezéc, Kic elöt az Salamon meg futaméc.
EıTÖl az wrac hamar gondolánac,
EıTÖl az wrac hamar gondolánac,