A szerzői jogi reform és a szerződési jog

3.1. A reformot előkészítő dokumentumok – az egységes uniós jogcím

Az Európai Bizottság szerzői jogért felelős (akkori) biztosa, Günter Oettinger 2014-ben hirdette meg azt a Digital Single Market programot,²⁰ amelynek keretében az uniós szerzői jog széles körű reformjára kerül sor.²¹

A továbbiak szempontjából fontos itt megemlíteni, hogy a Bizottságnak a reform-folyamat kiindulópontjául szolgáló elképzeléseiben ekkor már szerepelt egy egysé-ges uniós szerzői jogi kódex megalkotása. A korábbi Bizottság által előkészített és tőle kiszivárgott, de soha hivatalosan nyilvánosságra nem hozott Fehér Könyv ebben a tekintetben nem volt „eléggé” ambiciózus, ilyen javaslat nem volt benne,²² ugyan-akkor ezt megelőzően több előkészítő jellegű dokumentumban is nyoma látszik annak, hogy a Bizottság foglalkozott a lehetőséggel.²³

Az egységes kódexről már a bizottsági gondolkodást megelőzően is voltak iro-dalmi elképzelések: így mindenekelőtt a már meglévő harmonizációs eszközök egy-fajta kompendiumaként (egybekodifikációjaként), aminek azonban igen kevés hozzá-adott (vagyis a harmonizáció szintjét növelő) értéke lett volna az alkalmanként megjelenő kisebb ellentmondások kiküszöbölésén vagy a terminológiai visszásságok kiegyenesítésén túlmenően.²⁴ Ez alapvetően azonban nem érintette volna magát

20 Communication A Digital Single Market Strategy for Europe COM/2015/0192 final.

21 A reformot a magyar irodalomban értékeli: t^óth Andrea Katalin: Szerzői jogi reform az Európai Unióban: a 2016. szeptemberi javaslatcsomag. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, (2017) augusztus, 7–30. o.; k^askoVits Melinda: Szerzői jog a digitális egységes piacon. Infokommunikáció és Jog, (2017) különszám, 25–32. o.

22 A copyright policy for creativity and innovation in the European Union. 2014. június 13. http://

www.communia-association.org/2014/06/25/leaked-draft-of-commission-copyright-white-paper-based-on-flawed-assumptions/ (Letöltés ideje: 2018. március 11.)

23 Ezeket összefoglalja tanulmányában r^icolFi, Marco: Towards an EU Copyright Oce? A Conceptual Framework. In s^taMatoudi, Irini A. (ed.): New Developments in EU and International Copyright Law. The Netherlands, 2016. 447–468. o.; továbbá t^óth Andrea Katalin: Az európai szerzői jogi harmonizáció és a territorialitás kérdése. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, (2016) augusz-tus, 13–14. o.

24 Lásd ennek korai felvetését w^alter, Michel M. (szerk.): Europäisches Urheberrecht. Wien, 2001.

a harmonizációs eszköz megválasztását, vagyis az továbbra is irányelv maradt volna, és így a tagállami harmonizációs lépések továbbra is szükségesek lettek volna.²⁵ Az ambiciózusabb elképzelés szerint az uniós szerzői jogi jogcím a nemzeti szerzői jogokat lett volna hivatott kiváltani, és egységes tartalommal, az egész unió terüle-tére kiterjedő hatályú jogokat biztosított volna, értelemszerűen rendeleti formában (és részben vagy teljesen felszámolva a nemzeti védelmi formákat).²⁶ Az úgyneve-zett Wittem-projekt²⁷ keretében európai professzorok közössége ki is dolgozott egy ilyen szövegtervezetet.

A jelenleg zajló reformfolyamatot előkészítő 2013-as konzultáció²⁸ során a Bi -zottság ez utóbbi tartalmú kódex elfogadására vonatkozó igényeket mérte fel, és maga is hivatkozott a Wittem-projektre. A megkérdezettek által adott vélemények alapján a Bizottság idő előttinek és legfeljebb hosszú távon megvalósítható elképze-lésnek minősítette az egységes uniós jogcím megalkotását.²⁹ Hogy ennek milyen elvi akadályai voltak, arról e tanulmány keretében nem lehet részletesen szólni, de nem lényegtelen, hogy a konzultáció során véleményüket kifejtő szervezetek többsége nem látta elfogadhatónak azt, hogy a tagállami kulturális, szociális, gazdasági sajá-tosságokat nem toleráló, az azokhoz való igazodást lehetővé nem tevő rendeleti sza-bályozás kerüljön elfogadásra. Megjegyezhető, hogy az EUMSZ-beli jogalap alkal-mazhatóságával kapcsolatban is merültek fel kérdések.³⁰ Mindenesetre a Bizottság

No. 114. Stand der Harmonisierung.

25 E megközelítést újra megvizsgálta s^ynodinou, Tatjana-Eleni: Copyright law: an ancient history, a contemporary challenge. In: s^aVin, Andrej – t^rzaskowski, Jan (eds): Research Handbook on EU Internet Law. Cheltenham – Northhampton, 2014. 101–102. o.; c^ook, Trevor – d^erclaye, Estelle:

An EU Copyright Code: what and how, if ever? Intellectual Property Quarterly, (2011) 3., 269. o.

