Az wrac köszt hogy ez dolgot meg erte, Fiaért Ö nagy hadat fel készite,
Fiaual Coronát eggyüt el viue.
398. Soc iot mert kéuána az Ö fiánac, ısso Nem akara el veszéssét Kiralynac,
Azonkozbe egy része az wraknac, Be hozác Hertzeget Payor országnac.
399. XXVIII. Immár hogy eorona nalloc nem vala, Otho Paior addig könyörget vala,
ıs9s Czeh Király Coronát meg atta vala, Kiuel Othót meg Coronaztác vala.
400. Mikor Othót meg Coronásztác volna, Feyr varról Budára Ö ment volna, Budárol Erdelybe Ö be ment volna, ıõoo Lászlo Vayda Ötet meg fokta vala.
401. Ez foksagból mikor Ö ki szallada, Királyságra Ö keueset gondola, De Payor ország felé inkáb futa,
Mert Magyarokra czac lön keués gongya.
Esmet az Caroly Kiralyrol, kit ă Papa be küldet vala ıõos 402. Az Magyaroc kÖszt hogy soc valtozás lön,
Egy országos gyülés az Rakosson lön, Ifliu Caroly töllec be fogadua lön, Feyr varat Ö Coronazássa lön.
403. De hogy ennec is igaz nemzetségét, ıõıo Meg iriuc Magyar ágrol el nemzéssét,
Im elö számlalom en az Ö nemét, Miért vöttéc Ö feiedelemségét.
404. Czac röuid beszéddel most eszt meg mondom, Magyar Király nemzetségénec vallom,
ıõıs Istuán Király vnokaianac tudom, Halgas rea maidan meg bizonyitom.
405. Oda Santa Carolnac Siciliaba, Mariát vittéc vala társaságba, Ötöd Istuán Király leanya vala, ıõzo Negyed Bela fia ez Istuán vala.
1625
1630
1635
1640
1645
1650
1655
Mikor Carolnac viuec -tarsaságra, Esztendöre fiat szüle. világra, Carolus Marcellus lön ez világra, Annac fia ez Carobertus vala.
Mas neuen eszt Carolus Robertusnac, De Magyaroc hittác eszt czac Carolnac, Ezer harom száz tiz esztendöbe Wrnac, Viuéc Magyaroc Carolt Királyoknac.
Wrae még sem valánac mind egyesec, Caroly Királynac mind engedelmessec, Nem ackarnac lenni békességessec, Kiből tamadanac nagy Öszueszéssec.
Nagy hada lön neki azért hirtelen, Kiuel iöue Erdelyi Szászoc ellen, Meg ieszte ezeket Ö hertelen,
Nem mérénec mozdulni Caroly ellen.
Ezen haddal Kassára ki indula, Trinczeni Mátéual Ö szembe szalla.
Omodi ket fia Matéual vala, Meg vereténec meg Ölettec vala.
Meg esmétlen Ö hadáual indula, Hauas el földébe mikor be iuta, Boszorád az Hauas el földi Vayda, Egy köuetet az Királyhoz boczata.
Hogy Királyhoz Vayda köuete iuta,-Vayda izenetét neki meg monda, Az Király ily szokat köuetnec szola, Hogy Boszorád neki Iuházza volna.
Vgy mond meg mongyad Boszorád vaidánac, A szakalat fogom mint Iuhazomnac,
Annál fogua Kosarábol Iuhoknac,
Ki vonszom meg mongyad eszt te wradnac.
Nem io valaszsza hogy Boszorádnac lön, Boszszu alás Oláhnac á szüuén lön, Iol lehet az Királyal frigyet Ö tön, De czalárd gondolatot szüuébe vöıı.
`
„-4 1-zıız [E1
1660
1665
1670
1675
1680
1685
1690
Az MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
Gyorsan az frigy vtán á Király Onnat, El induluán eleibe vön vtat,
Boszorád meg álla az Király vtát, Hadát meg veré el szalaszta Királyt.
