I. S z ó ö s s z e t é t e l c im é n (m ellérendelés), pl. killö m b - k illö m b 229t>
(többször), ho t eleuen I8I35; (a lá re n d e lé s ): eífel II 238w, gertyatarto 182.12 napeffet 20284, a z z o n ia lla t 22520, 230n, agas h á z 2264, egigö 199:í, te rm ezeth tu d ó bőc 2171«, 11 2352 ; (K a u s c h n ál 32., 33. lap).
I I . S z ó k é p z é s c im é n : a z -ni, -ül ig e k é p z ő (1. e dolg ozat m a g á n h a n g z ó m in . vált. ü t ^ ö , K a u s c h n á l 34. lap). A s ze n v e d ő ige k é p ző jé n é l: -attat: ferőm tettetőt 22837, zagattattatom 1902», ta rfo lk o tta ta n d ik II 236-33, m o n d a tta tik 1893, zillettettetek 2171% u o n a tta tta tu n k 11 23715.
— A v iss za h a tó ig e k é p ző k k ö z ű i : ul- : k o ru l 21734, n e m ü l 229n. — A m ű v e lte tő k k ö z ű i fö ltű n ő : altat 21735, fölöl m u la tta 22223, uezeffe- lek (m a is: ,ve sze jtse lek‘= ves- ztedet o k o z z a m ) = vesz-\-et 217n. Vagy a h-\-z k é p z ő (K a u s c h n ál 36. o ld .): helhőz 1847,217-27, k a rh o z ta k 23213, I I I 254io. — «Az -ít k é p z ő ; transitív párja az -úl k é p z ő n e k » : terithe 216«, aiith a 21810, tanit 2195, 11237», ekofit 219ía, 1123580, terite 22812, 2292(1, in d ita 23115, b atorit 237u, 189n, h áb o rít II 237ix, 2142, po ztit 11238«, eroffit III 254». G y a k ra b b a n eredetibb a la k já b a n is (m é ly h a n g ú a la p s z ó h o z ): ujt-, -út: b iz o n u itu a n 222-%, tan utal 22814, ta n uto tta 225w, 22632, z a b ad u th 22534, b y z o n u t 2264, 229io, III 24613, in d u t 18217, 2321*, u e la g u fu t II 2344, 23535, u id am ut, k a zd a k u t 20034, b y z o n u it 190-21, 1794, b y zo n w y t 11124632, w y w t 11125327 stb ; (m a g a s h a n g ú a la p s z ó h o z ) : -üjt, -öjt és -őt: iduőzőit- 1774, id w ő ző ith ö 1112465, epwif- III 25020, ireföt- 179n, emlőt- 21730, eleget- 11 235ia, e p ’öt 111 248», epöt I II 249is, 21, ele- w enflt i11 2503. Az ít- kép ző v e l te hát a tö b b i alakja s ű rű n v álta k o zik , m in d a Kaz.-, m in d a Tih.-kódexben. É rdekes m egfigyelni, hogy az -ít rovására a tö b b i m e g fele lője a két kódex keletkezése évei irá n y á b a n ho gyan h a ta lm a so d ik el. Az 1526-os, 1527-es é v s z á m o k (K a z. I. II.), a z 1530-as, 3> — 32-es (Tih.-k.) és 1541-es évek (K az. 1II.) s z ám a i irán y á b a n c s ö k k e n ik az -ít szerepe s ezzel sze m b e n m in d in k á b b g y a k o rib b a tö b b ie k h a s z n ála ta a két kódex ben. Nem-e az -it in tra n zitív m e g fe le lő jé n e k hatása ez ? — A m á s o ló k (vagy egy m á s o ló ?) tényleg csak ott h a s z n á ljá k s ú g y láts zik e bb ől, hogy csak ott ta rtják
indo-74
fo ltn a k az -út, -öt stbit, a h o l -ul, -öl-1 is h a s z n á lh a tn a k , illetőleg h a s z n á ln a k . T udákos n y e lv ta n o s k o d ásb ó l a z u tán évről-évre n agy ob b a tá n y b a n elegyítik bele az -ít k é p z ő b e az -ul, -ől k é p z ő k m a g á n h a n g z ó elem et, elannyira, ho g y m íg az 1526-bóí va ló szöveg b en t ú l
n y o m ó az -it, a z 1527-ből v a ló b a n pedig tanít-tanút-tanúl, indíí-indút- in d ú l va n egym ás m ellett, a T ih.-kódexben (1530/32.) m in d tö b b az -őt, -őjt is, vég űi a III. kéz írá s á b a n (1541.) m ár csak ott van -it (s az is m in d ö s s ze egy esetben), a h o l az író az in tra n sitiv m egfelelőt n e m szo kta h a s z n á ln i: e rö fíitw e n 254«. — H át ha ne m is egy ember, következetessége ez, nem-e le g a láb b is egy szerzetbeliek h a la d n a k itt (talán m eg vitatás folytán), jó h isze m ű s é g g e l b iz o n y o s g ra m m a tik ai irá n y b a n ?
