1. N yíltabb helyett középzárt.
a ^ o , ó . — S zó tő b e n , illetve s z ó a la k b a n : m o rha c ka t 20221, aitoia 182n, 221n, a y t o y a t 208i7, aitoya 233-1, de ezzel szem be n aita ia n 20713, h o t ( = havat) 19931, m e g h ho t 203m, h o tta k n a k III 2472, 248■->, 24837, 252i, 253it, de ezzel s zem be n halo ttat 2472«, h a lottak 246n, h allo ttak 248iü, 249?, 2 4 9 » ( halott) o ztan 178i5, 188», 19625, 1971», 19734, 1982,3, 2082, 2193«, 225ia, 228u, I I I 247io, o z ta a n 11 23834, o zth a n 11125335, 25420. — K é p z ő k b e n , rag o k b a n és e lőttü k , m in t k ö t ő h a n g : b o z o n ta n ia 2083», b o z o n ta k 2007, hiuolko- d a fn ak 1123634, 237i2, h y u o lk o d a ft 112363b, h y u o lk o d o 112373, hiuol- ko das II 237it, h iu o lk o d n a n a k 11237», ta río lk o tta ta n d ik 11 23633, a lk o lm a s 182s, 19522, 1982», 20038, 20224, 20333, 218», 219s, 22531, 226si, 231i7, l í a lk o lm a lb 23525, I I I a lkolm as 251i4, 254is, cikorgot- tarsa I II 247i2, lik o k 27322, de lik a k b o l 223», ta rló k a t 11 23614, fo g la la to t o k 180i, 2, s, aran affo kat 22124, h afo n lato ffok 2213S, 32, 22238, ha ffon lato ífok 223’ s, ha fo n la to ío k a th 2297, ha ffon lato fsok 111 25127 ;
g o n o ío k I I I 25120, g o n o z o k III2 5 2 w , Q o n o ío k 1112527; aye tatoífon 201a, 4, 37, g orfo n 207ir>, a la z a to ío n 18613, zo rg a lm a to fío n 195u, 19825, fo g la la to d o n II 237o.
K auschná) a Tihanyi-kódexre nézve ezt így ta lá lju k :
a : o. goko rta 288a>, m á s k o r a m ai a la k h a s z n á la to s ; o zta n 82. 192iií, 216311, 319s; a n go l 24020 (1.: T.M.Ny. 167. I. jegyzet) K é p z ő k előtt, k é p z ő k b e n és r a g o k b a n : h iu o lk o d o 107:!?, z a io fo d u a n 42io, ta rfo lk o tta ífo k 297ü, a lkolm a s 99kí,
105
i s, 22ko, n o m o tta tn a k 322ic.;a tö b b e s -k előtt a z -s k é p z ő s m e llé k n e v e k n é l: ala z a to ffo k 161 v, h a ta lm o ío k 15534 és e s z ó k b a n : w id a m o k 102a, v e k o n o k IO620; a m ó d h a tá ro z ó i -n előtt az -s k é p ző s m e llé k n e v e k n é l: h a zn o fo n 128aí; a birt. rag o zás e két a la k já b a n : attalo m 239c., 302n, attalod 2333, 3983S. Ide g en s z ó b a n : Já k o b 2444, 28937, 372i3, r itk á n a m ai ala k is : ]akab 2ai, 27023.
2) K ö zé p állás ú helvett zárt.
o í r u . S z ó tő b e n , s z ó a la k b a n : b u riu t 229«, b u z u t 194n, buzu-fagot 21427, b u z u m a th 228i7 de: b o z u th 207;), 20831, le b u ru lu a n 214it, u r u o ía h o z 2182«, uruo fa 218«, uruoffagot 218n, uru o ss a g h 22 523, uruo s 22Ű2t, II uruoffagh 23941; I II w rzafert 249n., d e : I II o rn a k 249n;, I II orw 253«, I II orw es 253sj (== lat. fú r ); h w z w ls a k I II 250án, d e : h o za k I II 25023; h o z u II 237ir>; n u m u ru lta k n a k 20033, nom urultak- n a k 20823, a z o n b a n ; n o m o rito tta 223»;; z o m u ru fa g o s 177n, 177i.s, zo m u ru fa g o k at 1783c,, zom o rufag al 217u, z o m u ru fa g b a n 2202, 227i, z o m u ru 21620 a z o n b a n : zo m o ru fag o t 177iu, 21731, 219ni, zom oru- sagban 219», zo m o ru fag a l 224o, z o m o rk o d e k 22224; k o m u ro I I I 252»o;
h a b u ru fía g o t 1813«, h a b u ru fa g n a k 2052«, 22737, II 237iu, haburufa- g okb a 200r>; k u d o ln ia 21112 ; uzturu ra 19032, v z tu ru ro l 191« ( = i ö sztörű , B e ke Ö d ö n d r: K e m en e salja nyelve. Ny.F. 33.)