Az Carolnac harom felesége lön, Elsö Maria Casmir leanya lön, Lengyel Hertzeg leanyánac halála lön, Kin Királynac igen nagy banattya lön.
Romai Király leanyát az vtán, Beatrixet hozác Maria vtán, De esztendöuel az Maria vtán, Meg hala de esmet mást vön az vtán.
Ottan hamar az szép Ersebet leant, Lengyel Lászlo Királynac szép leanyát, Carol Királynac hozác be szép tarsát, Szüle Carolynac ñakat lyányokat.
Röuid esztendön szüle az egy fiat, Carolt, ki meg halla, kit Király sirat,
Öt esztendőre esmet sziile fiat, Layost ki1`ı Carol Király igen vigad.
Vgyan esztendöre esmet az vtán, Ersebet Andrást sziile Layos vtán, Ki az Ö fel neuekedése vtán,
Siciliay Királlya lön osztán.
Mikor irnánae ennye esztendöben, Ezer harom száz és harmintz kilentzben, Casmir Lengyel Kiraly lön ki iöuésben,
Soc wr Püspöe, Erseckel egyemben.
Czac hamar be iuta Ö ez országba, Ket Király szembe lönec Visegrádba, Egymást latuán lönec nagy vigaságba, Lakozánac egymással nyaiasságba.
Ott az Casmir Coronáual orszagát, Huga fiánac Laiosnac birodalmát, Aiánla mert nem láthata magzattyát, Wrac Confirmalác Királynac dolgát.
Nem soc üdö hogy ez vtán el teléc, Ezer harom száz negyuen kettÖ teléc, ıõss Caroly Király ez világbol ki muléc,
Az XXIX. Magyari Kiraly Layos, I. Karoly Királynac a fia
1700
1705
1710
1715
1720
Feyr varat teste el temettetée.
Summa szerént immaron az Laiosnac, Hallyátoc meg Caroly Király fiánac, Iámborságát nagy birodalmát annac, Soc io Szerenczés hadait Királynac.
Ezer harom százban negyuen kettöben, Mikor irnac vala ennye üdöben, Laios vala tízen het esztendöben, Attya hellyén hogy ültetéc székében.
Reménséget ada ez az wraknac, Mert vtánna mingyart Coronazásnac, Hadat tamaszta ellene Szaszoknac, Be méne Erdelbe feíet haytánac.
Vala Vaydánac az hauaselieknec, Allexander, ki ez feiedelemnec, Ackarattyán feiet hayta Királynac, Elsö szerenczéie ily io lön ennec.
Az vtán esmet Ö hadat indita, Craocot Czehektöl kiuel szabadita, Czeheket mert meg vere Cracco alat, Lengyeleknec adá Ö birodalmat.
Czac hamar esmet hogy az Tatárokat, Meghallá Szekely földen rablasokat, Latzfi András mellé boczata hadát, Ellenec boczata Latzfit az Vaydát.
Itt Erdelyben ez Latzfi Vayda vala, Tatár országba haddal be ment vala, Erössen égetet és rablot vala, Tatár Atlamost fogua hozta vala.
1712 ilyi [1] 1716 bizodalmat [!]
AZ MAGYAR KIRALYOKNAK EREDETEKRÖL
ms 432. Oly gyors vala Layos minden dolgába,
1730
1735
1740
1745
1750
1755
1760
Io szerenczés vala Ö dolgaiba, Indula nagy haddal az Horuátokra, Kiket kénszerite hűség tartásra.
Nagy haddal Dalmaciaba be méne, Nem akara népét ot vesztenie, Onnat meg teruén be Napolyba méne, Latzfi Istuánt képében hagya benne.
Ez Latzfi ot erössen hadakozot, Soc varasokat várakat meg haitot, Miért hogy András Király meg Öletet, Felesége Ioanna kergettetet.