A n é v s z ó k é p zé s b e n ö ssze ve té st érd e m e ln e k , (deverbális n é v s z ó k é p z é s ; ig éb ől fő n e v e k ) : a -más k é p z ő : á ld o m á s 18034, 183h, ke re lm e s 1973, 231 t. — az -at k é p z ő n é l: a lla pa t 219-32, 5, el’ I5uet 221n,.
píöm enet 227«, napeffet 20234, n a p h eífet 11 25323, ¿4, 27, as, 20; a -t, k é p z ő : feltebe 1124133, b y z to m b a 20722; a -dalom: gőzöd e lőm 189i«, 23123, d ia d a lo m ISI 254:> és a gyérebb korábbi, a la k o k : feiedelm 209s, 12, ki, 111, fe id e lm 209;i; a -dók: a ia n d o k 22524, 3«, II 239*22, za n d o k 19525, 27, 2I823, 240s, de h a la d é k 19223,19522. A -lék k é p z ő n é l a lk a lo m sz e rű is m é t m e g em lítene m , hogy a b iz o n y íté k o k a t az a la k ta n i fe jezetben is, le he tőleg a n e m a zo n o s s zö v e g rés ze k b ől veszem s így a mór-.
ía ie k 21221-, alakot, m in t az egyezés b iz o n y íté k á t m ost föl sem k e l
lene em líte nem .
Ig e n e v e k : -ó: (a c s e le k v ő ;) zilo 1822«, u a k m erő 2282, m e g h ualto 195i2, 196i7, teuölgö 2333; (a cselekvés helye, ideje) n a k ua g o h el 19224, a ld o zo n a p 179is. (a cselekvés tárgya) emlo214i4, zeretö (-fiam, -uram, -bátyám ) 227s,3n, 20223,32, 201m, 20323. — A la k i e lté ré s : zile 202i.-,, 220i, id uőzóite 1774. — -t, -tt: az ö s sze v o n ás, m in t n ye lv járási b iz o n y ité k : eköfittek 232.3, k a rh o z ta k n a k 23213, kötőztetn e k ( = k ö tö z - tetéttnek) lény 194io, ótőzteth 216i». (a Tih.-k.-re nézve K a u sc h n ál 41 lapo n). A -ni igenév tú lzo tt és s z á m b a n s o k s zo r össze n e m vág ó s ze m é ly ra g o z á sb a n ; 1832, 184.37, 1912«, 20023, 2», 2192 s t b ; 1. K au sc h id.
ért. 41. o ld a l és jelen értekezés: M a g án h a n g z ó m e n n yiség i vált. A -va és -ván : m egh uattok terheitetuen 213o. Igéből va ló m e llé k n e v e k n é l az egyezés érdekesebb e se te i: -atag: balg atag 2222-s, 33; -atlan:
k e n ze n w e d h e te tle n III 252i2, m egh fo g h a ta tla n 22230, 23125, h a la la tla n 1832; m e g h h ih a ta tlan 178ia. (D e v e rb ális n é v s z ó k é p z é s). A s z á m k é p z é s n é l is n agy on sok egyezőt ke lle n e fö ls o r o ln o m ; K au sch ra (id. m.
