Nem minősülnek fő szabály szerint tisztességtelen piaci magatartásnak a közhatalmi normákra vonatkozó jogszabálysértések. Tehát azon az alapon, hogy valamely vállal-kozás befizeti az adót, míg egy másik vállalvállal-kozás adót csal, nem lehet a Tpvt. 2. §-ára hivatkozással fellépni. Ugyanakkor, ha jogszabály a tevékenység végzéséhez enge-délyt ír elő, és egy vállalkozás ezt a tevékenységet engedély nélkül végzi, míg a másik az engedély birtokában, úgy a generálklauzulába ütközés megállapítható. Ugyancsak
16 A „vállalkozás” fogalomhoz lásd pl. naGy Csongor István: Kartelljogi kézikönyv. Budapest, 2008.;
tóth tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, 2014. 107. o.
17 A bírósági gyakorlatból lásd pl. BDT 2007, 1533.
megállapítható a tisztességtelenség, ha a jogszabálysértés a másik vállalkozás védett jogait (szellemi alkotását, személyiségi jogait) érinti.
Önmagában azon az alapon, hogy egy vállalkozás a másiknak versenyt teremt, vagy a versenyt intenzívebbé teszi, nem lehet a generálklauzulát alkalmazni. Ha azonban a piacra lépés vagy a versenyteremtés tisztességtelen eszközökkel (pl. védett és egyedi ügyféladatok tisztességtelen megszerzésével, védett jogok elorzásával, a másik infrastruktúrájának felhasználásával) történik, és a Tpvt. II. fejezetének nevesített tényállása (pl. üzleti titok megsértése) nem állapítható meg, a Tpvt. 2. § szerinti jogsértés fennállhat.
Szerződéses kapcsolatokban a szolgáltatás fő tárgyára irányuló szerződésszegés (pl. késedelem, hibás teljesítés) nem lehet tisztességtelen piaci magatartás. Viszont ebben a körben is, ha például a késedelmet a másiknak okozandó piaci hátrány moti-válja, a tisztességtelenség fennállhat. Kétséget kizáróan fennáll viszont a tisztesség-telen piaci magatartás abban az esetben, ha a szerződésszegés a szerződésnek a ver-senyviszonyokat érintő szabályaira vonatkozik. Így például a szerződés titokvédelmi vagy versenytilalmi szabályainak megsértése fogalmilag a Tpvt. 2. § hatálya alá kell, hogy tartozzon.
A generálklauzula alkalmazásában nem játszik szerepet a polgári jog általános zsinórmértéke. Azaz annak vizsgálata, hogy a vállalkozás az adott helyzetben elvár-ható magatartást tanúsította-e, nem játszik szerepet, hiszen pontosan az a kérdés, hogy magatartása „tisztességes”-e, vagyis tanúsította-e az üzleti életben (a verseny-ben) elvárt magatartást a vállalkozás. Azaz a „versenyjogi” elvárt magatartást nem lehet a „polgári jogi” elvárt magatartással magyarázni, hiszen mindkettő egy társa-dalmi elvárás, amelynek egymással magyarázása tautológiához vezetne.
3.3. Mik minősülnek fogalmilag „tisztességtelen” magatartásnak?
A tisztességes verseny követelménye egy olyan társadalmi elvárás, amelyet minden vállalkozásnak tanúsítania kell. A társadalom általános értékítélete, azaz a közfelfo-gás szerint tisztességtelen magatartások a versenyjogi tisztességtelenség körébe tar-toznak. Ebben a körben a tisztesség hasonló módon interpretálható, mint a polgári jogi „jóhiszeműség”, a „jó erkölcs” vagy az „elvárható magatartás”.
Maga a Tpvt. 2. §-a nevezi tisztességtelennek „a versenytársak”, illetve az „üzlet-felek” „törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon” elkövetett magatartá-sokat, valamint az „üzleti tisztesség követelményeibe” ütköző magatartásokat. Ezek a törvényi példák viszont nem taxatív felsorolásként értendők, hanem ténylegesen példákként.
A versenytársak és az üzletfelek „törvényes érdekei” körében megjelenhetnek védett jogok (pl. szellemi alkotások, műszaki leírások a szoros védelemtől
függet-lenül),18 de ugyanígy törvényes érdeknek minősül a zaklatástól (zavarástól) mentes tisztességes verseny folytatásának igénye is. Az üzleti tisztesség követelményének az tekintendő, amely a vállalkozások közötti elfogadott és szokásos etikai normákban testesül meg. Ehhez nem kell az, hogy az etikai normák például ágazati etikai kóde-xekben rögzüljenek, hanem elegendő, ha ezek az üzleti szokások a vállalkozói kul-túra részévé válnak.
3.4. Példák a publikus bírósági gyakorlatból
Végezetül a csekély számú nyilvános bírósági döntés alapján megemlítjük, hogy van-nak olyan magatartások, amelyeket az eddigi bírósági gyakorlat a generálklauzulába ütközőnek minősített.
(1) A vállalkozás munkaerejének (dolgozóinak, szerződéses partnereinek, alvál-lalkozóinak, teljesítési segédeinek) tisztességtelen átcsábítása beleütközik a Tpvt.
2. §-ába, ha az együtt jár egy komplett üzem (tevékenységi kör, termék gyártása) átvételével, vagy ilyet céloz.19 Ugyanakkor a versenytilalmi szabályokkal nem kötött szerződéses partnereknek (beleértve a munkavállalókat is) más vállalkozással, eset-leg a versenytárssal való jogviszony létesítése, ha ezt a másik vállalkozás nem tisz-tességtelenül motiválta, nem tartozik a generálklauzula hatálya alá.
