P Eltérő nyelvállással:
B) Magánhangzók mennyiségi változása
Időmértéki külömbség.
H ogy m ai közn ye lvi röv id ha n g helyett k ó d e x ü n k hol h a s z
n á lt hosszút, vagy m egfordítva m ai h o s s z ú hang helyett rövidet, azt á köve tk e ze tlen helyesírás m iatt m e g á lla p íta n i b ajo s. M indenesetre lehet róla b e s z é ln ü n k , b izo n y o s föltevésekre van ad at elég, de á lta lá n o s íta n i e b b ő l n e m lehet. G y a n ú n k legeiébb is a k e ttőzött m a g á n h a n g z ó k ra irán y u lh a t. A le en d őtök I8O2, 208«, ue e nd ö k 178i3, iegeert 202jü, eleebbe 224)3, le en d 11 235», u e e nd ő II 24034 stb. a la k o k a t egy
előre csak ú gy em lítem , m int a m e ly e k b ől kite tszik, hogy pl. az é h a n g n á l e sza v a k b a n érezte az író a k ü lö m b s é g e t s s zü k sé g é t is látta a n n ak , hogy ezt jelezze. D e v á jjo n m i o k b ó l történ t a k ö v e tk e ző s z ó k b a n a k e ttő z é s : neem 22733, II 2383 (s tb .); feel 190)8, I I I kéz 245, 246, 247 stb. (m in d e n la p o n tö b b s z ö r) 11237)5; keel 17727, 112 3 8 3», 111 24831 (m in d e n ik n é l tö b b szö r), dee 11 23633; nee 111 24524; m eegh 1932%
II 240c. (stb.), m eel 205n, 2» stb., 1112512» stb., leeznek 111247c,. Az é i'b e m ene 2 1O24, 2113,5 stb. k e ttő s ig e k ö tő k m a is oly tájn ye lv sa játság a , aho l ugyancsak e k ifeje zé sbe n bé-nek h a n g zik a be ig e k ö tő ; te hát é-t sejthe tn én k az e lőb b ie k ee-jében ? A m á s o d ik c so p o rtb a n b izo n y o sa n azt és n e m a p a ló c o s é-t, hisz a tö b b i n y e lv s a já t
ság is csak a D u n á n tú lra m utat. D e h iszen hacsak a n n y ib a n is e ző lenne k ó d ex ü n k, m in t a m e n n yire a felső D u n á n tú l (K o m á ro m tó l S z é k e s fe hé rv áro n át V e szp rém ig kísért el ú ta m b a n az á hang, te rm észete se n ne m az összes e, é-k helyén h a s zn álv a ), a k k o r n e m ta lá ln á n k m a i e s z
tendeig (F.-Dtúl ásztendaig) a la k helyett eszténdég = eztendek 21 lss- stb. (I. i <✓> é) f o r m á k a t; az e lőle m líte tt m e g k ü lö m b ö zte té s szükség ét érezte és jelezte vo lna , ha n e m éi-t rántott vo lna össze itt é-vé. (Itt ug yan azt m o n d h a tn á valaki, hogy a m ai -ig rég ebben -ég volt s ez rá n tó d o tt ö s s z e ; de látjuk , ho g y n y e lv e m lé k ü n k m á r csak a m a i fo r m á já t ism eri az -ig ragnak !) E ze k b e n te hát é h an g ot kell fölté te le z
n ü n k . S zin te így ne m je lenthet eltérést a m a itó l a k ö v e tk e z ő cso
po rtb e li é h a n g : ueeg
I8O14
(^= vég ), keeth I II 2 5 3 « (tö b b ször), keet 223s (tö b b s z ö r); keer 233so, 19435; leez (lé s z é l!) 201:,, 225ic,; leezön I II 248)4 (tö b b s zö r), teez ( = tészsz) 2292», leezy 111253», ueez 220it^keez (kész) 1833», 3 1, zeep 21727 (tö b b s zö r) 11 239iu ( tö b b s z ö r ) ; eei (él) 111 246.3, 25423, ueez ( = veszel, véssz) 220i? (és tez tessz, teszel 202i4); m eg w eeth 111 2507 (egyes n y e lv járás o k b a n m a i s . így pl. m ég n y e r = n y é r , m er: ^m ér, v e r = v é r : szé kely sé g *); keep, keepet 2072,3,4,»;
íe lw ee n 230»; le w ee n III 253i3. — H o gy a ze bn e e k 196u, zegenők- keel 21 lm a la k o k b a n a vélem-, néked-beli h o s s z ú hang vo lna m eg, az nem hihe tő. Kíitelezteek I I 234.;, fiereendy 2287, m egees (m é g is ) 22521 stb. pedig írásh ib a . M ezee 22437 (esetleg e. h. m esszi, 1. h o s szjú : hosszi).