42. 1.) va ló utalás s a l csak e n ny it: -Ar-nál a k ö tő h a n g z ó v a l: nekiek 21934, íe m ie k 17824, de a n é lk ü l: iu ta lm u k 22125. A k ö tő h a n g z ó z á r t
sága : I. 36. old. a cn o vált.
-i: pl. zyzey 19033; 1. M a g án h . m e n n y. vált. c. szakaszt.
A kicsin yítő k é p z ő k n é l n y e lv já rá s i és egyező : kő n ue c k e 2164, m ezel’cke 2232«, m o rh a c k a 20221. — d a d : edófded 233«, k ild e d 189«,, 22031, 22312,14, is , 22525, e zu tó b b i m in d ig m e llé k n é v e. h. ,kis, kicsi'.
A n agyító k é p z ő k n é l: m e llé k n é v i fo k o z á s : a k ö z é p fo k -b-je előtti k ö tő h a n g z ó hiánya (I. M a g á n h a n g z ó m e n n yiség i vált. K a u s c h n á l 44. old.) — A fe lsőfo k m ai a la k ja r itk a : legh u to l 212n Az a la p fo k o t is ha s zn álja en ne k a kifejezésére -ságos kép ző v e l 1983' 10, 1994.
A ,,-nyi: k ó d e x ü n k b e n -nyé a la k b a n “ (K a usc h 45. old., e dóig.
M a g án h a n g z ó m in ő s é g i: í tn é vált.)
Ö s s ze tarto zás t jelentő k é p z ő k : -s előtti k ö tő h a n g b e li e lté r é s : ö van é helyett és n yíltab b vagy zárta bb e z e k b e n : aran as , 22032, 22124, 2«, 11 23531, uaras 2207, 225is, de b o d o g h ía g u f 198w, 204i, -ú ; de m a g a s h a n g ú szavak vég én ő : 1. ű ^ ő vált.
75
i „ H o z z á ta r to z á s t jelentő m e llé kn ev e ke t a lk o t“ : (K a u s c h 46. 1.) M a pl. elm arad e ze k b e n : d iaky 205i, 210so, mag'ary k ira l 187a, zyuy 189a, la.
-né. „ E b b e n n é h a i-t ta lá lu n k “ (K ausch 47. 1.) kira ln i II 24015.
,,-d a s o rs zám n e v e k k é pzésére szolgál. B á r n e m oly g yakran, de e lő fo rd ú l az -ik elem m el m egtoldott a lak is “ . (V. ö. d o lg o za to m
„ m á s s a lh a n g z ó h iá n y a “ cím ét.)
Az elvont fő n e v e k k é p z ő je : -ség: fokfag 226s, II 241s, kaffeg 21424, 215o, rom affagh 215a.
I I I . S z ó r a g o z á s . 1. Igeragozás. „A z ig ék r a g o z á s á n a k tá rg y a lása e lőtt“ — ú g y m o n d K au sch a 48. la p o n — „ is m e rte tn ü n k ke ll az u. n. ,h a n g zó v e s ztő ' tövek a la k já t a rag o zás k e re té b e n “ . „A je le n tő m ó d je le n id e jén e k egyes 3. szem élye ren d ese n m e g tartja a k ö tő h a n g z ó t“ : k ön őrög h II 238io, 196-34, 232io, teuólőgh 231*, de a föltételes- m ó d b a n is : teuölögne 23234. „ K ö tő h a n g z ó n é lk ü li alak (le g tö b b s zö r a m ú lt id ő b e n fo rd úl e iő )“ : erdöm lőttek 17935, erdöm lötte 1964, erdőm- lenek 196>o, n e m ze u e n II 237is, legedet gakarlo f 23130, de n u g o u e k 1984,15 és n u g u e k II 237*3, fe k u e k 19424, kőnörőe II 240s, h a ragu ek 19023.
