4.­a­szocializmus­időszakában­(1948–1989)

az­1948-as­kommunista­hatalomátvétel­után­elfogadott­új­alkotmány­a­csehszlovák Köztársaságot­két­egyenjogú­szláv­nemzet,­a­cseh­és­a­szlovák­egységes­államaként határozta­ meg,­ a­ nemzeti­ kisebbségek­ létezését­ még­ csak­ meg­ sem­ említette­ (l.

150/1948.­sz.­alkotmánytörvény).­a­szlovák­területeken­élő­magyar­kisebbség­elleni szigor­azonban­idővel­enyhülni­látszott:­az­1948.­október­25-én­elfogadott­245.­számú törvény­alapján­azok­a­magyar­kisebbséghez­tartozó­személyek,­akik­1938.­november 52 misad katalin

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

1-jén­csehszlovák­állampolgárok­voltak,­visszakaphatták­állampolgárságukat.³ a­szlo-vákiai­kisebbségek­bizonyos­jogaira­először­az­1956.­évi­33.­számú­alkotmánytörvény szövegében­ történt­ utalás,­ ennek­ 2.­ §-a­ úgy­ rendelkezett,­ hogy­ a­ szlovák­ nemzeti Tanácsnak­biztosítania­kell­a­magyar­és­az­ukrán­nemzetiségű­állampolgárok­számára a­gazdasági­és­kulturális­fejlődésükhöz­szükséges­kedvező­feltételeket.­az­1960.­évi ún.­szocialista­alkotmány­25.­§-a­szerint­az­államnak­biztosítania­kellett­a­magyar,­az ukrán­és­a­lengyel­nemzetiségű­állampolgárok­számára­az­anyanyelvű­oktatás­és­a­kul-turális­fejlődés­lehetőségét.­alapvető­változást­a­kisebbségi­jogok­területén­az­1968.

évi­144.­számú­alkotmánytörvény­hozott.­Ennek­3.­§-a­alapján­a­magyar,­a­német,­a lengyel­és­az­ukrán­nemzetiségű­állampolgárok­számára­az­állam­biztosította­a­saját nyelvű­művelődés­jogát,­a­sokoldalú­kulturális­fejlődéshez­való­jogot,­az­általuk­lakott területeken­nyelvüknek­a­hivatalos­érintkezésben­való­használati­jogát,­a­nemzetiségi kulturális­ szervezetekben­ való­ egyesülési­ jogot,­ valamint­ a­ saját­ nyelvű­ sajtóhoz­ és tájékoztatáshoz­ való­ jogot­ (l.­ 33/1956,­ 100/1960,­ 144/1968.­ sz.­ alkotmánytörvé-nyek;­vö.­gyönyör­1994,­273–274.­p.).

a­ kisebbségek­ személynévhasználatát­ a­ vizsgált­ időszakban­ az­ anyakönyvekről szóló­1949.­évi­268.­számú­törvény,­valamint­az­ennek­végrehajtásáról­szóló­1959.­évi 182.­számú,­ill.­1977.­évi­22.­számú­hirdetmény­szabályozta.⁴az­1949.­évi­jogszabály kedvezőtlenül­érintette­a­magyar­kisebbséget:­az­anyakönyvek­cseh­vagy­szlovák­nyel-vű­vezetéséről­rendelkezett,­s­nemzetiségre­való­tekintet­nélkül­kötelezővé­tette­a­női családnevek­-ová­toldalékkal­való­ellátását.

az­anyakönyvi­bejegyzés­adatait­tartalmazó­anyakönyvi­kivonatok­nyelvét­a­törvény végrehajtásáról­szóló­1977.­évi­hirdetmény­32.­§-a­szabályozta.­a­törvénycikk­1.­bekez-dése­kimondta,­hogy­az­anyakönyvi­kivonatokat­cseh­vagy­szlovák­nyelven­adják­ki, abban­az­esetben­is,­ha­az­anyakönyv­más­nyelven­van­vezetve.­az­eredetileg­cseh­nyel- ven­megfogalmazott,­ill.­megjelent­törvény­szlovákiában­készült­és­alkalmazott­pontat-lan­fordítása­azonban­jelentős­értelemzavart­okozott.­Míg­a­cseh­nyelvű­szövegrész­(„…