Meg indula az Király is hadáual, Siciliaba be méne nagy haddal, Soc fÖ Wrac valánac az Királlyal, Siciliát el foglala azockal.
Ezec vtán Orszagába meg tere, Vyobban esmet nagy hadat készite, Dalmaciaért az Velentzessekre, Dalmacia az Királynac meg tere.
Tamaszta hadat esmet az Lithuákra, Kiknec ez Laios lön nagy romlássokra, Orszagokat meg égetuén el iara, Soc rablás vtán meg tere Budára.
Ra gondola Layos Ö orszagira, Ellenség mert szökéc Orosz országba, Be méne Layos szaruokat azoknac Meg ronta, szüuét ada Oroszoknae.
Ez vtán ket hadaual az Papánac Segítség lön és az Ö orszaginac, Soc varakat Várasokat rontánac, Kiket az Papánac hodoltatánac.
Gyorsan esmet vyob hadat készite, Austríai Hertzeg segítségére, Az is nagy nyereséggel haza tere, Latzfi Pal vala ez hadnae vezere.
1765
1770
1775
1780
1785
1790
1795
1796 Moldoua [!]
Nagy haddal esmet Kont Miklóst boczata, Simon Erseket társul melle ada,
Nem leheténee Királynac hasznára, Semmi nelkül meg terénec Budara.
Immár ez világ szerte hire vala, Ez Layos Királynac nagy hire vala, Bolgar országba haddal be ment vala, Meg viue aszt, Stramecht Királyt meg foga Ismet fel készüle nagy ereiuel,
Caroly Czaszár ellen az Ö népéuel, De az Czaszár meg rémüle népéuel, Meg békélléc Layossal szép beszéddel.
Paranczola esmet Ö Hadnagyinac, Ereét inditanánac hadoknac, Kiuel Moruában erössen rablánac, Égeténec nyereséggel iaranac.
Söt esmetlen meg indula nagy haddal, Erdelyi Miklos Vaydát külde aual, Hauasel földét el iarnác rablassal, De meg vereténec ot hamarsággal.
Ot el vesze Erdelyi Miklos Vayda, El vesze Peter is az vice Vayda, Vesze Vas Deseo, és az Veres Peter, Szekely Laszlo, és az io Szekely Peter.
Röuid szoual nagy soc iambor ot vesze, Kic ninczenec mind írásban neuezue, Olahoe miat ezec el esénec,
Kiket az elöt semminec vélénee.
Vgyan ezen üdönee forgassában, Lengyelektöl Layos az Királyságban, Meg Coronaztatéc Ö országokban, Onnat vgyan meg tere io Budában.
Vala iámbor ez Layos életében, Az Kunokat Ö terite az hütben, Totokat is hoza Kereszttyénségben, Moldoua! meg szálla ez üdeiben.
1800
1-11 Adiuga [!]
450.
AZ MAGYAR KIRALYOKNAC EREDETEKRÖL
Minden életében ez iámbor vala, Gyözedelmes feiedelem Ö vala,
Negyuen esztendöt Layos regnált vala, Ez világból az vtán ki mult vala.
Az Király halálán igen siránae, Országul az Magyaroc ohaytánac, Mert it hala meg attyoc Magyaroknac, Feyr varat temettée testét annac.
Az Királynac ket leanya marada, Maria és Aduiga neuec vala, Iagulanac Aduigát attác vala, Kit Lengyelec meg Coronasztác vala.
De az masic leanyát az Mariát, Atta vala Brandenburgi Sigmondnac, Az Romai Czeh Czaszárnac fiánac, Hogy ez lenne Királyoc Magyaroknac.
Az XXX. Magyari Király az Maria, Layos Királynac nagyobic leanya.
Fogadássokat Magyaroc meg állác, Az Layos leanyát meg Coronazác, Hogy az által az Sigmondot wralnác, Ö magokon Királlya Coronazác.