A szem élyrag o k. A 2. szem . -sz ragja.
K a u sc h 49. l a p : «Az -sz az iktelen ig ék p ra ese n sé b e n : k ö t ő h a n g zó n é lk ü li a la k o k » : tez 202» ( = t é s s z ) , híz ( = h issz) 22231, teez 22920 ueez 220n, 1. e dolg. .M á s s a lh a n g zó h iá n y a 1 c. részei.
A 3. szem . -n ragja. «Az elb. m ú lt n é h á n y a la k já b a n is m e g ta lálju k e r a g o t» : lön 2025, 22625, 2333, 18912,14, tön 221o, 11 23732, u ö n 23020, 198«, 2042, «m e lye k a D u n á n tú ln a k és az A lfö ld n e k déli v id é k e in ré s z b e n m a is é ln ek.» Többes 1. s z . : -nk, -unk, «a m a g a s h a n g ú a la k o k nyíltab b h a n g z ó v a l b írn a k » (K a usc h 50. lap) 1. e m u n k á b a n ,M a g á n h a n g zó m in ő sé g i, ü ^ ö v ált“.
A tárgyas ra g o zá s szem élyragjai. A 3. sze m é ly ű tárgy. «R a g h iá n y á t lá tju k e z e k b e n » : (K a u s c h 51. lap), n á la m : tarcy m e g h 22217, 21037 ho zb e 2124, töry ő zue 20731, «a rag n é h a n e m ille szk e d ik » u o n z y a 11 2355, igekőziel 2014. «A tö b b e s 1. sz. ragja -juk. -jük. A m a in ál n yíltab b h a n g z ó v a l a je le n tő m ó d jel. id.-ben:» (v.ö. u<s>o, ü ^ ö v á l t ) .
Id ő k és m ó d o k . — E m lítést é rdem el e cím en az ilyen e g y e z é s ;
«A m ú ltid ő c o d e x ü n k b e n ritk á b b a n szerepel, helyette a fo lyam ato s és az elb. m ú lt h a s zn ála to s. E g ye zik a m a i k ö zn y e lv i h a s zn ála tta l, kivéve a k ö v e tk e z ő összevont, nye lvjárási ala ko ka t» : (K a u s c h 52. la p ) el’bocyatta u o n a 22224, m egh nitta 225so stb.
«F e lszólító m ó d . (K a u s c h 53. lap) «Az im p e r a tiv u s i; helyett h : terihed 79.35, id ö zö h e 54is». A Kaz.-k.-ben 200n terichem , m e rt lá tju k (b e tű k h a s z n á la ta c, s za ka sz), hogy a eh b e tü p á r a ts (cs) h a n g csop ort je lö lé sé re elszigetelt je le n ség s u g y a n o ly a n jo g o n hh h a n g z á s s a l is b írh a to tt s e fö lte v é s t a k ó d e x társ p é ld á ja is tám o g a tja . A III kezet a Kaz.-k. tö b b i részétől s a Tih.-k.-tői is e lv ála s z tó egyéb s a já ts á g o k k ö z ű i ehe lyütt lehet m e g e m líte n e m a fö ls z ó lító m ó d h o z já ru ló n y o m a té k o s ító szó csk át, m e ly n e k itt is csak egy p é ld á ja a k a d : Ve£etö[k]ze I II 24926, a ro k o n Lobkow itz-k.-ben p é ld á u l tö b b s z ö r is.
(V. ö . : S im o n y i K álm . id. ért. 72. lapját.)