S zilágy -S om lyón hallottam .
55
Az istee n 229i, III 249w a la k b a n pedig. K au sch n yíltab b é-t.
keres (id. m . 15. 1.). Csak a Tih.-k.-szel v aló egyezés fö ltű n te té s e ke dv éért em lítettem itt ezt és m u ta to k r á m ég a k ö v e tk e z ő k e ttő z ö tt b e tű k re : ty tk o o n 212h ; m in d ő ö n 177a»; m e zite le e n 23237; e k k e p p e e n 2 1 9 n ; h aa 21734, o ta lm a a z 205n, d a g a lo ffa g o d na a k 227ia, o rza g b a a n 220311. K a u sc h ilyen a la k o k a t v o n últa t fö l az id őm érték- fejezetben ; a m in t ő sem , úgy én sem v o n h a to k le e z e k b ő l s em m it. Az attyaam 226i>, m o n d u a a n 220’« vagy faar III 250c., h a y zaa l III 250it stbi ilyen III k ézb e li k e ttő z é s m a iva l egyező h o s szú hang. — A III kéz : n a a p 252is, (tö b b s z ö r) a la k o k n á l p e d ig K a u sc h véle m én ye helyett csak írá s b e li sa játság o t em lítek. A zyyz II 235« pedig n agy on s o k egyszerű betűvel v iss z a a d o tt h o s szú í h a n g o t képv isel. S itt m in d já r t v é g e z h e tü n k e fejezetben tárgy alhato k m ásik felével, az esetleg m a i h o s s z ú helyett á lló rö v id e b b h a n g o k k a l: a helyesírás k ö ve tk e ze tlen sége ilyenek k é zze lfo g h a tó b iz o n y ítás á t lehetetlenné teszi. H o gy a hosz- szan ejtett m á s s a lh a n g z ó k e lőtti h o s s z ú m a g á n h a n g z ó m e g rö vidítése (pl. ta n ittó ) m á r a k k o r is d u n á n tú li n y e lv tü n e m é n y volt-e vagy sem,, azt k ó d e x e m é b ő l így hát ki n e m tű n te th e tjü k . E lle n b e n e fejezet alatt is tárg y a lh a tju k e n n e k az ellentétjét, a szó ta g v ég i / e ltű n é s é t s a h e lyéb en b e á lló m a g án ha n gzó - n y ú jtást. B a la ss a id. m . 18. la p já n ezt o lv a s h a tju k : «S o p ro n y , Vas és Zala m e g y é k b e n . . . 1, r kiesése u tán is röv id m a ra d a m a g á n h a n g z ó . . . A D u n á n tú l keleti ré s z é n m á r h o s s z ú a m a g á n h a n g z ó , ha u tán a m á s s a lh a n g z ó veszett el . » » M e n n y iség i v á lto z á s ró l lehet te h át szó a k ö v e tk e z ő k b e n : I kiesése fo ly tán m e g n y ú lt ó h a n g : m egh ho ta m 226m, hot 181®, 2 2 1w ; h ó d n a k feneth 230a, h ó d n a k fene 230ö, h ó d a t 111253«, h ó d III 253kj, ho g d I II253*%
ko d u laft 200i2, k o d u lu a 200is; otary 1833, o ta ra n 212a, m e g h otatek II 2382(1, ottya 204io, occad II 23822; m ás tő b ő l v a ló a z : o ta lm a d 2033«, 205t4, o ta lm a zn i 22620, 228n, o ta lm a a z 205n és o ta lm a z n a k 2242»
