I. Iamboroc kérlec most meg hallyatoc, Minnyaian kic itten ielen vattoc:
Egyeb dolgokat hatra hadiatoc, Istennec dolgait czodallyatoc.
s 2. Egy dologrol most nektec emleközem, Kérlec halgassatoc meg én beszédem, Aphricai dolgokat ielengötem, Orszagoknac valtozásit éneklem.
3. Veszem elömbe szerencze forgasat, ıo Ket törec toluaynac nagy forgodasat,
Horuknac és Barbarossanac dolgat, Mint vettéc meg Algerium orszagat.
4. Egy Göregböl löt Töröc attyoc vala, Lesbus sziget neki hazáia vala, ıs Igen szegény paraszt rendböl Ö vala,
Szegenységec Ö hazoknal nagy vala.
5. Rolla sokat iffiac gondolkodanac, Mint szegénségekböl szabadulnánac, Végre egy haiót Öc ketten orzánac, zo Tengerre tarsaickal indulanac.
6. Egy fÖ toluayt Öc tengeren hallanac, Neue Kamal, öc az mellé allánac, Végre mikor nagy sokat predallánac, Meg kazdaguluan, attol el valánac.
22 Kamal, az mellé [Szótagszámhiány.]
zs 7. Neueköduén haioioc, tarsaságoc, Öregbeduen nekiec kazdagságoc, Vetéc tengerben minden bizodalmoc, Mauritaniara lön indulasoc.
8. De mikor az országba be íutánac, so Minden felé nagy híre lön hadaknac,
Io alkolmatossaga lön dolgoknac, Mert ket wra vala Algeriumnac.
9. Ime Öc birodalmon nem alkhatnac, Kiralyság ért haborodasban vadnac, as Szömbe vini az orszag ért akarnac,
Kiralysag társot nem szenued maganac.
10. Segitsegül egyic az Numidakat, Soc pénz ért meg fogada Arabokat, Haluan ă másic, Töröc toluaiokat, 40 Nagy öremmel mellé hiua azzokat.
ll. Söt Horuc ott az Ariadenussal, Füzetés ért forgódnac toluaiockal, Kiraly fiát bisztattyác szép szauockal, Attyafiat meg veric puskás haddal.
4s 12. Igen szokattlan puska Maurusoknal, Mind az Numidiai Araboknal,
Ket fel viadalnac hogy ott szömben ál, Töröc puskasoknac szerencze szolgal.
13. Meg vereténec Maurusoc, Araboc, so Sokat bennec le vagánac toluaioc,
Soc nyereségeken lön vigasagoc, Hogy szerencze hamar lön io szolgaioc.
14. Olly igen hamar Horuc az Öczéuel, Ö wrokhoz lönec gonosz elméuel, ss Mert meg Öléc aszt Öc hertelenseggel,
Nem gondolanac io füzeteséuel.
15. A fö népnec soc aiandékot osztnac, Kiket adomannyal hozzaioc haytnac, Minden engedetleneket le vágnac, so Orszag bírodalmára Öc igy iutnac.
iii
32 wra lön Algeriumnac [Szótagszámhiány.] 46 Mind Nıunidiai [Szótagszámhiány.]
HARIADENUS TENGERI TOLVAJ HISTÓRIÁJA
Czoda ez vilagnac Ö állapattya, Ö üdeiét melly hamar váltosztattya, Emberec szerenczeiét mint forgattya, Mint ez dolog történeti mutattya.
Melly hamar szegénysegböl kazdagsagra, Iutanac Öc orszag birodalmara,
Algerium orszag Kiralysagara, Ügyeközetec esmet lön nagyobra.
Attyoc hazanal valo szegénseget, Igy tauosztatác el Öc az ehseget, Vönec magoknac Feiedelemseget, Keresztyéneknec hozánac gyötrelmet.
Gyorsan esmet az Ö áluaksagockal, Circellumot meg veuéc hamarsággal, Feiedelmet meg Öléc ezalardsaggal, Birodalmokat Öregbitéc aual.
Nem sokára eröuel, ezalardsaggal, FÖlden, tengeren iaranac rablással, Bugea ala menénec hadockal,
Hogy aszt magoknac vennéc hatalmockal Igen gyorsac ben valo Spanioloc,
Istenbe vetéc minden bizodalmoc, Meg halléc mennyekben Ö kialtasoc, Vgyekben szégyenyülénec Poganoc.
Forgodasában lám ot az Horukuac, Sebesége az álgyu gilyobisnac, Szakadása lön az Ö iob kariánac, Melly mia békét hagyá Bugeanac.
Illyen nagy szerenczetlensége vtán, Semmi hada nem löt, hátra maraduán Batorsaga szüuében hellyen áluán, Noha Ö iob karia volt el szakaduán.
Czac hammar Spaniol Didacus Vera, Szép haddal méne ra Algeriomra:
Spaniol haddal az Töröc Horukra, Kiket poganoc hányánac szablyára.
66 Iutnac [Szotagszarnhıány] 89 Illyen szerenczetlensége [Szótagszámhiány]
26
Olly szép haddal esmet Vgo Monkata, Poganokra méne Algeriomba,
Ket fel köszt erös viadal támada, Szerencze ott is Pogánnac szolgálla.