Lehetne nagy soc szoual it irásom, Ennec birodalmáról en szolásom,
Röuid szoual de eszt mostan meg mondom, Királyne aszszonyoc dolgát meg irom.
456. Igen hamar Királyne aszszonyokra, Carolt András fiát az Királysagra, András Király, Sicilia Királlya, _ Egy ember gyermekeLaiosal vala.
31. M.K.C. Czac hamar küldenec Siciliaba, Be hozác Carolt Ök az Királyságba, Meg Coronazác Ötet Feyr várba, Kin Annyáual Maria lön banatba.
1830
1835
1840
1845
1850
1855
1860
Tanáezkoznac az Garai Mildossal, Királyne aszszonyoc az Nadréspánnal, Mint Ölesséc meg Királyt mordalsággal, Bator szüuő vitez Forgacz Balasal.
Illyenképpen halalára gondolác, Hogy az Királyt Ök tanáczba be hyíác, Caroly Király hiszen Ö szép szauoknac, Tanaczokba megyen az Aszszonyoknac.
Söt Maria Ersebettel Annyáual, Szép beszéddel tanaczkoznac Carolyal, Olaszoc el oszlánae sétalással,
Nem gondolánac wrackal Királyal.
Semmit nem kel hinni Aszszony népeknec, Sem az Ö hizelkedö beszédeknec,
Szép szauokat inkáb hidgyüc méregnec, Nem kel hinni szépen szolo nyelueknec.
Sietséggel Forgacz Balás érkezéc, Kitöl az Király igen vagdaltatéc, Törrel derekát is által veretéc, Nadrispan szolgai közze érkezéc.
Igen kialtnac futosnac Olaszoc, Kapurol el vagatánac Olaszoc, Szaladozánac várasba ki azoc, Igen vágác szegényeket Magyaroc.
Meg aiándékozác aszszonyoc Balást, Mert Balásnac adáe io Gimes varat, Mar hallyuc meg az aszszonyoknac dolgát, Mint álla Horuati Ianos boszszuiát.
Immár mint egy fel esztendö el mulua, Aszszonyoc indulánac Dyakoba, Kikre Horuati Ianos Ban talála, Kiken Ö igen erös boszszut alla.
Paranczola mingyarást Horuatoknac, Minden kimilést hogy hátra hadgyanac, Kimiletlen mindeneket vagianae, Királyne aszszonyoc meg tartassanac.
1832 szüue [I] 1839 Olaszöc [!] 1840 wrackal [!]
Az MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
Erös viadallal az vduar népét,
Meg veréc Királyne aszszonyoc népét, Meg Öléc ot io vitez Forgacz Balast, Garai Miklost is az Nadorispánt.
Reszketnec vala Királyne Aszszonyoc, Az szekerböl le vonatánac azoc, Horuati Ianos Banhoz ket Aszszonyoc, Viteténee ket Királyne Aszszonyoc.
Mikor setitülésse lön az napnac, Vizbe vetése lön nagyob aszszonnac, Vellec el vitele lön Marianac, Kit Crupa varában fogua tartánac.
Az mikor Horuati Ianos meg erte, Sigmond Király Budara iötét erte, Mariát erössen Ö meg eskette,
Hogy boszszut nem ál vgy aszt el ereszte.
Nagy Öreme lön ezen Marianac, Hogy halla Budán létét az Sigmondnac, Igen Örüle Ö szabadsagánac,
Sietuén megyen varában Budánac.
Magyari Kiraly Sigmond, az Brandeburgi Hertzeg Sigmond Királynac mar hallyuc meg dolgát, Nagy birodalmát és Ö Orszaglassát, _
Horuati Ianosson boszu allassát, Életében minden hadakozassát.
Irnac vala már ennye esztendöben, Harom száz hatuan hatban és ezerben, Sigmond Király ackor szalla Budában, Maria is ackor lön szabadságban.