g ó c b a n 184io, «o c y o t 186«, gocyon 211?; N y o c ia d b o l III 254is, N o c c a d III 25033; v to íío 221 in, utoífo 222% uto ío 112383«, vtofso 1112464, w to fío 1112462«, u to zo r 189i7, v to zo r 11123632, 25227; u o n a 17824, 18130, 19522, 196«, 19630, 20810,20, 216io, 11238is; uo th 20921, w o t III 249n, III 2541:., w o th III 24922, 25027, 25330, ai, w o tta n a k III 251i3, io u o ta 20827, u o ta b a I I 23422, u o to d b o l 20721, u o to k b o l 22323, w o ta t III 2 5 0 i; — / kiesése fo lytán ő le tt: főd 183i», 19027, 19210, fődeuel 22434, fö d en e k 226io, fődet 2064, 22833, főd ön 202io, 2182, fődre
I8I35,
21133, 213u, fődről 181 au, fődhöz 19122, fö d n ek III 246«, fődből III 2464, 254is; göllőfegeth 11125223;( tö b b s z ö r ! 1. ü ö vált.) őuöteffel II 2412% őtőzel 21833, ötözek 21 1», 221io, ötőztete 21131, ötőzte tn e k 2107, 221 go, a?, ötözetőt 22 1 37, őtözetőd 21835, őtőzetit 2 2 6 i; ződ
I8I14,
111250«; erköceben 1963,s, 193«, erkuc I Í2382.s,2u (1. m ég ö ^ ü v álto zás ) bőc 191as, bőc 2052«, 21724, 11 2344, II 238io, bőch 220ia, böceb 21720, b öce k n e k 2 1O21, böceketes 217i7, Bö- ceffegös 1844, böceffegh 2162«, bőceffegben 219s, b ö ch n e k III 24817; (de m e g m arad t a z / : bőlcek 22820, 229io, bőlc 2282,s, b őlcek 22824, 230i), vőgere 184«, 18517, gom őc 1962« (tö b b s zö r 1. ü ^ ö), be tőtek 192b, töthetöd 222», tőte II2 3 7 n , be tőttettete 22120, be tőtete 22121, be tőttw e n III 25128, *• feel kőte (kelté !) 209«, kőtene 209i, 4, köttettek el 226i4, k u c o lu a n 19634, — A b o d o k 182», b od o gh 182«, 183», II 234i«, III 252ao (stb.-nek) ké p ze tt és ragos a la k ja iró l m eg kell je gye zn ün k, ho g y csak a m a itó l k ü lö m b ö z n e k ; az eredetibb a la k ,1‘ n é lk ü l va ló volt. A -vei rag vég han gja le k o p o tt s a m ai á lla p o t szerin t p ó tló n y u jtá s van e z e k b e n : meftörfegeue 19323, (de egy sorral föle bb1 így m ég D u n á n tú lo n , K em enesalja, 1. B e ke Ö d ö n dr. N yF. 33<
56
1-es a la k b a n ) 194i«, göm ölceue 19628, eröue 214», zy k ra ia u a 193i3,.
a u a 207'j, N ia u a la u a 224a, m o ría le k y a u a 2122«, p o ro zlo u a 221c., har- m a tty a u a 1123824, lm a d fa g a u a 1112472«. —• V an ilyesm i is : töm lőcbö 20833, m e n e el 217u, (m e n jél e l ! ha ug yan n e m ; m enj + k ih a n g z ás , m e rt ilyesm ire van tö b b p é ld á n k . L e he t vé g ül irás h ib a is.) A böitőle 180i« a lak m ellett j kiesése után i p ó tló n y ú jtá s t a köve tke ző s z ó b a n ; bőttöle fökke l 21233 a k e ttő z ö tt t hang kisér. (D u n á n tú lia s s á g !) A «mert a z előth ee n e m w o th » 11125330 kife je zé sb e n a k e ttő zö tt e, a z e lh a ny a g o lása folytán b e k ö v e tk e ze tt p ó tló n y ú jtá s t m u tatja, b á rh a ez a la p o n a z n m e g n y ú lását is fö lte h e tn ő k a D u n á n tú l eléggé h a llh a tó ,en n é m ‘ ( ez nem ), m o m m ég'-félék p é ld ájára . V a n erre m ég egy p é ld á n k :
« a tty a : ky m u l u a n : an n a m em e lia özuege m ara da » (e. h. özvegy en m a ra d a ) 198u és ,6zuege m arattam * 21433.
