A d és j h a n g o k ta lá lk o z á s a m in d ig fo n e tik u s a n és s o h a sem etim ologice je le n ik meg a Kaz.-k. m á s o ló já n á l, a n n ak n y ilv á n v a ló jeléül, hogy úgy m in t m a, k o rá b a n is ín y h a n g o k at e re d m é nyezett a fo ghang o kra k ö v e tk e ző j hang. H e lye se b be n szólva ín y h an g gá, gy-vé o lvad t össze a d + j, a k ö v e tk e z ő k ta n ús ág a s z e r in t:
a g ad 183h, m o n g a n a k 18424, im a g a d 19025, elegőgel 1912», m o n d á d 200sh, agam 202is, fo g áé 2032«, ko íto la n g a 2174, gongat 2184, r>, n,.
b a n k o s a i 222i«, 2262«, ha g a 226ai, im agak 229«, Alg m eg, alg m egh 233s, agya 1123520, ua g o g e k 11234is, m u n k a lk o g a l 11 2372c, a d an g ia II 238n, ta g a gia k 111 24527, m o n g ia c a m egh I I I 246u, tagagiak 1112 4 6 1«, ia m a g ia n a k III24 7i3, m o n gy a I I I 24720, m o n g ia I II 249is, 2527, algya
III 25224.
Az e tim olo g iás vagy fonetikus Írásm ó d k é rd é s é n é l lá ttu k m ár, hogy k ó d e x ü n k írója (vagy írói) a szó fe jtő ö s ztö n n e k a rán y lag ke vés jelét adja, am i e fejezetre nézve azzal a h a s z o n n a l jár, hogy a k ö l
c s ö n ö s h a s o n u lá st ott is a la p o sa n fölté te le zh e tjü k , ahol az írá s m ó d esetleg kétségeket tám a szth a tn a A k ö v e tk e ző egy-két pé ld a v ilá g o san m u tatja ugyanis, hogy m á r a k k o r is ín y h a n g o t ejtettek a t + /, n -(-/ és /-(-/ h a n g ka pc so la t h e ly é n : nittya 2033«, barattya 216i3, zaggat- fá k 21235, haborittya 11237is, h a rm a tty a u a 11 23824, ahittya II2 39 io , a g a zatty a w a l I II 24633, firattia, fyrattya I II 25233 (s z ám ta la n pé ld a
¡helyett). A m int m a is h o sszú hangot, tty-1 e jtü n k t~\~j ta lá lk o z á s o k n ál, ho sszú hang m ellett b izo n y ít az á lla n d ó a n és köve tke ze te se n ket
tő z ö tt t betű itt is. A beftietul 217i a la k b a n is a ty betűs o lv as a t a v a ló s z ín ű . — Á llításu n k a t erősítik m eg m ég a k ö v e tk e ző k é pv iselő i sz ám ta la n p é ld á n a k : co d a llia d 17835, lyztőlle d 20225,2273», ualfo k 2133», vagy k e u a m ía k 222.37, ederie 18534. — d - j- s z : vagy gy-\-sz: acy 22521, M afíocor 179is, 19225, harm aco r 189i», hac 1812», ecör II 238«, M a ío ch o r 1112 4 6 5, eharm accor III246u;, 248»», H a rm a c h o r I II 252i5, Negecor I I I 2522», Ottőccör III 2462«, H attoco r I II 24632. — t -\-sz: hab o rg ac 217i«>
za k a z th a c 227«, teccik 1783«, 189in, 198i5, 2O622, 2092«, teccyk 208t4,
kec-59
cör 179it, tehec 1852c., vehec 185'j, mecce 2102«. — ¿ + s: tárcád 183i«, tarcel 2 122«, ercök 213si, fegic m e g h 203'., 3 1, fegice 19923, terichem 200», ön ced 1123723, occad II 23822, ere 11 235m. ercettök 111 25024, 252i, erchettok I I I 2535, erched I II 251i5; az a la pszó , illetve a k é p z ő k é p é t látta élesen m ag a e lőtt a m ás o ló , m ik o r a fo n e tik u s és e tim o lo g ik u s Írás m ó d k ö z ö tt in g a d o zv a irta le e két s z ó t: egcer 202»»,. fegec- íegre II 23821. .