K é p z ő k b e n , k ö tő h a n g o k , rag o k b a n : cuítus 212u, d e : kuftosa- n a k 2123 cuitos 212t 1 ; II liliu m 2345, d e : lilio m 235s; h a ra g ú t (tárg y rag előtt) 217« ; b o d o g fa g u fíu l 198s; p a lo ta b u i 219io, de : m e n o rza g b o l .17920; fy a tu l 220n, m a g a tu l 2 1 725 ; II g o n d o la to k tu l 235.u>, I II felta- m a d a fo k tw l 2522, 2s ; I II cillagtw l 25b,s, I II birottw l 247io, I I I fatw l 245íi, I II w e ra g lw l 245io (á lta lá b a n a -bői, -bői ra g n a k m ai irod.
a la k ja a g yakoribb, a -tői, -tói helyett pedig tú ln y o m ó a n -tűi. -túl, 1. N év ra g o zás. S zótan).
A Tihanyi-kódexben így fest ez a v á lto z á s :
0 : u (régi u m a o) b u ru la 2631, (G öcse j Vas m .) m á s k o r borul 24020, b u z u t 27ü, 242w. (U d varhe ly m., S zékelyt.,) m á s k o r : b o zu 2730, 77s, 102i, hu zo 9a, 51ai, h u z u 50u, t ö b b s z ö r : h o z u 50.x, 1053, k u m u ru k 102sk, n u m u ru ía g 20ih és n om orufag 14137, uruo s 53, 21635, 31034 (E ger v .); h a b u ru fa k 45io, 321»>, 317.32, m íg kile nc a la k b a n rendes o h an g ot ta lálun k ; zo rno ruíag os 338», 21, de : zo m o ru 30527.
tu la id u n it 2147, m ás k o r m in d ig re n d e s ; h a ru m 19ti, m á s k o r : h áro m 19i4; b o d u g 358i2, 356n, 36332, m á s k o r rendes. — K é p z ő k előtt,
kép-' M e g je g yze nd ő, hogy ezt V olf a Ny.T. V I. k. e lő s z a v á b a n vigyázatlan le írásn ak Ítéli. — S ze rin te m e b b e n és a p o rtik u s oo por- tikoffaba, liliu m ^ lilio m , ie ro n im u s 00 ie ron im o s, e u fe m ia n u s eu- fem ianos-félékben a zo n b a n az egyszerű írá s h ib á n á l valam ivel több, azt lehetne m o n d an i, b izo n y o s rendszeresség van,
3
$
z ő k b e n és r a g o k b a n : b o z z u n t 189i5, a régi n yelvben legtöbbnyire -ont ala k b a n fo rd u l elő, e b b ő l lett a m a i - a n t; h a ragu ffok 102:«, k e u a n a tu s 17523,2«, de -os 5423, 233?, ta n u b iz o n ia g u t 23220, d e : bizon- fagot 250u, 3142«. — Ide g en s z ó k b a n : d a m o n c u s 1502.-), m á s k o r : d a m o n k o s 84s; liliu m 3525, p a p ir u s t 2423.
ó : ú : a -túl (-tói) r a g b a n : tatul 34«, a particip ium praes. ó-ja helyett a birt. rag o zás tö b b e s s z á m ú 1. s z e m é ly é b e n : z o zo lu n k 39838.
P) Magas hang ajakgömbölyítéssel.
K ö zé p állás ú helyett zártabb.
ö CT ü és 5 i/> ű . S z ó t ő b e n : II buce n 2353,s, de bőc 236s’
I II 2502, II b u itn e l kyl 23632, II e rkuc 2382«, II erku cu n ek 2382'.), II erk u cők e t 238;h, ez a la k o k h a tá ro z o lla n nyugati-dunántúli-alföi- dies sa játság o t m u ta tn a k . Az -öl h a n g k a p c s o la t helyén á lló ü vagy ű, — em lítetteken fö lü l m é g a -tői -bői rag o k b a n is, — erre a vidékre jellem ző. D e u g yan csak II erkőcb en 23&14; lun 1922*, 189u, de Ion 189i2; tud 221so ( = tevéd 2202a), tű n e k 184ia, de tök 227i4, m e d u k 199it. Esetleg fw 1112505 ( = fő) ha a «fű» olvasat le he tsé
ges, (m ert fö w e l 251a) és n e m c s u p án orto g ráfiai s ajátság az ő h a n g na k w-ve 1 v aló je lölése. (L á s d S ch la g li s zó je g y zé k : fw és T.M.Ny.
