a­magyar­kisebbségre 1

KaTaLInMIsad

The­regulation­of­personal­names­use­of­the­national­Minorities­in­czechoslovakia­and­slovakia­from 1918­until­present,­with­special­regard­to­the­hungarian­Minority

Keywords:­use­of­personal­names­by­national­minorities,­regulation­of­the­use­of­personal­names­by­the national­minorities­of­slovakia­and­czechoslovakia,­laws­on­personal­names­use­and­laws­on­birth­register

a­ 20.­ század­ történelmi­ fordulatainak­ következtében­ a­ mai­ szlovákia­ területén­ élő kisebbségek­szociolingvisztikai­szempontból­fontosnak­tekinthető­főbb­jegyei­többször változtak.­a­számszerűen­legjelentősebb­magyar­kisebbség­helyzetét­a­szóban­forgó időszak­alatt­négy­nagy­fordulópont­alakította.­az­egyik­a­trianoni­békediktátum­volt, melynek­értelmében­a­felvidéki­magyarságot­határokkal­választották­le­az­attól­kezdve anyaországnak­ számító­ területekről,­ s­ tagolták­ be­ az­ 1918-ban­ megalakult­ cseh­-szlovák­Köztársaság­államszervezetébe.­a­második­nagy­fordulatot­az­1938-as­bécsi döntés­jelentette,­melynek­következtében­szlovákia­déli,­magyarlakta­területei­vissza- kerültek­Magyarországhoz.­a­harmadik­fordulópont­a­második­világháború­után­követ-kezett­ be:­ az­ érvénytelenné­ nyilvánított­ bécsi­ döntés­ következtében­ az­ 1938-ban Magyarországhoz­ csatolt­ országrészek­ újra­ csehszlovák­ fennhatóság­ alá­ kerültek.­ a negyedik­fordulatot­az­1989-es­társadalmi-politikai­változások­után­felerősödött­szlo-vák­autonómiatörekvések­váltották­ki,­melyek­csehszlovákia­kettéválásához­vezettek.

a­közös­állam­helyébe­1993.­január­1-jén­jogutódként­két­önálló­állam­lépett:­a­cseh Köztársaság­és­a­szlovák­Köztársaság.­csehország­területén­szórványban­található­a nemzetiségi­ palettán­ kisebb­ súlyt­ képviselő­ magyar­ kisebbség,­ míg­ szlovákiában többé-kevésbé­zárt­etnikai­tömbben­él­az­ország­legnagyobb­lélekszámú­kisebbségét képező­magyarság­(vö.­Bauko­2017,­66.­p.;­Lanstyák­1991,­11–13.­p.;­Misad­2012,

1 a­tanulmány­alapjául­szolgáló­kutatások­az­1/0272/17.­számú­Preklad, kultúra, hybridita a polylingvizmus v kontexte maďarskej literárnej vedy a lingvistikyc.­vega-projekt­és­a­Fórum Kisebbségkutató­Intézet­keretében­működő­gramma­nyelvi­Iroda­kutatási­terve­alapján­foly-tak­ a­ pozsonyi­ comenius­ Egyetem­ BTK­ Magyar­ nyelv­ és­ Irodalom­ Tanszékén­ (comenius university,­Fakulty­of­arts,­department­of­hungarian­Language­and­Literature).

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

69–70.­p.;­szabómihály­2002,­19.­p.;­szarka­1991,­32.­p,­1993,­216.­p.;­vörös­2004a, 49–51.­p.,­2004b,­39–40.­p.).

a­kisebbségek,­valamint­a­kisebbségi­nyelvek­státusa­mind­az­egykori­közös­állam-ban,­mind­a­mai­szlovákiában­jogi­kérdésnek­számít/számított.­a­különböző­törvényi szabályozások­–­alkotmánycikkelyek,­rendeletek,­iránymutatások­stb.­–­elsősorban­a kisebbségi­nyelveknek­a­nyilvános­színtereken­való­használatáról,­valamint­a­kisebbsé- gek­tulajdonnév-névhasználatáról­rendelkeznek.­az­utóbbi­vonatkozásában­a­dolgozat-ban­a­csehszlovákiai­és­a­szlovákiai­kisebbségek­személynévhasználatáról­rendelkező jogszabályokat­–­beleértve­az­anyakönyvezési­szabályozásokat­is­–­tekintjük­át­1918- tól­napjainkig,­különös­tekintettel­a­magyar­kisebbségre.­a­vizsgált­időszak­egyes­törté-nelmi­ fordulópontjainak­ és­ politikai­ korszakainak­ háttértényezői­ mentén­ haladva egyúttal­képet­alkotunk­a­mindenkori­hatalomnak­a­kisebbségekhez­való­viszonyáról, ill.­ezzel­kapcsolatos­nyelvpolitikai­törekvéseiről.