.. P) E lő r e h a t ó h a s o n u lá s :
A v m in d ig h a s o n ú l a -vei és a -vá ragban. Egy p á r p é ld a ; syrafíal I8O 27, 18137, kykel I 8 I 3 2 . b a ra to k k a l 2161«, teftel 1853S, kyralyá 1871«, b aratta 21613, ke ueífe 207;a, ham arfag al 19933, m a g o k k a l I I 23530, kezeidel II 2372«, h a ta lo m a l I I I 24725, gyalazattal, rw ttfag al III 251-'u,.
N ap pal, eyel III 252ss, eiel 193i3, öröké III 25332, po rra I II 24831, irafsal 111 24621, negiel 1112519. — N em h a s o n ú l: k ö d u e l 184si és soh ase m ta lá lju k az «össze» szó t m a i h a s o n ú lt a la k já b a n : özue 18110; 18213, 1967, 33, 2052U, 2062(1, 20724, 2«, 33, 2167, 21715, 22812, ő zw e I II 2492. — A -va, -ve és -ván, -vén ig e h a táro z ó k a m a i h a s zn ála tta l m egegyez^
n ek. M égis e lő fo rd ú l ez a m a d u n á n tú lia s tü n e m é n y : fyral 181 íni, fyrral 182i5, ( = sírva). — É rd eke sen egyezteti a K az.-kódex I. és !!.(?>
k e zé n e k m u n k á já t ez a h a s o n ú lá s : ifv 187s, 10,11, 30, 193ix, 2», iffv 1873, ifvnak 18728, 1911« és m e g in t ifv 1942», 19933, 200»», 2», 20117, 22,33, 11240»,- a h o l a j hang n y ilv án v a ló h a s o n ú lá s t szenved az ,f‘ javára. E m ellett a ren d es h a s z n á la t is elég g y a k o r i: iffiv 21025, ifiv 187iu, 2002.%
yfiv 220t, ifiu n a k 187-21. A / a s zisze g ő k u tá n ren d ese n h a s o n ú l, a k árcs a k m a. K ivétel a -hoz rag sze m é ly ra g o zása esetében, a h o l a m a i h a s o n ú lt alak a legnagyobb k iv é te l: ho zy a I8O 24, 183i, 20312, 2O8221, 21717, 22112, 2243«, 23031, 2322«, h o za 22327, h o za m 22621, a tk o za I I I 25234, (e h áro m u tó b b i, a d iakritikus jel k ö v e tke ze tlen h a s z n á la ta m iatt kétséges), h o zia 219s, h o zia d 2183», h o zyaiok 2173. D e : h o z za to k 226i és h o zaya 191i». —■ u o n zy a II235-., de u o n za ( = v o n zz a ) 2312«, ige^
kö z ié i 2014, rezye 111 24821 és reze I II 24 825, z id a lm a z y a 111 25224, atko zya III 25225. E b b e n ism ét csattanós b izo n y íté k á t ta lálju k a k é t kódex a p ró s á g o k ig e lm e n ő egyezésének. M in t é rdekességet e m lít
h e tjü k m eg a L o b kow itz- kód ex II. k e zé tő l e redő m u n k á já ró l, hogy tö b b e k k ö zt e részben is egyezést m utat a m i kód e x e in k k e l, a m i tekintve azt, hogy S im o n y i K á lm á n 1 érteke zé sé be n a L o b kow itz- kód ex m á s o d ik író já r ó l b e b izo n yítja, hogy d rá v a m e llé k i e m b e r volt, a Kaz.-k. n y e lv járás ára nézve a m o s t tárgyaltak (a ,j‘ h a s o n ú lá s á n a k kivételességei) ig a zá n ne m csekély je le ntőségűe k.
7) H á t r a h a t ó h a s o n ú lá s .