(2) A ma is irányadó GVH (Vj-111/1991) eset szerint „jól működő cégnél dol-gozva megalapított saját vállalkozás számára információkat, megrendeléseket gyűj-teni, használni a cég módszereit, infrastruktúráját” a generálklauzulába ütköző magatartás.
(3) A bírósági gyakorlat az üzleti titok megsértése megvalósulásának hiányában vizsgálja és megállapíthatónak tartja a generálklauzula alkalmazását, ha a védett bizalmas információk (adatok, eljárások, leírások, műszaki rajzok, tervek stb.) meg-szerzése általában az üzleti tisztesség és a társadalom általános etikai elvárásaival ellentétes.20
(4) Az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartásnak minősül, ha a gépjármű-kiskereskedelemmel foglalkozó személy a tevékenysége folytatásához jogszabályi előírás folytán kötelezően készítendő jótállási füzetet úgy állítja össze, hogy a versenytárs kiadványának tartalmát – annak hozzájárulása nélkül – lemásolja és felhasználja.21
18 lukácsi Péter, in Faludi Gábor – lukácsi Péter: A védjegytörvény magyarázata. Budapest, 2014.
637. o.
19 BDT 2004, 997.
20 BDT 2006, 1492.; BDT 2002, 711.
21 BDT 2007, 1533.
(5) Egy gazdasági társaság tagjaként annak döntéshozatalában történő tagi rész-vétel – többlettényállási elem hiányában – nem teszi lehetővé a tag tisztességtelen piaci magatartásának megállapítását, még akkor sem, ha a gazdasági társaság tekin-tetében az megállapítást nyer.22
(6) Egy több mint 13 éven át, meghatározott városban, évente, az év meghatáro-zott időszakában egy meghatáromeghatáro-zott étel köré szervezett rendezvény az ötlet kitaláló-jától, annak megszerzőjétől történő elsajátítása és ugyanilyen jellemzőjű rendezvény megtartása tisztességtelen piaci magatartást valósít meg.23
(7) Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során – nem jogerősen, első fokon – a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította.24
(8) Versenytilalmi megállapodás (titoklista) érvényes kikötése hiányában a volt munkavállalók a legálisan megszerzett ismereteiket a munkaviszony megszűnése után hasznosíthatják, a felhasználás nem tisztességtelen.25
(9) Nem ütközik a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmá-ról szóló törvénybe, ha a korábbi könyvvizsgáló cégből kivált önálló könyvvizsgáló a megbízotti feladatokat a versenytársakhoz képest alacsonyabb díj ellenében, vagy átmenetileg ingyenesen látja el.26
(10) Ha a jogosult által állított tényállás a tisztességtelen piaci magatartás és ver-senykorlátozás tilalmáról szóló törvény valamely típustényállásának megfelel, a jogosult erre, és nem a generálklauzulára hivatkozva állíthatja a tilalom megsérté-sét.27 Abban az esetben, ha a sérelmezett magatartás a tisztességtelen piaci magatar-tás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglalt típustényállások alap-ján nem valósít meg jogsértést, akkor ugyanazon ténybeli alapon nem állapítható meg a generálklauzulaként megfogalmazott tilalom megsértése sem.28
(11) Az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetnek a piaci szereplők magatar-tása megváltozását célzó propagandája nem jogellenes tevékenység. Az ennek hatá-sára megváltozott piaci elváráshoz való alkalmazkodás következtében elszenvedett gazdasági hátrány okozati összefüggés hiányában nem hárítható át másra kártérítés címén.29
(12) Nem kizárt, hogy ugyanazon termékekre vonatkozóan egymás mellett alkal-mazásra kerüljön a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
22 BH 2017, 410.
23 BH 2017, 410.
24 BH 2004, 479.
25 BDT 2017, 3678.
26 BDT 2016, 3443.
27 BDT 2016, 3442.
28 BDT 2013, 3024.
29 BDT 2016, 3442.
szóló törvényben, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényben biz-tosított jogvédelem.30
(13) A fejvadászat mint speciális munkaerő-közvetítés a megbízó megrendelé-sére olyan tipikusan vezető pozíciót betöltő, meghatározott szakképzettséggel rendelkező személyi kört érint, akikkel munkahelyükön, munkaidőben lehet a kapcso -latot felvenni. Amennyiben a célszemélyekkel kizárólag a nyilvánosság számára elérhető üzleti telefonszámokon – a szükséges mértéket nem túllépve – kezdeménye-zik a kapcsolatfelvételt, többlettényállás hiányában nem állapítható meg a tisztesség-telen piaci magatartás.31
(14) Önmagában az alaptalan perlés általában nem tisztességtelen piaci maga -tartás; a jogszerű vagy jogszerűtlen igényérvényesítés jogkövetkezményét a bírósági döntések jelenítik meg.32
(15) Nem sérti a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, illetve nem valósít meg tisztességtelen piaci magatartást a szerződő fél azzal, ha nem hívja fel a szerződéses partner figyelmét a mindkét fél által ismert tények lehetséges gazdasági következ -ményeire, üzleti kockázatára.33
(16) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközik, ha a versenytárs olyan elnevezést használ a termék csomagolásán, amely elnevezés mögötti tartalom nem felel meg az adott termékre vonatkozó kötelező előírásoknak, és így a jogszabályi előírásokat betartó versenytársaival szemben tisztességtelenül jut versenyelőnyhöz azáltal, hogy megtakarítja a jogszabályi előírásoknak megfelelő termék gyártásá-hoz szükséges beruházások költségeit.34
30 BDT 2013, 3024.
31 BDT 2012, 2741.
32 BDT 2009, 2066.
33 BDT 2008, 1900.
34 BDT 2005, 1087.