Az id ő m é rté k i v álto zás egyik véglete a h a n g n a k oly fo k ú m e g röv id ü lé s e , m ely m ár (1. S im o n y i: M. N yelv 244.) magánhangzó h iá nyának nevezhető. — (K a u s c h :) «K evés oly s zó t id é z h e tü n k k ó d e x ü n k b ő l, m elyek m int tő s z ó k a m ai h a s z n ála tta l sze m b e n röv id e b b h a n g testtel b írn a k ; ezek is le gtöb b n y ire csak egyszer fo rd u ln a k elő ilyen a la k b a n , m íg a m ai h a s zn ála t álta lán o s .» le rfalo m b a 180is, fo k ía g a 178i, 21334, fokfagtul 214i2, fo k fa g oka t 11 241«, plan tak 197», 198i«( (m a ug yan is ,palánták*), n e hífe g n e k m iatta 1112525. — Az a la k ta n b a tar
to z h a tn é k a köv e tk e ző ala k o k tárgy alása (szótők, k ö tő h a n g z ó k ) : fa rkua ffa t 21027, feiedelm 22634, 209s, u , 10, m sőt feidelm 209u, e s zó ró l tu d n u n k kell, hogy eredetibb a la k ja így volt, sőt e nnél is eredetibb a la k já b a n u kih a n g zássa l bírt. A u a zn a t 22337, b okro t 223i, 2232, (de b o k o r 223is, «, b o k o rn a k 2234), h a rm a k n a k 2013«, g o m ra 11125021, k ö r
m ö k n e k III 250ir>, áo, 22, a m a i h a s zn ála t. D e ez az ,sz* han g gal b ő v ü lt v-tő a m a itó l, meg a H B - beli (12 sor) .horoguvec* a la k tó l is eltérőe n je le n tk e zik : haraguek 19023, 192i3, — m a i : n ug ue k I I23785, nw gw a- faba I I I 25323, fe k zy k u a la 187i7, fe k u e k 19424, — eredetibb tő h a s z n á la to t m u ta t: o ítro m lia 112373, g a k o rla n ia 19633, G a k a rla to k 23131, bé u a d la k 218u (de u a d o lo k a t 219s), tőrleny II 235i«, n e m ze u e n II237is, erdőm l III 24983, te w őlg őttök III 246n, göttretnie 11124720 (m a is) kef- íergez (m a : k e s e re g s z) 22721. — h o r d n a k 2 20i4, m o n d n a k II 236ia, b o c y a tn an a k 1922, b ociatnal 222ui, b o c ia tn a 222is, ia cn ak 19034, ma- razd 229is, N e u e llid (véllyed h e ly e tt? ) 22923, — iegőftöknek 23131, zyzefegtőketh 23132, egitök m a ito k a t 180s, m in d ő n tö k n e l (m a mind- egyitek v. m in d e n ite k ) 1842«, h a la ito k 180i. — e rköceben ért (érett) 1963«, ért erkuc II 23828, 2». zirrel b e u o n ta k a t 22135, k a rh o z ta k n a k 232i3, karoz- tak III 25123, k a rh o zta k a t III 254io, feel őtőzteth (a fe löltözötte t) 216i», — Jutalm u k n a k (m a ju ta lm ú a k ) 22125. D e h o za k (= ho sszú a k ) III 25023.
A m e llé k n é vi k ö zé p fo k k é p ző je m a, azt lehetne m o n d a n i o k sze rű b b e n, in k á b b -bb (m ert fgr. -*m’p 00 *-mb-re m egy vissza) és ritk áb b a m ai nye lvbe n a seg éd han g n é lk ü l járó -b. A Kazinczy- és a T ihanyi-kódex
b en a segédhang n é lk ü li -b g y a k ra b b a n fo rd u l e lő : n őm őfb 19622, e k ő íb 1823«, kew efbfegnek III 251s, m a g a íb a k 111 25122, ie lö íbe n 177(4, 195n, feyerb 1123622, e rö íb e k 11 2384, k e d u e íb II238it;, h a zn o tb 112394, ekte len b II 23833, 34, k o ro íb 196io, m eltofagofb 196u, m ag afb 196m, 22. A z e lőm enten 22722, b y zto m b a 20722 stb.-féleségek m a is h a s z n á la tosak. — A .többi* s zá m n é v i n é v m á s n a k k ó d e x e in k b e n töb (thöb) a m egfelelője (u tán a tö b b e s s z á m b a n jö n a fő n é v ) 17932, 185«, 1842'.), 1892«, 2«, 19627, 21125, 224», 1124032, III 246i2, 24925, 251s stb. de van egy-, s z e r : töbyes 18233. E llen b e n m in d ig m e g van az i az ,őríz* igében (m a p e d ig m in d g y a k ra b b a n k ie s ik ): őrizőie II 23722, őryzne 18927.