1. Részleges hasonúlás. a) a ké pzé s m ó d ja v á lto z ik : farak- ta n a k 2123, farak tata 230--., u a k ta u o n a 2283«, elektelent 18 6 14 , fokhattya 17823, n u k h a tik 193i4, n uk h a te k 221», e lekh etetlen 1915, fe letk ö zue n 22312,22413, fa ra lh a ta tla n 191-35, ze n w e th e tn e k 11125213, calartfagh 209n, faratfagal 215i2, k a zd ak fa g h 225n, b o d o k ía g o ih I I I2492,s. E g y m ás m e llé k e rült két szó u tó b b ik á b a n a s z ó k e z d ő hang hat az elül á lló szó v é g h a n g já r a : tu d ó t te 201,,, tam azt fel 11 23722, ut ho g h 111 25332, fyadad : io lle he t 20825, tyeided m arazd 229m, m y n k e d m e g h ta n u th a III 24514. A z ilyesm i m a (főleg a szó belsejében) h a táro z o tta n ny ug a ti és d u n á n tú li nye lvtüne m ény. b) A ké pzé s helye v álto z ik : eny ¿ert'at (n em e áethe tök) 202u>. kyllöm b 193i» (és m ég s o k s zo r, lás d ü ^ i) el nem ze u e d h e tu e n 209is, világos, hogy itt ne m ha n g k ie s é srő l (a k k o r m á r in k á b b irá s h ib á ró l) van szó, h a n e m a m in t a .szen v e d ' s zó b e li y-hez, a d e n tila b ia lis h o z v aló á tm e n e t k ö zb e n m a is csak o rrha n g o t
’ «A L ob ko vitz- kó d ex ha n g - és a la k ta n i sajátságai» B pest 1908.43.0.
60
e jtü n k , úgy itt is azt kell e lfo g a d n u n k a ki n e m írt hang helyén. U g y a n csak a ha n g k é p zé s , a ,k ‘ hang k é p z é s e o k o z z a a z o rrh a n g o t a m a i ,m ‘ b e tű helyén a k ö v e tk e z ő k b e n : za n k y u e tik 224;ís, zan ky uettetöt 225r>.
2. Teljes hasonulás: dt — t t: atta 190:«), attai 2 132 1, 22, halatta 193:., 21233, fogattal 21321, fo gattam 217«, fogatta 2203», 22218, fo gattak 2 3I2, m a ra tta n a k 1964, engette 179r>, 204u>, felettem 2073?, ze n ue tte n e k 17933, ze n w e tte n e k 111251a, h e ru a tta n a k 22034, h e ru a tn a k 2I620, h o r g át 2193S, 11 23522, ta río lk o tta ta n d ik 11 23633, m egh h a ra g w t arciat I II 25220, m u n k a lk o tto k 213», tarfafagottul 226iu, erőttul ( = e rő d tő l) 20323. A zo n b a n m eg kell e n g e d n ü n k , hogy nagyon sok esetben v iszo n t figyelem m el van a szó s zá rm a z á s á ra ; im a d ía g 19234, so, II 23814, az im á d k o z ik 193» szó pl. soh ase m je le n ik m e g fo n e tik u s a n írva. Vagy p l.: z o lg a la to d tu l 19423, im á d tá k 2282», im a d ta n a k 229«. — — hattal 1873», hatta 211 is, 23310, ha tta d 2274, hattam 227«, u a tto k 213io, 21425, II 2383. — z + s , s z + s — ss: u ig a íía g a 18312, egeffegbe 187is, igaf- fagh2163», kóííeg e l 21313, ra u a íía g o k a t 21831, e ^eífegeth ( = egyezség !) Ili 246:ió. — A ,v a n ‘ ige ré g ib b a la kja á lla n d ó a n : uagon 17920, ad, ua g o n 1123415, w ag yo n 111 24831, de s oh a se m a ,v a g y n a k ’ : u a n n a k 2173,4, 21922, 22535, 11 23613, w a n n a k 111 24520, 24833 stb. — fe k u n n e k 187u