Mózestől fogva Krisztusig

viszontagsá-'193 éveiben, József meghívására Jákob is Egyptomba köl-tözött, és ott egész családjával letelepedett. Jákob ha-lála előtt azon nevezetes jövendölést tevé, hogy »fiának, Judának nemzetségétől a királyi pálcza (az országié hatalom) mindaddig nem fog eltávozni, mig eljövend az, ki küldetni fog, kit a nemzetek várnak.« Móz. I.

49., 10. És csakugyan nem is születék Krisztus, az igért Megváltó előbb, csak mikor már egy idegen (Heró-des) ült Juda királyainak székében.

10. Izrael népének kiköltözéséről Egyptoinból.

Ezen csapásra Eárao az izraelitákat útnak • ^

eresztette. De csakhamar megbáná tettét. Tehát gyor-san összeszedé hadierejét, és a fegyvertelen izraeliták után indult, kiket a Vöröstenger mellett utói is ért. Az izraeliták eltelve aggodalommal és félelemmel, Istenhez fohászkodának segedelemért. Ekkor Mózes Isten paran-csából kinyujtá pálczáját a Vöröstenger felé, és ime a tenger ketté nyilt előttük, jobbról és balról ugy állott a viz, mint két kőfal, és az izraeliták száraz lábbal vonu-lának azon keresztül. Fáraó dühösen utánok sietett egész a tenger közepéig; ámde, midőn ekkor Mózes pálczáját ismét a tenger felé kinyujtá, hirtelen össze-csaptak a vizhullámok, és Fáraót hadi erejével együtt eltemették.

11. A Sinai-hegyeii adott törvényről. A nép elpár-tolásáról.

Ezután Izrael fiainak egy nagy sivatag pusztán kelle átkelniök, és elérkezének a Sinai-begybez. Itt adá nekik Isten villámlások és mennydörgések között a tiz parancsolatot két kőtáblára írva, megujitá még a szövetséget is, melyet atyáikkal kötött és a legüdvö-sebb törvények által rendezé el az isteni szolgálatot és polgári kormányhatóságot. De a nép azonnal elfelejté az Isten parancsolatait és jótéteményeit, szüntelen pa-naszkodott és zúgolódott, sőt annyira tévedett, hogy aranyborjut csináltatott magának, és imádá azt.

10. Megnyugodott-e Fáraó azon, hogy az izraelitákat elbo- ·' csátotta, és mit tett ? Mikép szabadultak meg az izraeliták ? Ho-gyan büntette meg az Isten Fáraót ?

11. Az izraeliták azonnal Kánaánba értek-e ? Mi történt a Sinai-hegyen ? Az Isten itt a zsidóknak egyedül csak a tízpa-rancsolatot adá ? Háladatosak voltak-e a sok jótéteményért ?

195 12. Izrael népéről a pusztában. Kánaán bevételéről.

Az izraelitáknak sokféle nagy vétségeikért negy-ven esztendeig kelle a pusztában vándorolniok, mig belőlük egy jobb nemzedék növekedett. De Isten még sem szűnt meg velők jót tenni. 0 nekik mennyből ke-nyeret (mannát) hullatott, vizet nyitott egy kősziklából, s végre Mózes halála után elvezeté őket a megígért tartományba, K á n a á n b a , vagyis P a l e s z t i n á b a , melyet az ő hathatós segítségével elfoglalának, és ma-guk között a tizenkét nemzetség-ág szerint felosz-tának.*) '

*) Mindez előképe volt a jövendő megváltásnak. Kor. I. 10., 6. Az egyptomi rabszolgaságból való szabadulás az ördög rabsá-gából való szabadulásunkat jelenti, mely Krisztus által történt.

A pusztán való átvonulás zarándokságunkat jelenti e földön, hol az Isten nekünk törvényeket ad, minket az igazi mennyei kenyér-rel táplál, és a kegyelem életforrásaiból megerősít. — Az ígéret földje a mennyországot jelenti, melyet küzdés által kell megnyer-nünk és örökre bírnunk.

13. Izrael népéről a birák alatt.

Ezen szép tartományban mindaddig boldogul és Istentől megáldottan éltek az izraeliták, mig az isteni parancsolat ellenére a pogányokkal házasságra nem léptek, mi által ismét romlottságba és bálványozásba estek. Ezután valahányszor Istentől elpártoltak, Isten őket mindannyiszor ellenségeik hatalmába adá; ha pe-dig visszatértek, mindenkor jámbor hősöket támaszta föl közöttök, kik b í r á k n a k neveztettek, s

ellensé.-12. Mint büntette meg Isten háladatlanságukat ? Végkép

4 eltaszitotta-e őket magától ? Micsoda jótéteményekben részesité még őket ? Mikor és mint érkezének Kánaánba ? Nem rejlik mind-ezekben valami előjelentés ? Mit jelent az Egyptomból való ki-szabadulás ? Mit jelent a pusztán keresztül való menetel ? Mire emlékeztet minket az ígéret földje ?