M e g em líthe tő vég ül az a d o íin a k 203i«, leuely II 236«, ellenfegidet 2 1 624, a y a k y t 21424, b arm it ( b a rm a it) 2005, baraty 200: stb. (1. e lőb b i fejezet) vagyis a tö b b e s s z á m i -ai, -ei b irtokrag he lyén á lló i, m int
57
h a n g rö v id ü lé s (s z á m ta la n adat). — S z ó ta g rö v id ü lé s vagyis tö b b hang k iesé se : el b ocyatta u o n a 222-24, m egh nitta 22530, m e g h e k ő sitte k 232», m e g h h a ra g w t arciat III25.'ao, m ely p é ld á k k ö z ű i az e lső sem m iese tre sem lehet fé lm ú ltb e li a ia k (u o n a !) s így b izo n y íté k a le he t a dun án tűii- s á g n a k ( ö s s z e r á n tá s ) ; az c e lia n ak aitat 207is (eh. ajtaját). «N éh a ajakit» ö s sze rán tv a így jele n ik m eg k ó d e x ü n k b e n : ne ayakyt 21432,
Eredeti m a g á n h a n g z ó maradt m eg: n ug o u a fra 21024, n u g o u e k 19815,4, 21513, n u g o z y k 212s, fe k u u e n 217.3, a lu z n a k 111246? a la k o k b a n , a m a i h a n g v e sztő tőve l szem be n . R a g o zo tt a la k ja ik b a n h a n g rö v id ü lé s . v a n m a a k ö v e tk e z ő k b e n : ayakyt 21422, őt ezőrőn 1922«, tikőrők 193.s, tyköret 1822, ty kőröm 21434, de m in d ig reá 1992», reá 1852, ső t reya 191i5, 2243«, reayo k 185i, (tö b b s zö r) és le ana 18922 (sokszo r.) M a k ö tő h a n g z ó n é lk ü l e jtjü k : el z a k a d o t 2312», ebredöt u o n a 232i4, ta m a d o í 111 25131, az m e g h őlettek III 246i«, ke ue íeb b e 22331 (e. h. ,kevésbbé), eröttem I882, 2Q824, erőtte 17933, 202b. (A szem élyrag o s -ért m in dig a teljesebb tövet m u ta tja ); — m e n e kőzőn e k 2IO22, őue d őzte tn e k 2 10« (m a a ,d ‘ k é p z ő n é lk ü l) ; a m á s o d ik szem ély tárgyragos im pe rativ u sa g y a k r a b b a n veszi föl a k ö tó h a n g z ó t m in t m a : ta m aza d 18531, tárcád 1831»
b á r ezzel s z e m b e n s o k s zo r elm arad a tárgyas rag egészen (1. M o n d attan ).
E redetibb tő m e g ő rzé se o k o z m a iva l sze m b e n hangbővütést:
m e zíte len 192is, 225i, m ezite le e n 23237, de ne m jelent in g a d o z á s t a m e zte llen 22437 a lak sem , m ert a hiatus jelölve van. (R é g ib b alakja ug yan is ,m e ze ch te len‘ volt. Az í itt egyszóval -X, -j (d : i) vagyis fgr.
*k ^ *g d e v e rb álís n é v s zó k é p ző re m egy vissza. Az igetőre a vogul- ban ta lá lu n k : m á s i = ,ru h á t ölt, ö ltö z ik*.1 A m ai fő n é v érté k ű ,m e z‘
sz a v u n k nye lvújítás k o rá b ó l való e lvonás.) — S zin té n eredeti, teljesebb tö ve t m u ta t: zyzey 19034,192)3, 19524 (e. h. s z ű z- i), m e n e i 183a«, 193a(W m e n e y 182,,, 206iu, m eneiekre II 234is, (m a is m enyei, pedig az a la p s zó m á r k.-ünkben is a m ai ,m e n y ‘ : men[i] 200i3, m e n e k b e 11 234h és m e n o rz a g n a k 18234) és örizy 1937 (1. fön te bb ). Esetleg ez a kéí a d at: m argita 19037, m argitat 1892», a s z ám o s ,m argit‘ m ellett. (1. „ille sz
k e d é s “ .) Az arcya 190i» (m ai szó tő : arc esetleg orca) arcyaya 21423, arcy aiat 191«, 21324, 25, 21422, arcat 2142», arcath 111 252-25, arciat III 252-2«, arcy ay aban 1963«, a rciaual 224n, arcyaian II 235u a tő m in d e n ü tt
„ a rc a “, de hogy itt járu lék - m a g án h a n g zó van, azt a z ilyen a la k o k gyaníttat.ák : arcul 182is, 2 12.35; arcat 2142» és arcy ok ( = arcu k ) 22937.