i když jsou matriky vedeny v inom jazyku”,­magyarul:­…akkor­is,­ha­az­anyakönyvek­más nyelven­vannak­vezetve)­arra­utal,­hogy­az­esetlegesen­más­nyelven­vezetett­anyaköny-vek­egy­korábbi­állapot­következményei;­addig­szlovák­fordítása­(„…aj keď sa matriky vedú v inom jazyku”,­magyarul:­…akkor­is,­ha­az­anyakönyveket­más­nyelven­vezetik) azt­sugallta,­hogy­a­cseh­és­a­szlovák­mellett­esetleg­más­nyelven­is­vezethetők­az anyakönyvek.­a­rendelkezés­második­bekezdése­szerint­minden­olyan­nem­cseh­vagy nem­szlovák­nemzetiségű­személy,­akit­1959.­október­1-je­előtt­jegyeztek­be­az­anya- könyvbe,­kérhette,­hogy­nevét­az­anyakönyvi­kivonatban­anyanyelvi­formában­tüntes- sék­fel.­az­érintett­személynek­ilyenkor­kérelemmel­kellett­fordulnia­az­illetékes­nemze-ti­bizottság­igazgatási­feladatokat­ellátó­szakigazgatási­szervéhez,­a­belügyi­osztályhoz, amely­ abban­ az­ esetben­ engedélyezhette­ a­ névváltoztatást,­ ha­ az­ valóban­ indokolt

3 a­hatalom­felszólította­a­kollektív­bűnösnek­kikiáltott,­állampolgárságától,­vagyonától,­életle- hetőségeitől­megfosztott­szlovákiai­magyarságot,­hogy­utolsó­esélye­a­szabad­élet­biztosítá-sára­a­szlovák­nemzetiség­vállalása­(vö.­gyönyör­1994,­274.­p.).

4 az­1949.­évi­törvényhez­készült­182/1959.­számú­végrehajtási­rendelkezés­az­1977.­évi­22.

számú­hirdetmény­elfogadásakor­hatályát­vesztette.

a csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek... 53

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

volt,­és­nem­ellenkezett­a­társadalom­érdekeivel.⁵ a­belügyminisztérium­1979-ben­név-jegyzéket­bocsátott­ki,­mely­egyúttal­helyesírási­normaként­is­szolgált­a­nevet­választó szülők­és­a­bejegyzést­végző­anyakönyvvezetők­számára.­a­jegyzék­2.­számú­mellékle-te­tételesen­felsorolta­azt­a­85­magyar­keresztnevet,­melyet­engedélyeztetés­nélkül­be lehetett­jegyeztetni­a­születési­anyakönyvbe;­ezek­között­szerepelt­néhány­olyan­név­is, amelynek­ nincs­ szlovák­ megfelelője,­ pl.:­ Emőke,­ Enikő,­ Ildikó,­ szilárd,­ zsolt.­ a­ lista azonban­ távolról­ sem­ elégítette­ ki­ a­ magyar­ nemzetiségű­ szülők­ igényeit,­ hiszen­ a Magyarországon­ anyakönyvezhető­ keresztneveknek­ csak­ egy­ töredékét­ tartalmazta.

ráadásul­több­olyan,­az­adott­időszakban­jellemzően­kedvelt­név­hiányzott­belőle,­mint pl.­a­Bálint­vagy­a­Mátyás;­miközben­olyan­nevek­jelentek­meg­benne,­melyek­gyakori-sági­ mutatója­ a­ korabeli­ névválasztási­ statisztikák­ szerint­ a­ nullához­ közelített­ (pl.

Filoména,­Kunigunda).­azok­a­szülők,­akik­a­jegyzékben­nem­szereplő­nevet­akartak adni­ gyermeküknek,­ vagy­ a­ jegyzékből­ választott­ név­ ajánlott­ bejegyzési­ formájával nem­voltak­elégedettek,­a­hatályos­rendelkezés­alapján­a­szlovák­Tudományos­akadé­-mia­Ľudovít­štúr­nyelvtudományi­Intézetében­kérelmezhették­a­választott­keresztnév anyakönyvezhetőségének­elbírálását,­ill.­szerezhették­be­az­erről­szóló­írásos­szakvé-leményt.­az­intézet­azonban­sem­jogértelmezésre,­sem­az­államigazgatási­eljárásban való­részvételre­nem­volt­jogosult,­ezért­csupán­ajánlhatta­a­kérelmezett­név­bejegyzé-sét,­ így­ a­ végső­ döntést­ az­ anyakönyvezést­ végző­ személy­ hozta­ meg­ (vö.­ gyönyör 1987,­64–70.­p.,­1989,­205.­p.,­1995,­267–268.­p.;­Lovász­1995,­248–249.­p.).