1.­az­első­csehszlovák­Köztársaság­időszakában­(1918–1938)

az­első­csehszlovák­Köztársaság­a­nemzeti­önrendelkezés­wilsoni­elveire­hivatkozva­a cseh­és­a­szlovák­nemzet­közös­államaként­alakult­meg,­de­határain­belül­jelentős­lét-számú­kisebbségek,­főként­németek­és­magyarok­maradtak.­E­közösségek­státusát,­ill.

nyelvhasználati­ jogait­ illetően­ nem­ történtek­ azonnali­ intézkedések;­ a­ megalakulás első­napján,­azaz­1918.­október­28-án­elfogadott­11.­számú­törvény­2.­cikkelye­–­való-színűleg­ a­ hatalom­ zökkenőmentes­ átvételének­ biztosítékaként­ –­ úgy­ rendelkezett, hogy­az­új­államalakulat­területén­minden­addig­érvényes­tartományi­és­birodalmi­tör-vény,­ill.­rendelet­hatályban­marad.

az­anyakönyvek­vezetését­illetően­a­rendelkezés­a­magyar­állami­anyakönyvekről szóló­ 1894.­ évi­ XXXIII.­ törvénycikket,­ ill.­ ennek­ módosított­ változatát,­ az­ 1904.­ évi XXXvI.­ törvénycikket­ tartotta­ hatályban.­ Ezek­ a­ nemzetiségi­ kisebbségekhez­ tartozó személyek­család-­és­keresztnevének­bejegyzését­külön­nem­szabályozták,­mindössze arra­kötelezték­az­anyakönyvezést­végző­személyt,­hogy­a­bejegyzést­a­megjelentek előtt­felolvassa,­s­az­általuk­értett­nyelven­megmagyarázza.­nemzetiségi­szülők­ugyan kérhették­gyermekük­nevének­anyanyelvi­formában­való­bejegyzését,­de­az­ilyen­név­- alakot­csak­zárójelben­tüntették­fel­az­anyakönyvben,­s­a­hivatalos­névnek­nem­képez-te­részét­(1894.­évi­törvénycikk­22.­§,­1904.­évi­törvénycikk­128.­§;­vö.­Bíró­1997,­12.

p.;­gyönyör­1992,­129–130.­p.;­Misad­2013,­87–88.­p.,­2015,­184–185.­p.;­vörös 2004a,­55.­p.).

az­erőteljes­„csehszlovákosítási”­törekvések­azonban­hamarosan­az­anyakönyvek-ben­is­megmutatkoztak.­a­szervezett­cseh­hivatalnoki­rétegnek­a­szlovák­országrész közigazgatásába­való­beszüremkedése­nemcsak­a­kisebbségek,­de­a­szlovákok­sze- mélynévhasználatát­is­befolyásolta.­az­anyakönyvekbe­–­főként­a­volt­észak-magyaror- szági­területeken­–­a­keresztneveknek­gyakran­nem­a­szlovákos­vagy­a­magyaros­vál-tozatát,­ hanem­ a­ cseh­ megfelelőjét­ jegyezték­ be;­ a­ magyar­ nemzetiséghez­ tartozó újszülöttek­családnevét­pedig­akkor­is­mellékjeles­alakban­tüntették­fel,­ha­a­szülők anyakönyvi­rovataiban­nem­volt­nyoma­a­név­átírásának­vagy­megváltoztatásának.­az anyakönyvek­vezetése­azonban­más­szlovák­területeken­sem­volt­egységes:­korabeli anyakönyvek­bizonyítják,­hogy­az­olyan­adatok­bejegyzése,­mint­pl.­a­szülők­foglalkozá-50 misad katalin