Oly igen az Sigmond Király vigada.
Hogy Maria szabadulassát lata, Nagy gyülést tétete azért Maria, Hagya lenni aszt Szekes Feyr várba.
Nagy wrac az gyiílésbe be iöuénec, Soc fõ népec Feyr várra gyülénec, Marianac Sigmondnac Örülénec, Eleikbe adot feiedelmeknec.
1905
1910
1915
1920
1925
1930
1935
Ez gyülésben az Coronát Maria, Sigmondnac ada az ország lattára, Sigmondot Coronazác Királyságra, Mariarol szálla Királyság rea.
Maria indita fel az Sigmondot, Hogy kergetne Ö az Horuati Ianost, Meg allana rayta löt boszszuságot, Sigmond hamar gondola Ö hadához.
De Horuati Ianos hogy eszt meg halla, Posga varában Király hadát vara, Nagy haddal Sigmond várat rea szalla, Kiböl Horuati Ianost ki szalaszta.
Ez el szaladas vtán Vzoraba, Horuati Ianos szalada az várba, Sokat ot talala Horuát wrakba, Zabragi Püspöckel lön ot tanáczba.
Véle Ianos batorsagosbnac varnál, El futást ki Öneki inkáb használ, De az Király serege rea talál,
Meg fogatée, Futás semmit nem használ.
Sigmond meg viue Vzoranac varát, Benne talála az Bosznai Királyt, Meg hodoltatá Bosznyákoc orszagat, Egyszers mind Dalmacianac orszagát.
Czac hamar ez hadat Király végeze, Budaba Horuati Ianost be viue, Szörnyü halállal wr fiat Ölete, Lö farkon hordozáe négye metette.
Oly soc fö vitezeket Wr fiakat, Dalmaciaiákat Horuatokat, Le vagata Király soc pártosokat,
Czac Püspöket meg hagya. az Zabrágnac, Negyed esztendöre esmet Ö hadát, Indituán meg hodoltata Moldouát, Benne .hagya Istuánt elöbbí Vaydát, Ki aiánla hiiségét szolgalattyát.
1940
1945
1950
1955
1960
1965
1970
AZ MAGYAR KIRALYOKNAC EREDETEKRÖL
485. Sietuén esmet hatod esztendöben, Haddal méne be Hauaselföldében, TÖrÖc Olah had lön meg rettenésben, Fútnac kiket vagnac nagy kimiletlen.
486. Ez vtán kis Nikapoly ala szálla, Erös viadallal várat meg ronta, TÖrÖc Olah az ki várban ben vala, Iob részére mind le vagattac vala.
487. Rendele Király várba vitezeket, Meg hodoltata Hauaselföldyeket, Feleségénec hozác meg hólt hirét, Sigmond Királyra gond szálla ez hir ért.
488. Vélekedic Király Ö nagy gongyában, Miként marathasson Magyar országban, Mert Maria nénye Lengyel országban, Laszlo Királynál vagyon társaságban.
489. Ez dolog elmeiében hogy forgana, Víszsza teré hadáual Orszagába, Esztergomi Ersec Kanisa Ianos, Határ Öriízésre volt szorgalmatos.
490. Talala Sigmond io moddal orszagát, Mert Ersec hiuen Örüszte hatarát, Igen io neuen viue Király dolgát, Erseknec hozza valo nagy hü voltát.
491. Valánae ackor harmintz ket vitezec.
Kic Királynac lönec engedetlenec, Vaydafi György által ezec szegényec, Meg czalatánac mert hüténec hisznee.
492. Ezec magokban illyent végezénec, Mikor Király eleibe vitetnec,
Az Királynac hogy Öc ne köszönnyenec, Se Semmi tisztességet ne tegyenec.
493. Semmiben vitezec az Ö dolgokat, Hatra nem hagyae az Ö mondásokat, Mikor viuéc Királyhoz be azokat, Száuokhoz tartác azoc mind magokat.