5.­a­rendszerváltástól­az­önálló­szlovákia­megalakulásáig­(1989–1993)

1989-ben­mélyreható­politikai­és­társadalmi­változások­történtek­csehszlovákiában.­a november­17-én­kirobbant­ún.­bársonyos­forradalom­eseményei­gyors­egymásutánban zajlottak:­az­ellenzék­és­a­hatalom­tárgyalóasztalhoz­ült,­az­utcákon­a­tanácskozások idején­tüntetők­tízezrei­nyilvánították­ki­demokratikus­követeléseiket.­Ezzel­párhuzamo-san­szlovákiában­felerősödött­az­önálló­állami­lét­újrateremtésének­igénye,­melynek egyik­következménye­a­többségi­nyelv­és­a­kisebbségi­nyelvek­jogállásának­megváltoz-tatása­volt.­a­tervezett­nyelvtörvény­körüli­parlamenti­viták­ellenére­1990­októberében elfogadták­a­szlovák­Köztársaság­hivatalos­nyelvéről­szóló­428.­számú­törvényt,­mely az­alapvető­nyelvi­jogokat­korlátozó,­diszkriminatív­jogszabályként­híresült­el­a­köztu- datban,­s­melynek­szellemisége­a­kisebbségi­nyelvhasználatról­rendelkező­későbbi­tör-vényekben­is­fel-felbukkan­(vö.­Misad­2013,­90.­p.,­2015,­187.­p.;­szabómihály­2002, 22.­p.;­szarka­1993,­213.­p.;­vörös­2004a,­63.­p.).

annak­ellenére,­hogy­a­törvény­nem­rendelkezett­sem­az­anyakönyvekről,­sem­a kisebbségek­személynévhasználatáról,­a­belügyminisztérium­éppen­rá­hivatkozva­igye- kezett­megakadályozni,­hogy­a­többségében­magyarlakta­területeken­működő­anya-könyvi­ hivatalokban­ a­ szülők­ –­ a­ szabadabb­ társadalmi­ légkörnek­ köszönhetően­ – egyre­gyakrabban­kérelmezzék­magyar­keresztnév­bejegyzését.­Egy­anyakönyvvezetők

5 a­rendelkezés­nem­fejti­ki­bővebben,­hogy­mikor­„valóban­indokolt”,­ill.­hogy­mikor­„nem ellenkezik­a­társadalom­érdekeivel”­a­névváltoztatás.

54 misad katalin

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

számára­szervezett­központi­eligazításon­például­egy­belügyminisztériumi­osztályveze- tő­arra­utasította­a­jelen­lévő­anyakönyvi­ügyintézőket,­hogy­ezentúl­csak­szlovákul­je­-gyezzék­be­az­újszülöttek­nevét­az­anyakönyvbe,­azoknak­az­ügyfeleknek­pedig,­akik­a korábban­szlovákul­bejegyzett­nevük­magyar­beíratását­kérvényeznék,­ne­engedélyez-zék­a­névváltoztatást,­mert­az­ellenkezik­az­ország­érdekeivel­(vö.­Lanstyák­2000,­95.

p.;­Lovász­1995,­247–248.­p.).­Egy­másik­esetben­maga­az­akkori­belügyminiszter, Ladislav­pittner­hivatkozott­minden­jogi­megalapozottság­nélkül­a­kérdéses­nyelvtör- vényre,­amikor­egy­magyar­nemzetiségű­parlamenti­képviselőnek­a­kisebbségek­név-használatát­ érintő­ interpellációjára­ így­ válaszolt:­ „Tekintettel­ a­ […]­ szlovák­ nemzeti Tanács­428/1990­Tt.­számú,­hivatalos­nyelvről­szóló­törvényére,­amely­megállapítja, hogy­a­közokiratokat­(ilyenek­az­anyakönyvi­kivonatok­is)­a­hivatalos­nyelven­állítják­ki, az­anyakönyvvezetők­–­tiszteletben­tartva­a­fent­idézett­rendelkezéseket­–­az­anya-könyvvezetést­idegen­helyesírással­nem­végzik­el,­még­abban­az­esetben­sem,­ha­azt az­ állampolgárok­ kérvényezik­ (például­ a­Krisztina név­ anyakönyvezését­ a­Kristína helyett,­vagy­a­Károlynév­anyakönyvezését­a­Karol helyett)”­(l.­zalabai­szerk.­1995, 250.­p.).