26 h^uGenholtz, Bernt – ^Van e^echoud, Mireille et al.: The Recasting of Copyright and Related Rights for the Knowledge Economy. Amsterdam, 2006. SSRN: https://ssrn.com/abstract=1096673 vagy http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1096673 (Letöltés ideje: 2018. március 11.) Executive Summary VIII. o.; h^ilty, Reto: Copyright in the Internal Market. IIC, 35. (2004) 7., 760–775. o.

27 Eredeti elérhetősége: www.copyrightcode.eu, jelenleg itt elérhető: https://www.jipitec.eu/issues/

jipitec-1-2-2010/2622/wittem-group-european-copyright-code.pdf (Letöltés ideje: 2018. március 11.)

28 Public Consultation on the review of the EU copyright rules. http://ec.europa.eu/internal_market/

consultations/2013/copyright-rules/docs/consultation-document_en.pdf (Letöltés ideje: 2018.

már cius 11.) 78. kérdés: Should the EU pursue the establishment of a single EU Copyright Title, as a means of establishing a consistent framework for rights and exceptions to copyright across the EU, as well as a single framework for enforcement?

29 European Commission Directorate General Internal Market and Services. Report on the responses to the Public Consultation on the Review of the EU Copyright Rules. http://ec.europa.eu/internal_

market/consultations/2013/copyright-rules/docs/contributions/consultation-report_en.pdf (Letöl­

tés ideje: 2018. március 11.) 89. o.

30 A magyar szerzőjű források között lásd részletesen ^id. F^icsor Mihály: The hurried idea of a „European Copyright Code” in the light of the EU’s (desirable) cultural and copyright policy.

http://www.copyrightseesaw.net/archive/?sw_10_item=41 (Letöltés ideje: 2018. március 11.);

2015-ös közleménye az egységes uniós kódexet már csak hosszú távú célkitűzésként említi.³¹

Hozzá kell mindehhez tenni, hogy a Bizottság 2001-ben, az Infosoc irányelv elfogadását követően felhagyott azzal, hogy a szerzői jogot jogi rendszerben szem-lélje, és egy dogmatikailag kidolgozott, átfogó szabályozási eszközként kezelje.

Ekkor látszott utoljára az, hogy – akár még az adott szabályozási tárgykör belső piacra gyakorolt hatásának súlyától függetlenül is – a Bizottság egységes szabályo-zást kívánt alkalmazni, amely a tagállami szerzői jogokhoz igazodóan, de mégis saját belső logikával és renddel bír.³² Az uniós jogcím megalkotása akár visszatérést is jelenthetett volna a homogén, rendszerszerű szabályozás igényéhez.

3.2. A reformot előkészítő dokumentumok – a szerződési harmonizációs javaslat hiánya

Az uniós szerzői jogi jogcím részleteiben nem kidolgozott elképzelésének sem lett volna tárgya azonban minden szabályozási terület, legalábbis a konzultációs kérdőív-ből úgy tűnt, a Bizottság elsősorban a vagyoni jogok és azok korlátozásai, valamint a jogérvényesítés szabályait látná szívesen egy rendelet körében, tehát a szerződési jogi harmonizáció az uniós jogcímet szabályozó rendelet tekintetében nem jelent meg szabályozási területként.

A Bizottság a konzultációs kérdőívben ugyan hivatkozott az Wittem-projektre,³³ viszont ez sem foglalkozott a szerződési jog harmonizációjával.³⁴ A konzultáció lezárásakor úgy tűnhetett, még a Bizottság ambíciói sem terjednek idáig.

Ma már látható, hogy a jelenleg zajló reform³⁵ nem fog átfogó, megújított szabá-lyozást hozni az uniós szerzői jogban, hanem a legkisebb és legfontosabb beavatko-zás – vagy jóindulattal akár a célhozkötöttség – elvét követve csak ott érinti a nem-zeti szabályozásokat és az alakuló, jórészt nemnem-zeti kereteket túllépő üzleti modelleket,

G^insburG, Jane: European Copyright Code – Back to First principles (with Some Additional Detail). Auteurs et Medias (Belgium), 2011. (Columbia Public Law Research Paper No. 11-261.) http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1747148 (Letöltés ideje: 2018. március 11.)

31 A Bizottság közleménye a korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé, COM(2015) 626 final, Brüsszel, 2015.12.9.

32 Talán nem véletlen, hogy ekkor a Bizottság szerzői jogi egysége élén egy egyetemi professzor, Jörg Reinbothe állt.

33 Eredeti elérhetősége: www.copyrightcode.eu, jelenleg itt elérhető: https://www.jipitec.eu/issues/

jipitec-1-2-2010/2622/wittem-group-european-copyright-code.pdf (Letöltés ideje: 2018. március 11.)

34 Lásd https://www.ivir.nl/publicaties/download/ILS_29_chapter17.pdf (Letöltés ideje: 2018. már­

cius 11.)

35 Lásd https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/modernisation-eu-copyright-rules (Letöltés ideje:

2018. március 11.)

ahol és ahogy azt a Bizottság indokoltnak látta. A Bizottság félre is tette – más meg-fogalmazásban: csak hosszú távú célkitűzésként fogalmazta újra – az egységes szer-zői jogi kódex elfogadását, aminek akár egy tényleg hosszú távú cél elérése esetén része lehetne az uniós szerzői szerződési jogi szabályozás. Ennek a visszafogottabb és alapvetően piaci orientáltságú megközelítésnek azonban az eredménye az, hogy a reformfolyamatban tárgyalt jogi eszközök semmilyen szempontból nem egységesek.