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
Tökéllette vala Király szüuében, Edgyet se Ölessen meg vitezekben, De dolgokon fel indula szüuében, Feieket szedete Ö nagy mérgében.
Rémülénec meg országbeli Wrac, Hogy meg Öletenec vitez wr fiae,
Sigmondhoz sokan nem io szüuel vadnac, Ezdologért mert rea boszszonkodnac.
Azoc közül az kiket meg neueznec, Kettöt fellyeb valonac ot neueznec, Hederuari Kont Istuán az egyiknec, Masic Korpadi Ianos kit ielentnec.
Meg indula esmet Király nagy haddal, Nagy Nikapoly ala méne nagy haddal, Baiazet Czaszár érkezéc hadáual, Meg veretéc Sigmond nagy hamarsággal Meg gyülöléc Magyaroc ez dologért, Sigmond Királyt ez szerenczetlenségért, De föképpen harmintz ket vitezekért, Kegyetlenül ezeknec veszéssekért.
Az Királyt ez ket fÖ Wr tanaczábol, Latzfi Istuánnac Ö ackarattyábol És az Simon Thorniai Istuánebol, Meg fogác sokaknac ackarattyokbol.
Ifliu ket fia Garai Miklosnae, Miklos vala neue az nagyobiknac, Garai Ianos neue az masiknac, Ezec lönec tartoi az Sigmondnac.
Ezenközbe ellenségi Királynac, Mas Királyt be hoznia akaránac, Caroly fiát kit Laszlonac hittanac, Az ki vala Király Sicilianac.
Söt az 'Isten eszt külömben akarta, Ket ifliu húl Sigmondot tartotta, Vén Annyoc Sigmondal fel fogattata, Hüt szerént raytoc boszszut nem allana.
Az MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
Tön fogadást hütéuel vén Aszszonnac, Hogy Ötet tartana ides Annyánae, És fiait Ö Attyafiairıae,
Czac ne Örüllyenec Ö halalanac.
Az ket ifliac el eresztéc az Királyt, Bekeuel Moruáig viuéc az Királyt, Igy tauoztata el Sigmond az halált, Istennec kín Király ada nagy halát.
Tellyességgel mostan dolgát nem irom, Czac somma szerént dolgait meg mondom, Pártos Wrac mint iaránac Sigmondal,
Fizeténec Királynac Ö tágiockal.
Ennec szabadulasán iyedénec, Az pártos wrac rayta félemlénec, Mert hü wrac Király melle _gyülénec, Nagy haddal Budára velle iöuénec.
Meg erösedée Sigmond Ö szekében, Keres Vduarhellyre gyülést tétete, Szép sereggel Latzfi Istuánra méne, Dolgaért el eséc ot annac feie.
Czac hamar ot az vélle valoknac is, Feiec szedetéc töb pártosoknac is, Bünee szerént fizeténec meg nekie, Nagy sokaknac mert ot feiec szedetée.
Vgyan azon üdönec forgassaban, Orszagát Király mind hirdete hadba, Galambotz ala szálla Ö táborban, Törökektül meg veretéc hadába.
Igen nagy roırılást az Törökec tönec, Szeremségbe nagy sokat égeténec, Szántalan soc embereket Ölénee, És soc rabbokat is vellec el vönec.
Immaron' Sigmond iámbor Husztoc ellen, Hadát inditá Keresztyénec ellen,
Sziska otalmoc nekie Sigmond ellen, Kitöl Sigmond meg veretéc hirtelen.
2045
2050
2055
2060
2065
2070
2075
2080
2046 Hadnagy [1]
Tamada esmet hada az Sigmondnac, Hadnagyz' által az Sigmond Királynac, Bosznai Hemoiára indulánac,
Kinec Öc hamar hatat mutatánac.