6.­a­független­szlovák­Köztársaság­megalakulásától­napjainkig­(1993–)

1993.­január­1-jén­két­önálló­állam­lépett­az­1992.­december­31-én­hivatalosan­is­fel-bomlott­ föderatív­ államszerveződés­ helyébe:­ a­ cseh­ Köztársaság­ és­ a­ szlovák Köztársaság.­az­új­szlovák­alkotmány­(melyet­még­1992-ben,­a­szétválásról­folyó­tár-gyalások­közepén­elfogadtak)­preambulumának­szövege­jól­érzékelteti­azt­a­fölé-­és alárendeltségi­ viszonyt,­ amely­ a­ múlt­ század­ kilencvenes­ éveinek­ szlovákiájában­ a többségi­ nemzet­ és­ az­ ország­ területén­ élő­ kisebbségek­ státusát­ jellemezte:­ „Mi,­ a szlovák­nemzet,­elődeink­politikai­és­kulturális­örökségére,­a­nemzeti­létezésért­és­a saját­ államiságért­ folytatott­ több­ évszázados­ harc­ tanulságaira­ emlékezve,­ a­ cirilli–

metódi­szellemi­örökség­és­nagymorávia­történelmi­üzenete­értelmében,­a­nemzetek természetes­ önrendelkezési­ jogából­ kiindulva,­ a­ szlovák­ Köztársaság­ területén­ élő nemzetiségi­kisebbségek­és­etnikai­csoportok­tagjaival­közösen­[…]­képviselőink­által a­jelen­alkotmányt­fogadjuk­el”­(l.­a­szlovák­Köztársaság­alkotmánya).­az­országban­élő kisebbségek­alapvető­jogait­–­az­anyanyelvű­művelődés­jogát,­anyanyelvüknek­a­hiva-talos­érintkezésben­való­használatának­jogát­és­az­ügyeik­intézésében­való­részvételi jogot­–­az­alkotmány­4.­részének­34.­§-a­rögzítette.

a­nyelvhasználatra­vonatkozó­törvényalkotást­a­következő­években­két­tendencia­jel-lemezte­szlovákiában:­az­egyik­a­szlovák­nyelvnek­mint­a­nemzeti­és­állami­szuverenitás jelképének­a­használatát­erősítette,­a­másik­a­kisebbségek­nyelvhasználati­jogainak­tör-vényi­szintű­szabályozását­jelentette.­a­személynévhasználatot­illetően­a­szlovák­nemzeti Tanács­–­nagyrészt­nemzetközi­nyomásra­–­két,­a­kisebbségek­számára­aránylag­kedve-ző­törvényt­is­elfogadott:­a­keresztnévről­és­a­családnévről­szóló­1993.­évi­300.­számú törvényt,­valamint­az­anyakönyvekről­szóló­1994.­évi­154.­számú­törvényt­(vö.­Misad 2015,­187.­p.;­szabómihály­2002,­22.­p.;­vörös­2004a,­64.­p.).

a­kisebbségek­kereszt-­és­családnévhasználatát­illetően­az­1993.­évi­törvény­oldot-ta­ugyan­a­korábbi­szabályozás­szigorát,­az­Európa­Tanács­parlamenti­Közgyűlésének a­ nemzeti­ kisebbségek­ személynévhasználatára­ irányuló,­ 1993.­ február­ 1-jén­ kelt a csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek... 55

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

ajánlását⁶ azonban­csak­a­keresztnevek­vonatkozásában­vette­figyelembe:­a­2.­§­1.

pontjában­úgy­rendelkezett,­hogy­a­szlovák­Köztársaság­területén­született­személyek számára­ esetlegesen­ idegen­ nyelvű­ keresztnév­ is­ meghatározható.­ a­ családnevek tekintetében­azonban­a­törvény­4.­§-ának­4.­pontja­rögzítette,­hogy­a­szlovák­nyelvben a­nők­családi­neve­továbbra­is­-ová­végződéssel­kerül­meghatározásra,­és­ebben­a­for-mában­is­használatos;­a­szlováktól­eltérő­más­nyelvben­azonban­az­említett­végződés nélkül­is­használható.­a­keresztnév,­ill.­a­családnév­megváltoztatásáról­a­szabályozás 6.–11.­§-a­rendelkezett.­Eszerint­a­név­megváltoztatása­főként­akkor­engedélyezhető, ha­sértő,­feltűnően­szélsőséges­vagy­nevetséges,­ill.­ha­a­névváltoztatást­sajátos­okok indokolják.­ Kiskorú­ gyermek­ keresztnevének­ vagy­ családnevének­ megváltoztatása nem­engedélyezhető,­ha­az­a­kiskorú­érdekeivel­ellentétesnek­bizonyul.­ha­azonban­a névváltoztatás­idegen­névnek­a­szlovák­megfelelőjére­történik,­a­kérelmező­személy- nek­nem­kell­engedélyeztetnie­a­módosítást,­azt­kérésre­az­anyakönyvvezető­is­elvé-gezheti­(l.­300/1993­sz.­törvény;­vö.­Bauko­2016,­79.­p.,­2017,­68–69.­p.;­Lanstyák 1998,­ 83.­ p.,­ 1999,­ 75–76.­ p.,­ 2000,­ 97.­ p.;­ Misad­ 2013,­ 91.­ p.,­ 2015,­ 187.­ p.;