A n é v ra g o zás b a n is, csakúgy m in t eleddig, a d a tró l a d atra , s a játs ág ró l sajátságra m e n ő egyeztetést végezhet az, a k i K ausch m ű vét m aga elé téve a jelen értekezés han g tan i ré s zé b ő l vagy a Kaz.- k ó d e x b ő l m a g á b ó l ne m restelli k isze d ni a m e gfelelő a d a t o k a t; am it k ü lö m b e n k ö n n y ű szerrel tehet, hiszen fo ly to n o s h iv a tk o z ás tö rté n ik , fo lyto nos figyelm eztetés utal az egyezésekre.
E g y p ára t m ég k ie m e le k : a viszo n y o s rag o zásb a n , „A tárgyeset r a g ja : t“ , „ M a in á l n yíltab b k ö tő h a n g z ó v a l“ : m argitat 18920, z á r ta b b : h a ra g ú t 2178. „a tárgy m ás ik a la k ja rag talan “ : za b lia uiífelő 23013,
i
76
ta n a c a d ó 222-20, tyztafagh tartho II 238u. — h a tá ro zó i igenévvel k a p c s o la tb a n : attya e l h a g u a n 225w, g a llia io k m egh h a g u an I I 24028, e í m e lto ía g h el h a g u a n II 240a',.
A h a tá ro z ó i r a g o k n á l: „-be. Ige n s o k s z o r fo rd úl elő, m e rt a -ben helyett is h a s z n á la to s “ (K a u s c h 55. la p .) V .ö. M ás s a lh a n g zó m e n n y isé g i vált. — Az -n rag. M a a h e ly h a tá ro zás esetén z árta b b {-on, -én, -ön), m ó d h a tá ro z á s n á l n yíltab b (-an, -en) a k ö tő h a n g z ó .
„A mód- és á lla p o th a tá ro z ó i -n e lőtt c o d e x ün k b e n a nyílt h a n g zó é p e n a r itk á b b “ (u. ott.) V .ö .: M a g á n h a n g z ó k m in . vált.
A -tői r a g n á l: „A m ai a la k a ritk áb b . L e g töb bn yire -túl, -tül a la k b a n fo rd ú l e lő “ : (55. la p ján .) L. o tf' u, ő ¡J' ű v álto zás .
A -hoz rag : „a z I. sz. 3. sz. te ljese bb a la k b a n is “ : ho zya 23220, g y a k o r i; 1. M ássa lh g zó m enny. vált.
A -vá. „ M á s s a lh a n g zó u tá n a -v h a s o n ú l, kivéve: ő z u e “ ; (K a usc h 57. l a p ; je le n értekezés .H a s o n u lá s “ c. s z a k a s zá b a n .) „ m a g á n h a n g z ó u tá n a v-\ elejti s helyébe h ia tu s p ó tló / k e rü l“ : pap aya II 241i, p a triark a y a 188s stb.
Az ,,-úl: A m é ly h a n g ú a k a m a iv a l egyező -úi a la k b a n “ . — E g y
s zer „ké tsze r n yíltab b h a n g z ó v a l: h a z o l“ 211 1 4. A m a g a s h a n g ú a k n y ílta b b h a n g z ó v a l -ől a la k b a n “ : (L. ü vr ö vált. n á la m ) „ n é h á n y eset k iv é te lé v e l“ . — A zu tán „ m a g á n h a n g z ó u tá n tö b b s z ö r h ia tu s t p ó tló j-t v e s zn e k fe l“ : — L. n á la m a .M á s s a lh a n g z ó m e n n y. v ált.‘ c. sza k a szt.
Az -ig: «e re d eti- é g a la k b a n csak » n é h á n y esetben. (N á la m 1.
í w é vált.) «m ás s z a v a k b a n -ig (-ik) a la k b a n » : fyrigh 22421, palota- ig la n 224-,, uegigh 228iu, n a p ig h 215u, h a la lig h II 2363,10, vagy : a d ik 2014, n a p ik 203io, h a la lik 20321. —
A -nként: «M indig -nked a la k b a n :» e g e n k e d 182;>i, e zte n d ó n k e d 1884,20 3i!), n a p o n k e d 198i2, 210í>, fe y e n ked III245h>, feregőnked 18327 stb.