13. Meddig tartott az izraeliták boldogsága Kánaánban ?

10*

geiktől megszabaditá. Ilyenek valának: G e d e o n , J e f t e , S á m s o n stb.

14. Izrael népéről Saul és Dávid királyok alatt.

Izrael népénél négy évszázad folytán a legfőbb méltóságokat a f ő p a p o k és b i r á k viselék; de a nép azután a szomszéd népek példájára k i r á l y t akart. Az Isten királyul S a u l t adá nekik. Midőn ezt engedetlensége miatt Isten elvetette, D á v i d lön utóda. Dávid erős és hatalmas vala; mint ifjú, az óriás Góliáthot földre terité; mint király országát fényes győ-zelmek által nagyohbitá. Az Istent őszinte szívvel szol-gálá, és az ő dicséretére magasztos énekeket énekelt, melyek z s o l t á r o k n a k neveztetnek, és melyekben isteni sugallásból sokat jövendöle a világ Üdvözitőjéről, kinek az ő nemzetségéből kelle születnie, és kinek ország-lása sohasem ér véget. Krisztus Dávid fiának is hivatik.

15. Salamon királyról. A jeruzsálemi templom építéséről.

Dávid fia és utóda S a l a m o n bölcs és nagy király volt. Jeruzsálemben az Urnák fényes templomot építtetett, melynek legbensőbb szentélye a legfinomabb aranynyal volt kirakva. Itt állt a frigyszekrény az Isten által irott törvénytáblákkal. Csak a főpapnak volt sza-bad esztendőn át egyszer e szent helyre bemenni. Izrael népének nem volt más temploma; de nem is volt

sza-Milyen vala sorsuk, ha az Istent megbántották Mint segité őket

Isten, ha ismét bűnbánatot tartának ? , 14. Kik voltak Izrael népének kormányzói ? Meddig tar-.'

tott ez ? Ki vala az izraeliták első királya ? Miért vetteték ez el rf Ki lőn utóda ? Mit tudsz Dávid felől mondani ? Ájtatos volt-e C>

is ? Miért nevezetesek zsoltárai ? Miért neveztetik Krisztus még Dávid fiának is ?

15. Ki volt Salamon ? Mi által lőn különösen nevezetessé ? Mi állt a templom legbensőbb szentélyében ? Kinek vala szabad

J 97 had senkinek máshol áldozatot bemutatni, mint a jeruzsálemi templomban. Azonban Salamon nem volt

állhatatos a jóban. 0 pogány nőket vőn magához, és öregségében bálványozásra engedé magát általok csá-bittatni.

16. Az ország kettészakadásáról.

Salamon halála után megoszlott a birodalom.

Júda és Benjámin nemzetsége királyához R o b o a m-h o z , ki Salamon fia volt, bű maradt, és alatta J u d a o r s z á g á t alkotá, melynek fővárosa J e r u z s á l e m vala. A többi tiz törzs-nemzetség más királyt választa magának és országának, mely attól fogva I z r a e l o r s z á g á n a k hivaték, fővárosául S z a m a r i á t tette.

Ezek egyszersmind atyáik bitét is elhagyták: Szamariá-ban külön templomot építettek maguknak, és szokásba vették a bálványozás minden utálatosságát. Ezért Isten őket S z a l m a n a s s a r pogány király hatalmába veté, ki Izrael országát végkép elpusztította, és a népet az a s s z i r i a i fogságba Ninivébe hurczolta (Krisztus

• előtt 722. eszt.). — Juda országa is megfenyíttetett az Istentől sok vétsége miatt. Később N a b u k o d o n o -z or elfoglalá Jeru-zsálemet, fölgyujtá a templomot, és a népet a b a b y l o n i f o g s á g b a vivé (Krisztus előtt

€06. eszt.). De Juda országa nem veszett el örökre ugy, mint Izrael országa, mely atyáinak vallásától elpártolt.

ide bemenni, és hányszor egy esztendőben ? Ezen kivül voltak-e még más templomaik és oltáraik az izraelitáknak ? Állandó vala-e Salamon a jóban ? Mi módon pártolt el a jótól ?