Diadalmot vönec esmet Poganoc, Kin igen remülénec Spanioloc, Erössen vigadnac töröc toluaioc, Hogy illy gyakran esic kazdag predáioc Olly nagy hirec vala Keresztyénségben, Minden felé vadnac emleközetben, Töllec soc hellyec vadnac röttegésben, Mert vadnac mindenfelé érközésben.
Magoknac nagy reménséget fogánac, Mert hüuénec szerencze iárasánac, Vizen, szárazon, mindenfelé iutnac, Ket attyafii, ket felé hadakoznac.
Immár tellyes léuén bizodalommal, Töröc Horuc meg indula hadáual, Senkitöl nem fel, vagyon batorsággal, Tremisseniomra méne szép haddal.
Nagy soc toluay töröc melle iöt vala, Kikböl neki szép puskás hada vala, Haluan eszt Tremisseniom királlya, Pogan ellen szép haddal keszült vala.
Olly hammarsággal ket had szömbe szálla, Egy fel Iesust, más fel Allát kiálta, Soc dob, trombita erösen harsoga, Mint menydörgö ket had szömbe roppana Meg veretéc Pogan mia á Király,
A szerencze Horuknac ott iol szolgál, Orszagábol ki üzetéc ă Király, Elöb indula haddal Pogány Király.
Immár hogy Oranumhoz közelgetne, Mikor hammar ă nagy Portusra érne, Szép kész Spaniol had vala ezekbe, Penusoc is tamattac vala egybe.
132 A Penusoc [SzótagszámtÖbblet.]
HARJADENUS TENGERI ToLvAJ HISTÖRIÁJA
34. Czac hammar Penusoc Spaniolockal,Egyet ertuén, tamadánae szép haddal, ıss Erös viadaloc az Poganockal,
Pogant meg veréc kemény viadallal.
35. Horuc az Ö hada veszéset látuán, Más hadra magát tartani akaruan, Io loua száiát follnia boczátuán, ı4o Megfutaméc, népe lön le vágatuan.
36. Az louag Spanioloc Ötet üzic, Penusockal, az Horukot kergetic, Egy nyehány magáual Ö meg fogatic, Kickel Öszue hamar feie vétetic.
ı4s 37. Ez fel kezü ember ügyét igy veszté, Eképpen Ö vétkeit meg füzete, Soc gyözedelmeit igy szégyenite, Isten soc vétkei ért meg büntete.
38. Lön nagy vigaságoc Spanioloknac, ıso Vellec egyetembe á Maurossoknac, FÖképpen tenger mellyéke lakoknae, Hogy vége löt Piratác Királlyánac.
39. llly Örömmec Ö bizonyosb voltaért, Az Horuknac Ö feiét czufolás ért, ıss Spaniol országba küldéc be ezért,
Tölle valo elõbbi röttegés ért.
40. Czoda hammar szerencze valtozássa, Ö hozza ember magát vgy alkosa, Higye, hammar leszen czalattatássa, ıõo Ki magát el hiszi, szégyen vallása.
41. Horuc ebben példa lehet mindennec, Minap fia czac egy hituán töreknec, Feiedelme hammar löt soc népeknec, Czac el hiuése oka veszésénec.
ıõs 42. A keresztyénec igen vigadoznac,
Hogy maguát szackasztottác toluaioknac, Maga tudiác Öczét á nagy Horuknac, Nagy okoságát Hariadenusnac.
135 viadaloc Poganockal [Szótagszámhiány.] 159 czalatássa [Szótagszáml1iány.]
Kemény szüuel báttyahoz hasonlatos, Minden dolgaiban bölcz, igen okos, Diczőség kiuano igen haragos, Had viselésre igen alkolmatos.
lgen hammar battya halálat haluán, Es halálát torlannia akaruán, Wyab töröc Toluaiokat hiuatuán, Puskás hadát Törökekböl támasztuán.
Siet Örögbiteni birodalmát, Meg röttentenie Ö szomszédságát, Mind Mauritaniat, és Numidiát, Hispaniát, és mind az Sardiniat.
Vélekedni sokat Ö nem akara, Louag, gyalog hadat szépet támaszta, Szárazon, vizen hadait indita, Tölle el hóldot népeket meg hayta.
Pattanttyukat, álgyukat Ő hozata, Mellyeket Örög haiókra hányată, Port, gilyobist böwséggel fel rakata, Népet batorita, vizen indula.
Rémite meg rablással Hispaniat, Mert rablasáual el iára egy tagiát, Hasonlatos képpen az Sardiniat, Es Baleariumnac Ö tartomanyát.
Ezec vtán nyereséggel meg tere, Numidákra wyobban fel készüle, Czalardsággal egy fö embert meg Öle, Az Hametet, Mert fél vala Ö tölle.
Más Numida hertzeg ellen indula, Mellyet neuen Benkadnac hinac vala, Egy nehány hellyen hertzeggel meg viua, Cocum várasnal aszt meg gyöszte vala Onnat, Tremisseniom hatarában, Amidára indula haragiaban.
Lön Amida elötte futamasban, Minden népéuel Ö táuolly allásban.
171 Dıczıreseg [1] 185 algyukat hozata [Szótagszámhiány.]