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

sa­a­születési­anyakönyvben­vagy­a­halál­okának­feltüntetése­a­halotti­anyakönyvben még­a­húszas­évek­első­harmadában­is­vagy­az­egyház­nyelvén,­latinul,­vagy­–­gyako-risági­sorrendben­–­magyarul/szlovákul/németül­történt­(vö.­szokolszky­1923,­3.­p., popély­1991,­38.­p.).

az­anyakönyvek­vezetésére­vonatkozó­szabályozást­a­vizsgált­időszakban­már­csak a­ nyelvtörvénnyel­ kapcsolatos­ 1926.­ évi­ 17.­ számú­ kormányrendelet² tartalmazott, melynek­56.­cikkelye­az­egyházi­anyakönyvek­nyelvére­vonatkozott.­a­szóban­forgó­ren-delkezés­1.­bekezdése­lehetővé­tette,­hogy­az­egyházi­hivatalok­az­anyakönyveket­az általuk­ használt­ nyelven­ vezessék,­ az­ anyakönyvezést­ végeztető­ személy­ azonban kérelmezhette­az­állam­nyelvén­történő­bejegyzést­is,­melyet­az­anyakönyvvezetőnek kötelező­érvénnyel­el­kellett­végeznie.­az­egyházi­anyakönyvek­alapján­készített­szó szerinti­anyakönyvi­kivonatokat­a­bejegyzés­nyelvén­adták­ki,­de­kérésre­az­okirat­meg-nevezését­és­záradékát­az­állam­nyelvén­is­kiállították.­a­nem­szó­szerinti­kivonatok­és anyakönyvi­igazolások­államnyelvű­kiállítását­a­kérelmező­abban­az­esetben­is­igényel- hette,­ha­az­nem­volt­azonos­az­anyakönyvi­bejegyzés,­ill.­a­dokumentumot­kiállító­hiva- tal­nyelvével.­ugyanezen­cikkely­2.­bekezdése­szerint­az­illetékes­állami­hivatal­utasítá- sára­teendő­kiegészítő­bejegyzéseket­az­egyházi­anyakönyvekben­vagy­az­állam­nyel-vén,­vagy­párhuzamosan­az­állam­nyelvén­és­az­adott­kisebbség­nyelvén­kell­elvégezni, aszerint,­ahogy­erről­az­arra­jogosult­hivatal­rendelkezik­(l.­17/1926.­sz.­kormányren-delet).

2.­csehszlovákia­széthullásától­a­második­világháború­végéig­(1939–

1945)

az­újabb­háború­felé­sodródó­Európa­számára­egyre­nagyobb­gondot­okozott­az­első világháborút­ követő­ békeszerződések­ eredményezte­ területi­ és­ etnikai­ konfliktusok kezelése.­a­müncheni­egyezmény,­majd­az­1938­novemberében­megszülető­első­bécsi döntés­után­a­trianoni­békeszerződés­alapján­elcsatolt­területek­egy­része­visszakerült az­anyaországhoz.­csehszlovákia­széthullásához­emellett­az­is­hozzájárult,­hogy­a­Jozef Tiso­ vezette­ politikai­ erők­ 1939.­ március­ 14-én­ kikiáltották­ az­ önálló­ szlovák Köztársaságot.­a­szlovák­fennhatóság­alatt­rekedt­kisebbségek­jogairól­az­új­hatalom a­szlovák­alkotmányról­szóló­185.­számú­alkotmánytörvény­12.­fejezetében­rendelke-zett.­Ennek­94.­§-a­szerint­a­nemzetiségi­csoportoknak­a­hivatalos­élet­és­az­oktatás területén­jogukban­állt­használni­az­anyanyelvüket;­95.­§-a­azonban­kimondta,­hogy­az alkotmányban­feltüntetett­nemzetiségi­csoportok­jogai­csak­olyan­mértékben­érvénye- síthetők,­amennyire­ezen­jogok­az­adott­nemzetiségi­csoport­anyaországában­élő­szlo-vák­kisebbséget­megilletik­(l.­185/1939.­sz.­alkotmánytörvény;­vö.­Kamenec­1994, 38–39.­p.;­szabómihály­2002,­20.­p.;­vörös­2004a,­56.­p.).