szabómihály­2002,­25.­p.;­vörös­2011–2013).

Mivel­a­fenti­névtörvény­nem­tett­eleget­azoknak­a­kötelezettségeknek,­melyeket szlovákia­az­Európa­Tanácsba­való­felvétele­alkalmából­vállalt,­a­jogszabály­problema-tikus­részeit­kénytelen­volt­egy­újabb­törvényben­rendezni.­az­anyakönyvekről­szóló­–

jelenleg­is­hatályban­lévő,­de­több­ízben­módosított­–­1994.­évi­154.­számú­törvény 16.­§-a­kimondja,­hogy­a­nem­szlovák­nemzetiségű­nő­családnevének­bejegyzése­a nemre­utaló­szlovák­-ová­végződés­nélkül­történik,­amennyiben:­1.­a­nőnemű­gyermek szülei­a­gyermek­családnevének­anyakönyvezésekor­kérelmezik,­2.­a­nő­a­házasság anyakönyvezésekor­kérelmezi,­3.­az­érintett­nő­azt­külön­törvény­szerint­a­családnév-változásról­ rendelkező­ határozat­ bejegyzésével­ kapcsolatban­ kérelmezi.⁷ ugyanezen törvény­19.­§-a­szerint­ha­nem­szlovák­nemzetiségű­személy­keresztnevét­szlovák­alak-ban­jegyezték­be­az­anyakönyvbe,­az­érintett­személy­írásbeli­kérelmére­keresztnevét a­ születési­ anyakönyvi­ kivonatban­ anyanyelvi­ alakban­ tüntetik­ fel,­ és­ ezt­ a­ tényt­ az anyakönyvbe­ bejegyzik.­ az­ eredetileg­ bejegyzett­ keresztnévnek,­ ill.­ nők­ esetében­ az -ová­végződéssel­bejegyzett­családnévnek­a­kérelmező­anyanyelvén­történő­bejegyzé-séhez­a­kérelmező­személynek­nem­kell­sem­hatósági­engedélyt­kérnie,­sem­illetéket fizetnie.­nevének­kisebbségi­nyelven­történő­bejegyzését­írásbeli­nyilatkozattal­azon anyakönyvi­ hivatalnál­ kell­ kezdeményeznie,­ melynek­ anyakönyvében­ születésekor­ a keresztnevét­bejegyezték.­Bár­a­szóban­forgó­szabályozás­engedékenyebb­az­egy­évvel korábbinál,­36.­§-ában­megjelenik­az­1993-as­névtörvény­azon­kitétele,­miszerint­a­női

családnevek­a­szlovák­nyelvben­továbbra­is­a­nemre­utaló­megfelelő­végződéssel­hasz-6 az­Európa­Tanács­parlamenti­Közgyűlésének­1201.­számú­ajánlása­szerint­a­nemzeti­kisebb-séghez­tartozó­személynek­joga­van­anyanyelvén­használni­a­családnevét­és­a­keresztneveit, és­joga­van­ezek­hivatalos­elismeréséhez­(vö.­zalabai­szerk.­1995,­257.­p.).

7 Ján­doruľa­szlovák­nyelvész­mindjárt­a­törvénytervezet­benyújtása­után­felháborodásának adott­hangot,­szerinte­ugyanis­a­szlovák­nyelv­törvényszerűségeibe­való­durva,­felsőbb­utasí- tásra­történő­beavatkozásról­van­szó,­amit­nem­lehet­az­egyéni­szabadságjogokra­való­hivat-kozással­megindokolni­(doruľa­1994,­187–189.­p.).