L 16. Mi történt Salamon halála után ? Mely nemzetségek Inaradának meg Juda országánál ? Melyik vala fővárosuk ? Mely

•emzetségek képezék Izrael országát ? Melyik vala Izrael orszá-g n a k fővárosa ? Meorszá-gtartották-e az izraeliták őseik hitét ? Miként bünteté meg őket az Isten ? Elpusztult-e Juda országa is ? Meg-büntető ezt is az Isten ? Mi módon? Büntetése nem vala-e szelí-debb Izrael országánál ? ·

17. A prófétákról.

Ezen szigorú büntetések koránsem érék az izra-elitákat nyomban és véletlenül. Már jóval azelőtt a p r ó f é t á k , kik az Istentől voltak felvilágosítva, mindezeket értésökre adták, és szavaikat csodatételek-kel erősítették, bogy a népet bűnbánatra bírják. Ugyan-ezen próféták kegyelmet is igérének a megtérőknek, és könyveikben, melyeket Krisztus urunk előtt több száz évvel irtak, jövendöléseket jegyeztek föl az Üd-vözítőről. Maiglan is olvassuk ezekben az ő életé-nek és szenvedésééleté-nek minden körülményét; Szűz-től való születését Bethlehemben, tanitói hivatalát, cso-dáit, szenvedéseit, halálát, föltámadását, mennybeme-netelét, a Szentlélek elküldését; Jeruzsálem elpusztu-lását, a pogányok megtérését, és a keresztény egyház dicsőségét. Dániel még az esztendőt is megjövendölő, melyben az Üdvözítő megjelenni fog. A próféták közöl legnevezetesebbek: I l l é s , E l i z e u s , I z a i á s , J e r e m i á s , E z e k i e l és D á n i e l .

18. Tóbiásról. A liárom itjuról a tíizkemenczében.

Dánielről.

A fogság ideje alatt a jámborságnak és erénynek ritka példái gyanánt tündöklének: T ó b i á s Ninivében, a tisztaéletü Z s u z s á n n a Babylonban, a b á r o m ifjú a tüzes kemenczében, D á n i e l az oroszlán-veremben.

17. A büntetések véletlenül lepték-e meg őket. ? Mint inté őket az Isten ? A próféták egyedül csak a büntetéseket hirde-ték-e nekik ? Mit hirdettek a Messiás felől ? Melyik próféta j ö 4 vendölé meg legbiztosabban eljövetele idejét, s kik legnevezete"

sebbek a próféták között ?

18. Kik tünteték ki magukat különösen Ninivében és Baby-lonban ?

'199 19. A babyloni fogságból történt visszatérésről.

A templom isméti felépíttetéséről. A Makkabeu-sokról.

Már 70 esztendeig tartott a babyloni fogság, midőn a perzsák királya, 0 y r u s, ki Babylont elfoglalta, isteni sugallatból a zsidóknak megengedé, hogy hazájokba visszatérhettek (Kriszt. előtt 536. eszt.), és a jeruzsálemi templomot felépíthették. Rövid idő alatt fölépült a má-sodik ' templom; és midőn a nép vénei panaszkodni kezdenek, hogy ez az elsőnél fényre nézve sokkal hát-rább áll, hirdeté nekik A g g e u s próféta, hogy ezen utóbbi ház dicsősége sokkal nagyobb leend az elsőnél; mert ebbe fog bemenni a minden nemzettől ohajtott Messiás. Agg. 2., 8—10.

Akkoron E s d r á s és N e h e m i á s a törvényes isteni tiszteletet ismét helyreállították, és összeszedték a szentírást, mely ezután szorgalmasan olvastatott és magyaráztatott. Az egész nép sirt és őszinte peniten-cziát tartott. Sohasem tért többé a bálványozásra, mely a fogság kemény szenvedéseit hozta rá.

Midőn később A n t i o c h u s a syrusok királya a zsidókat bálványozásra kényszeríteni akará, föllelke-sittetvén az öreg E l e a z á r és a hét M a k k a b e u s t e s t v é r és bátorszivü a n y j o k dicső példája által, készek valának inkább a legkínosabb halált szenvedni, mint hitöktől eltávozni; s M a t a t h i a s főpap és fiai vezérlete alatt a legnagyobb elszántsággal védelmezték magukat.

19. Meddig tarta a habyloni fogság? Mint szakadt vége ? Mi volt a zsidók legsürgetőbb teendője visszatérésük után ? Oly szép volt-e az uj templom, mint az elpusztult ? Mindazáltal miben mulá fölül az előbbit ? Mit kell megjegyeznünk Esdrás és Nehe-miás felől ? Mint viselé magát ekkor a nép ? Hű maradt-e az igaz Istenhez ? Mint bizonyitá ezt he ? E tekintetben kicsoda tünteté ki magát leginkább ? .