m ag y a rázata a 113. lapo n .) — M ost pedig k ó d e x ü n k egyik je lle m ző s a játs ág áh o z, az egyes s zám ú , 3-ik sze m é ly ű szem élyes- névm ásnak á lla n d ó a n ű a la k b a n v a ló h a s z n á la tá h o z érü n k . H a a Kaz.-k. nyelve v ala m ib e n k ü lö m b ö z ik a Tih.-kódexétől, úgy ez a sajátság k ö z ö ttü k a fő k ü lö m b s ég . Míg a Tih.-kódexben ug yan is csak két esetben (1. o.
16. és 132. o. 29. s.), te hát a le gnagyobb ritk a s ág k ép e n ta lá lju k e n é v m á s t ű a la k ba n , addig a Kaz.-k.-ben az ü-s a lak a tú lte n g ő, sőt egyes része.ben, pl. a D a rlám é letéről s z ó ló p ré d ik á c ió b a n , — a k ódex ben levő p ré d ik á c ió k le g n a g y o b b ik áb a n , k iz áró la g o s az ű h a s z n á la t s csak egyetlenegy kivétel ak a d a 232. o. 18. s o r á b a n : ötét.
Ez a s a játság a Kaz.-k.-et te hát m ég a Tih.-k.-nél is e rősebben dun a- d rávaközi n y e lv járás ú n a k tü n te ti föl. — P é ld á k az v-re : 180«, 181?, 14, 182is, 183i, 184i, o, 11, 1867, 1875, a 188«, 189-5, 12, 10,10, 1902, 3,22, 191 1 0 ,1 1 , 3 0 ,192i, 20, vagy a II. k é zn é l : 234iv, 19, sa, 2352.11, 22, 30, 2364,10, 14, 2378,17, 2383,9, itt egy p ár ő jö n s a z tá n is m é t 239-34,37, 24021),:», 241 17, is, 28, 29 ,31 stb. és így to v áb b m in d e n lap csakúgy hem zseg a s o k «-tői, m ert az I. k é z (és a V olf szerinti II. kéz) egyik stílusbeli h ib á ja a 3 szem élyű szem . n é v m á s fö lö s és s o k s zo r o k ta la n h a s z n ála ta . P é ld á k a z ó'-re : 1977, 205n, 210i4, 232is, 23933, 35, 240a, 24, 30, 241i, 3 , 6 ,8 ,1 0 ,2 0 stb. A III. kézre ez m ár csak k ise b b m értékb en áll. e E n n e k az írás áb a n az e ő is nagy ob b s zá m b a n fo rd úl elő, m int az w h a n g ú n é v m ás . P L : w 249íi, 250.31, d e : 5 245is, 24732, 2482,22, 249i, 2, 251a, 3, 2545, 0, 7 ,8, 2532«, 22 stb. — R a g o k b a n : teíttul 177i5, erőtul 177i7, erőttul 20322, fergektul 17722, tu lu n k 1822 tytuletők 190ia, kytul 18235, k yk tul 195«, tőruenetul 199i7, m e n ő k tu l, Jő u ő k tu l 211n, vl-ule 223i\
de elettol 177ia, iftentöl 179-34, 38, 1804, 2002, tőle 191.ii. II tu le d 238is, tu le m 23823, tulye 23827, iftentul 24032, de tőle 2362; I I I term ezettw l 250io, iíte n tw l 25132, de kezdettől 254u; őrőkun őrőke I8 6 17, őrő kk un őrőke 25424.
A T ihanyi-kódexben :
ö : ü : k ő n u rö l 122i, m á s k o r kőnőről I627, bucőletős I3O21, m á s k o r : bőcőleth 12430, 374n;, itt te h át e : ö : ü v álto zá s sa l van d o l
1 és ilyen a rán y b a n to v áb b . A -tűi a la k a tú ln y o m ó k x ű n k b e n 1. S zóta n . N év ragok,
39
g unk ( b ü c s ü le t: U dvarhely m., H á ro m s z é k m.). — K é p z ő k b e n és r a g o k b a n : zörzetus 33it, őrvöndetus 34 3i4, őrőkun 356kí.
ő : ű : b úé 212n, 2623», m á s k o r bőé 2 4 7 a b ú r l02ao, m ás k o r a m a i a la k szerepel ( b ü r : S zeg ed v., D rá v a m ell., G y ő r m .) erkuce- ben 1073S, m ás k o r ö - v e l; v h t> , 3102». E z e n k ív ü l a -tül (-tői) rag ban : e lektul 2 1n .