56 misad katalin

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

nálatosak­(l.­154/1994.­sz.­törvény;­vö.­Bauko­2016,­80–81.­p.,­2017,­70.­p.;­Lanstyák 2000,­ 97.­ p.;­ Misad­ 2013,­ 91.­ p.,­ 2015,­ 188.­ p.;­ szabómihály­ 2002,­ 25.­ p.;­ vörös 2004a,­64.­p.).

Összegzés

a­csehszlovákiai­és­szlovákiai­kisebbségek­személynévhasználatát­szabályozó­rendel-kezésekben­1918-tól­kezdődően­nyomon­követhetők­a­mindenkori­politikai­hatalom asszimilációs­törekvései.­a­kisebbségek­státusa­nemcsak­nyelvüknek­a­hivatalos­érint- kezés­területén­szabályozott­használatában,­hanem­kereszt-­és­családnevük­anyaköny-vezésében­ is­ tükröződik.­ a­ mai­ szlovákia­ területén­ élő­ magyarok­ családnevének

„(cseh)szlovákosítása”,­azaz­mellékjeles­formában­történő­bejegyzése­a­múlt­század húszas­éveinek­elején­jelentkezik­először­a­csehszlovák­állami­anyakönyvekben.­Ehhez szorosan­kapcsolódik­két­másik,­szintén­külső­kényszer­hatására­keletkezett­tenden-cia:­a­női­családneveknek­a­(cseh)szlovák­névalkotási­módot­követő,­-ová­végződéssel való­feltüntetése,­valamint­a­magyar­keresztnevek­szlovák­megfelelőjének­bejegyzése az­anyakönyvekbe.­a­szlovákiai­magyaroknak­1994­óta­van­joguk­anyanyelvi­formában bejegyeztetni­ kereszt-­ és­ családnevüket,­ s­ a­ nemzetközi­ nyomásra­ elfogadott­ anya-könyvi­törvény­szerint­a­korábban­bejegyzett­mellékjeles,­ill.­-ová­végződésű­családnév, valamint­keresztnév­megváltoztatásának­sincs­jogi­akadálya.

Irodalom

Bíró­ágnes­1997.­Új magyar utónévkönyv.­Budapest,­BM­Könyvkiadó.

Bauko,­Ján­2016.­prechyľovanie­priezvisk­u žien­maďarskej­národnosti­na­slovensku.­In­Molnár satinská,­Lucia–valentová,­Iveta­(szerk.):­Prechyľovanie: áno – nie?Bratislava,­vEda vydavateľstvo­slovenskej­akadémie­vied,­79–88.­p.

Bauko,­ Ján­ 2017.­Társadalom és névhasználat. Magyar névtani kutatások Szlovákiában.

habilitačná­práca.­nitra,­univerzita­Konštantína­Filozofa,­Fakulta­stredoeurópskych štúdií.

doruľa,­Ján­1994.­K textu­vládneho­návrhu­zákona­o matrikách.­Kultúra slova,­r.­28,­č.­3.­187–

189.­p.

gyönyör­József­1987.­a­személynevek­anyanyelvi­változatainak­bejegyzésének­szabályozásáról.

In­zalabai­zsigmond­(szerk.):­A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anya-nyelvről.­Bratislava,­Madách­Könyv-­és­Lapkiadó,­60–75.­p.

gyönyör­József­1989.­Államalkotó nemzetiségek.­Bratislava,­Madách­Könyv-­és­Lapkiadó.

gyönyör­József­1992.­Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye.

pozsony,­Madách­Könyvkiadó.

gyönyör­ József­ 1994.­Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában.pozsony/Bratislava,­Madách­Könyv-­és­Lapkiadó.

gyönyör­József­1995.­a­személynevek­anyakönyvi­bejegyzéséről.­In­zalabai­zsigmond­(szerk.):

Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994.­pozsony,­Kalligram­Könyvkiadó,­267–271.­p.

Kamenec,­ Ivan­ 1994.­Trauma. Az első Szlovák Köztársaság (1939–1945). Budapest,­ aura Kiadó.

a csehszlovákiai és szlovákiai kisebbségek... 57

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

Lanstyák­ István­ 1991.­ a­ szlovák­ nyelv­ árnyékában.­ In­ Kontra­ Miklós­ (szerk.):­Tanulmányok a határon túli kétnyelvűségről.­Budapest,­Magyarságkutató­Intézet,­11–71.­p.