A -vei r a g n á l: «a m a i a la k b a n fo rd ú l e lő ; m á s s a lh a n g z ó u tá n c s a k egyszer ne m ille s zk e d ik » (K a u s c h : 58. lap). Az egész Kaz.-k.- b e n is csak e g y s z e r : kö d u e l 18431. A h a s o n u lá s t csak ritka esetben je lz i: e ém affal 206ki, egebbel 20632. « Ige n nevezetes s a játs ág a k ó d e x ü n k n e k , hogy n e h án y p é ld á b a n a v ég ső I e lm a ra d :» pl. gömSI- c eue 196as. A Kaz.-k.-re nézve m á r egyszer a ,p ó tló n y u jtá s ‘ fe jeze téb e n fö ls o ro ltam az össze s p é ld á k a t.
Az -ért r a g n á l: « Ö n á lló alakja, te ljese bb a la k b a n » : eröttem I882, 20824, erőtte 17933, 202s stb
A b irto ko s ra g o zá s b a n m e g em lítem az egy birt. 3. szem élye -a, -e és -ja, -je rag ját; hogy «a m ai h a s z n á la ttó l e ltérő . . . -ja, -je ragot ve szne k fel az -at k é p z ő s s zó k :» (K a u s c h n á l az 59. la p o n .) E z é rtek e zésbe n pl. a la p a tia ra 219b, a tö b b it 1, a k e ttő s m á s s a l
h a n g z ó k ,tty‘-ről s z ó ló részé b en . «E z e k e n k ívül a k ö v e tk e z ő k : a tk ’a . . . iogia . . . stb.» A Kaz.-k.-ben e p é ld á k I I 2402», 184io, 11125223.
A z t á n : «-ja, -je helyett -a, - e : (ha b a y 202i,) fiíte (212c,,) (palaftan 2Q3n) m a £ a ( I I 23537) taga (II 2 35«) u ta (2012-, 22032, 2292ö)» h o l a zár- je lb e li a d a to k a Kaz.-k.-ből valók. V. ö. m ég : M á s s a lh a n g z ó m enny vált. ,-hiány".
K ie m e le m az egyezések k ö z ű i m é g a tö b b b irto ko s ls z . -nk, -unk, -ünk ragját, m ely a m a g a s h a n g ú s z a v a k n á l «sokszo r n yíltab b a la k b a n » van, meg. A Kaz.-k.-re nézve az ü cflö vált.-nál m á r b em utattam . — É p így a tö b b birt. 3sz. -ok, -ök, -jók, -jök rag ját is, m ely (K a u s c h 60. o ld a l) a T ih.-kódexben sem ta lá lh a tó -uk, vagy -ük ala kba n .
R á m u ta to k v ég űi a j e l e n t é s t a n i o ld a lró l tárgyalt ilyen egyező s a já ts á g o k ra : (je le n té s á lta lá n o s ítá s :) ábrázat ( = k é p ) 2073, 20834, alkolmas 20333, 20224, 2193, I II 254is, 22531, bizony ( ^ igaz) 2093c,,
77 22412, 11 237a:!.; bizonyság ( ig a z s á g ) 1 227«, bocsát ( — k ü ld ) 19325, 27, 11 2392», tetem 19034, 198n, óhajt ( = sóhajt, K a u s c h n á l a 61. o ld a lo n ) Kaz.-k. 20821,1827, vigyáz ( ő rk ö d ik ) 1962. (Jelentés átv ite l:) alávaló ( ^ s il á n y ) Kaz.-k. 216i8, fertelmesség ( = I II 25012), vall ( = visel, b ír) 1915, 19315, 21330, 206is, 220», 1 5, 10, 23, 25, II 23523, állat ( lényeg) 223, 22833, megfog ( fölfog, m egért) 23126, jószág ( erény) 17925, 180«, 198w, 21015, 22427, nagy szó ( ha n g o s) 203,s, szeret: m ag zattal zeret 210t7, megtát : m'egh tatot z a u a l 224s. (K ih a lt s z ó k :) ápol 21422,226a.!, 333«, 22036, iszamik II 23633, k ó r: 21720, 34, 20337, m ú ln i ( h alad n i, m e n n i): 1892». (a lak ila g k im e n t a h a s z n á la tb ó l:) állatni-. 