Ez fÖ népec ackor meg fogatánac, Gara Ianos és az Maroti Ianos, És Czupor Pál, kic hadnagyoc valanac, Heruoia Hertzegnec mutatattánac.
Rettenetessen hadai veszénec, Meg is vyiob hadai kezdeténec, Hadat Losontzi Istuánnac szerzénec, Kiuel Hauaselföldébe mennénec.
Vitez Losontzi az haddal indula, Mikor Hauaselfóldébe be iuta, Dan Vaydaual Törökeckel meg viua, Mind hadastol Ö ot el veszet vala.
Mikor Ikaczot Törökec Bosznába, Valasztottac volna az Királyságba, Ikacz foglala magát az rablásra, Peterfi Miklos aszt meg verte vala.
Hogy az Peterfi Miklos aszt miuele, Ikacz Királyt mind népéuel meg Öle, Haragiában Törökec készülénec, De Peterfitül meg veretetténec.
Vgyan ez üdöben az Sigmond Királyt, Czehec Királlya valasztác az Kiralyt, Meg Coronazác Öc az Sigmond Királyt, Magyarockal eggyüt wralác Királyt.
Vgyan ezen üdönec forgassában, Sigmondot az Romai Királyságban, Valasztác kjn lön Ö nagy vigaságban, Hadai lönec Ö táuoly voltaban.
Mert egy Blasco neuö ember tamada, Ki Nagy Szombatot mar meg vötte vala, Szömyü koborlást Onnat tészen vala, Kit Sigmond hada nehezen meg bira.
2085
2090
2095
2100
2105
2110
2115
AZ MAGYAR KIRÁLYOKNAC EREDETEKRÖL
Ismet tamadánae nagy paraszt hadac, Ket Kiralyság ala magokat adáe, Egy falkaya Márton Királyt wralác, Egy falkaya Antal Királyt valasztác.
Lön meg veretésec Sigmond hadától, Erösen víuánac veszénec rutól, Meg fosztatánac az Ö szandékoktól, Le vagatánac Ök mind Királyostól.
Ily hirtelen hogy meg verettec vala, Eleuenen kiket meg fogtáe vala, Fileket orrokat metéltie vala, Sokaknae kezeket el vagtác vala.
Mikor imanac enye esztendöben, Születés vtán ennye io üdöben, Ezer négy száz és az tiz esztendöben, Sigmondot esmet viuéc nagyob tísztben.
Az üdöben Sigmond el valasztatéc, Romai Czaszárra Coronáztatéc, Tisztében huszon het esztendö teléc, Hogy ez Sigmond ez vilagbol ki muléc.
Paranczola ez nagy soc nemzeteknec, Imperiumbeli soc nemzetségnec,
Magyaroknac, Horuatoknac, Czeheknec, Magyar országhoz valo soc nemzetnec.
Ez elöszer Magyari Királlya lön, Masodszor Romai Királlya Ö lön, Harmadszor Czeheknek is Kiı`állya lön, Romai Czaszárra végezetre lön.
Rettenetesb halál lön Ö nallanál, Ennye soc nemzetségeknec wranál, Mint régenten Sandoma1Augustusná1, Gyözedelmesb volt minden Királyoknál.
Paranczolattyábol az nagy Istennec, Hetuen esztendeibe életénec,
Ötuen eggyig paranczol Magyaroknac, És huszon hetig az Romayoknae.
530.
2120
531.
Az XXXIII. Magyari Kiraly Albirt az Becz országi Hertzeg 2125 532.
533 2130
534 zıas
535
2140 536.
2145 537.
2137 áz [!]- 2147 bi [1]
Ezec köuül nagy soc nemzetségeknec, Tizen hetig lön Királlya Czeheknec, Moruában illyen nagy feiedelemnec, Halala történec Znoyuában ennec.
Tökélletes feiedelem ez vala, Testi életében is iámbor vala,
Tökélletes feiedelem ez vala, Testi életében is iámbor vala,