Lanstyák­ István­ 1998.­ a­ szlovák­ nyelvtörvény­ és­ a­ szlovákiai­ magyarok.­ In­ nádor­ orsolya–

Komlós­attila­(szerk.):­Kiút a csapdából? Nyelvi és nyelvhasználati jogok a Kárpát-medencében.­Budapest,­Magyar­nyelv­és­Kultúra­nemzetközi­Társaság–anyanyelvi Konferencia,­79–99.­p.

Lanstyák­ István­ 1999.­ az­ 1999.­ évi­ kisebbségi­ nyelvtörvény.­Fórum Társadalomtudományi Szemle,­1.­évf.,­2.­sz.­75–83.­p.

Lanstyák­István­2000.­A magyar nyelv Szlovákiában.Budapest–pozsony,­osiris­Kiadó–Kalligram Kiadó–MTa­Kisebbségkutató­Műhely.

Lovász­attila­1995.­nomen­est­omen.­a­magyar­utónevek­beírását­semmilyen­jogszabály­nem­tilt-ja.­In­zalabai­zisgmond­(szerk.):­Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A „táblaháború” és a

„névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994.­ pozsony, Kalligram­Könyvkiadó,­247–248.­p.

Misad­ Katalin­ 2012.­The Characteristics of Hungarian Women’s Names in Slovakia.

http://ahea.net/e-journal/volume-5-2012/37

Misad­ Katalin­ 2013.­ a­ magyar­ nemzetiségű­ nők­ névhasználatának­ jellegzetességei szlovákiában.­In­Misad­Katalin–csehy­zoltán­(szerk.):­Nova Posoniensia III.­pozsony, szenczi­Molnár­albert­Egyesület–Kalligram­Kiadó,­86–105.­p.

Misad­Katalin­2015.­Mutatvány­a­szlovákiai­magyar­nők­névhasználati­jellegzetességeiből.­In vörös­Ferenc–Misad­Katalin­(szerk.):­Od jazykovej geografie ku geografii mien V. – zborník prednášok. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig – konferenciakötet.­ pozsony, szenczi­Molnár­albert­Egyesület,­183–203.­p.

popély­gyula­1991.­Népfogyatkozás. (A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918–1945).­Budapest,­Írók­szakszervezete­széphalom­Könyvműhely–­regio.

szabómihály­gizella­2002.­a­szlovákiai­kisebbségek­nyelvi­jogai­és­a­kisebbségi­nyelvhasználat színterei,­különös­tekintettel­a­magyar­közösségre.­In­Lanstyák­István–szabómihály gizella­ (szerk.):­Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentu-mok.­pozsony,­Kalligram­Könyvkiadó,­19–40.­p.

szarka­László­1991.­adatok­a­csehszlovákiai­magyar­kisebbségről.­História,­13.­évf.,­2–3.­sz.

32–35.­p.

szarka­László­1993.­A szlovákok története.Budapest,­Bereményi­Kiadó.

szokolszky­ Bertalan­ 1923.­Anyakönyvvezetők szótára. Magyar–szlovák–német–latin szótár.

Kassa,­szent­Erzsébet­nyomda.

vadkerty­Katalin­1993.­A reszlovakizáció.­pozsony,­Kalligram­Kiadó.

vörös­Ferenc­1999.­anyakönyvi­adalékok­a­csehszlovákiai­és­szlovákiai­magyarság­jogfosztottsá-gához.­1918-tól­napjainkig.­Névtani Értesítő,21.­204–212.­p.

vörös­Ferenc­2004a.­Családnévkutatások Szlovákiában.pozsony,­Kalligram­Könyvkiadó.

vörös­Ferenc­2004b.­a­(történeti)­személynévkutatás­a­Felvidéken­különös­tekintettel­a­Trianon utáni­fejleményekre.­In­Farkas­Ferenc­(szerk.):­Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl.­Budapest,­Magyar­nyelvtudományi­Társaság,­39–59.­p.

vörös­Ferenc­2011–2013.­Nyelvek és kultúrák vonzásábanI–II.­pozsony,­Kalligram­Kiadó.

zalabai­zsigmond­(szerk.)­1995.­Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A „táblaháború” és a „névhábo-rú” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994.­ pozsony,­ Kalligram Könyvkiadó.

58 misad katalin

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

dokumentumok

1894.­ évi­ XXXIII.­ törvénycikk­ az­ állami­ anyakönyvekről.­ https://1000ev.hu/index.php?a=

3&param=6557­(2018.­január­13.)