M aitól eltér ez a kö tő h an g - h a szn ála t: l'emiek 17824 nekiekre 2 19 24, 34, n ik ie k 2H22, n e kie ke th 21934, nekyek, nikyek III 25123 ( tö b b s z ö r ; je le n té s e : ném elyek), m ert v e s sü k csak össze v a lak ik , senkik- féle m ai nyelvszokással. — H a n g b ő v ü lé s t m u ta t m ég : diaky 205i, 210a>, mag’ary 1874, zyuy 189», 14 és az in fin itiv u s n a k a m aival sze m b e n fö lö s sze m é ly rag ja : intenie 184.37 (ez az egy p é ld a s z á m ta la n és m in d e n la p o n ta lá lh a tó p é ld a helyett van.) „M ert“ helyett á l l : m ié rt 207i5, I80r>.
B ő v ü lt a la k o k m é g : u ztu ru c 22222 (--=strúc); iftapiat 200is és e íta p ia t 214s (n é m e t S táb). A s zó belsejében : a m b o ru s II 235-25, c o n d o ra s 23234, p o lo g a ro k n a k 2252, 224u, 3«. Az aietatos 1874, a ie tatoííagal 187«, 192»7, a ie ta to ífo k e rt 1922« (1. m é g e lőb b i cím szó a la tt!) a la k o k m ai ,á jta to s ‘ fo rm á b a n röv id e b b hangtesttel b írn a k — cyrille 178;i4 lehet ta h a n g z á s vagy latin vocativus is. A ,m ofes‘ III 249i2 m e ile tt v a n : m o yfefnek 1952», 198si és m o ife ín e k 199it. A n a p a 21423 (sol, die S o n n e ) s z ó n á l teljesebb vagy eredetibb tő helyett írá s h ib á t ke ll fö lte n n ü n k .
Egy szótagg al te ljese bb e t és eredetibbet lá tu n k : előue 21023, 2 122 1, 21918,27, 22122, ertenek u o n a 185n, iu to tta n a k 111 24027, za lta n a k
1 1. S z in n y e i: N y e lv h a s o n iítás 1909. 79. 1.
58
1124124, lattan ak 1124125, w a g g a ta n a k III 249n (az alany i rag o zás m ú lt id e jű tö b b e s 3. szem élye s oh a se m m á s k é p !) A n év utó m in dig b irto k viszo n yb a k e rül a n é v v e l: zy le ín e k utan a 185n, a z z o n u n k n a k előtte 18421, ko rfa g n a k elene 18fti, m, u e te ln e k m iatta 189n, en ne k m iatta I.I 237i3,i4,i5, m in e k u ta n n a 11237 34. — Végre írá s h ib a : az o k a a k ö v e tk e ző h a n g tö b b le tn e k : az m i elfő zyle yn e k (s z ü lé in k helyett) III 25131 és efelikor II 238i-s.
A T ihanyi-kódexről m in d e n t, vagyis a róla s z ó ló d o lg ozatot teljesen le k ö z ö ln ü n k fö lö s le g e s ; a szö v e g része k és a h a n g szín b e li s a játs ág o k p á rh u z a m o s ítá s a u tá n a h a n g ta n ia k b a n való to v áb b i egyezést s zórv án yo s s ze m e lv é n y e k is eléggé m e g erősítik. A z alak- és m o n d atta n b a n úgyis m egint elég s o k a z összevetés és idézet.
II. Mássalhangzók.
A Tihanyi-kódexszel való ö s sze v á g ást és a n y e lv járásia k a t s zé pe n szem léltetik m ég a m á s s a lh a n g z ó k v álto zás a i is. K ö n n y e b b ö s sz e h a s o n lítá s c é ljá b ó l a K a u sc h m ű v e cso p o rto sítását k ö ve ssü k : a z o n b a n a « M á s s a lh a n g z ó k h a s o n u lása » és « Ó n á lló h a n g v á lto z áso k » fejezetei jelen értekezésben egy főcím a lá k e rüln e k , m íg a «ke ttő zé s», m int ig a zán m e n n yiség i tünet m eg felelő helyen tárgyaltassék.