a­személynevek­anyakönyvezésének­kérdése­a­rövid­életű­szlovák­állam­idején­is terítékre­került.­a­kormány­1942-ben­előterjesztette­azt­a­törvénytervezetet,­melyben­a

2 a­szabályozás­második­fejezete­a­csehszlovákiai­kisebbségek­anyanyelvhasználatát­szabá-lyozta­a­hivatalos­élet­minden­területén.

a csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek... 51

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

kereszt-­és­családnevek­használatát,­valamint­anyakönyvi­bejegyzésüket­akarta­szabá- lyozni.­a­dokumentum­harmadik­részének­18.­§-a,­ezen­belül­a­K­§­8.­pontja­arról­ren-delkezett,­ hogy­ névváltoztatást­ csak­ szlovák­ állampolgárságú­ személy­ kérelmezhet, mégpedig­hovatartozásának­kifejezése­céljából.­a­K­§­9.­pontja­szerint­a­törvény­a­név-változtatást­ elsősorban­ olyan­ személyek­ számára­ kívánta­ lehetővé­ tenni,­ „akiket­ az anyakönyvi­bejegyzés­–­szüleik­választása­miatt­–­idegen­név­(zoltán,­árpád­stb.)­vise-lésére­kötelez”­(l.­482/1941.­sz.­kormánytervezet).­a­tervezet­végül­nem­emelkedett törvényerőre,­így­az­anyakönyvi­bejegyzéseket­továbbra­is­a­csehszlovák­időkből­örökölt joggyakorlat­alapján­végezték.­a­Magyarországhoz­visszacsatolt­területeken­ugyanak-kor­megszüntették­a­csehszlovák­anyakönyvezési­közszokást,­s­függetlenül­attól,­kinek hogyan­szerepelt­a­neve­a­korábbi­csehszlovák­anyakönyvekben,­a­magyar­ajkúak­csa-lád-­és­keresztnevét­ismét­magyaros­formában­tüntették­fel­(vö.­Misad­2013,­88.­p., 2015,­185.­p.;­vörös­2004a,­57.­p.).

3.­a­csehszlovákiai­magyarok­jogfosztottságának­éveiben­(1945–1948)

a­második­világháború­befejezése­után­újjászerveződő­csehszlovák­kormány­rögtön­a megalakulását­követő­napon­kihirdette­azt­a­kassai­kormányprogram­néven­elhíresült nyilatkozatot,­ melynek­ helyzetértékelő­ fejezetében­ azzal­ vádolta­ meg­ a­ dél-szlovákiában­ területileg­ és­ etnikailag­ egységes­ hatszázezres­ magyar­ kisebbséget (valamint­a­cseh-­és­morvaországi­részeken­élő­kb.­hárommilliós­németséget),­hogy­a háború­ idején­ kifejtett­ bomlasztó­ tevékenységével­ hozzájárult­ a­ csehszlovák­ állam széthullásához.­a­nyilatkozat­vonatkozó­fejezeteinek­értelmében­a­kollektív­bűnösnek kikiáltott­magyarság­jelentős­részét­megfosztották­állampolgárságától­s­ebből­követke- zően­a­tulajdonhoz­való­jogától,­és­minimálisra­szűkítették­a­magyar­nyelv­használatá-nak­színtereit.­Bezárták­a­nemzetiségi­iskolákat,­az­egyházi­szertartások­nyelveként csak­a­latint­és­a­szlovákot­lehetett­használni,­a­hatóságokkal­csak­szlovák­nyelven lehetett­kommunikálni,­megtiltották­a­magyar­nyelvű­könyvek­és­sajtótermékek­megje-lentetését­stb.­(vadkerty­1993,­8–9.­p.).

Kisebbségi­személynévhasználati­vagy­anyakönyvi­törvény­ugyan­nem­született­a vizsgált­ időszakban,­ az­ anyakönyvezés­ gyakorlata­ azonban­ így­ is­ híven­ tükrözte­ a csehszlovákiai­magyar­kisebbség­jogállapotát:­a­magyar­keresztneveknek­következete- sen­a­szlovák­megfelelőjét­tüntették­fel,­a­magyar­családneveket­pedig­a­szlovák­írás-módnak­megfelelően,­mellékjeles­írással­jegyezték­be­(vörös­1999,­209.­p.,­2004a, 59.­p.).