1904.­ évi­ XXXvI.­ törvénycikk­ az­ állami­ anyakönyvekről­ szóló­ 1894:­ XXXIII.­ tc.­ módosításáról.

https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6913­(2018.­január­13.)

a­ szlovák­ Köztársaság­ alkotmánya.­ http://www.torvenytar.sk/pdfrules/1486031530_161_

2014.pdf­(2018.­február­7.)

nařízení­vlády­17/1926­ze­dne­3.­února­1926­jímž­se­provádí­ústavní­zákon­jazykový­pro­obor ministerstev­ vnitra,­ spravedlnosti,­ financí,­ průmyslu,­ obchodu­ a­ živností,­ veřejnych prací­a­veřejného­zdravotnictví­a­tělesné­výchovy,­pro­veřejné­korporace,­podléhajíci těmto­ministerstvům­v­republice­československé,­jakož­i­pro­úřady­místní­samosp-rávy.­ https://www.epravo.cz/vyhledavani-aspi/?Id=4091&section=1&Idpara=1&

parac=2­­(2018.­január­19.)

Ústava­ slovenskej­ republiky.­ zbierka­ zákonov­ č.­ 460/1992­ z  1.­ septembra­ 1992.­ http://

www.slpk.sk/dokumenty/ustava.pdf.­(2018.­február­3.)

Ústavní­zákon­č.­150/1948­sb.­Ústavodárního­národního­shromáždění.­Ústava­československé republiky.­http://www.upn.gov.sk/data/pdf/ustava150-48.pdf­(2018.­február­5.) Ústavní­zákon­č.­100/1960­sb.­ze­dne­11.­července­1960.­Ústava­československé­socialistické

republiky.­https://www.psp.cz/docs/texts/constitution_1960.html­(2018.­február­5.) Ústavný­ zákon­ č.­ 185/1939­ o  ústave­ slovenskej­ republiky.­ http://www.upn.gov.sk/data/pdf/

ustava1939.pdf­(2018.­január­30.)

Ústavný­zákon­č.­33/1956­sb.­o slovenských­národných­orgánoch.­https://www.noveaspi.sk/

products/lawText/1/28358/1/2­(2018.­február­5.)

Ústavný­zákon­č.­144/1968­zb.­o postavení­národností­v československej­socialistickej­republi-ke.­https://www.noveaspi.sk/products/lawText/1/31253/1/2­(2018.­február­5.) vládny­návrh­č.­482/1941.­zákon­o­menách­a­priezviskách­a­o­zmene­niektorých­ustanovení­o

vedení­matrík.­http://www.psp.cz/eknih/1939ssr/tisky/t0482_00.htm­(2018.­janu-ár­30.)

vyhláška­ministerstva­vnitra­č.­182/1959­Ú.I.,­kterou­sa­vydávají­bližší­předpisy­k zákonu­o mat-rikách.­ https://www.beck-online.cz/bo/chapterview-document.seam?documentId=

oz5f6mjzgu4v6mjygjpxkx3­(2018.­január­15.)

vyhláška­č.­22/1977­zb.,­ktorou­sa­vydávajú­bližšie­predpisy­k zákonu­o matrikách.­https://

www.yumpu.com/xx/document/view/18081490/24vyhlaska-22-1977-zb-ktorou-sa-vydavaju-blizsie-predpisy-k-/32­(2018.­január­15.)

zákon­č.­11/1918­národního­výboru­československého­ze­dne­28.­října­1918­o zřízení­samos-tatného­ státu­ československého.­ http://www.nobilitas.sk/hTML%20nobilitas/

Legislativa%20sk/01%20ustava/11_1918%20sk.pdf­(2018.­január­23.)

zákon­ č.­ 121/1920­ sb.­ národního­ shromáždění,­ kterým­ se­ uvozuje­ ústavní­ listina­ čes­-koslovenské­republiky.­http://spcp.prf.cuni.cz/lex/121-20.htm­(2018.­január­18.)

zákon­ č.­ 121/1920­ sb.­ národního­ shromáždění,­ kterým­ se­ uvozuje­ ústavní­ listina­ čes­-koslovenské­republiky.­http://spcp.prf.cuni.cz/lex/121-20.htm­(2018.­január­18.)

In document Fó­ruM­Tár­sa­da­LoM­Tu­do­Má­nyI­szEM­LE nEgyEdévEnKénT­MEgJELEnő­Tu­do­Má­nyos­Fo­Lyó­Ira­T XX.­év­fo­lyam (Pldal 52-61)