b izo n y á ra a ’d n ‘ h a n g c so p o rt és ne m a m ai ’s z n ‘ kapcsolat h e ly e tt! — a lu n ia 1835. — pokorra- I I l 254io. — ny + l = l l : rem ellenem 17831. — az v leuely [fel] fe n ne k ua la I8I14, é s : [felnek] fe nne k 22134, e r é s z letek a m á s o la t vagy átd o lg o zás, esetleg a fo rd ítás k é rd é s é n é l b iz o n y ára s zám b a v e e n d ő k s azt m u ta tják , hogy a reke szbe n á lló (a kódex e redetijében törlés) ig e tő b e n a m á s o ló o rrh a n g o t érzett, de ú jra leírta a szót, m ert látta, hogy a rag h o z z á já ru lá s a esetén «félnek » és n e m a «fénylenek» értelm e lehetett v o lna , (a m inth o g y tényleg k é t
séget tám a szth a t a III. k. írá s á b a n ,fe ln n e k ‘ 2513); persze a ja v í
tott s z ó b a n a liq uid a elem et ejtteté k i vele a n yelvérzék a m á s sa lh a n g zó to rló d á s elkerülése végett. ( D e : fe n lik 21432.) — m egh hy a ( = h ívja) 22632. — A m u tató- névm ási ,az, e z‘ z elem e haso núl, ép úgy m in t m a e z e k b e n : aky 204,,, erről 19127, euuel II 237n>, euel I I 23812, a ua l 1912«, im e bb öl 11125333,:», 2544, E rről 1123533, 234is,35, I I I 24913,' a k k o ro n 22615,21, e n ne k 1823«, 226ai, a ua 207io, a m m it 19130, am m yn ere 20637, a n n e ra 1912c,, enne 200.:., a k k y k 111247c. S így ille szked é s h ián ya a k ö v e tk e z ő : az m eel (am ely) 205:e, 2067, az tői 23231, e zbe n 212u, Az ky I94;i4, az kyn 2183c, (=^ akin, am elyen). Ide vo lna soro lh ató á ta láb a n m in d e n m á s s a lh a n g z ó n k e z d ő d ő szó n é ve lője ,a z ’ és esetleg m u ta tó n é v m á s a ,a z ‘ ,e z‘, m ive lho gy a m a i kétféleség (,a’ n év e lő is) m ég a a legnag yobb ritkaság, pedig csak ezekn él tehető föl a n n a k a haso- n ú lá s i fo ly a m a tn a k a m e g in d ulása, m ely szerint az ,az‘ n é v e lő z-je a r á kö ve tke ző m á s s a lh a n g z ó s s z ó k e zd e th e z h a s o n ú lt (pl. a m m it 19120, ara- m y n t 20323, a m m in e re 20633, a m m in e t 21112 stb.) s am ely h a s o n u lá s t k é s ő b b ne m érezve a «z» h an g ot k ie s e ttn e k tekintették s helyét ’-lel töltö tté k be m ég a X IX . s zázad első fe lébe n is. Az ,e z‘ m u ta tó n é v m á s ,z ‘-je h a s o n ú ltn a k te k in th e tő k ö v e tk e ző e s e te k b e n : az elöth ee n e m w o th III 25331, őrőke n e m leezön ee III 25332, am ire a nyújtás, az ,e* betű k ettőzése is u ta l: a m á s o ló «en nem»-et ejthetett, de kétszer n-t írni nem mert. K ü lö m b e n is, h o s sz ú m ás s a lh a n g z ó előtt, tu djuk , a m a g á n h a n g z ó is h o s s zú n a k h a n g z ik ; ezt a z u tá n jelezte is a mi m á s o ló n k ; az a m y nt 217i, a m in th 22034, a h o l 208n, III 248n stbinél m ár nem.
É rdekes eset m é g : m o n g a c ia m e g h I II 246i; m o n d ja d s za meg. — A d is s z im ilá c ió n a k sok p é ld á já t ta lá lju k a k ö v e lk e z ő fejezetben.