21735, im ád (- im á d k o z n i): 18237, 20822, 21312, érzékenység ( é r z é k ) : 17717, jóg (jo b b ): 1853i,l84io, fölülmúlat 22223. m éltóitatni: 19618, I8614, 20128, 2I I21, vereségi ve ré s): 19417,24, világosit: az lá m p á s olay nal kií n e m u e la g u íu t (ugyanígy a Tih.-k.-ben) 11 23535, (elvilágo sít, T ih.-k.):
26712, Kaz.-k. 20633. A viszo n yo s jelentés v á lto z á s o k r ó l s z ó ló fe je zetben : (63. stb. 11.) az egy ezésn ek 1— 2 p é l d á j a : a z z o n u n k n a k a ie ta to la u a l a > 2025, 20628, az id ő h a tá ro z ó s z ó k n á l: rákon (65. la p ) 223«, elezteb 22630, a m u ta tó n é v m á s n á ! (66. lap) « m a s z o k a tla n u l h a n g z ik a . . . rag o zo tt a la k ja , m ely a z o n b a n c o d e x ü n k b e n e lő f o r d ú !:
ez&nh 111 246«, 2532», 33; a h a tá ro z a tla n n é v m á s n á l: nekiek 2I I22, 21235, 30, 21934 stb. ,
A n é v u t ó k n á l: „Óta s oh a se m fo rd úl elő, helyette m in d ig -tői fogva á ll“ : 20718, 2143 stb. „A -vei (társ. h a tá ro z ó i) rag o t le g tö b b s z ö r
„e g e tő m b e “ szó kö ve ti 187io, 2243«, 2072«, 11 2404, 25. „A miatt n é v u tó g y ak ra n e s z k ö z h a tá r o z ó i é rtele m m el b ir “ : 22320, 2«, 2255, II 23825,.
viszo n t miatt je le n tése van sok -ért ragnak.
A k ö t ő s z ó k n á l: (68. old.) „de maga — a zo n b a n , c s a k h o g y “ : 22133, 22038, 22337, 2244, 23225; — „azért = te h á t“ : az eftue a zé rt el iöu en 2215, M egh m o n d u a n azé rt e zőketh 22020; 225is, 2261,1,18,37, 23135, II 239ii, „tudniamint = tu d n iillik “ : 190.12, 1954. A „ m e r i k ö tő s z ó hogy é rte lm é b e n v a ló h a s z n á la ta “ : (69. old.) 22521, 228», 1913; „holott,, aholott — a h o l: 18321, 194«, 28, 229a«, 23137, 232«, 198«. hogynem — mint — m in tsem : 17828, 1954, 1982«, 22824, 1123527, 1112531«, oly mint — m in th a : 18135, 2032,10, 22522, 21024, 223si, 2172.
In d u la ts z ó k : (70. old.) „vaj = 23132, (tö b b s z ö r) „A z é rd e k lő d é s és m e g in d ú ltsá g kifejezésére h a s zn álja az e lb e s zélé s e k b e n a hát s z ó c s k á t“ : „ h a m a r fo la m a n a k c e lla ia b á : hat oth n in c 208s.
1 M in d a Tih.-, m in d a Kaz.-k. v ilá g o sa n m e g k ü lö m b ö z te ti a z t a k é t fo g a lm a t (veritas és iu stitia), am ire m a csak egy s z a v u n k v a n ; igazsag. M ég pe d ig byzonfag 21627, 227« és igaffag 22920 2 1629, a Tih.- k.-ben : 25120, 253io, vagyis 4821, 6220 stb.